Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-27 / 49. szám

VÁCI Nem tervezték a gazdálkodók Iparűzési, kommunális adó Az önkormányzat úgy döntött, hogy ebben az esz­tendőben még nem terheli a IeI'íosságot a helyi adók kivetésével, ám nem zárta ki a lehetőségét, hogy he­lyi iparűzési, illetve kom­munális adó fizetésére kö­telezi a gazdálkodó szerve­zeteket. Természetes dolog, hogy mindenki tiltakozik — így a gazdálkodók is — az újabb adóterhek miatt. A lakosság, ha nem is fizet most hozzájárulást a város fenntartásához, azért előbb-utóbb megérzi a ter­heket, mert bizonyos mér­tékben a gazdálkodók reá­juk terhelik a többletadó költségeit. A helyi ipar­űzési adót ugyanis az évi nettó árbevétel után kell fizetni. Az adóalap felső határa a nettó árbevétel három ezrelékéig terjedhet. lehetőséget, hogy mielőtt az önkormányzat a beve­zetése mellett dönt, kiké­rik az érintettek vélemé­nyét. Így az önkormányzati és a gazdálkodói érdek is számításba kerülhet. A képviselő-testület még nem döntött abban, hogy mi­lyen mértékben veti ki az iparűzési és kommunális adót. A városházán tartott megbeszélés azt a célt szol­gálta, hogy ne érje várat­lanul az adózás a helyi gazdálkodókat, megadták a Kukafeér© Deákvár, Arany János ut­ca, reggel nyolc óra. Az út két oldalán parkoló gépko­csik, középen a kukásautó dolgozik. Szemből befut két jármű. Na, lesz itt autós­szöveg, gondolom, s várom a fejleményeket. Ezek pedig a következők: a kukásautó finoman beto­lat két gépkocsi közé, és utat enged a másik kettő­nek. Kézfelemeléses köszö­net,. a két autó elmegy, a kukás folytatja munkáját. így is lehet — ahogy az YC 64-79-es pilótája csinál­ta, múlt pénteken. P. D. A jelenlevők közül a megbeszélésen elsőként szólalt fel a Duna Menti Regionális Vízmű- és Víz­gazdálkodási Vállalat gaz­dasági igazgatóhelyettese, akinek a részletekig menő felszólalásával a többi hoz­zászóló is egyetértett. Dr. Baksa István kifejtette, hogy a közös gondolkodást jónak tartják, ám az ön- kormányzatnak a törvény keretei között figyelembe kellene venni a vállalatok teherbíró képességét. Eb­ben az ügyben szükség van kompromisszumkész­ségre, hiszen korábban a vállalatokat ilyen jellegű adó nem terhelte. Figye­lembe kell venni azt is, hogy minden többletterhet jelentő adó a költségekben jelentkezik, s ezt ki fizeti. Két választás lehet: vagy a szolgáltatást igénybe ve­vő vagy a vállalat. Mint azt a DMRV képviselője kijelentette: a vállalat ár­bevételének 70 százaléka hatósági ár. A felszólaló felhívta a figyelmet arra, hogy a lakosság igényeit kiszolgáló vállalatokat adó- kedvezményben vagy adó- mentességben kellene része­síteni, ám mindenképpen fontos a helyi adók beve­zetésénél a fokozatosság. A. harmadik nemzedék Egy gazdag életút Az első nemzedék: An­dor Károly költő és zene­szerző, aki életének utolsó évtizedeiben Vácott élt. Közel száz zeneművet — nótát, indulót, egyveleget — szerzett, de nevét a Lent a falu végén ... című ének tette halhatatlanná. A második: a tíz éve el­hunyt Gyula fia, aki gon­dosan összegyűjtötte édes­apjának — a Beniczky ut­cai családi házban talált — irodalmi hagyatékát, s ter- tette halhatatlanná. A harmadik nemzedék: az ifjabb Andor Gyula, az unoka. Mérnökként az ENSZ egyik dolgozója volt. A FAO megbízásából Észak-Jemen.b®n, sivatagi körülmények között készí­tette az ország első pontos térképét. Ma tervezőmér­nök. Átvette a stafétabotot édesapjától, 1983-ban foly­tatta az adatgyűjtést és 1989-ben hozzáfogott a nagyapa, Andor Károly életművének a feldolgozá­sához. Felkutatta a még élő tanúkat, heteket töltött az Országos Széchényi Könyv­tárban, böngészte az isko­lák irattárát, szerkesztősé­gek archívumát. Könyvtá­rak, levéltárak segítették kutatómunkáját. A neves ős életének leg­nagyobb részét Vácott töl­tötte el. A város nagy sze­relmese, társadalmi mun­kása volt. 1921-ben költö­zött a Dunakanyarba. Elő­ször átvett egy főtéri cuk­rászdát, közben megalakí­totta a Polgári Dalkört, melynek elnök-karnagya lett. 1923-ban jelent meg első verse a Váci Hírlap­ban. Megírt hat váci boro­zónótát. Tanulmánya je­lent meg Vác város Vízmü­ve címmel, amikor már az üzem igazgatója volt. Unokája két év alatt hat testes kötetet állított össze a nagyapa munkáiból. Sze­repelnek benne versek, vá­ci vonatkozású vidám írá­sok, fordításai, s az ezer epigrammát tartalmazó Az élet könyve. Jelenleg újabb kötetek összeállításán fá­radozik. Andor Károly 1948. feb­ruár 28-án hunyt el Vácott. A középvárosi sírkerlben temették el, de ma már az alsóvárosi családi sírban pihen. Megérdemelné né­hány műve, hogy kiadják — s ő, hogy a zene, az iro­dalom barátai elhelyezzék az évfordulón a megemlé­kezés virágait végső nyug­vóhelyén. Papp Rezső Peterdi Vince, a Forte igazgatója felvetette azt a kérdést, hogy először azt nézzék meg, mennyi pénz­re van szüksége a város­nak. A felvetésre a pol­gármester, Bartos Ferenc reagált, s kifejtette, hogy amíg Budapest főpolgár­mestere elmondta: míg ná­luk 5-6 milliárd hiányzik a költségvetési fedezetből, addig Vácon 1 milliárd, ám ha nagyon leszűkítjük az igényeket, akkor is 350- 400 millió forint az, ami nagyon fontos, életveszélyt elhárító beruházásokra kel­lene. A legtöbben, akik felszó­laltak, légyen az nagy-, közép- vagy kisvállalat sőt kft. vezetője, mindany- nyian kifejtették, nem akarnak elzárkózni az adó­zás alól, ám úgy vélik, egyes egységek között sú­lyozni kellene, ezért java­solták, hogy hozzanak létre egy szakértőkből álló cso­portot, amely a vállalatok, gazdálkodók gondjait fi­gyelembe véve veti ki a helyi adó mértékét. Töb­ben kifejtették, hogy az idei tervükbe nem is tud­ták beépíteni a helyi adó­kat, s kíváncsiak voltak ar­ra, mikortól kell azt fizet­niük. H. E. Vannak még akadályok Lehet, hogy késik a nyitás A Széchenyi utca március 1-jei megnyitása mellett döntött az önkormányzati képviselő-testület, ám nem valószínű, hogy a jelzett időpontban a város lakos­sága nyitott utcára talál. S mert nem az önkormányzat hatáskörébe tartozó útról van szó, a Budapesti Köz­úti Igazgatóság — mint ke­zelő — beleegyezett, hogy az utat lezárjiálk, ám a megnyitásnak, a kezelői jog visszaadásával, némi akadályai vannak. A Budapesti Közúti Igaz­gatóság váci üzemmérnök­ségének vezetője, Huszák János elmondta — s ezen véleményét a polgármes­ternek is tolmácsolta —, a forgalmi rend visszaállítá­sát erre az időpontra nem tudják garantálni. Ennek egyik akadálya: az erede­ti lámpaprogramot nem ér­demes visszaállítani, hiszen az ebben a kereszteződés­ben lévő program össze van hangolva a Honvéd utcaival. Ez esetben mind­két lámpának a program­ján változtatni kell. A fel­adat tehát az, hogy a két lámpánál a beavatkozás mértékét egyeztetve kell kialakítani, s ehhez egy új programot alakítani. Ezt a megoldást 2-3 hét alatt meg lehet valósítani, ám a közúti igazgatóságot későn vonták be a döntésbe, így nem valószínű, hogy bizto­sítani tudják a március 1- jei megnyitást, úgy, hogy jelzőlámpa is legyen. A tervekben ugyan sze­repelt az, hogy csak részle­gesen nyissák meg az utcát, ám ezt a szakemberek nem tudják elfogadni közleke­désbiztonsági szempontból. (Hiszen a lakosság eddig is azért panaszkodott, hogy a Báthori utcában és a Posta parknál további baleseti gócok keletkeznek, s ha a két keresztutcát kinyitják, akkor még több a baleseti lehetőség.) Tehát a kezelő szempontjából a részleges megnyitás elfogadhatatlan. A határidő tartásában még akadály, hogy a Széchenyi utcában lévő mintegy 80 méteres szaka­szon — ahol keskeny a jár­da — szélesítést kért az ön- kormányzat. Megállapodás született, hogy ezen a he­lyen mintegy 70-80 centi­méterei kiszélesítik a jár­dát, s amíg ez a munka nem fejeződik be, addig a szakemberek nem látják értelmét a forgalom meg­indításának. H. E. MA ESTE Vass István a vendég Vass István országgyűlé­si képviselő lesz a vendé­ge az Elektro Signalnak ma este 18 órakor. A vele folytatott beszélgetést — amelyen részt vesz Orvos András és Tóth Zsiga Miklós is — élőben lát­hatják a váci kábelteleví­zió nézői. Kérdéseiket is feltehetik az adásidő alatt, illetve már fél órával kez­dete előtt, a 13-473-as te­lefonszámon. Az alapellátás az önkormányzaté Kétpólusú egészségügy A családi, háziorvosi rendszert kívánja az ön- kormányzat kialakítani Vá­con, feloldva az 1975-ben létrejött integrációt. Ez volt a lényege annak a ha­tározatnak, amelyet leg­utóbbi ülésén hozott a kép­viselő-testület (és amelyről röviden lapunk hasábjain is beszámoltunk már). Az egészségügyi bizott­ság, illetve dr. Kiss Nándor bizottsági elnök előterjesz­tése szerint, az itt élő em­berek egészségének roha­mos rosszabbodása csak az egészségügyi ellátás radi­kális megváltoztatásával állítható meg. A javasolt strukturális változás az in­tegráció megszüntetése egy kétpólusú rendszer lét­rehozása, amelyben na­gyobb súlyt kap az alap­ellátás, és külön szervezeti formában működik. A képviselő-testület, a javaslatot elfogadva, úgy döntött, hogy az alapellá­tást leválasztja a Szőnyi Tibor Kórháztól, és ezzel Csodákra nem képesek Az ő órájuk gyorsabban jár Amióta Orbán Viktor föl­világosította a várost, a váciak más füllel hallgat­ják talán a híreket is. A Fidesz-esten több százan megtudták, hogy a privati­záció és a kárpótlás vitatott dolga mennyire túlmutat önmagán, s hogy forduló­pontja lehet a jövőnknek. Több százan voltak kí­váncsiak a két fideszes parlamenti képviselőre. Igen, kettőre, mert a frak­cióvezetőt elkísérte Deutsch Tamás is. A vendégek zok­szó nélkül bírták a gyűrő­dést, ráadásul nem is igye­keztek rövidre fogni mon­danivalójukat. Az ő órájuk gyorsabban jár, s a beszé­düket is ehhez igazították. Az egyik néző, aki a tele­vízión keresztül követte a beszélgetést, mag is jegyez­te, a hadarástól nem ért semmit. De hát kevés idő alatt sok mindent el akar­tak mondani. Három óra elteltével együttérzőn kér­dezték a velük szemben ülő közönséget, bírják-e még ? Ök ugyanis hozzá vannak szokva a maratoni beszél­getéseikhez, ezért nem érzé­kelik, mikor kell abba­hagyni. A legelső telefonos kér­dést például a város SZDSZ-es alpolgármestere tette fel, a két párt közti viszony felől tapogatózva. Hogy mennyire komolyan vettük ezeket a beszélgető- kársakat, mutatja az élő kö­zönség összetétele is, no meg a kérdések. Több vá­rosi képviselő hegyezte a fülét, köztük polgármeste­rünk is. A kérdéseket még­is inkább az egyszerű rá­dióhallgatók, tévénézők, új­ságolvasók tették fel, ész­revehetően olyanok, akik kedvelik a fiatalok pártját, így a kíváncsiskodás sem támadó, hanem érdeklődő volt. Például az a férfi, aki rákérdezett: ha a Fidesz valóban tenni szeretne a munkanélküliségért, miért ellenzi a világkiállítást, amely számos munkahelyet teremtene? Igen ám, de hol? Budapesten! Érkezett a válasz. Az pedig magával hozná további vidéki töme­gek csábítását a fővárosba. Ez egy mákszemnyút se mozdítaná elő a munkanél­küliségtől sújtott országré­szek dolgát. Azt pedig, hogy mennyire elkésett dolog a világkiállításra gondolni, Orbán Viktor szerint a bu­dapesti rendőrfőkapitány 1989 júniusi nyilatkozata mutatja nagyon pontosan, Ez az úr azt mondta, ha akarunk világkiállítást, ak­kor azt nekem már július elsején tudnom kell, mert ennyi időre van szükség csak a rendőri biztosítás megszervezéséhez. És ak­kor még nem beszéltünk annak horribilis költségei­ről! És mi van a kártalanítás­sal? — kérdezték egy má­sik sorból. Miért vannak ellene? Természetesen erre is alapos válasz született. Mert mi lesz a kártalanítá­si jegyekkel? Elvileg abból a néhány tízezer forintból megveheti a tulajdonosa egy privatizálásra kerülő .gyár bizonyos hányadát. Csakhogy nincsenek meg a feltételei jelenleg. Ezért mindenki szabadulni akar majd, hogy készpénzhez jusson. Ennek pedig az lesz az ára, hogy tizedére, ötö­dére esik a jegyek értéke, amit a pénzemberek fölvá­sárolnak, s majd ők priva­tizálnak. Ekkor pedig azon túl, hogy fölgyorsult az inf­láció, egy szegény ország bankárokat támogatott. A privatizációról egyér­telműen az volt a vélemé­nyük, hogy nem gyorsítani, hanem lassítani kellene, és két lépcsőben lebonyolítani. A második lépcsőre akkor kerülne sor, ha már bein­dult a gyár, és így az értéke is emelkedik. Határt egyéb­ként szerintük nem kell szabni, mert az ország ki­árusításától, amitől oly so­kan félnek, nagyon messze vagyunk. Azokra a kérdésekre nem tudtak válaszolni, amelyek számonkérőek voltak az el­telt kilenc hónapról. Mi el­lenzékben vagyunk, ezért ne minket okoljanak az el­követett hibákért. Ugyan­akkor őszintén megmond­juk, mi se és senki ebben az országban nem tudna most látványos felemelke­dést produkálni. Két, két és fél év kell ahhoz, hogy egyáltalán kimozduljon a jelenlegi mélypontról az or­szág gazdasága. Azt azon­ban bizton állíthatjuk, a kormány eddig elkövetett hibáit mi kikerültük volna. Dudás Zoltán egyidejűleg létrehozza — önálló intézményként — az alapellátást biztosító szer­vezetet. Az ügyvezetői teen­dőkkel — mint korábban már közöltük — dr. Füredi Gyulát bízta meg, aki a következő egyéves időszak­ban fogja irányítani az ál­talános és gyermekkörze­teket, az üzemorvosokat, a fogászatokat és a védőnői hálózatot. A testület határozatát március 31-ig kell végre­hajtani, május 1-jétől pe­dig az alapellátás és a fek­vőbeteg-ellátás pénzeszkö­zeinek kezelését kell szét­választani (a kórház gaz­dasági-műszaki osztályán belül). A tervezett reform első szakasza azzal megvaló­sulna, s megkezdődhetne a második szakasz végrehaj­tása: a háziorvosi rendszer kialakítása. Művelődési központ A Pál utcai fiúk A Tízen Túliak Színhá­zának bérleti sorozatában soron következő előadás február 27-én 16 órakor kezdődik a Madách Imre Művelődési Központ szín­háztermében. A Harlekin Gyermekszínház vendégsze­replésében Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című re­gény színpadi változata látható. Mozi Dunagyöngye filmszín­ház (Dr. Csányi László krt. 58.): február 27-én, szerdán este fél 6 és fél 8 órakor a Selyemgubó című amerikai sci-fi van műso­ron. Köszönetnyilvánítás. Hálás szívvel mondunk ezúton kö­szönetéit a rokonoknak, bará­toknak, munkatársaknak, szomszédoknak, ismerősöknek, valamint a HAGY vezetőinek és dolgozóinak, akik szeretett halottunk, Moys László teme­tésén részt vettek és ezzel mély fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család. (34 856/1K) VÁCI HÍRLAP Vác, Dr. Csányi László kr.t. 45. © A szerkesztőség ve­zetője: Borgó János. ® Munkatársak: Dudás Zol­tán és Halász Erzsébet. Q Postacím: Vác, Pf. 32.2601. Telefax és telefon: (27) 10-095. Telex: 282 297. • Szerkesztőségi fogadóóra: kedd és péntek 13-tól 15 óráig. O Hirdetésfelvétel á szerkesztösegben naponta délelőtt 9-töl 11-ig, vala­mint a váci hirdetőirodá­ban (Jókai utca 9.) hétfőn és kedden délután 14-től 17 óráig. *üip%irJqp 5

Next

/
Thumbnails
Contents