Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-06 / 31. szám

GÖDÖLLŐI Rendőrkézen a tele fon fosztogatók Barbár és profi módszer A Gödöllői Rendőrkapitányság vizsgálói jelenleg két lelefonl'osztogató társaság ügyében is dolgoznak. Még novemberben érték tetten Kistarcsán Bordás György budapesti lakost és négy társát, amikOT a posta előtti fülkét fosztogatták. Bordás az egész ország területén dol­gozott, csaknem száz telefonfülkének tartalmát ürítette ki. Először egyedül követte el a bűncselekményeket, majd három figyelötársat vett maga mellé. A fiatalember eredetileg telefonműszerésznek ta­nult, így profi módon ki­szerelte a perselyeket, s legtöbb esetben semmi ká­rosodást nem okozott a ké­szülékekben, tudtuk meg Kassai István vizsgálótól. A nyomozás során elmond­ta, hogy olyan gyakorlatra tett szert, hogv egy-egy na­gyobb adag pénz kiemelése 10-15 másodperc alatt tör­tént. Azt vallotta, hogy egyes fülkékbe később — a persely kiemelése után — csak söprögetni járt vissza, vagyis egy zacskóba seper­te a pénzt. Augusztustól a novemberi lebukásig volt olyan éjszaka, hogy 120 ezer forintot zsebeltek be. A Siófoki Bíróság gyorsí­tott eljárással az elmúlt évben kiszabott Bordás Györgyre hat hónap sza­badságvesztést, amelyet egy évre felfüggesztett. A tár­saságnak valamennyi tagja egyébként büntetett előéle­tű, ítélet az ügyben hama­rosan várható. Az a bizonyos negyvenkilencedik Hol kell megállni? Ha rendszeresen nézi va­laki a televízió sportköz­vetítéseit, szinte naponta részese lehet valamilyen új világcsúcs vagy eddig soha nem volt rekord születésé­nek. Nem tudom, ki ho­gyan van ezekkel az előre beharangozott rekordkísér­leteikkel. Még a nyáron olyan társaságba kerültem, ahol illett végignéznem a tele­vízió által közvetített autó­versenyt, egész délután bámultam a bőgve, ordítva száguldó, földhöz lapuló autónak nevezett holdjáró­kat vagy a jövő század járműveit, amint rohantak, rohantak és zúgva, jajomg- va köpködték benzintüde­jüket. Nem tudtam másra gondolni, mint «arra, hogy vajon minek ez a veszett sietés? Nem mindegy, hogy egy perccel előbb vagy utóbb érkezünk meg, aho­vá Trabantunk vagy éppen a Ladánk is elvisz ben­nünket, netán gyalog, sé­tálva is elérjük úti célun­kat. Lám, a föld, amely egy­szer elnyel valamennyiün­ket, milyen nyugodt és méltóságteljes. És most, vasárnap dél­előtt a rádió keresőgomb­ját tekergetve, újabb ver­senyről értesültem, amit — bevallom — szívesen megnéztem volna. De hát messzire esett tőlünk, s csak most utólag ér­tesültem a csücsdöntögeté- si kísérletről. Kérem, ismerkedjenek meg a próbálkozással. Braile városában történt az eset. Az egyik bajnokje­lölt megevett már negyven palacsintát, amiről a hozzá­értő tanult versenybírók, a tudós zsűri tagjai kijelen­tették: új világrekord szü­letett! A hír hallatára je­lentkezett egy óriás terme­Gt'OÖLLÖI HÍRLAP Gödötíű, Szabadság tér 10. £ A szerkesztőség vezető­je: Balázs Gusztáv. • Munkatársak: Árvái Mag­dolna és Pillér Eva. D Postacím: Gödöllő, Pf. 14. 2100. Telefax és telefon: (28) 20-796. f) Szerkesztősé­gi fogadóóra: hétfőn 10-től 13 óráig. • Hirdetésfelvé­tel: munkanapokon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőség­ben. tű, erőtől duzzadó izmok­kal rendelkező kikötői ra­kodómunkás, és közölte: Fogadjunk, hogy megeszek ötvenet! Biztatták: próbálja meg! Elkezdődött a' harc a palacsintákkal. A verseny­ző lenyelte a negyvenki­lencediket, és akkor tör­tént a baj. Közvetlenül a cél előtt. A szeme kidül­ledt, az arca elsápadt, csuk a fülcimpái piroslottak, és lefordult a székről. Ott, a versenybírók és a sok ezer figyelő, szui kóló drukker és el lendrukker előtt. Emberünk tulajdonkép­pen megjavította a pala­csintaevés világrekordját, csak éppen belehalt. És itt vége is lehetne a történet­nek, de engem az egész ve­télkedés új kérdések meg­fogalmazására késztet. Ott volt a baj — s ez­zel tévedett a rekordot dön­tögető rakodómunkás —, hogy bár sokat bírt a gyomra, de az agya rosszul működött: nem tudta megállapítani, hol a határ, mert az új csúcshoz elég lett volna a negyvennyolc,- vagy akár a negyvenegy palacsinta elfogyasztása is. És ha ennek lenyelésénél feláll a székéről, Braile vá­roska rakodója ma is él. De meg tud állni az em­ber? Van józansága vagy előrelátása, mérlegelése az önhittségnek és az elbiza­kodottságnak? Van meg­álljt. parancsoló önuralma az uralkodáshoz szokott zsarnoknak? Van pihenést, nyugalmat kereső szándé­ka a pénzszerzéshez szo­kott újgazdagnak? Nem folytatom a sort. Ügyis tudjuk, a környeze­tünkben élnek emberek, akiknek élettörténetébe be­kerül egyszer az a bizo­nyos negyvenkilencedik .. Igen, nevezzük palacsintá­nak! —k. —y. Gödöllő: Palimadarak. Színes, ma­gyarul beszélő amerikai kalandíilm. 6 és 8 órakor. Aszód, Petőfi: Ghost (A szellem). Szí­nes, magyarul beszélő ame­rikai'film. Este T órakor. A kerepestarcsai rend­őröknek is akad dolguk te­lefonfosztogatókkal, rájuk eddig négy telefoniéi feszí­tést bizonyítottak. Az elkö­vetés eszközeit és a perse­lyeket a rendőrség már le­foglalta a házkutatások so­rán, a nyomozás folyik. Nagy Ferenc és Nagy Péter kerepestarcsai lakosok, va­lamint Tálas Tibor nagy- tarcsai, együtt követték el a bűncselekményeket, je­lenleg szabadlábon várják a vizsgálat eredményét. A rendőrség szakemberei el­mondták, ők primitív módszerekkel feszegették a készülékeket, amelyek jó része használhatatlanná vált, s ezzel a társadalom­nak 30-35 ezer forint érté­kű kárt is okoztak. A fia­talemberek nem dolgoznak, valamennyien munkanél­küliek. őket nem tetten­éréssel fogta el a rendőr­ség, hanem mint Vető Jó­zsef alhadnagy elmondta, bizonyos gyanús helyeken rendszeresen feltűnt egy gépkocsi, s előbb-utóbb a szálak a fiatalemberekhez vezettek. A Gödöllői Rendőrkapi­tányságon jelenleg a fog­dában telt ház van, több bűnözőt már képtelenség lenne elhelyezni. Beszélge­tőtársaim elmondták, olyan jogszabályok kellenének, hogy aki bűnözött, ne le­gyen szabadlábon, s ne tudjon újabb cselekménye­ket elkövetni, mint a fent léírt esetben. A. M. A vevők elmaradnak Árusító van, csak a vevők maradnak cl lassan a KGST- piacokról. Kistarcsán, az állomás mellett még elkel­nek a szerszámok és az olcsó cipők (Erdősi Agnes felvétele) Csiífolkodó szadaiák és veresegyháziak Móricz tanulmányában 1911-ben jelent meg Mó­ricz Zsigmond Pest-Pilis- Solt-Kiskun vármegye né­pe című tanulmánya. A napokban akadt ismét ke­zembe a már régebben is olvasott írás, amelynek a Humor című fejseiében a nép humorát igyekszik be­mutatni a szerző, s Ágai Adolf följegyzése alapján leírja két falu — Veres­egyház és Szatla — szikra - zóan csúfondáros vetélke­dését. Az írás megértéséhez tudni kell, hogy Veresegy­ház lapályos, Szada pedig mély, völgyszerű szakadék­ban fekszik, tehát már az elhelyezkedésében is vám gáncsolni, csúfolni való. De ismerkedjünk meg a feljegyzett beszélgetés hi­teles és teljes szövegével: „— Iszen Veresegyházán olyan messzi van a »főut­cán« a két házsor, hogyha esik, csak tengelyen vagy lovon lehet átmenni — Baráti társaságban Csendet parancsolva? Értelmiségi társaságba tévedtem az egyik este. Optimizmus? Pesszimiz­mus? Valami ilyen kérdé­sen folyt a vita. A falu or­vosa vitte a szót: — Vala­mi rettentő pesszimizmus uralkodott el a lelkeken. Itt mindenki kívülről várja a megváltó jelszót és az erőt adó segítséget. A termelőszövetkezet el­nöke felkapta a fejét: — De hát miért ez a kétség- beesés? Honnan ez a pesz- szimizmus, a letargia? Föl­dünk talán elvesztette ter­mőerejét? Lelkünk elvesz­tette a teremtőképességét? — Pesszimizmusunk egy­szerűen tömegszuggesztió. Ebben az országban min­denki valamiféle csendet parancsolt magának, s tol­ja a napot nap után — ér­velt a nyugdíjhoz közeledő, sokat megélt iskolaigazga­tó-helyettes. A függetlenként megvá­lasztott polgármester kér­dezett: — Hol vannak a szervezetek? Hol vannak a politikai pártok? Hol van­nak a választások idején jelentkező lelkes és cselek­vő irányzatok? Mindenütt bizonytalansággal, a köz­élettől való elfordulással találkozni. Értelmiségiek. összebo­rulnak. Siratnak valamit. Sajnálkoznak. Pedig szí­vük s az agyuk tele lehet­ne optimizmussal. Meg­győződésem, ha egy falu­ban — Veresegyházon, Kartalon, Túrán, Bagón — megindul a cselekvés, az alkotás munkája, boldogan csatlakoznak az ottaniak, mert rettenetes éhség van a jóra, a munkára, a bol­dogulásra. A termelőszövetkezetek vezetőinek, tagjainak volt igazuk, amikor a viták és a - bizonytalanság ' tüzében — a gazdaságok feloszlatá­sát követelők hangos za­jában, a jogtalan földosz­tások fortyogó indulataiban •— ősszel szántottak és ve­tettek. A szövetkezeti elnök véleménye talán ezért a leghatározottabb az asztalt körülülők között. — Káros és elvesztege­tett dolog, meg idő a múlt bajain tűnődni, rágódni. A tegnap elmúlt, jöjjön a holnap. A tegnapnak csak egy tanulságát kell levon­nunk: — hogy átéltük a rettenetes időket. Volt erőnk elviselni elviselhe tetlen bajokat. Mindent újrakezdhetünk, tisztvise­lők, termelőszövetkezetiek, munkások és mindenki, csak határozzuk el végre komolyan, akaratot hordo zó elszántsággal: rendbe szedjük az életünket! örülök, hogy jártamban- keltemben az alkalmi asz­taltársaság vendége lehet­tem. Én mindenütt — a tapasztalatok alapján — ha az önkormányzatnak valamiféle vezetője lennék — az ilyen baráti társasá­gok tagjait a köz érdeké ben „dolgoztatnám”. Fik mondta a szadai ember beszélgetés közben a vé­rese,gyházinak. — Azért is ojan kurta a jányok meg az asszonyok szoknyá­ja, hogy be ne sározzák! (Csakugyan rövid szok­nyát viselnek.) — Hát ha sár van, van, de legalább egyenesen van — vágott vissza a veres- egyházi —. nem úgy, mint Szadán. Bezzeg ott nincs egyenes út, azér lépeget­nek olyan »tapogatózva« a szadaiak a lapályon. — Szomszéd mán fenm- kezdi, de én vagyok a hi­bás, minek állok szóba ojan emberrel, akinek a templomába fel van írva, hogy »épült helyben«! — Az ott van. De amit mi építettünk, legalább megépítettük, nem úgy, mint kelmetek. Készen a templom, tornya is van, óralapot is. szegeztek rá nagy fittyre, de a mutató az máig is hibádzik. Mi? Hát az árát hová tették? Meg ették ? Megitták, lám, ki is hullott a fogúik tőle! (Vasas víz van a faluban, ami rontja a fogakat.) — No mán azér nem kér­dezzük meg kegyelmedtől, hány óra. Hát nem a ma­ga jánya kiáltotta ei ma­gát az őszi vásáron a gö­döllői órástorony alatt, hogy: édesapám, ezit az órát is úgy húzzák, mint a harangot. </. WAW////////// — Hát... hogy . .. izé, nem tagadom, de mondja csak azt legalább, minek van Szadán a temető mel­lett a kovácsműhely? Hm? No megmondom én. Mer egész életükben sose jártak az egyenes úton, hát hogy a másvilágon tudjanak — előbb megpatkolják a hót- tat, aztán temetik el. Na de isten álgya. Sietek.” Eddig az idézet. Jó len­ne tudni, élcelödnelc-e még a szadaiak és a veresegy­háziak. Azt mondják, má­ra szűnt a tréfás kedv, meg a fiatalok is jobban keverednek, mint tették azt hajdanán. A családok ro­konsága pedig összehozza a falvakat. F. M. Aszód Aszód várossá nyilvání­tása alkalmából február 8-án, pénteken délután 5 órai kezdettel diszünnepsé- get lartanak az I. Számú Általános Iskola tornacsar­nokában. Az ünnepség szervezője a városi képvi­selő-testület. Olvasóköri mozgalom Országos tanácskozás Február 9—11. között rendezik meg az olvasó- köri mozgalom újjászer­vezésével, feladatainak meghatározásával kapcso­latos országos értekezletet Gárdonyban. A háromna­pos tanácskozásra körze­tünkből Fercsik Mihályt és Polónyi Pétert hívták meg. A gazdag program min­den bizonnyal kiemelkedő eseménye lesz Göncz Ár­pád köztársasági elnök A nemzet állapota és talpra állási esélyei címmel el­hangzó előadása, és az azt követő vita. Kővetőkre talált Üzlet A minap egy új építmény átadásán vettem részt. Min­den úgy történt, ahogy a nagykönyvben meg van ír­va. Az ünnepségről mégsem távozhattam "úgy, hogy ne maradjon keserű íz a számban. Hogy miért? íme a történet. A nyitás előtt nemzeti- színű szalag zárta el a nagyközönségtől az üzletet. A köszöntő után átvágták a szalagot. Az ünnepségen véletlenül részt vett egy külföldi állampolgár is, kért egy darabot a piros-fehér- zöld szinti pántlikából. Pil­lanatok alatt követőkre ta­lált, és a résztvevők egy-egy darab szalagot vettek ma­gukhoz az emlékek színesí­téséhez. A bolt közben kinyitott. Betódultak a vásárlók és közülük is többen igényt tartottak egy darab szalag­ra. Az elnök pedig darabol­ta, adott mindenkinek, aki kért, majd a maradékot ösz- szehajtogatva visszatért a vendégekhez. A szalag kelendőségét lát­va az egyik résztvevőnek, ráadásul egy falubeli meg­hívottnak világmegváltó ötlete támadt és a vezető fülébe súgta: ha ennyire nagy az igény a szalagdara­bokra, be kell vezetni, hogy az kap, aki ötszáz forint fe­lett vásárol... Az elnök csak annyit mondott: ugyan már. A be­szélgetés nagyon halkan zajlott és rövid is volt, de elrontotta a kedvemet, s kérdésekre fakasztotta a külhoni szemtanút. Nem értette, mit is akar a tőzs- gyökeres falubeli. — árvái — Felajánljuk szabad kapacitásunkat Közműépítés (gát, víz, csatorna), belső gáz-, víz-, fűtésszerelés, lakatosmunka, festés, mázolás, szállítás, földmunka, mély- és magasépítés. Veresegyházi Építőipari Költségvetési Üzem Veresegyház, Sport út 4. 2112. Telefon: 46. Telex: 227-663.

Next

/
Thumbnails
Contents