Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-23 / 46. szám

a HÉT VM VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉSE Milyen kiút a ? Bssh ultimátumot intézett a bagdadi vezetéshez Albániában radikális változásokat követelnek A visegrádi találkozó erősítette az együttműködést Általános PILLANATKÉP Szaddam Husszein rá­döbbent, fiz öbölháborúban elkerülhetetlenül vereséget szenved, s mielőtt még a csapatai ra végső csapást mérő szárazföldi ütközetek megkezdődnének, tűzszü­netre, majd ezt követően plvan békekötésre törek­szik, amely átmentheti dik­tatúráját és katonai poten- Ciáljánr k még megmaradt részét. így foglalható össze a washingtoni védelmi mi­nisztérium vezetőinek több­ségi véleménye a legutób­bi bagdadi megnyilatkozá­sok láttán. Egyesek mind­ehhez hozzáteszik, hogy a térség biztonsága szem­pontjából ez az út nem járható, hiszen ha Bagdad­nak megmarad a még ren­delkezésére álló tömeg­pusztító arzenál, a jövőben bármikor indíthat a tavalyi, kuvaitihoz hasonló agresz- sziókat. Vagyis: ha csak Irak feltétel nélkül, néhány nap alatt nehézfegyver­zetét hátrahagyva nem vo­nul ki Kuvaitból, akkor folytatni kell a szövetséges hadműveleteket, s ezek Szaddam Husszein katonai vereségéhez vezetnek, A Pentagon érvelését alátámasztani látszik, hogy éppen azzal egy időben, hogy Tarik Aziz iraki kül­ügyminiszter úton volt Moszkva felé, hogy pozitív választ adjon Gorbacsov béketervére, Szaddam Husszein rádióbeszédében kijelentette: nem hajlandó „megadni magát", nem vonja ki csapatait Kuvait­ból, és folytatja a küzdel­met a koalíció erőivel. Sza­vainak két, szaúdi célpon­tok felé kilőtt, de a szövet­ségesek által repülés köz­ben megsemmisített Scud rakéta adott nyomatékot. Alig néhány órával ké­sőbb viszont Gorbacsov szóvivője azt jelentette be, hogy Bagdad „pozitív vá­laszt adott” a szovjet elnök béketervére. Irak beleegye­zik abba, hogy feltétel nél­kül kivonul Kuvaitból, majd a nyilatkozatát köve­tően két napon belül életbe lép a tűzszünet. Az iraki csapatok kétharmadának kivonása után először az ENSZ gazdasági embargója szűnik meg, majd a teljes csapatkivonás után vala­mennyi BT-szankció. A ha­difoglyokat a tűzszünet be­jelentése után bocsátják szabadon, s a csapatkivo­nást a harcokban részt nem vett országok képviselői ellenőrzik. Gorbacsov félórás tele­fonbeszélgetésben tájékoz­tatta Bush elnököt a Bag­dad által elfogadott szovjet béketervezet részleteiről. A harcokban részt vevő szö­vetséges erők azonnal kon­zultációt kezdtek, és az ügy a Biztonsági Tanács elé ke­rül. A SZÖVETSÉGESEK DILEMMÁJA A szinte a huszonnegye­dik órában, azaz a több mint egy hónapos légi elő­készítés utáni szárazföldi hadműveletek előestéjén nyilvánosságra hozott bé­ketervről Bush elnök azt nyilatkozta, hogy „komoly érdeklődést” tanúsít iránta, bár egy kormányszóvivő úgy jellemezte, hogy az „vi­lágosan elfogadhatatlan” a szövetségesek számára, mert feltételhez köti a ku­vaiti kivonulást, hiszen a 12 BT-határozat nagy ré­szét érvényteleníteni kí­vánja, köztük azokat, ame­lyek Iraktól a kuvaiti ag­resszióért kártérítést köve­telnek. Tisztázatlan továb­bá a kivonulás menetrend­je és sok egyéb kérdés is. Mint Moszkvából jelezték: a tárgyalások Tarik Aziz- zal pénteken is folytatód­tak, és ezeken még több nyitott kérdést vitattak meg. Washington, amely a koalíció fő erőit adja, már korábban világossá tette, hogy a hadműveletek mindaddig folynak, amíg az iraki csapatok teljesen el nem hagyják Kuvaitot, s csupán arra tett ígéretet, hogy a kivonuló iraki egy­ségeket nem bombázza lé­gierejével. Mégis az idő sürgeti a szövetséges had­vezetést. Néhány napon belül elkezdődik a sivatagi homokviharok időszaka, s ez kétségtelenül hátrányo­san befolyásolná a táma­dó hadműveleteket Egyes nyugati kommentátorok szerint Szaddam Husszein békekezdeményezései erre épülnek: csak húzni kíván­ja az időt, hogy így átcso­portosítsa már a bombázá­sok során nagy vesztesége­ket szenvedett csapatait. A döntés azonban a tel­jes szélességben kibonta­koztatott szárazföldi had­műveletekre nem könnyű olyan helyzetben, amikor a másik oldal igazi szándé­kait nem lehet felmér­ni. Bármennyire is szét­zilált Szaddam Husszein hadserege — bár ennek mértékéről megoszlanak a vélemények —, egy szárazföldi támadás nagy emberáldozatokat követel­ne nemcsak iraki, hanem a koalíciós erők oldalán is. Jellemző például, hogy amíg Washington és Lon­don a nyolcpontos terv el­fogadhatatlanságára helye­zi a fő hangsúlyt, a koalí­ció arab kormányzatai biz­tató előrelépésnek nyilvá­nítják a békés rendezés irányába. Washington tehát attól tartott, hogy ha habozás látszatát kelti a döntésho­zatalban, akkor a koalíció tagjai között nézeteltérések támadnak a helyzet meg­ítélésében. Ezért Bush ulti­mátum elé állította Szad­dam Husszeint: ha szomba­ton, washingtoni idő sze­rint délig (magyar idő sze­rint este hatig) elkezdi csapatainak kivonását, nem indítják meg a szárazföldi támadást. Az elnök elítélte azt is, hogy Irak a „fel­perzselt föld” taktikáját al­kalmazza, és felgyújtja a kuvaiti olajmezőket. A TIRANAI LÖVÖL­DÖZÉSEK UTÁN Albániában a héten is­mét zavargásszerű tünteté­sekké fajult az állandósult politikai feszültség. Az egyetemi diákság az Enver Hodz'sáról elnevezett felső- oktatási intézmény átke­resztelését követelte, majd a megmozdulás oda veze­tett, hogy ledöntötték a kis, 3,3 millió lakosú ország egykori sztálinista diktáto­rának tíz méter magas ti­ranai szobrát. Amikor a hatalmas tömeggé duzzadt tüntetők közül egyesek megpróbáltak felkapasz­kodni a közben odavezé­nyelt harckocsikra, a kato­nák a levegőbe lőttek, hogy szétoszlassák a megmozdu­lás résztvevőit, akik a kor­mányzat lemondását köve­telték. Pénteken általában nyu­galom uralkodott Tirana utcáin, ahol katonai jár­őrök cirkáltak. Ezt meg­előzően Ramiz Alia — aki 1985-ben követte a pártál­lam vezetői tisztségében Enver Hodzsát, s óvatos, felülről irányított apró re­formokkal igyekezett le­csillapítani az elégedetlen­séget — most kormány- átalakítást ígért. Márciusra választást hirdettek meg, amelyen az uralkodó pár­ton kívül az" ellenzék de­mokrata- és köztársasági párt jelöltjei is indulhat­nak. Ramiz Alia olyan szakértők bevonását ígérte meg az új kormányba, akik jelenléte ott biztosítja a választások demokratikus lezajlását. Korábban az el­lenzék, amely nemrég ala­kíthatta meg pártjait, el szerette volna halasztani a voksolást, mert a kam­pányidőszakot rövidnek tartotta programjának és jelöltjeinek megismerteté­sére. Most viszont, a hírek szerint, megelégedéssel fo­gadta, hogy a tüntetések kivívták a kormány átala­kítására tett ígéretet. RIVALIZÁLÁS NÉLKÜL Az öbölháború eseményei vannak ugyan a világsajtó érdeklődésének középpont­jában, de a múlt szomba­ton megrendezett visegrádi találkozó mégis sok újság­írót vonzott hazánkba. A lengyel—cseh—magyar csúcs előtti napokban érke­zett e három ország fővá­rosába is Gorbaesovnak az a levele, amely a Varsói Szerződés katonai szerveze­tének április elsejére való megszüntetését javasolta. Ez külön figyelmet keltett egyes NATO-országokból érkezett tudósítók körében s biztonságpolitikai szem­pontból is elemezték, hogy e három ország együttmű­ködésével miként tudja majd kitölteni azt a vá­kuumot, amely a VSZ ka­tonai szervezetének meg­szűnte után keletkezik Európa e fontos térségé­ben. A világsajtó kiemelte azonban azokat a nyilat­kozatokat, hogy e három ország nem kíván konzul­tációival és később esetle­ges kölcsönös segítségnyúj­tásával, ha erre egyáltalán szükség lesz, a VSZ helyé­be egy másik katonai ala­kulatot létrehozni. Együtt­működésük sokoldalú lesz, de — mint a nemzetközi hírmagyarázók megjegyzik — Visegrádon erre csak a laza kereteket teremtették meg. Budapest, Varsó és Prága főleg arra összpon­tosít, hogy ne egymással versengve, azzal a céllal, hogy a másikat megelőz­zék, kerüljenek közelebb az Európai Közösséghez, lépjenek vele mind szoro­sabb kapcsolatba. Közös gondjaik, alaphelyzetük azonossága arra ítéli őket, hogy egyesítsék erőfeszíté­seiket. Közös volt az a megállapításuk is, hogy nem kívánják felégetni a hida­kat a Szovjetunióval való kapcsolatokban, de mind­inkább az Európai Közös­ség felé orientálódnak. Árkus István A kezdeti lelkesedés után Elmarad a segítség A Kelet, nem alaptala­nul, *úgy érzi, hogy a Nyu­gat elfelejtette — írta pén­teken a The Wall Street Journal, idézve Gianni de Michelis, elasz külügymi­nisztert, aki ikijeilentette: a kezdeti lelkesedés után va­lamennyien elhanyagoljuk Kelet-Európát, mind politi­kai, mind gazdasági szem­pontból. Miközben a korábbi szov­jet tömb országaiban a de­mokratizálás, a privatizáció különböző ütemben folyta­tódik, nagymértékű nyuga­ti beruházás sehol nem volt, kivéve a korábbi Kelet- Német országot. Még olyan országokban sem, mint az e szempontból a lista élén álló Magyarország, aihol már 19 éve alkotják a (beruházást könnyítő) új törvényeket: Magyarország tavaly a Ke- let-Éurópára eső teljes nyu­gati beruházás felét kapta — de éz is csak 509 miílió dollár, idézte a lap Kádár Bélát, a nemzetiközi gazda­sági kapcsolatok miniszte­rét. Kádár egyébként el­mondotta: Magyarország azt reméli, hogy 1996-ban fo­lyamodhat tagságért az Európai Közösségekben, de (ha ez egyáltalán lehetséges) nagy nehézségek várhatók, hiszen a szabadkereskede­lem elfogadásával a magyar vállalatok 60 százaléka ösz- szeomlik. Surányi György, a Ma­gyar Nemzeti Bank elnöke Műsorhárze arra emlékeztetett, hogy a Nyugat a 70-80-as években 170 milliárd dollárnyi köd- csont adott Kelet-Európá- nak minden politikai válto­zás előtt — most csak azt kérjük, ne bánjanak a de­mokratikusan választott rendszerekkel rosszabbul, mint a kommunistákkal — mondotta. A nyugati kormányok ed­dig 60 millárd dollárnyi se­gítséget adtak, illetve aján­lottak fel, de ennek legna­gyobb részét a keleti infra­struktúra nem tudja hasz­nosítani — jelentette ki a lapnak Jacques Attali, a (Kelet-) Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank kijelölt elnöke. iw«» IH'I.II I i.ii ................ I ........ml A csokoládégyár után az űrbe A 27 éves Helen Sharman brit kutatónő lesz az első brit az űrben, miután az ö nevét sorsolta ki pénteken a Moscow Narodny Bank, londoni székhelyű szovjet pénzintézet, a brit—szovjet közös űrváll alike zás, a Ju- no-program szponzora. Az űrhajósnő a tervek szerint május 12-én indul szovjet kollégáival a Mirürállo- másra. Heien Starman korábban a Mars Csokoládégyárban dolgozott, és újságban ol­vasta a bank hirdetését: „Űrhajóst keresünk, gya­korlat nem szükséges'\ Sorsolási győzelmének hí­rét így kommentálta: Ke­vésbé félek az űrutazástól, mint attól, hogy csúcsfor­galomban átkeljek a (moszkvai) Lenin sugárút túlsó oldalára. Bézsben Az osztrák rádió részé­ről a kelet-európai orszá­gok tömegtájékoztatási esz­közeinek nyújtandó segít­ségről kezdődött tanácsko­zás pénteken Bécsben, ame­lyen Magyarország, Cseh­szlovákia, Lengyelország, Szlovénia és Horvátország tévés és rádiós szakembe­rei vesznek részt. A tanács­kozás keretében műsorbör­zét is szerveztek a rende­zők. A résztvevők 147 kü­lönböző műsort tartalmazó katalógusból választhatnak. A sugárzásért nem kell jogdíjat fizetniük, csak a másolási költségeket kell állniuk. Az Európa Parlament pénteken jóváhagyta, hogy a Közös Piac 250 millió ECU értékben élelmiszerrel se­gítse a Szovjetunió lakosait. A Március 28-ára össze­hívták az oroszországi népképviselők kongresszusát. En­nek egyik közvetlen előzménye volt Borisz Jelcin Gor- bacsov-ellenes tévébeszéde, amely rendkívül heves vi­tákat váltott ki a köztársasági parlamentben is. A A szakértők már tanulmányozzák annak lehetőségét, hogy csehszlovák állami, illetve magánvállalatok miként ve­hetnek. majd részt Kuvait újjáépítésében az ország fel­szabadítása után. A Olaszország, Németországgal és Japánnal együtt a Biztonsági Tanács állandó tagjai közé akar kerülni, annak a javaslatnak értelmében, amelyet hamarosan benyújt az ENSZ-ben — közölte Gianni de Michelis olasz külügyminiszter a Panorama című hetilapnak adott interjúban. A Az Egyesült Álla­mok nyújtson közvetlen segítséget Jugoszlávia nem kommunista tagköztársaságainak — javasolta csütör­tökön Washingtonban Robert Dola szenátor a szenátus külügyi bizottsága előtt. A Május 26-ára javasolta ki­tűzni a parlamenti választások időpontját Lech Walesa lengyel köztársasági elnök a szejm marsalljához, Mi- kolaj Kozakiewiczhez intézett levelében. A Izland fel­ajánlotta: kész közvetíteni a szovjet vezetés és a balti államok között ez utóbbiak függetlenségi törekvéseinek sikere érdekében. A Robbanásveszélyesnek minősítette a dél-bulgáriai Kardzsaliban és környékén kialakult helyzetet pénteken az Otecsesztven Vesztnik című bol­gár napilap. A Lennart Meri észt külügyminiszter ja­vasolta, hogy az idei Nobel-békedíjat adományozzák a Szabad Európa és a Szabadság Rádióadónak. Á Az ed­digi legmagasabb szinitű találkozóra került sor pénte­ken japán és észak-koreai vezetők között Tokióban, Kaifu Tosíki kormányfő — pártelnöki minőségében —• fogadta a Japánban tartózkodó Kim Dzsong Sunt, a Koreai Munkapárt nemzetközi ügyekben illetékes tit­kárát. A A japán idegenforgalmi szövetség kimutatása szerint a turisták számára London a világ legdrágább városa, és a japán főváros a hatodik helyre csúszott vissza a városok sorában. LAPSZÉLRE ÍRT ÉLETEK Nemember Ez a dög cipő is! Nem elég, hogy véggel lerobbant a busz, futhatott, ne­hogy elkéssen, most meg __A hosz­s zú száron a szakadt fűző úgy life- gett, mint rohanás után a kutya nyel­ve. Na, ami a rohanást illeti! Hol ro­hanni, hol álldigálni a titkárságokon, az íróasztalok előtt, várni, megint sza­ladni ... Nem erre gondolt, amikor harminc éve felvették. Hivatalsegéd. Egy-két esztendőt szánt rá. Addig majd ... Valahogy megszerette. Érde­kes ám az, mennyi olyan helyre bejut az ember, ahová másként soha nem dughatná az orrát...! Na végre. Göböt kötött a lelkét ki­lehelt fűzőre, a szerencse az, hogy van otthon tartalék, ki tudja, kapni-e most az üzletben? Hol ez nincs, hol az, s különben is, azt mondotta az egyik taknyos. múltkorában, „de hát ki hord manapság ilyen térdig fűzős cipőt?" Majd megtudnád, gondolta.de nem mondta a választ, majd megtud­ná a kis taknyos. ha annyit állna, siet­ne, várna, s lenne hozzá a hatvan év közelében. Mennyi ilyen kis taknyos van! ö is ilyen lett volna? Ugyan már1 Nem olyan világ volt az, hogy az em­bernek ilyesmi eszébe jusson. Örült, ha felvették valahová! Majd megtud­ják most ezek a pisisek is! Meg ám! Nem ember az ilyen, aki így gondol­kodik. Mi köze hozzá a kis pisisének, hogy neki tönkrement a lába?! Sem­mi, az égvilágon semmi. A bolt azért van, hogy ott azt árulják, ami kell. Ha cipőfűzőt, „hosszút!", akkor azt. „Gyere, Nemember, a főnök akar valahová elküldeni.” Annuska nyitott be ezzel hozzá. Rendes kis nő. Bez­zeg az elődje ...! Ahogy az viselke­dett! A nagysága! Hát nem ember az, aki annyi mindent megenged magá­nak, mint az a nőszemély! A kiabálá­sai! A fintorgásai! Azt nem mondta volna egyszer is, hogy üljön már le ... Még mit nem! Egy hivatalsegéd a nagyfőnöki titkárságon. Az csak álldigáljon. Nem ember az ilyen. Anyuka mondogatta ezt a nem em­bert. ö meg vitte tovább, neki is sza- vajárása lett. Egy idő után kezdték így hívni. Most meg? Van már házon kívül is hely, ahol Nememberkézik. Hogyan jutott oda a híre? Na persze, kicsi a város. Ha ők, hivatalsegédek, három-négy helyről összefutnak, ak­kor fél órán belül mindent tudnak arról, hol mi van. Elég reggel a pos­tán, a fiókok ürítése közben azt kér­dezni, igaz, hogy nálatok... Mennek a hírek, jönnek a hírek: így jó. Volt bizony, amikor még a nagyfőnök is tőle kérdezte meg. „Nememberke, mit hallott regélni arról, hogy ki lesz a Béláéknál az igazgató?", s ő már ad­ta a pontos választ, amit reggel a postán hallott, s úgy is lett, azt a pes­ti embert nevezték ki. Na jól van, kész a befűzéssel. Nyög­ve egyenesedett fel, hová a fenébe kell megint menni? Ügy elromlott a buszközlekedés! Ritkán járnak a ko­csik, egymást tiporja mindenki, s ami­kor a Tibit megkérdezte, miért, azt fe­lelte, hát Rózsika néni, hol él maga, nem tudja, se busz, se pénz?! Ez a Tibi is! Járatta vele az anyja a sok iskolát, mégis a buszra ült vezetőnek! Ahhoz nem kellett volna annyi isko­la! Akkor ő most mit bánkódjon a hat osztályával? Nem így gondolta persze, de annyi dolgot másként gon- dol-tervez az ember, mint ahogyan lesz. Ki tehet róla? A világ? Na per­sze, mindenről a világ tehet... Nyi­tott be az ajtón, a nagyfőnök rámo- solygott. „Nememberke, megkérném egy kutya nagy szívességre .. M. O.

Next

/
Thumbnails
Contents