Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-07 / 32. szám
0» Demokrácia a ló túlsó oldalán Budaörs egykor békés, kellemes kisváros volt, az emberek esendesen élték mindennapi életüket, végezték munkájukat, a hivatalok rendben működtek, sokan tisztségeket, társadalmi munkákat vállaltak. Mintegy másfél esztendeje azonban minden megváltozott. Fejetlenség, zűrzavar, bizonytalanság uralkodik. Először a tanácselnök mondott le idő előtt, a választásokat meg sem várva, majd a műszaki és építési osztályvezető. Azután az újonnan megválasztott polgármester dobta be a törülközőt, és követte őt két képviselő is. Az új polgármester választása sem volt zökkenőmentes. A testület ülései éjszakákba nyúlnak, rossz a hangulat, kellemetlen ízű viták, rivalizálás, marakodás jellemző rájuk. Akik eddig — a folyamatosan alakuló politikai viszonyok között is •— társadalmi munkát, köz- szereplést vállaltak, most visszahúzódnak. Miért is tennének bármit városukért, ha ezzel csak támadásoknak, sértéseknek teszik ki magukat? Az emberek félnek. A helyzetet egy különös — bár a megyében nem ismeretlen — jelenség is súlyosbítja. Egy budaörsi lakos — Schuler László programozó — számítógépén szerkesztett, sokszorosított körlevelekkel, plakátokkal tartja bizonytalanságban a várost. Házfalakra ragasztja vagy postaládákba dobja őket, nemritkán több ezres példányszámban, máskor hangszórós autókból acsarkodók az utcákon. Írásai, szónoklatai közismert személyiségek ellen irányulnak, általában az egykori tanács, majd a helyét felváltó önkormányzat dolgozóit vádolja csalással, sikkasztással. okirat-hamisítással. rablással, néhányuk- nak csúfneveket osztogat. Különös indulattal támadja a városi televízió mindenkori szerkesztőségét. &1ocskdésló iaveíek Schuler László ezeket az írásokat — mint elmondja — „közérdekből” terjeszti, mert ezzel ő a lakosság „hiteles tájékoztatását” biztosítja, és úgy véli, hogy a lakosság — bár nem kérte őt erre senki — hálás neki ezért. A plakátok, körlevelek számából arra következtetünk, hogy igen aktív, energikus ember. Megtudtuk róla, korszakalkotó találmánya van, amelyet nem ismernek el, emiatt csalódott és keserű. Nincsenek sikerélményei, ezért választotta a közszereplésnek e feltűnő módját. A városi tévé iránt érzett ellenszenvét pedig az motiválta, hogy egykor ő is jelentkezett, szerkesztőnek, elmondta, sokkal jobban és olcsóbban tudná ugyanezt csinálni. Ebben az időszakban ugyanis még csak egy képújság működött, amelyet technikailag viszonylag könnyű volt egy számítógép segítségével előállítani. Benyújtott pályamunkáját azonban a művelődési osztály vezetője, dr. Lizák Tiborné nem találta megfelelő színvonalúnak. E bírálat igen sértette ezt Lilian az amúgy is keserű, érzékeny emoert, így támadásai ettől kezdve újult erővel, és most már főképpen Li- zákné ellen irányultak. Az önkormányzat némiképp hitelt is adott feljelentéseinek, így a szerencsétlen asszonynak egyre gyakrabban kellett listákat, igazoló jelentéseket írogatni, majd végül — abban a re- ményben, hogy a zaklatások megszűnnek — el is hagyta munkahelyét. Ez év elejétől az Egészségügyi Központban vállalt állást, ám a mocskolódó levelek ide is elkísérik, igazgatójának címére már e rövid idő alatt érkeztek feljelentések. Károkozó, csaló, sikkasztó, rabló — ezek a leggyakrabban használt jelzők, holott Lizákné mint művelődési osztályvezető, pénzügyekkel nem is foglalkozott. Időközben „mellékesen" a városi televízió két főszerkesztőjét is sikerült Schulernek lemondásra bírnia. Most már megfelelőnek tartja az adások színvonalát, mivel a szerkesztés — elmondása szerint — végre az ő irányítása, instrukciói szerint történik! A hangulat azonban változatlanul feszült, hiszen Schuler minden szálat a kezében tart, vizsgálatokat folytat, hivatalos iratokat, számlákat gyűjt be, kikérdez embereket, vallomásaikat hangszalagra veszi, tisztviselőket, önkormányzati osztályokat szólít fel elszámolásra, jelentéstételre. Jogászvélemények szerint úgy viselkedik, mintha legalábbis Pest megye főügyésze lenne. Felmerül persze a kérdés, hogy egy ekkora település miért tűri mindezt, miért nem lépnek fel az emberek, a hivatalok a sértegetések, rágalmazások ellen. Ennyire tévesen értelmezik a demokráciát? Persze van magyarázat, ugyanis elterjedt — talán elterjesztették —, hogy Schuler elmeorvosi bizonyítvánnyal rendelkezik, tehát nem büntethető. Sokáig ennek nem is nézett utána senki, inkább eltűrték magatartását. A legenda azonban már szertefoszlott. Mint kiderült, Schuler normális, tehát büntetőjogilag felelősségre vonható. Nincs védelem? Először dr. Lizák Tiborné tett ellene rágalmazás és személyiségi jogok megsértése címén feljelentést. Ügyét a Pest Megyei Bíróság tárgyalja, mivel saját önkormányzatától nem kapott védelmet, sőt... Ezzel egy időben Edelé- nyi Gábor, aki október nyolcadikén a városi televízió főszerkesztője volt, a helyi önkormányzathoz nyújtott be kérelmet Schuler teljes anyagi és erkölcsi elszámoltatása érdekében. Schuler ugyanis még most, utólag is feljelentéseket tett ellene, kérte ismételt elszámoltatását. Edelényi Gábor Schuler közismert stílusát parodizálva ezt írja többek között levelében: „Vádolom súlyos mértékű és minősített személyiségsértéssel, és jelentős károkozással, amit városunk szellemi életében okozott. Hiszen nem valószínű, hogy az általa rendszeresen vádolt 30-50 ember közül túl soknak lesz kedve még egyszer a kisujját mozdítani azért a közösségért, amely védelem nélkül hagyta.” Bísdcörs item enged Budaörs tehát mégsem hagyja magát. Természetesen a vizsgálatok végeredményéről és a bírósági tárgyalásokról olvasóinkat tudósítani fogjuk. Holnap mogyegyűlés Holnap a megyeháza dísztermében ismét összeülnek a megyei önkormányzat küldöttei, hogy megvitassák azokat a napirendi pontokat, amelyeket a két héttel ezelőtti megyegyűlésen idő hiányában, már nem tárgyalhattak. Sor kerül Pest megye főjegyzőjének kinevezésére, a bizottságok megalakítására, és a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendelet megalkotására. A fel soroltakon kívül még több — előre be nem terjesztett — rövidobb napirendi pont megbeszélésére is sor kerül, közülük talán legfontosabb a megyei rendőrfőkapitányok pályázata. Au ion óm szövetségek Pest megye és a főváros kapcsolata az elmúlt 40 évben nem volt probléma- mentes. E feszült hangulatot a megye közgyűlésének elnöke dr. Inczédy János azzal igyekezett feloldani, hogy beiktatás után két ízben is meglátogatta Demszky Gábort, Budapest főpolgármesterét. E látogatások viszonzására. Demszky Gábor január 25-én talált alkalmat, ezen a napon tartotta ugyanis Pest megyei idei első küldöttgyűlését, Üdvözlő beszédében ö is utalt a korábbi feszült viszonyra, ám — mint elmondta — a jövőben mindent elkövetnek annak érdekében, hogy egymást szövetségesként kezeljük, hiszen egymásra va- gyunk utalva. Finnek szellemében kinevezte már a főváros és az agglomerációs települése közötti kapcsolattartás felelősét. Bátorítják, sőt szorgalmazzák azoknak az önkormányzati szövetségeseknek a létrehozását, amelyek — az önkormányzati törvény értelmében — most már települések és fővárosi kerületek között is létrejöhetnek. Cseszi elnevezésük hsssordó Sem törv sem jogszabály Pest Megye önkormányzati Hivatala adott otthont annak az intézményes párbeszédnek, amely kedden délelőtt folyt a megyei, úgynevezett regionális gyermek-, illetve ifjúságvédelmi alapítványok képviselői között. A kis tanácsteremben lezajlott konzultatív tanácskozást a Pest Megyei Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány kuratóriuma kezdeményezte és szervezte, házigazdájuk a kuratórium titkára, Nemoda István volt, akit olvasóink már jól ismernek mint Pest megye társa- dalompolítilcai titkárát. Összejövetelük célja az 1990 tavaszán és nyarán — zömmel megyei tanácsi alapítással — létrejött alapítványok kezdeti tapasztalatainak összegzése volt. A meghívott 17 megyei alapítvány közül 14-nek a képviselői jöttek el, és jelen volt a Miniszterelnöki Hivatal ifjúságpolitikai titkársága, valamint a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány küldötte is. A résztvevőik — Nemoda István vitaindító előadása után — számba vették a miardannyiukat foglalkoztató érdekvédelmi, pénzügyi és gazdasági kérdéseket, keresték az információcsere, az együttműködés és az ésszerű munkamegosztás kereteit. Szabad út Egyetértettek abban, hogy az állami, illetve önkormányzati ifjúsági munka kényszerű visszaszorulásával mindinkább szabaddá válik az út az alapítványi tevékenységeik és a közérdekű kötelezettségeket vállaló civil szféra felé. MindKÁRPÓTLÁS JÁR AZ OK KORMÁNYZATOKNAK iS Rfar vezsi módmtmi kell A Parlament csak akkor képes mindenki megelégedettségére törvényeket alkotni, ha jelzéseik érkeznek azoktól, akiket a készülő jogszabály leginkább érintem fog. Ezért helyeselhető, ha a képviselőik minél gyakrabban megfordulnak választóik körében, megkérdezik és meghallgatják véleményüket. E gondolat jegyében gyűlt össze mintegy 150 ember hétfő este a sóskúti polgármesteri hivatalban egy éjszakába nyúló beszélgetésre Zsíros Géza kisgazdapárti képviselővel, Jávor Károllyal, a választókerület képviselőjével és a házigazdával, Kummer János polgármesterrel. A téma a .kárpótlási törvény volt, illetve a Zsíros Géza által képviselt — és helyben ismertetett — koncepciónak a törvénytervezetbe való beillesztése. Mivel Sóskút, gazdag település volt, érthető, hogy a lakosság várja a törvényt, és érdeklődik a tervezet iránt. Ugyanakkor távolabbi településekről is jöttek vendégek, Illetve megjelentek a körzet községeinek, városainak vezetői. Eljött Horváth István, Dabas polgármestere, Hermán István Tök polgármestere, dr. Elek Sándor, Törökbálint polgármestere, ifjabb Szatmári Benő, Bugyi polgármestere, valamint Biatorbágy, Budaörs, Mire megszületik a döntés a földtörvényről, lehet, hogy ők művelik, mert a parasztember belefárad az osztozkodásba Diósd és Tárnok képviselőtestületeinek küldöttei is. Zsíros Géza képviselő elmondta, hogy a legfőbb cél a reprivatizáció gondolatának elfogadtatása. A földeket, üzleteket, házakat és egyéb ingatlanokat a régi tulajdonosoknak kell visz- szakapniuk. A törvény nem kedvezhet a pártállamban megtollasodott pénzembereknek, hiszen ez új jog- tiprásokat idézne elő. A kárpótiá si törvénynek ugyanakkor elégtételt kell szolgáltatni az önkormányzatok részére is, a mostani tervezetben erre nem térnek ki a jogalkotók. Zsíros Géza szerint azonban ehhez az önkormányzatoknak kimutatást kellene készíteniük egykori közbirtokossága területeikről — erdőkről, földekről, legelőkről —, és ragaszkodniuk ehhez, hiszen létkérdés számukra, hogy tulajdonhoz jussanak. Éneikül sem beruházni, sem bevételeket szerezni — például szociális kiadásokra — nem tudnak. Az egybegyűltek megegyeztek abban, hogy e módosító javaslatokkal a tervezetet ki kell igazítani. a két jelen lévő ország- gyűlési képviselő pedig ígéretet tett, hogy ezek értelmében fogják a Parlamentben az itt élők érdekeit képviselni. Az oldalt írta: Szegő Krisztina Fotó: Vimola Károly ez jelentős kihívás, hiszen a társadalmi elvárásnak, a gyermek- és ifjúsági célok általános szolgálatának az alapítványok is csak az ön- kormányzatokkal karöltve tudnak eleget tenni. Féimilliúrdl forint A jelenleg szerveződő polgármesteri hivatalokkal, a megyei képviselő-testületekkel minden egyes alapítványnak" önállóan kell rendezni viszonyát. Különösen fontos ez akikor, amikor az állami-, önkormányzati feladatokat e generációt illetően sem törvény, sem jogszabály nem rögzíti, ugyanakkor a hagyományos gyermek- és ifjúsági struktúrák, eszköz- rendszerek széthullottak. Az alapítványok bíznak abban, hogy a kölcsönös érdekeltség és felelősség összehozza őket az önkormányzatokkal, mindenekelőtt a volt úttörő- és KISZ- ingatlanok működtetése, fenntartása terén. A téma azért is aktuális, mert a nemzeti vagyoninak ez a része csak Pest megyében meghaladja a félmüliárd forintot. Párbeszédre hív Az alapítványok megállapították, hogy csupán elnevezésükben és célrendszerükben hasonlítanak egymásra. Anyagi alapjaikban, legitimitásukban, szakmai felkészültségükben, szervezetük kiépítettségében azonban jelentősek a különbségek. Ennek ellenére, rendszeres konzultációkat tartva, egyfajta föderációt alkotva tartósan együttműködhetnek. A legközelebbi tanácskozás egj'ébkémt — várhatóan áprilisban — szélesebb körben, más, hasonló érdekeltségű alapítványokra is kiterjesztve, minden gyermek- és ifjúsági célú társadalmi szervet és szervezetet párbeszédre szólít majd fel. Kartal önkormányzata bérbe adja o község központjóban levő, 160 m! alapterületű, régi kultúrházat Vállalkozók jelentkezését várják, bármilyen elképzeléssel. Cím: Kartól, Felszabadulás u. 93. 2173 Telefon: Aszód 301, 305.
