Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-08 / 57. szám

A régi sérelmek ma is fájnak Az indulatok nem csitulnak. A szoba levegőtlen és kicsi. Az asszonyok pihennek a forgatás szünetében és közben beszél­getnek. — „Te szemét, te még élsz?! Téged régen fel kellett vol­na akasztani! Mit, mi mindent tettéi velünk! összefektettél egy vérbajos nővel! Eheztettél, sanyargattál! — A régi sérelmek ma Is fájnak, nem lehet őket elfelejteni! S hogy mindezt kik mondták? No nem a perifériára szorult réteg tagjai, hanem azok az asszonyok, akik valaha egy rendszer kiváltságosai vol­tak, aztán egy másik rendszerben internáltakká lettek. Fogoly és foghír a filmforgatáson Programok egész hétre Ezt látni, hallani kell ezen a napon, délután 5 órakor a kertbarátok gyü­lekeznek, hogy meghall­gassák Úcsai Józsefet a legidőszerűbb kerti mun­kákról, mindenekelőtt ar­ról, hogy miképpen kell a gyümölcsfákat metszeni. Gödön a kertbarátkor tagjai nemcsak az idősze­rű feladatokról cserélhe­tik ki tapasztalataikat március 11-én, hanem este 6 órakor meghallgathatják Pleskó Béla vidám előadá­sát is a kabaré történeté­Nagymaroson érdekes ki­állítás nyílik március 12­A KEGYETLEN PIROSKA Filmet forgatnak Kere- pestarcsán, a volt interná­lótáborban. A dokumen­tumfilmhez megkeresték az egykor éveket itt töltött nőket. Almást Tamás film­rendező nem kis feladatra vállalkozott, amikor a régi falakon belül ismét össze­hozta a foglárt és a bezár- takat, a vélt vagy valós sé­relmek és bűnök miatt évekre elítélteket. — Jobboldali szocdem voltam. Állítólag. Bezár­tak. Harmincévesen ott­hagytam a két és fél éves gyerekemet. A férjemet Recskre vitték. Tették, te­hették. S ma nyugodtan alszanak — így Zsóka asz- szony, az egykori internált, aki vezetéknevét elhallgat­ta. — Hatszázan voltunk ide bezárva. Azt sem tudtuk, miért. Megnyomorítottak egy életre! Féltünk, hogy Szibériába visznek. És a foglár, a Piroska hogy bánt velünk? Arról regényt le­hetne írni! Itt minden nő idegösszeomlást kapott! — emlékszik vissza Dévai Camilla színművésznő. A talán legjobban tole­ráló fogolytárssal. Kormos Ilonával a ma Bécsben élő színésznővel hosszabban beszélgettem a múltról. Ö így látja évtizedek távlatá­ból: — Hogyan kerültem ide? Hát fiatal és szép voltam. Érdekes és jó kapcsolatok­kal. Kértek, mármint az ÁVO-sok, teljesítsek nekik bizonyos szolgálatokat. Nem tettem. Nem vállal­tam, hát bezártak. Három és fél évet töltöttem itt. Ráment a fiatalságom. Ke­gyetlen élet volt ez. Leve­gőzés csak ritkán. A napot sem láthattuk, hiszen az ablakok le voltak festve. Közöttünk is számtalan be­épített spicli dolgozott. Azok mindig megtalálták a maguk embereit. — Munka. Hímeztünk na­pokon, heteken át. No meg gyermekjátékokat varr­tunk. Közben ellenőriztek, kihallgattak. Reggel egy kevés híg kávé, bab, lencse vagy krumpli ebédre. Hús csak néhanapján. Piroska, a foglár, időnként kegyet­len volt velünk. Aki fiatal volt, méginkább kiváltotta az indulatokat. A legna­gyobb kincs itt a börtönben Göncz Árpád köztársasá­gi elnök, Andrásfalvy Ber­talan művelődési és közok­tatási miniszter és Merász József, Kecskemét város polgármesterének aláírásá­val tette közzé felhívását a Katona József Bicentená- riumi Emlékbizottság a Bánk bán költőjének 200. születésnapja méltó megün­neplésére. Mint a felhívásban meg­fogalmazták: Katona József születési évfordulóját nem 4 "GffirJqp akkoriban a WC-papír volt. Használtuk levelezés­re és irodalmi célokra. Ha egy-egy könyvet sikerült behozni, azt rongyosra ol­vastuk. Néha játszottunk és énekelgettünk. Ha hagy­ták. Az 1953-as szabadulá­som után is sokáig féle­lemben éltem. Az, hogy kenyereslány lett belőlem, nem szégyen. Ciánnal a re- tikülömben jártam állan­dóan. Hogy kéznél legyen és ha újra elkapnak, be­vehessen! — emlékezett Kormos Ilona. A film rendezője, Almá- si Tamás és a gyártásve­zető, Szita Miklós így be­szélnek munkájukról; — Az Ötlet, hogy az egy­kori internálótábor életét meg kell ismertetni a nagyközönséggel, nem túl régi, de azt hiszem, kitűnő. Nem kis felelősség azon­ban együtt dolgozni az egykori ellenségekkel. A két végletet kell bemutat­nunk és megrajzolnunk. Tulajdonképpen abban az időben mindenki pillana­tok alatt válhatott inter­nálttá és foglárrá egy­aránt — mondta a rendező. — Az asszonyok nehezen vállalták a filmen való szereplést. Sokan közülük megnyugodtak, átértékelték a múltat. Érdekes azonban hogy legtöbbjükben ma is ott él a félelem, a gyűlö­let. Gyűlölettel pedig ne­héz együtt élni. Ennek el­lenére elmondhatom, hogy emberi nagyságról tettek tanúbizonyságot. Van mit tanulnunk tőlük — tette még hozá Almási Tamás. BÖRTÖNÉVEK UTÁN KARRIER — A szereplők egy ré­szének az otthoni, mai éle­tét is bemutatja majd a film. Érdekes, hogy az egy­kori — állítólag kegyetlen — foglár ma csak egy egy­szerű, kedves nagymamát juttat eszünkbe. A foglyok közül a börtönévek után többen karriert csináltak, de vannak olyanok, akik ma is alacsony színvonalon vegetálnak, éldegélnek — mesélte a gyártásvezető. A készülődő dokumen­tumfilm a tervek szerint április végén május elején már látható lesz. A stáb televíziós bemutatásra gondolt, de az érdeklődés külföldről is igen nagy, hiszen a hatszáz egykori bebörtönzött közül azóta felsőfokú jelzőket sorakoz­tató szónoklatokkal kell megünnepelni, hanem mű­veinek jobb megismerésére sarkallva, erre mind több lehetőséget teremtve. A bi- centenárium évében azért fordultak felhívással a ha­zai közvéleményhez, a ha­tárainkon kívül élőkhöz, az irodalomszeretőkhöz, a színházművészetért aggó­dókhoz, anyanyelvűnk mű­velőihez, hogy valameny- nyien kísérjék figyelemmel a Katona-bicentenárium rendezvényeit, kiadványait, és erkölcsileg s anyagilag segítsenek a méltó megem­lékezésben. sokan elhagyták az orszá­got. A forgatáshoz — mint megtudtuk — a BM min­den segítséget megadott. A pénzt pedig Almási Tamás egy pályázaton nyerte el. Társult hozzájuk a Szege­di Körzeti Televízió stáb­ja, amely a technikát biz­tosítja, s így a várható költségek felét fedezik. SZEMBEFESZÜLŐ IGAZSÁGOK A rendező még elmond­ta, hogy a film szándékai szerint embercentrikus, ugyanakkor feltárja a múl­tat s szembefeszülő igazsá­gokat taglal. Nem az a lé­nyege, hogy egyszerű asz- szonyok vagy éppen Szál- lasiné és Dévai Camilla volt-e bezárva, hanem az, miként éltek ott, s mit tett velük az internálás, a bör­tön. Árvái Magdolna x\£. cieuuuu V uiiu/^ctb ívű­vetelményeihez igazo­dóan mindinkább átrende­ződik a kultúra otthonai­nak programajánlata is. A hétvége mindinkább a csa­ládé, a ház körüli tenni­valóké, s ezért növekszik az érdeklődés a hétközna­pok klubélete, s a külön­böző előadások iránt. A rangosabb színházi és ze­nei események, a hétköz­napokon várják a közönsé­get. Cegléd hétközi program­jában a művelődési ház két színvonalas kulturális ese­ményt ajánl. Március 12- én, este 7 órai kezdettel a kamaraterem vendége Cseh Tamás, aki Új dalok cím­mel tart előadóestet. Szer­dán, március 13-án este 7 órai kezdettel a budapesti Játékszín együttes látogat ide. A Himnusz című tra­gikomédiát adják elő Taub János rendezésében, Her­nádi Judit és Eperjes Ká­roly főszereplésével. Nagykőrösön március 11- én, hétfőn este 7 órai kez­dettel a színvonalas heavy metál együttes, az Ozirisz tart rockkoncertet. Ugyan­én, délután 4 órakor. Azo­kat a gyermekrajzokat mu­tatják be a művelődési házban, amelyeket a pápa fogadására készítettek a helyi iskolák kisdiákjai. A közönségre vár a döntés, hogy mely rajzokat helyez­zék abba az ajándékal­bumba, amelyet a magas rangú vendégnek kívánnak majd átnyújtani. Zsámbékon március 12- én a nyugdíjasklub tagjai­nak kézimunkáiból — hím­zésekből, díszes népvisele­ti ruhákból — lesz bemu­tató a művelődési házban. Vácott március 9-én, szombaton este 7 órakor a színházteremben a dzsessz- kedvelőknek rendeznek vonzó zenei programot a Tátrai Band közreműködé­sével. Hétfőn este 7 órai kezdettel a színházterem­ben Pesti éjszakák címmel Kovács Zsuzsa és Böröndi Tamás tart operett- és mu­sicalestet. Csütörtökön, március 14-én két alka­Az egészséges táplálko­zás étrendjében világszerte egyre nagyobb szerephez jutnak a zöldségfélékből készített ételek. A magyar konyhán viszont még nincs ennek hagyománya, ezért a háziasszonyok többsége hú­sos, zsíros fogásokat készít. Vannak azonban, akik már az új lehetőségek iránt ér­deklődnek. Jó segítség le­het részükre néhány olyan recept, amely a zöldség­félékből előállított ételek elkészítését írja le. Rántott őszibarack Kellékei: 1 kg egészséges mirelité őszibarack, 2 to­jás, 5 dkg liszt, 1 dl fe­hérbor, 2 dkg cukor, csipet só, olaj, a tetejére fahéjas porcukor. Először a bor­tésztát készítjük el. A to­jásfehérjéket 2 dkg cukor­ral kemény habbá verjük, majd előbb a lisztet, csipet sőt, a tojások sárgáit, s vé­gül a bort keverjük hoz­zá. Ezután meghámozzuk a barackokat úgy, hogy a fél barackok ne törjenek el. Lisztben meghempergetjük, majd a tésztába mártva, bő olajban szép pirosra sütjük, fahéjas porcukor­ral meghintjük, forrón tá­laljuk. Tavaszi ropogós Hozzávalók: 1 csomag mirelit vegyes főzelék, 10 dkg liszt, 10 dkg vaj, 3 to­jás, só, bors, reszelt szere­csendió, fél liter tej, egy kevés zsemlemorzsa. A va­lómmal is — délután 16 és 18 órakor — a gyerekeké a színházterem. Halász Ju­dit és á Bojtorján együt­tes látogat el ide, a legki­sebbek szórakoztatására. A váci Dunakanyar fotóklub programján hétfő este fél 6 órai kezdettel Kocsis Iván fotóművész vetített képes előadása szerepel. Színes diákon Vác és kör­nyéke szépségeivel ismer­teti meg a közönséget. Budapesten a kongresz- szusi központban március 14-én este 8 órakor ran­gos művészi eseményre ke­rül sor. Az elkövetkező hetek kulturális életének — tavaszi fesztivál — nyi­tóhangversenyét tartják. Az MRT szimfonikus ze­nekara Ligeti András ve­zényletével Debussy-, Csaj­kovszkij- és Sztravinszkij- műveket ad elő. A koncert szólistája Borisz Berezovsz- kij zongoraművész. E nyi­tóhangverseny után — a következő héten — már Pest megye is, Szentend­rén és Gödöllőn, bekap­csolódik a tavaszi feszti­vál programjaiba. A Pest megyei kiállító- termek is több érdekes tárlattal várják az érdek­lődőket. Vácott, a Madách Galé- lériában Hajnal Gabriella gobelinművész Falikárpi­tok című kiállítása látha­tó. Gödöllőn még március 15-éig megtekinthető a galéria termeiben a Kafka Albert alkotásaiból rende­zett emléktárlat. jat zománcos edényben megolvasztjuk, és az íróját elpárologtatjuk. Ekkor a lisztet hozzátéve világos rántást, készítünk annyi me­leg tejjel, hogy tészta sű­rűségű mártást kapjunk. A tűzről levéve hozzákever­jük a tojásokat, sóval, bors­sal és szerecsendióval íze­sítjük. Ha kihűlt, összeke­verjük a zöldséggel és kb. 2-3 dkg-os kenyérkéket formálunk belőle, amit zsemlemorzsában meghem- pergetünk. Rorró zsírban ropogósra sütjük. Vitaminpörkölt Vegyünk 20 dkg gombát, 1 nagy fej vöröshagymát, 1 csomag mirelit kukoricát, 1 csomag kelbimbót és zöldbabot. 1 evőkanál pa­radicsompürét, 3 evőkanál zsírt, 20 dkg párizsit, őrölt borsot, pirospaprikát, ma­joránnát, szurokfüvet, ke­vés vizet és sót. Nagymé­retű serpenyőben az apróra vágott hagymát üvegesre pároljuk, és rászórunk egy mokkáskanálnyi pirospap­rikát. Hozzáadjuk az apró kockára vágott párizsit, egy kicsit együtt pirítjuk, majd belekeverjük az összevágott gombát. Borssal, sóval, pa­rányi majoránnával és szu­rokfűvel fűszerezzük, öt perc múlva belekeverjük a mirelit zöldségeket is. Ha szükséges, engedjük fel ke­vés vízzel. Beleöntjük a paradicsompürét és tizenöt percig pároljuk, fedő alatt. Burgonyapürével tálaljuk. f KÖSZÖNTŐ Cs. Kovács László grafikája Még hófoltok tarkállanak a barázdákban, még zsákban szunnyad a holnapi kenyér. A naptár sze­rint még tél van, de délről, zengő szelek szárnyán elindult a tavasz, hogy mézszínű fényt hozzon, s a megtérő darvak krúgatásait. A tavasz életet je­lent. Az örök megújhodást. Füzek ágán bolyhos barkafüzért, kútágas közt gólyafészket. Rőt lángú máglyák kesernyés füstjét, melyben meghal a ta­valyi avar. Zápor után szivárványmasnit a vég­telen égen, s a megbomló rög nyers földszagát. A nagy tavaszi ujjongásbán a nőnap is benne van, nem piros betűsen, s némileg visszafogottabb hangszerelésben, jóllehet ez nem olyan ünnep, amely tartalmában a múlthoz kötődne. Itt az ün­nepeiteken van a hangsúly, a 2,5 milliárd nőn. Ennyit jegyez a statisztika, ennyien élnek szerte a világban. Nálunk Magyarországon öt és fél millió a számuk. öt és fél millió nő dolgozik, gyereket nevel, ölel. Az emancipáció megadta nekik a jogot egyenlő félként élni, szavuk van, ott vannak min­den fórumon. Csak a cekker nem lett könnyebb. Sem az ölben vitt gyerek. Az anyáknak, az asz- szonyoknak ma is nehéz a sorsuk. Ahány nap, annyi harc. Asszonysors: maguk vállalják, s ez kötelez. Jó szőttest szőni és jó orvosnak lenni. Virrasztani betegágy mellett, megfőzni a család másnapi ebédjét, kimosni a ruhahegyeket, ölelni, frisskenyér-szagú öleléssel, mely magában hord­ja az új élet születését, de a vele járó új gondo­kat is. Köszöntsük őket, de ne csak bokrétával. Egyszer egy évben néhány szál virág túl kevés. Vállaljunk többet a sorsukból, könnyítsünk az életükön. Az egyenlőség ne csak szólam legyen, s a figyelmes­ség ne csak felszínes. Ne csupán ilyenkor jussanak eszünkbe, az év háromszázhatvanöt napjából. Hi­szen csak a tiszavirág él egy napig. A NŐ, akár a tavasz, életet jelent. Az örök meg­újhodást. Mosolyuk, simogatásuk nélkül szegé­nyebb lenne a föld, hiába jönnének a darvak. S nem gyönyörködtetne igazán a megújuló, virágba boruló természet. M. Gy. O. Szónoklatok helyett K. Z. Egészséges táplálkozás Jó ízek zöldségből

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents