Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-28 / 50. szám

BUDAÖRS 0 ÉRD • SZÁZHALOMBATTA BAGV • TÖRÖKBÁLINT « PILISCSABA I • NAGYKOVÁCSI ® Bl DATENÖ © • PILISVÖRÖSVAR © BUDAKESZI » PÁTY © ZSAMBÉK © SOLYMÁR « PERBÁL O TÖK O TINNYE 0 t'RÜM A lakosság magáénak érzi a falut itt nem voltak torzsalkodások Pilisszentiván a 10-cs főút mentén, festői környezetben levő település. Ez a kisközség a maga 3590 fős lakosságával minden különösebb feltűnés nélkül vészelte át a rendszerváltást. Itt nem akart öngyilkos lenni a tanácselnök, nem verték meg az elöljárót és nem raklak kést a képviselő nyakához. Mondhatni semmi szenzáció nem történik. Azért mégis van valami, amit ez a kicsiny település tód, ami példa lehet másoknak is. Ez a szívósság, kitartás és tenni akarás, amivel szépítgetiU lakóhelyü­ket az itt élő emberek. Ennek okairól is faggattam Valieskó Ilona jegyzőt, aki 39 éves, két gyermek édesanyja és 1888 óta dolgozik pilisszentivánon. — 1971-ben kezdtem a tanácsi pályafutásomat Etyeken — mondja V a- !icskó Ilona. — Az érettségi után azonnal államigazga­tási ügyekkel foglalkoztam és munka közben szereztem meg a szakképesítést, illet­ve a diplomát. Három év­vel ezelőtt kerültem Pilis- szén tivánra vb-titkárnak. Soha nem voltam párttag, így a közérdeket és nem a pártérdeket igyekeztem megvalósítani. Ennek kö­szönhetően működésem el­ső évében az örökségül ha­gyott 10 milliós adósságot leírhattuk, majd a lerob­bant óvöda-iskola-művelő- diési otthon és orvosi ren­delő .épületét felújítottuk, illetve korszerűsítettük. Je­lenleg egy 5 éve épülő sportcsarnok okoz gondot, de tető alá kerül rövide­sen az is. — Mind az, amit felsorolt, nem kis eredmény, de túl a szakmai sikereken, van-e más is, ami miatt bizalmat szavaztak önnek? — Talán az emberi hozzá­állás lehet az oka. Etyek- ről nemcsak a szakmai fel­készültséget hoztam ma­gammal. hanem a hitet: a közérdek szolgálata a fel­adatom. A sikerek persze csa pat mu n kában szülét lek meg, egy példát említenék: Mariok Gyulának — aki egy német—magyar- ve­gyes vállalat vezetője —, és Marlolc Péternek — a Pemü műszaki igazgatója — kö­szönhetően az egész község gázberuházása 5 hónap alatt megvalósult. Szeret­ném kihangsúlyozni, hogy a testületünk 12 tagja — egy kivételével — pártonkí- vüli. így elkerültek ben­nünket a torzsalkodások, Visszakapják haláridőre ? Pénz az ablakban Szinte nincs önkormány­zat Pest megyében, mely ne keresné a pénzügyi forrá­sokat, melyek segítségével a fejlesztések, a beruházá­sok, az építkezések megin­díthatok, befcjezíiclők. Igaz, nem minden áron, hanem amolyan „adós fizess ala­pon”. Az úgynevezett kint­levőségek behajtásának megkísérlésével. Előfordul, hogy egy-egy vállalkozóval szemben a türelmi idő lejár, a bérleti díj be nem fizetése, a soro­zatos halasztások miatt, vagy például a hitelfelvé­telhez Szükséges kezességre nem vállalkozik az önkor­mányzat. Netán óvatos ta­pogatózás előzi meg, hogy a határidő léjárta előtt nem kaphatnák-e vissza a volt tanács által — célfeladatra a megyei keretből kapott — kölcsönadott pénzt. Azt hinné az ember, hogy ezek amolyan hajánál fogva elő­rángatott példák, talán a valóságban mindhárom eset egy helyen nem for­dulhat elő. Márpedig előfordul, még­pedig Érden. Ahol legutóbb a város önkormányzata úgy döntött, hogy a Vidékfej­lesztő Kft.-nek nem lesz ke­zese az egymillió forintos hitel felvételénél. Nem, mert az egymillió-százezer forintos, befizetési kötele­zettségükkel még adósak. Annak az önkormányzat­nak, mely a milliókat igény­lő feladatokat rangsorolja, s ráadásul a végrehajtáshoz pályázatokat nyújt be me­gyei céltámogatási összegek elnyeréséért. Halasztások ±Xírían megadására annál is in­kább nincs módjuk é.s ler hetőségük, mert a meglevő adósságállományt nem hal­mozni, lefaragni kívánják az érdi városatyák. A nyolcvanas évek vége felé látványos iskolaépítés terveit készítették el: Érden, a tízes számmal jelölve, ab­ban a városrészben, mely dinamikusan fejlődik ma is. S aztán céltámogatást kér­tek megyei kasszából az építkezés elkezdéséhez! Kaptak is tizenkét és fél­milliót, de a 134 milliós költséghez képest ez nullá­nak bizonyult. Az összeget viszont semmi másra nem használhatták, csak iskola építésére. Talán úgy gon­dolták, hogy jut is, meg marad is, ha kamat ellené­ben kölcsönadják Nagykő­rösnek. Megyén belül, még­pedig 1992. június 3,0-i yisz- szafizetésre. Most pedig jó lenne ez az összeg — még a tízszázalékos kamattal is, bár az infláció tizenhét szá­zalék körüli!;—„mert a ter­vezett he'yen az iskolaépí­tés elkezdését ugyancsak szorgalmazza a lakosság. Az összeget visszakérni lehet, pontosabban megkérdez­ni; ugyan visszakaphatná-e Érd a határidő lejárta előtt? S minden bizonnyal a má­sik felet a kérés mérlegelé­sekor nem szándékai veze­tik, hanem a sokkal pró­zaibb anyagi helyzete. De mit tud a polgár mind­ebből? Csak azt látja, hogy az- istennek sem akarnak iskolát építeni, a gyerekek buszoznak, vagy olyan is­kolába járnak, mely két műszakos ..-. Miközben fo­gadóórákon ugyancsak szo­rongathatják képviselői­ket. Varga Edit pártérdekek megvalósítá­sáért folytatott parttalan viták, és tudtunk a mun­kánkra koncentrálni. Re­mélem, a jövőben is így lesz! — Milyen tervei, céljai vannak Pilisszentivánnak? — Metzger Rezső és Er­dős Miklós megalakították a Környezetvédő és Falu­szépítő Egyesülőiét. Itt vannak tennivalók, hiszen nem kisebb a cél, mint hogy Szentiván legyen a leg­szebb falu a Pilisben. Hi­szem, hogy ez így is lesz. Vagy megemlíteném, hogy mivel német nemzetiségű község vagyunk, és testvér- kapcsolatban állunk egy kis német településsel, az ő segítségükkel nagy hang­súlyt fektetünk a német nyelv tanítására már a kis­iskolás korban is. Megol­dást kell találnunk a csa­tornarendszer kialakításá­val a vizel vezetésire, illetve továbbra is tartaná szeret­nénk az ügyintézésben a harminc napon belüli ha­táridőt. Erőnkhöz mérten segíteni igyekszünk a szo­ciális problémákkal küsz­ködő mintegy 100 helyi la­koson. Három évvel ezelőtt 100 ezer forint volt erre a célra, idén nyolcszázezer kerül felhasználásra. — Van-e megtartó ereje Pilisszentivánnak? — Bár a helyi munkale­hetőségeink nem éppen ki­elégítőéi! — a lakosság egy része bejár Budapestre, Solymárra dolgozni. — So­kan költöztek ide a fővá­rosból az elmúlt években, és megtelepedtek nálunk. Szeretnek itt élni az embe­rek, magukénak érzik a la­kóhelyükét. — Végül, mit kívánna magának a falu jegyzője? — Bárhol éltem idáig, mindenhol otthon voltam, otthon éreztem magam. Most már szeretnék végleg itt élni. Mivel szolgálati la­kásban lakom, egy saját kertes, családi házról álmo­dozom, ahol becsületben és tisztességben nevelhetem föl a két fiamat. Virág Márton Kárpótlást kérnek a magyarországi németek is Maliiénak érzik az alapítványt Magyarország német nemzetiségű lakossága — bár a rendszerváltozás megteremtette e kisebbségnek is a le­hetőséget érdekei érvényesítéséhez —, mondhatni ma is kissé bizalmatlan, s ezért neheztelni sem lehet. Máig ki­törölhetetlen az emlékezetünkből ugyanis a szomorú tény: azért kellett otthonaikat elhagyniuk, mert az 1941- cs népszámláláskor német nemzetiségűnek vallották ma­gukat. A kitelepítés Budaörsöt rázta meg elsőként 1946- bah, amikor a helybéli la­kosság kilencven százalé­kát dobták - ki házából, kény szeri t et ték ember te len körülmények között vago­nokba. hogy valahol. Né­metország, rosszabb eset­ben a volt NDK területén kezdjenek új életet. Nem várt jobb sors az itthon maradottakra sem — sőt mondhatni nehezebb, hi­szen az elüldözötteket kárpótolták —, ugyanúgy megfosztották őket vagyo­nuktól, kénytelenek voltak elviselni} a sorozatos zakla­tásokat, eltűrni, hogy a ki- telep ítélt családtagokkal nem levelezhetnek, egymás között nem beszélhették anyanyelvűket. A félelem csak lassan ol­dódott, most viszont a helyhatósági választások óta — ahol erre a nemzeti­ségi lélekszám lehetőséget adott —, nemzetiségi kül­dött vesz részt a képviselői munkában, tanácskozási joggal. Így. van ez Budaör­sön is, ám az mégiscsak mutat valamit az egykori bizalmatlanságból, hogy nem sikerült képviselői mandátumhoz juttatni egyetlen, német nemzetiségi színekben • indult jelöltet sem. A kisebbség azonban mégis fontosnak tartja, hogy hallassa hangját, mert mast van az utolsó lehető­sége. arra, hogy megőrizze nemzetiségi tudatát, kul­túráját, nyelvét, s mindezen értéket átadja a fiatalok­nak. Sürget az idő, hiszen az. a korosztály, akitől mindez átvehető, vészesen fogyatkozik ... Ezért örven­detes tény, hogy a buda­örsi önkormányzat mellett ezentúl működik majd a német nemzetiségi bizott­ság, amelynek hét külső tagját az érintett lakossági körből választották meg. A bizottság tiszteletbeli elnö­ke Mauser József lett. el­nöke Wendler András, füg­getlen képviselő. Mint az az alakuló ülé­sen elhangzott: az önkor­mányzattal, a társadalmi szervezetekkel együttmű­ködve szeretnék a hagyo­mányokat ápolni, támogat­ni a nemzetiségi kultúrát és a nyelvtanulást, szélesíteni a kapcsolatokat a kite- íepítettekkel, nem megíe­Szines programmal várják őket Bajor vendégek Szcntivánoii A Pilisszentivánon élő emberek nagy többsége valószínűleg szabadságra megy, vagy szabadnapot vett ki március első hétvé­géjére. Az történt ugyanis, hogy az Észak-Bajorország- bán lévő Marktleugast köz­ségből egy autóbusznyi né­met állampolgár érkezik ma, csülkötökön. Szentiván- ra. Mivel a két település 1988 óta testvérkapcsolat­ban áll egymással, rend­szeressé váltak a látogatá­sok a két falu lakói között. Ezúttal is színes program­mal és persze mulatsággal várja a házigazda a vendé­geket. Baráti találkozó, bu­dapesti városnéző kirándu­lás, uszoda látogatás, kü­lönböző kulturális progra­mok szerepelnek a szent- ivániak kínálatában. Te­kintettel arra, hogy a bajor vendégek egy sportdelegá- ció tagjaiként érkeztek, nem maradhat el a terem­foci-bajnokság sem. A he­lyi fiatalokkal körmérkő­zést vívnak, melynek fára­dalmait a záróvacsora és az azt követő zenés-táncos mulatság feledteti majd. A delegációt .a márktleugasíi polgármester vezeti, aki az ottani sportklub, elnöke is társadalmi megbízatásban. A régi, kialakult szokások szerint tnagánházakiiál he­lyezik el a német vendége­ket. Remélhetőleg ez a ta­lálkozó is hozzájárul a két település közötti jó kapcso­lat erősödéséhez, a nemze­tiségi kultúra és hagyomá­nyok ápolásához. V. M. letíkezve persze a városban nehéz körülmények között élő idősekről, hátrányos helyzetű családokról. Budaörsön pillanatnyilag három alapítvány létezik, ezek mindegyikét nemzeti­ségi lakosok kezdeményez­ték, vagy csatlakoztak hoz­zá. A városvédő egyesület szerelné feleleveníteni a ré­gi helyi hagyományt, a pas­siójátékot. A . Keresztény Egylet hozta létre a Cari- tas-alapítványt, amelynek keretében előbb anyagi, ké­sőbb fizikai szolgált at ásó­kat is (betegápolási) kíván­nak nyújtani a rászorultak­nak, köztük természetesen a nemzetiségieknek is. Feldhofer András indította el a „III világháború hősi emlékmű” elnevezésű ala­pítványt, amellyel az a cél, hogy közadakozásból állít­sanak emléket a világégés­ben elpusztult több mint ötszáz budaörsinek, akik javarészt svábok voltak. Ezt az alapítványt az újonnan megalakult bizottság ezen­túl] a magáénak érzi, támo­gatja. A bizottság természetes kötelességének érzi, hogy felkarolja mindazokat, akik egykor hadifoglyok voltak, akiket internáltak, hogy szervezett keretek között hozzájussanak az őket meg­illető, szerény nyugdíjki­egészítéshez. Ugyanakkor csatlakoznak majd a Ma­gyarországi Németek Szö­vetségének elnöksége által kezdeményezett aláírás- gyűjtési akcióhoz, amely­nek lényege: ha a Parla­ment á kárpótlás ~ mellett dönt, az országban élő né­meteket a többi érintettél azonos mértékben és idő­pontban illesse meg kár­pótlás. Róluk ugyanis ed­dig nem esett' szó,' holott már 1949 júniusa előtt az itthon maradott svábok ja­va részét megfosztották va- gyonuktól. Az alakuló ülésen szóba került, hogy a város tizen­egy utcájának, illetve teré­nek nevét indokolt lenne megváltoztatni. A bizottság, valamint a megjelent szép számú érdeklődő föl is vál­lalta a keresztapa szerepét, ám e kérdésben — a javas­latokat figyelembe véve —, természetesen az önkor­mányzat tiszte a döntés. F. E. Leégett - kicserélték Ilereeghateion a kísérleti gazdaság egyik, transzfor­mátora leégett. A napokban a gazdaság és az Elektro­mos Művek szakemberei közösen helyére emelték az új áramátalakítót. így most már ismét zavartalan lesz a gazdaság energiával való ellátása (Hancsovszki János felvétele) Állatorvosi ügyelet Érden, az Engels utca 17. sz. alatt, tel.: 08-284-5642 dr. Kóváts Ferenc, március 3-án és 15-én. Biatorbá- gyon a Szabadság u. 127., tel.: 06-264-0124 alatt dr. ÉRD Záray—Vámosi koncert Záray Márta és Vámosi János ád koncertet március 2-án, szombaton este 7 órai kezdettel az érdi művelő­dési központban. Köves László március 10- én. Tárnokon, a Rákóczi u. 123. sz. alatt, telefon: 06-264-9095, dr. Kátai Péter állatorvos tart ügyeletet. Az ügyeletes állatorvos csak elsősegélynyújtás ese­tén vehető igénybe. Az ügyelet időpontja szombat reggel 8 órától hétfő reggel 8 óráig tart. BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Fazekas Eszter. © Munkatársai:: Fe­kete IHlikó,- Aszódi -László Antal, Virág Márton. © Fo­gadónap minden hétfőn 14—- 17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bj>. VIII., Somo­gyi B. it. 6. PL: 311. Ír. sz.: 1146. Telefon: 138-4761, 138­4057.

Next

/
Thumbnails
Contents