Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-22 / 45. szám

Kié a rozsé? Változnak az idők! Annak idején egy ki­váló írónőről elnevezett gimnáziumba jártam. Sajnos az osztályfőnö­köm, aki többek között magyar irodalmat taní­tott. korántsem volt ilyen kiváló. Nehezen tűrt bármilyen vitát. Egyik — később egyete­mi tanár — osztálytár­sam felelés közben egy novellával kapcsolatban ellenvéleményt mert nyilvánítani. A novella egy gróf er­dejéről szólt, ahol a pa­rasztok engedély nélkül gyűjtötték a rozsét, s e tettükén keményen megbüntették őket. Osz­tálytársam megjegyezte, azért a grófnak is van némi igazsága. Amint ki­mondta, rögtön meg is bánta, mert az osztály- főnököm ordítva közölte vele, kirúgatja, és elin­tézi, hogy az ország egyetlen gimnáziumába se vegyék fel. Ez majd­nem sikerült is neki. Tudom, időközben rendszerváltás történt, mégis csodálkozva hall­gattam néhány ácsai pa­naszát. Az erdőben ro­zsét gyűjtöttek, amiért az erdő őrei szigorúan feljegyezték adataikat. Most aggódva várják a következményeket. A köpönyegforgatás ma nagy divat, de azért reménykedem, hogy nem hajdani osztályfőnököm csapott fel erdésznek. Pachner Edit Mozi Gyál, Dózsa: Február 28-án és március 1-jén este fél 6-kor: Elit kommandó (szín. mb., am. akció). Március 2-án és 3-án este fél 6-kor: Palimadarak (szín., mb., am., kalandfüm). Március 4-én este fél 6- kor: Kedves ellenségem (szín. mb. am. sci-fi-ka- landfilm). Nagykáta, Rákóczi: Február 28-án és március 1-jén 6 órakor: Top gun (szín., am. kalandfilm). Március 2-án este 6 órakor és 8 órakor: Élve vagy hal va (szín., mb., am., western). Március 3-án este 6 órakor és 8 órakor: A bosszú bör­tönében (szín., mb., am., akciófilm). Március 4-én este 6 órakor és 8 órakor: Best Shot (szín., mb., am.). Március 7-én este 6 órakor. Acélmagnóliák (szín. mb am.). Újlengyel Komputeres szemvizsgálat Február 28-án, kompu­teres szemvizsgáló autóbusz érkezik Újlengyelbe a pol­gármesteri hivatal elé. A rászorulók és érdeklődők reggel 9-től délután 4-ig vizsgáltathatják meg sze­müket a szakemberekkel. Maga a vizsgálat 250 forint­ba kerül. Ehhez adódik a szemüveg költsége — amennyiben szükséges. Vi­tathatatlan előnye: nem kell rá napokig várni, 20- 30 perc alatt elkészül. 7000 KÖTET Kinyitott a könyvtár Hosszú kényszerszünet után, február 5-én ismét megnyílt az újlengyeli könyvtár. A 7000 kötet új helyiséget kapott. A köny­vek egyelőre rendezetlenül állnak, nincs még mind­egyik a helyén, de már köl­csönözhetők. A könyvtáros kedden és csütörtökön dél­után egytől ötig — nyáron hatig — várja az olvasókat. Fegyelmeznek a legények Ésholvanarendőrség? önérzetes emberek a be­törők. Büszkeségük nem tű­ri, amikor holmi amatőr ártja magát a dolgukba, mi több, önbíráskodásra vete­medik. Mint történt az Öcsán. Közel egy hónapja megpróbáltak kirabolni egy házat, de a körülmények összejátszottak ellenük. Ám hallgassuk az egyik szemtanút: — Azon a keddi napon, déltájban jöttem hazafelé. Látom, az utcánk sarkán ácsorog egy taxi, benne két férfi. Megkérdeztem, kit keresnek, de nem adtak ér­demi választ. Az ablakból figyeltem őket, mért azt hittem, hozzám akarnak be­törni. Láttam, amint elin­dulnak a falu irányába, majd pár perc múlva lassan visszajönnek. Megálltak itt, nem messze, egy üres telek­nél. Szerencsére épp jött egy kiskatona. Kimentem elé, megállítottam és el­mondtam neki az esetet. — Ö odaállt a taxi mel­lé, én pedig még egyszer megkérdeztem a sofőrt, mit keresnek, és hol a társa, aki időközben eltűnt. Akkor már a harmadik szomszéd kiabált, hogy valaki éppen nv.szik át a kerítésen. Erre kikaptam az indítókulcsot a nyitott ajtón keresztül, úgy­hogy a vezető már nem tu­dott elmenekülni. CB-n be­szóltunk a körzeti megbí­zottnak, aki hamarosan ér­kezett, másodmagával. A betörők az üres telek mel­letti házat szemelték ki. A magát taxisnak valló fickó társa felfeszítette az ajtót, össze is készítette az elvi­telre szánt holmit, amikor megleptük. Egy szál távirá­D AB A Sí HÍRLAP vezető munkatárs: Matula Gy. Oszkár. • Munkatárs: Pachner Edit. • Fogadónap minden hétfőn 14-töl 1? óráig a szerkesztőségben. Cí­münk : Bp. VIII. kér.. Somo­gyi B. u. G. sä. Pf.: 311. ír. SZ. 1446. Telefon: 138-23S9/283 nyitóval menekült, azt is eldobta valahol. Akkor már összecsődültek az emberek. Valóságos hajtóvadászat in­dult ellene, sikerült is el­fogni. Megkötözték, hogy ne tudjon elmenekülni. A rendőrségen a betö­rőket és a tanúkat egy­más füle hallatára hall­gatták ki. A következ­mény nem maradt el! Az ügy folytatódik. A második szemtanú: — Ne haragudjon, hogy nem engedem be a házba, de a fiam megtiltotta, hogy idegeneknek ajtót nyissak. A nevemet se írja ki a cikk­be. Eddig is rengeteg ba­junk volt! Amióta kienged­ték ezt a két embert, az­óta nincs nyugtunk. Itt szá­guldoznak hetek óta a kör­nyéken, mindig más-más autóval, és fenyegetőznek. Az utcában van két telefon, hol az egyiken, hol a mási­kon üzennek, hogy kiirtják a családunkat. Azért, mert a fiam az éppen nála levő vasrúddal ütött rá az udva­runkon át menekülő betö­rőre. Állítólag eltört a lába. Első szemtanú: — Nem hinném, hogy el­tört, akkor harmadnap nem tudott volna idejönni. Ked­den volt a balhé, pénteken már megjelentek a szom­szédnál (ahová be akartak tömi). Még viccelődtek is: „ugye megmondtam, Józsi­kám, hogy kiengednek!” — ezekkel a szavakkal csön­gettek be. Második szemtanú: — A kátyúnkat már meg­mérgezték. Nem eszik, nem ugat. Az állatorvos sem tud rajta segíteni. A sarkon la­kó szomszéd kutyája szin­tén hasonló állapotban van. Nagyon félünk. A (majdnem) károsult édesanyja: — A rendőrség mindig azt kéri, hogy a lakosság segít­sen. Hát tessék, most segí­tettek. átadták nekik a be­törőket, erre két nap múlva eleresztik őket. Első szemtanú: — Ezt az esetet követően, egy hét múlva négy lakásba törtek be. De kinek van kedve ezek után bárkit le­fülelni? Itt az élő példa, mi lesz belőle. Az ember hat­szor meggondolja magát, beavatkozzon-e. Ilyen kor­ban élünk!? Csakhogy, ha beletörő­dünk, még gyorsabban fog romlani a helyzet. Mi hát a megoldás? (pachner) Megjegyzés: Szíveseb­ben írtuk volna meg mindezt névvel és pontos adatokkal, ám az embe­rek félnek, féltik a biz­tonságukat. Az elsősorban érdekelt és területileg fe­lelős gyáli rendőrállomás parancsnoka nyilván tud­ja, hogy kikről van ~ szó, kik azok az ácsai nagyle­gények. Tőle várjuk a választ, hogyan lehetsé­ges, hogy az ilyen egyé­nek szabadon járnak-kel- nek és büntetlenül garáz­dálkodnak a községben? DAKA^SI wifap MEGJELENIK minden hétfőn, szerdán, pénteken, szombaton Bessenyei György nyomdokain A gróf után a polgármester Mindennek megvan a miértje. Mint „bevándorló”, sokáig azt hittem, a Bu­gyiban működő népfőiskola azért vette fel Bessenyei György nevét, mert a ma­gyar Voltaire errefelé szü­letett, vagy netán birtoka volt a környéken. — Nem a község szülötte, de sokat vendégeskedett nálunk, a Beleznay-kastély- ban, melynek gazdája nagy irodalompártoló volt. Szá­mos ifjú poéta mondhatta mecénásának a grófot — világosít fel Józsa László, a művelődési ház igazgató­ja. Az egykori testőrtiszt, a bécsi udvarhölgyek bálvá­nya nem szorult mecénás­ra, nem azért járt Belez- nayékhoz. Kétszáz év múl­tával az utókor úgy tartja számon Bessenyeit, mint aki elsőként hozta el a fel­világosodás eszméit a helyi kastélyba. A népfőiskola nemcsak felvette a nevét, de igyek­szik méltó is lenni a név­hez. Amikor megalakult, 1989-ben, céljait három fő téma köré csoportosította, ügyelve arra, hogy ezen belül mindenki megkapja, ami őt érdekli. Vidékről, faluról lévén szó, a megélhetést elsősor­ban a föld adja. Józsa Lászlóék már két évvel ez­előtt felmérték a várható igényt, felismerték, hogy rövidesen eljön az idő, amikor egy ötholdas kis­gazdának is olyan agráris­meretekre lesz szüksége, mellyel többet, jobbat „ri- mánkodhat ki” a homokos földből. A vidékre csöppent peda­gógusnak nem könnyű beil­leszkedni az új közegbe. Van, akit hamar befogad­nak, van, akit évek múlva is kozmoszi távolságok vá­lasztanak el a település gond­jaitól. A népfőiskola célul tűzte ki, hogy minden ér­telmiségit bevon a közös munkába. A pedagógusok­nak visszaadja a régi rang­ját, és őket is ösztönzi ab­ban, hogy meghatározó he­lyet és feladatokat vállalja­nak a közéletben. A harmadik témakörbe az ifjúság tartozik, s a fia­talok kezelhetőségére tö­rekszenek. Ebbe a pedagó­gusok mellett az egyháza­kat is bevonták, illetve fel­kínálták az együttműkö­dést. Az 1989—90-es tanévben 14 előadást tartottak 70 hallgatóval. Országos hírű vendégtanárok és szakem­berek álltak a katedrán, akiknek a neve megmoz­gatta a község érdeklődését. Józsa László ezt így ma­gyarázza : — Nem mindegy, hogy közvetve vagy első kézből kapsz egy információt. Mi mindig arra törekszünk, hogy az adott téma legava- tottabbját hívjuk meg. Az elmúlt tanévben a fia­talok egy csoportja Sződli- geten volt táborban, majd az ott tanultakat kamatoz­tatva helytörténeti kutatá­sokat végeztek Bugyiban. Mindezt videóra rögzítet­ték. Az 1990—91-es tanév ter­veit már a tavalyi tapasz­talatok alapján állították össze. Az eddig megtartott előadások telt házzal zajlot­tak, s mint az várható volt, az érdeklődés középpontjá­ban most is a mezőgazda­ság áll. Persze jó volna tudni, milyen kilátásai vannak a művelődési háznak, mely patrónusa és fenntartója a népfőiskolának is. Józsa László derűlátó, mely abból adódik, hogy Bugyi új első embere, Szatmári Benő pol­gármester nagy érdeklődést tanúsít a népfőiskola iránt. Eddigi megnyilvánulásaiból arra lehet következtetni, meg akarja tartani azt a szellemiséget, melynek alapjait Bessenyei és Be- leznay rakták le. (— matula —) Töretlen optimizmus Biztos, hogy idén is táboroznak Mátrafüred központjában kell letérni a főútról. A Bene-patak völgyében eny­he emelkedőn tízperces sé­tával érhető el a tábor. Jó szemmel választottak he­lyet az egykori honfogla­lók. Id iLli környezetben, tölgyek, fenyők árnyékában táborozhatnak immár évti­zedek óta a nagykátai tér­ség iskolásai. Az alföldi gyermekeknek nagy élmény a hegyi túrázás, a Kékes megmászása, a sástói kilá­tó, a gyöngyösi strandolás. Aki pedig egyszer ébredt Mégis lesz tavasz /Az erdei utak hófehérségét egyre több sötét folt töri meg. végének közeledtét jelzi Az olvadás immár a tél (Győri András felvétele) már a táborban madáresi- vitelésre, hegyi patak cso­bogására, az életre szóló él­ményt szerzett, s visszahúz­za a szíve. Az elmúlt fél év során egyre többünkben fogalma­zódott meg a kérdés: mi lesz a tábor sorsa, egyálta­lán kié a tulajdonjog? Nem lesz könnyű eldönteni, hi­szen a tábor a volt nagyká­tai járás tanácsainak, üze­meinek, tsz-einek összefo­gásával létesült, majd a fel­újítás hasonlóképpen együttes áldozatvállalással történt. A tulajdonjog kérdése azonban nem izgatja a gyermekeket, ők csak tábo­rozni szeretnének tovább­ra is. Döntsön bárhogy is a vagyonátadó bizottság, ne­künk — gyermekeinkért felelősséggel tartozó — fel­nőtteknek ezt a kívánságot teljesítenünk kell. A pénzt adó testületek, üzemi kol­lektívák, a sziklát csáká­nyozó társadalmi munkások szándéka ugyanez volt. Ne­kik is tartozunk azzal, hogy e térség közös alkotását ne kótyavetyéljük el, hanem a gyermekek javára haszno­sítsuk. Az érintett önkormány­zatok polgármesterei úgy nyilatkoztak, hogy nem cél­juk a tábor „felparcellázá­sa”, értékesítése, hanem községük tanulóinak tábo­roztatását kérik továbbra is. Az ezzel járó szervezési feladatokkal megbízták a Tápiómenti Gyermek és If­júsági Kulturális, Táboro­zási Alapítvány kuratóriu­mát, akik erre önként, anyagi ellenszolgáltatás nélkül vállalkoztak. A több hónapos bizony­talanság után egyre opti­mistább vagyok: idén is lesz táborozás. Mészáros István

Next

/
Thumbnails
Contents