Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-27 / 49. szám
Keni adóztatják a parabolaantennát (sem) A válás részleteit firtatták Nem tudom, hogy Anci- ka, a kul túrház főállású adminisztrátora vagy Irénke néni az iskolából mit szól a rendszerváltáshoz, de sejtem. Ök ugyanis, akárcsak a szigetszentmártoni általános iskola takarítónői, kárvallottjai a helybéli politikai fordulatnak. A kis település új önkormányzati testületé ugyanis olyan „szent” és sérthetetlen dolgokhoz is hozzá mert nyúlni, amelyekhez elődjeinek soha nem jutott volna eszébe. Hiszen ki vizsgálta azelőtt azt, hogy kell-e annyi státus egy-egy tanácsi intézményben, mint ahányat birtokolnak? Mert birtoklás volt ez a javából. Az ügyes vezető, ha kellő számú státust szerzett, garantálni tudta a bért. Ám a szigetszentmártoni önkormányzat nem úgy kezdte az idei pénzügyi terv kidolgozását, hogy szolgaian elkezdte osztani a státusokra a pénzt, hanem megvizsgálta: szükség van-e azon a helyen annyi emberre. így építették le Ancikát, a kultúr főállású adminisztrátorát, és jöttek rá, hogy a takarítónő nyolcórás munkaidejébe belefér még az orvosi rendelő tisztántartása. Mint ahogy szintén kiderült: a második félévben tizennyolc helyett 17 pedagógus is elég az általános iskolában, és öt óvónő is képes ugyanolyan színvonalú szolgáltatást nyújtani, mint eddig a hat. Á megtakarítható bér megközelíti a fél millió forintot, így minden dolgozó — a polgármesteri hivatal, az oktatási intézmények és az egészségügy alkalmazottai — kaphat az év végén 13. havi fizetést és garantált a húszszázalékos bérfejlesztés, sőt az oktatás és az egészségügy dolgozói még ezenfelül tíz százalékot kapnak. Más volt a hétfőn este megtartott szigetszentmártoni falugyűlés, mint a tavalyi vagy azelőtti. Nemcsak azért, mert hosszú évek után most lett újra önálló Szigetszentmárton, hiszen kényszerű házassága Szigetcséppel és Szigetújfaluval január elsejével végleg megszakadt. Abban is újszerű volt ez a fórum, hogy nem a kész költség- vetést tárta tényként a falu népe elé az önkormányzat, csupán az elképzeléseiket és a közmeghallgatás keretében várták az észrevételeket, javaslatokat. A mártoniak méltányolták ugyan a testület igyekezetét, de a jövő helyett Negyedszázad után újra itthon Golfparadicsom a szigeten ? Lapunkban már több alkalommal említettük Szigetmonostort, mint olyan települést, amely elkövet mindent fejlődése érdekében, megmozgat minden követ, hogy körülményein javítani próbáljon. Jelentős beruházásokról, golfpályákról, szállodák építéséről adtunk már hírt ezen az oldalon, most sikerült találkozni azzal a külföldi vállalkozóval, aki talán a legtöbb értéket teremtette ezen a területen. Andreas Hídvégi huszonöt esztendeje él a svédországi Norr-, köpingben, Magyarországra csak 1985 óta kezdett sűrűbben hazalátogatni. — Amikor ráakadtam a szigeten erre a csodálatos területre — emlékszik visz- sza első útjaira —, azonnal az jutott az eszembe, itt valamiféle nemzetközi színvonalú beruházást kellene létrehozni. Mivel ekkoriban nem volt még Magyarországon hasonló jellegű golfcentrum, hozzáláttunk a megvalósításhoz. Vállalatunkat 1989-ben jegyezték be, az építkezést pedig tavaly májusban kezdtük meg. Már a tervezés is hatalmas szellemi erőt vett igénybe, a tényleges munkálatokba pedig mind ez idáig 160 millió forintot fektettünk be. Őszre elkészült a nemzetközi, 27 lyukú golfpálya kilenc szakasza, amelyen november 10. óta lehet már játszani. Közelében egy ideiglenes, 300 négyzetméteres klubház található, zuhanyzókkal, társalgóval, büfével. Ehhez tervezünk a rendelkezésünkre álló 153 hektáros területen még egy végleges klubházat, bévá- sárlócentrumot, egy nemzetközi teniszcsarnokot négy fedett, tizenkét fedetlen, és egy nemzetközi versenyek rendezésére is alkalmas pályával, szállodákkal, személyzeti hotellel, 250 luxusbungalóval és éttermekkel. — Szükség van Sziget- monostornak egy ilyen szórakoztatócentrumra? — Az építkezés ideje alatt a 153 hektáron körülbelül 2000 helybeli munkást alkalmazunk, később, a működés során 150—200 állandó munkatársunk lenne, ugyancsak a helyi lakosság köréből. Az országnak mi folyamatos valuta- és adóbevételt jelentenénk, a szigetet parkosítanánk, megoldanánk a szennyvíz- problémát és a telefonhálózatot is kiépítenénk. Sz. K. MA ESTE Találkozó az olvasókkal Ma este 6 órakor Szentendrén, a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár olvasótermében találkozik az olvasókkal dr. Török Katalin, a Szentendre és Vidéke szerkesztője és dr. Végh Károly, a PMKK igazgatója, a lap felelős kiadója. Díszhangverseny Tavaszi napok, tavaszi hangok szólalnak meg Szentendrén március 19-én 17 órakor a városháza dísztermében. A Mozart-évfor- duló tiszteletére a szentendrei kamarazenekar Fenyő Gábor vezényletével előadja Mozart A-dúr zongoraversenyét (K. 448,), Vivaldi A négy évszak (Tavasz) és Mozart F-dúr divertimento (K. 136.) című alkotását. Szólót játszanak a Vujicsics Tihamér Állami Zeneiskola művésztanárai. A hangversenyt Németh Gábor polgármester és Klenjánszky Tamás, a Budapesti Tavaszi Fesztivál igazgatója nyitja meg. inkább a közelmúltba néztek, azt kutatva, hogyan is zajlott az osztozkodás a három falu között. Miként sikerült igazságosan porciózni a hiányt? Hiszen a szigetcsépi iskolaépítés, a mártoni tornaterem és az újfalui vendégház adósság- terheit vitte hozományul a három önálló költségvetés. Miért Csép kapta a Zsákot, a számítógépet, a fénymásolót és a stendlezöt, és miért olyan potom pénzért? — firtatták a falugyűlés részvevői. Vajon mit érezhették az első szabad választás nyomán a testületbe került képviselők, amikor tapasztalniuk kellett, hogy velük szemben is olyan bizalmatlanok az emberek, mint nemrégen a tanácstagokkal? Hiszen elterjedt a faluban, hogy havi tízezer forint tiszteletdíjat vesznek fel a testületi tagok. (A törvény lehetőséget adna rá, ám ők nem élnek vele.) És azt is beszélik, hogy az önkormányzat még a családi házak tetején ágaskodó parabolaantennákat is megadóztatni készül. Az előzetes számítások szerint a harminckét milliós kiadási oldalhoz, harmincegy milliós bevételi járul a költségvetésben. Az egymilliós hiányt megpróbálják kigazdálkodni, és az idén semmi szín alatt nem kívánják helyi adók kivetésével borzolni a kedélyeket, próbára tenni az anyagilag már végletekig kifeszült családokat. Csak akkor nyúlnának ehhez a megoldáshoz, ha nagyon rosszra fordulnának a dolgok és akkor is legföljebb az idegenforgalmi adót vetnék ki — mégpedig a nem lakás céljára használt építmények adója helyett. Ugyanis a kormányzat minden ilyen — idegenforgalmi — adóforinthoz hármat tesz hozzá. Ám ez a teher is legföljebb az üdülötulajdonosokat érintené. M. K. D U hLAJÁJ SZENTENDREI-SZIGET CSEPEL-SZIGET • DUNAKESZI MIKLÓS • FŐT • GÖD • RÁCKEVE • SZIGETSZENTDuzzogó demokrácia Hatalmi perpatvar Majosházán A kicsi faluban nincs nyugalom. A fékczhetetlcn indulatok újra és újra elszabadulnak — ki hitte volna, hogy a rendszerváltozás ilyen hatalmi perpatvarokat is kiprovokál. Az embereknek nyugalom s az építőmunkához végre biztos talaj kellene, ehelyett Majosházán háború dúl a színfalak mögött: Kucsera Benő polgármestert meg akarja buktatni az ellenzéke. A legutolsó képviselő- testületi ülés a tettlegesség kirobbanásával fenyegetett, s emellett rendszeresek a megfélemlítések, az aláírás- gyűjtések a polgármester ellen. Ügy tűnik, egy a lényeg: nemet mondani arra, amit Kucsera Benő tervezne vagy tenne. A lakosság elismerte Persze a szálak azért messzebb vezetnek. Kucsera Benő MSZMP-tag volt annak idején, s öt évig Dunavarsány Nagyközség Közös Tanácsának elnöke. Ebben a pozíciójában azonban sokat tett az irányítása alá tartozó településekért, s nemcsak átvitt értelemben. Fejlesztések történtek, beruháztak, s amikor úgy hozta az élet — például Majosháza kultúrtermének építésekor, az iskola kéményének kialakításakor —, a volt elnök nem restellte a maltert keverni és a téglát rakni, jóllehet mások, a mai hangadók nemigen igyekeztek. Munkáját nemcsak a volt megyei tanács, de a lakosság is elismerte; ha ezt a bizalmat nem érzi maga Profilváltás a Szentendrei Képtárban Avar kincsek a bányatőból A Szentendrei Képtár március 10-ig érdekes régészeti kiállításnak ad otthont. A mondat végére akár felkiáltójelet is tehettünk volna, hisz nem megszokott dolog a „profilváltás” kiállítóhelyeink esetében, legyen bár az időleges. A bemutatott anyag a feltáró-feldolgozó archeológiái munka kulisszatitkaiba nyújt betekintést: esetünkben a budakalászi kavicsbánya területén végzett leletmentés „fáziseredményeit” mutatja be (1988— 90). A terep a Pomázi Munkaterápiás Intézethez tartozik, Budakalász határában fekszik, a Dunántúl körülbelül 200 méterre, az egykori római őrtorony közelében. A kavicskitermelés üteme megfeszített munkatempót követelt a régészektől. Ez az ütem viszont meghozta eredményét: 1432 sírt tártak fel, s noha nagyjából-egészéből mindegyiküket kirabolták, az „ottfelejtett” tárgyakból (arany és ezüst fülbevalók, gyűrűk, karkötők, gazdag ornamentikájú övdíszek, szíj végek, bronz-, üveg- és agyagedények) mégis kiderült a területen élt közösség életmódja, gazdagsága. A leletnek meghatározó mértékben a keleti (ázsiai) eredetű lovas nomád avarok jelenlétére utalnak. Emellett előkerült néhány, sztyeppéi hagyományokat őrző tárgy is (övdíszek, kerámia), melyek az eurázsiai sztyeppékról az avarokhoz csatlakozó néptöredékekből származhatnak. A Bizánccal való egyoldalú” kapcsolatra (rablás, adó, ajándék) utalnak azok az avarokhoz jutott övgarnitúra, gyűrű, fülbevaló, pénz tárgyak, melyek az eltemetettekkel jutottak a sírokba. Napfényre került Herakleiosz Konsztantinosz császár (610—641) által veretett aranysolidus is, mely azok közűt való, amiket eleve csökkentett súllyal, a barbárok számára készítettek, túljárva azok eszén. Említésre méltó az az italáldozat tárolására szolgált vörösréz lemezekkel díszített, öntött bronzedény, melynek motívumai vadász- és cirkuszi jeleneteket ábrázolnak, stílusában pedig a késő antik, kora bizánci művészetet idézi, s mely a maga nemében — úgy tűnik — páratlan lelet. A temetőnek ez idáig mintegy 40-50 százalékát sikerült feltárni. A leletmentés irányítói Pásztor Adrien régész-muzeológus (PMI Szentendre) és Vida Tivadar régész (MTA Régészeti Intézete) voltak. A bemutatkozó jellegű kiállítás az ásatások során előkerült leletanyag egy részével kíván keresztmetszetet nyújtani a 6—8. században, Budakalász vidékén élt avar kori lakosság életmódjáról, viseleti és temetkezési szokásairól. Simon Tamás mögött, a választáson sem indult volna. Jelenlegi ellenfelei is MSZMP-tagok voltak, ők azonban színt váltva kifejezetten kommunistagyűlölőkké váltak. Dühösen hangoztatják, hogy ami volt, az egyértelműen elvetendő, s még az önmagukért beszélő eredményeket is semmisnek tekintik. Amit pedig Kucsera Benő mond vagy tesz, az már eleve nem lehet jó. A polgármester megpróbál úrrá lenni indulatain, de egyre nehezebb; keserű kifakadással kérdi; hát milyen demokrácia az, ahol a durcás huzakodásokra s az állandó gáncsoskodásokra megy el az erő? Hát milyen világot teremtünk magunknak, ha attól kell félni, tettlegesen megtámadnak azok, akiknek együttműködési készséget kellene mutatni. Fontos lenne A polgármester az maradt, aki volt, átigazolt az MSZP- be, s azóta is vallja: lehet, hogy a társadalmi munkában vállalt polgármesteri pozíciójáról le kell mondani, mindenesetre áll a falu akarata elébe: a közelgő falugyűlésen válaszol minden felvetésre. Programja nem támadható, világos és egyértelmű, a település érdekeire és lehetőségeire épít. A jelenlegi felszíni — és egészségtelen vizet adó — kutak helyett mélyfúrású, közüzemi vizet szeretne, a telefonhálózat bővítését tervezi (a kiviteli dokumentáció meg van rendelve), a napközi kialakítása mellett érvel, továbbá fejlesztéseket irányoz elő; a művelődési házban egy vizesblokkra lenne szükség, s tatarozni kellene a középületeket: az iskolát, az egészségügyi létesítményt, s a községházát. S mert valahonnan pénzt kell előteremteni — lévén a társközségek szétválása miatt a működés fedezésére sincsenek forrásaik — február végéig megpályázzák a megyeházán á forráshiány pótlását. Fontos lett volna például főállásban foglalkoztatni a polgármestert, de erről szó sem lehetett. Inkább vállalta a képviselő-testület, hogy a körjegyzőség helyett — melyet az állam finanszírozott volna — főállású. jegyzőt alkalmazzanak. A jegyző asszony nem majosházi, s bár rendkívül nagy ambícióval és szakértelemmel látja el hivatalát — hiányzik a főállású polgármester is. A képviselő- testület most persze sok kifogást talál a munkában is; azzal érvelnek, nincsenek írásos előterjesztések, nem jól vannak a napirendek előkészítve. Ha arra gondolunk, hogy milyen személyi feltételekkel működött a hivatal idáig, hogy az apparátus csak most áll össze — ezt talán nem is lehet csodálni. Egyenes mederbe A polgármester minden gáncsoskodás ellenére vállalja a megmérettetést. Egyszerűen az emberek bizalma okán, akik megválasztották. Még szerencse, hogy a képviselő-testületi üléseken állandó meghívottként tanácskozási joggal részt vesz dr. Péteri Zoltán alkotmányjogász — aki egyébként a megyei közgyűlés tagja, s a megyei ügyrendi bizottság elnöke —, jelenleg ő felügyel a törvényességre. Ha ő nem terelné egyenes mederbe az ülések viharos eseményeit — talán visszavonhatatlanul elszabadulna a pokol. Amit lehet, sokan megbánnának, de nem lenne már mód a korrigálásra. Vasvári Éva Liberális klub PüfüSZ Dunakeszim Egyelőre mint liberális klub kezdte meg szervezkedését a Dunakeszin élő volt politikai foglyok egy csoportja. Február 27-én, szerdán 16 órakor első alkalommal tartanak találkozót a városi könyvtárban azzal a céllal, hogy megalakítsák a Pofosz helyi szervezetét. Márciustól drágább Kétszer tárgyalta a szentendrei önkormányzat, s hosszas vita után döntött az autóbuszok viteldíjáról. Végül úgy határoztak a képviselők, hogy a városi költségvetés szűkös volta miatt nem dotálják a helyi közlekedést. A Volánbusz tarifái ezért március 1-jétől az alábbiak szerint alakulnak. Az egyszeri utazásra váltható vonaljegy ára 14, az egyvonalas havibérleté 260, az ötvonalas bérleté 560, a tanuló és nyugdíjas havi bérlet ára 100— 100 forint lesz. Az úgynevezett rendelőintézeti járatot, amely a Felszabadulás- és a Vasvári- lakótelepet köti össze a szakrendelővel, a korábbiakkal ellentétben menet- rendszerű járatnak nyilvánították. Eszerint érvényesek a megváltott havibérletek. dijnataj hírlap Vezető munkatárs: Máza Katalin. O Munkatársak Vasvári Éva és Kovács T István. ® Fogadónap: min den hétfőn 12^1G óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi Béla u. 6. Pf.: sn. ír. sz.: 1446. Telefon: 138-4761, 138-1067.
