Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-22 / 45. szám

A Tavaszi Fesztivál Pest megyében is Két város a házigazda Az idén március 14. és 31. között rendezik meg a Budapesti Tavaszi Feszti­vált, melyhez — ugyanúgy mint egy esztendővel ezelőtt — Gödöllő és Szentendre városok is csatlakoznak. A gödöllői Petőfi Sán­dor Művelődési Központban március 21-én, csütörtökön este dr. Gémes György pol­gármester köszöntőjével kezdődik a Fesztivál ren­dezvénysorozata. A meg­nyitóra este hat órakor ke­rül sor. Ezt követően a gödöllői galériában Me- dgyasszay István építőmű­vész munkáiból nyílik ki­állítás, melyet Kathy Imre építész nyit meg, közremű­ködik a bagi Cifra együt­tes. Ugyancsak ezen a na­pon, március 21-én este 7 órakor a városi zeneisko­lában Mukk József dalest­jét hallhatja a közönség. Az énekművész Mozart-, Beethoven- és Schuber t- műveket ad elő, zongorán kíséri Rózsa Gábor. Március 22-én este 7 órai kezdettel az újvidéki szín­ház vendégjátékát tekint­hetik meg az érdeklődők. Március 24-én, ugyancsak a művelődési központ szín­háztermében Szokolay Ba­lázs zongorahangversenyé­re kerül sor este hét órától. A művész Chopin, Bartók, valamint Schumann szer­zeményeket ad elő. A nap zenés tárlatvezetéssel zárul ebben az intézményben. Március 27-én, szerdán es­te az evangélikus templom­ban az Affetti Musicali bu­dapesti együttes koncerte­zik. Egy nap múlva, 23-án 19 órától a nyíregyházi Mó­ricz Zsigmond Színház ven­dégjátékát tekinthetik meg az érdeklődők. A kaposvári Csiky Gergely Színház ven­dégszereplésére 29-én, pén­teken este 7 órakor kerül sor. A Tavaszi Fesztivál ideje alatt Gödöllőn idegenvezető kalauzolja az érdeklődőket a Grassalkovich-kastély- ban március 21. és 31. kö- aött, hétköznapokon délután öt órától, szombaton és vasárnap délelőtt 11 órától. Találkozás a kastély főbe­járata előtt. Szentendrén számos szí­nes és érdekes programmal várják az érdeklődőket. A Duna-parti városban már­cius 15-től 17-ig zenei ren­dezvényekre invitálják a Marg o PALINDROM Első, máig feledhetetlen taiuto nénim ajándéka volt az ismeret. U mondotta ugyanis, „tudod-e, kisfiam, paundrom a keresztne­ved.'” A titokzatos hang­zású szó a gyereklélekben őrzendő kincs lelt, keve­seknek felfedhető. Később az után ra kellett jönnöm, nincsen semmi titokzatos benne. Az emberiség ezer meg ezer éve ismeri, al­kalmazza a nyelvi játék lehetőségét, azt, hogy bi­zonyos szavak (mondatok) és számok visszafelé ol­vasva is ugyanazok. S amikor azt is megtud­tam, vannak palinarom- tzámok, ujjaim közül ki- pergő homoknak vettem a titkot, a kincset. Az idéztette fel az em­léket, hogy napjainkban, mert palindrom számú (1991 visszafelé olvasva is 1991) esztendőben élünk, sorozatosan találkozom a misztikummal, a titok sej­tésével és sejtetésével, a palindrom-számok miatti félelmekkel... úngúnyos szorongással ugyan, de több fiatal pedagógustól is hallhattam azt a meg­fogalmazást, hogy „ök most mar mindent elhisz­nek”. Elhiszik az ufót, a kanálhajlítást, Nostrada­mus jóstatait az ezredvég­ről (VII./35.: „Az emberek siratják majd az elveszett jólétet...”), amint azt is^ a palindrom-számok közé tartozó évek (volt 1881, van 1991, lesz 2002) sze­rencsétlenséget hoz hat­nak. Már hoztak is! Így ki­áltottam fel, de persze csak magamban, arra gondolva: kell-e nagyobb szerencsétlenség annál, mint amikor a miszti­kumban keres választ az ember a realitások talajá­ból kinőtt, kérdöjelren- getegben búvá kétségei­re?! A versus cancrinus, azaz a rákvers irodalom- történeti illusztráció lehet a játékosságra a gyerekek számára, amint a felfe-. dezés boldog kacaja jár ki annak is, amikor kidé­hírlap rül, az indul a görög aludni-t, ha visszafelé ol­vassuk, ugyanazt az értel­met kapjuk, ám minek az illusztrációja az elbizony­talanodott, a „már min­dent” elhivő pedagógus? A kérdés már csak azért is nyomatékos, mert mint tapasztalhatom, a megyé­ben a tantestületekben nemcsak folytatódik a nők egyeduralkodóvá válása (az általános iskolákban oktatóknak most már a 83 százaléka leány és asz- szony), hanem egyben je­lentős a megfiatalodás folyamata is. A férjjel, családdal, a háztartással és a tanítással egyszerre terhelt, de pályájukon még tapasztalatlan nők a férfiaknál sokkal érzéke­nyebben reagálnak a kül­világ közvetítette bizony­talanságokra. A gyermek-, a kenyér-, a jövőféltés eb­ben a körben könnyen ta­lál hívőkre a misztikum számára, s amikor semmi sem biztos, akkor „min­den" hihetővé válhat... Nemcsak kötésminták, ételreceptek cserélődnek mostanában a tantestüle­tekben, hanem horoszkó­pok is, kézről kézre jár a Nostradamus-könyvecske, van ufóláz s palidrom számok latolgatása... A bizonytalanná vált bizo­nyost mintha a bizonyos­sá tett bizonytalannal vélnék, szeretnék helyet­tesíteni némelyek. Néme­lyek? Éppen ez az! Nem némelyek, hanem — illő riadalommal észlelem — sokak. A támaszt keresés keserves korszaka köszön­tött reánk, amikor is az erre legérzékenyebbek, mert a legérzékenyebbe­ket tanítók értékrendvál­sága a leginlcább szembe­tűnő. Montaigne igazat állított: „Semmilyen szél sem jó annak, akinek nincsen célul kiszemelt kikötője”. Ez az igazság azonban feltételez valami mást is. Azt, hogy a célul kiszemelt kikötőkbe tartó hajókat legkevésbé csil­lagjóslások, Nóstradamus- eenturiák,- palindrom szá­mokkal készített jövötér- képek vezessék nem köny- nyü útjukon. Ötté kirándulókat és a helybélie­ket. Az első napon a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár nagytermében a Vujicsics együttes ad díszhangversenyt a Mozart- évforduló tiszteletére. Az Outsider Big Band koncer­tezik március 17-én délelőtt 11 órától a Fő téren. A PMKK színháztermében ad hangversenyt a Trio Sten­dhal március 21-én este 8 órakor. S ha már a koncer­teknél tartunk: a Vujicsics együttes szerepel március 23- án és 24-én délelőtt 11 órakor, valamint 31-én 10 órakor a Fő téren és 30-án a városháza dísztermében. A várdombi templomban húsvéti hangversenyt ren­deznek március 31-én, es­te fél nyolc órai kezdettel. Közreműködik a Gabriel együttes és Kovács György trombitaművész. A város ad otthont az alternatív színházak ta­lálkozójának március 22-től 24- ig. Bemutatkozik a Füg getlen Színpad, az Arvisura Színházi Társaság, az Utol­só Vonal Színházi Társaság az R. S. 9. Stúdiószínház, valamint a kecskeméti Ci- róka Bábegyüttes. Az ama tőrök két helyszínen szere­pelnek: a PMKK színház termében és a Duna-parti Művelődési Házban. A szé kesfehérvári Vörösmarty Színház vendégszerepei 19-én, kedden este 7 órá­tól a PMKK nagytermében. A Tavaszi Fesztiválhoz kapcsolódóan Bállá And­rás fotóművész munkáiból nyílik kiállítás március 2-án, valamint március 22-én Szabados Árpád fes tőművész tárlatát nyitják meg a PMKK-ban. A Wertheim fotóklub bemu­tatóját a népművészetek házában kereshetik fel az érdeklődök. A Szentendrei Képtárban: népi mesterek művészek munkáit mutat­ják be március 15-től Ugyanitt két nappal később Gyarmati Tihamér festő­művész képeiből nyílik ki állítás. A fenti programo­kon kívül a városban lesz még cukrászati termék- bemutató, virágkiállítás és vásár, valamint számos nép­tánc-program. M. I. Programok egész hétre Ezt látni- hallani kell Az ablakból kitekintve még havas táj tárul elérik. A hótakaró alatt azonban már éledezni kezd a ter­mészet. A művelődési há­zak műsorai is jól tükrözik a tavaszvárás hangulatát Mind gyakrabban találko­zunk a programajánlatok­ban a kertbarátkörök ta­lálkozóival. Az összejövete­leken a tavaszi munkála­tokra való felkészülés mel­lett, az érdeklődés előteré­ben a biokertészettel kap­csolatos tennivalók állnak. Nagykőrösön a B. Tóth Ferenc kertbarátklub feb­ruár 2.3-én délután 3 óra­kor tartja e havi összejö­vetelét, amelyen ugyancsak a biokertészet időszerű kér­dései álénak a beszélgeté­sek középpontjában. Nagy­kőrösön egyébként már­cius 2-án és 3-án országos jelentőségű eseményre is sor kerül. Az ország min­den részéből száznál több fiatalt várnak az Arany János középiskolai ballada- mondó versenyre. Újdon­ság, hogy ez alkalommal a szomszédos országokból is elküldik tanulóikat a ma­gyar nyelvű iskolák. Szentendrén február 23- án, szombaton délután a József Attila Színház mű­vészeit látják vendégül. A délután 3 órakor kezdődő noszlal'giaműsorban a szá­zadforduló népszerű jele­neteiből, magánszámaiból és dalaiból adnak ízelítőt. Február 23-án a dzsessz- barátokat várják a műve­lődési központba, ahol es­te 3 órai kezdettel Horváth Charlie és a Tátrai Band együttes ad műsort. A szentendrei Duna-parti Mű­velődési Házban február 23-án délután 6 órakor — erősen megkésve — ren­deznek farsangi bált. Ugyancsak a Duna-parti Művelődési Házban feb­ruár 25-én délután 5 órá­tól gyülekeznek azok, akiik a szokásos teadélutánon fognak részt venni. A vá­ros nyugdíjasainak gond­jait kívánják megvitatni február 2ü-án délután 6 órától a Duna-parti Műve­lődési Házban rendezendő nyugdíjasfórumon. Pomázon pénteken dél­után 5 órakor az alkohol- ellenes klub tagjai tartják farsangi mulatságukat. A talpalávaló zené mellett vi­dám műsor is gondoskodik a jó hangulatról, A talál­kozón Kibédy Ervin is fel­lép. Mit üzennek a csillagok? A kíváncsiság végigkí­séri az ember életét. Hajt, hogy minél jobban megis­merhessük környezetünket, társainkat, mozgató rugója a titok leleplezésének. Arra serkent, hogy belessünk ön­magunk vagy mások leiké­be, a jövő eseményei után kutassunk. Erre a kíváncsiságra apel­lál Janók Lajos is a Mit üzennek a csillagok 1991- re? című kötetével: Akinek kíváncsisága messzebbre terjed, az szeretteinek és akár ellenségeinek is bete­kinthet féltett titkaiba. Ilyenkor könnyen lehet, hogy álarcok hullanak le, s igazi arcokat láthatunk. Nos, ez meglehetősen ke­csegtető ajánlat egy ho- roszkópkötet előszavában. El is kelnek a figyelemkeltő szavak, hiszen a hosszú év­tizedek hallgátása után szinte gomba módra szapoz rodnak a csillagjóslások. Manapság már jóformán nincs olyan magazin, amely ne próbálkozna ily módon Vácott február 27-én — szerdán — a fiatalok zenei nevelésének szolgálatában délelőtt fél 12-kor kezdő­dik az az ifjúsági hangver­seny, amelynek a váci Szim­fonikus Zenekar a fősze­replője. A váci Dunakanyar fotöklubban — a művelő­dési ház épületében — feb­ruár 25-én, hétfőn délután fél, 6-ikor dr. Greff József folytatja az előző héten útmutatót nyújtani olvasói­nak. Ilyen horoszkópdöm- ping mellett mit nyújthat a kötet? Mindenekelőtt szó­rakoztató játékot. Vissza­pörgethetjük az idő kere­két, s megtudhatjuk, őseink közül kik születtek velünk azonos csillagjegyben. Aztán jöhet a jövöuta- zás. Vajon mi vár ránk az esztendő további dekádjai- ban? Ahogyan felütöm sa­ját, majd szeretteim csil­lagképét, egyre rémülteb­ben állapítom meg: nem sok jót. Hirtelen azon ka­pom magam: keresem a de­rűsebb hónapokat, napokat. Azután rádöbbenek, ez kü­lönbözteti meg a kötetet a többi horoszkóptól. Janók Lajos a csillagokat fürkész­ve tudja, hogy nem sok kecsegtető történhet, Így aztán felkészít a nehéz na­pokra. Hogy. annál jobban örülhessünk annak, ha jós­latai közül valami nem jön be, —erdős!— megkezdett útiélmóny-be- számolóját észak-koreai ta­pasztalatairól. Az előadást színesdia-vetítés teszi még élmenyszerűbbé. Cegléden február 25-én délelőtt 10 órakor és dél­után fél 3-kor Levente Pé­ter ás Cryllus Vilmos vi­dám műsorral szórakoztat­ják a gyerekeket. Dömsödön mindeddig ke­vés lehetőségük volt a fia­taloknak a színvonalas szó­rakozásra. Ezt a hiányt kí­vánják megszüntetni a lé­tesítendő ifjúsági klubbal, amely február 23-án dél­után fél 6-kor tartja ala­kuló ülését. A kiállítótermek is sóik látványosságot ígérnek lá­togatóiknak. A Szentendrei Képtárban még március 10-ig megte­kinthető az a régészeti ki­állítás, ahol a budakalászi ásatások során feltárt ér­dekes leleteket mutatják be a nagyközönségnek. A gödöllői galériában Kafka Albert festőművész alkotásaiból rendezett em­lékkiállítás nyújt élményt a képzőművészet barátai­nak. K. Z. Vendégváró asztal Á szép terítés A legízletesebb ételek sikerét is elronthatja a rossz tálalás. Ám miként kell szépen, praktikusan teríteni? — erről kérdeztük Tauzer Károlyt, a terítés nemzetközi hírű mesterét, a Magyar Szakács és Cuk­rász Szövetség mesterklub- jának elnökét. — Mindenekelőtt nagy fi­gyelmet kell fordítani az előkészítésre. Terítés előtt tartsunk szemlét: minden együtt van-e, ami a zavar­talan étkezéshez szükséges. Ennek előfeltétele, hogy számba vegyük, hány sze­mély ül asztalunkhoz, mi lesz a menü, s ennek felta­lálásához, elfogyasztásához milyen eszközökre lesz szükség. Legjobb, ha mind­ezt az úgynevezett tálaló- asztalkára egybegyűjtjük, így kellő áttekintést ka­punk. Ezt követi az abrosz felrakása. Az abroszra kerül a lapos tányér, mellette balra a villa, jobbra a kés és a ka­nál. A desszertevőeszkö­zök helye az evőeszközök mellett van. A teríték bal oldalára helyezzük el az úgynevezett zsemletányért. A vizespohár helye a kés hegyénél van. Ettől balra kerül a borospohár. Az aperitifnek a vizespohár elé, a késtől jobbra tegyünk poharat. Ne feledkezzünk meg a só-, paprika- és borsszóróról se. A szalvétát vagy a lapos tányér mellé vagy — dísz- zsebkendőszerűen — a vi­zespohárba tegyük. A lapos tányérokat úgy helyezzük el, hogy azok a kényelmes étkezés érdeké­ben 60—80 centire legye­nek egymástól. A közös családi étkezés is megérdemli, hogy az asztal közepére, egy karcsú kis vázába legalább egy szál virágot tegyünk, de ez olyan alacsony legyen, hogy ne takarja el az asztal kö­rül ülők arcát. A fűszer gyógyszer Az étkeinket ízesebbé te­vő anyagok a huionoözó fűszereit. A magyar Konyoa már a kozepitoroan is Hí­res volt fuszerdus eteieirol. A Mátyás kiraiy koraool ismert humanista, Gaieouo Marzio krónikájaoan fel is jegyezte, hogy a magyarok rendkívül kedvelik a soit- lele fűszert, ioieg a gyöm­bért, a fahéjat, a szerecsen­diót es a kor divatos fűsze­rét, a sáfrányt, a magyar konyha legjeilegzeteseoo- nek tartott ruszere, a pap­rika viszont csak a XVií. szazadban jelent meg.. Ak­kor, eloszor gyógyszerként a bórbeiegsegek orvoslásá­ra használtak. A többi fűszernövény je­lentős része is kezdetben gyógyfüként volt ismert. A kömény például még ma is a felfúvódás ellen alkal­mazott háziszer. Az üröm, az ürmösbor, a gyomorke­serű stb. pedig a gyomor- és bélpanaszok ellen jó. A fűszereket nem csupán íz­hatásuk miatt fogyasztjuk, hanem jelentős szerepük van az emésztés elősegíté­sében és az étvágy gerjesz­tésben. A háziaszonyoknak is­merniük kell a felhaszná­landó fűszerek tulajdonsá­gait, hogy megfelelően al­kalmazhassák azokat. Más az íze például az őrölt és más - az egész borsnak. A paprika íz-. és zamatanya- ■gai legjobban a sertészsír­ban oldódnak. Ismerked­jünk hát meg ezért legje­lentősebb fűszereinkkel. A só a legősibb fűszer. Minden ételhez használa­tos. Jó tudni, hogy ha a fortyogó zsírba tesszük, az­zal megakadályozzuk a ki- fröcsköiést — s ez baleset­től óv meg bennünket. A tojásfehérjébe telt néhány citromcseppel együtt meg­könnyíti a habverést. A paprikának több fajtá­ja ismert a konyhai étla­pon: a csemege, az édes- nemes, a félédes, a rózsa- és az erős paprika. Voltakép­pen minden étel készítésé­nél sajátos szerepe van az ízesítésben, de díszítésre is alkalmas. A borsnak ugyancsak több fajtája' létezik. Van zöld, fehér és fekete. Csak-' nem minden ételbe tehető, de mindegyik erős, csípős, ezért csak óvatosan és mértékkel használjuk. A köménymag a kenyér, a levesek, a főzelékek íze­sítője. Sokan megdarálva használják. Ilyenkor is gondosan kell adagolni. A fokhagymát a magyar konyhában általában csak­nem mindenhez használ­ják. Kedvezőbb az ízhatá­sa, ha szétnyomva, kis víz­be téve kiáztatjuk, s csak a levet öntjük az ételbe, •.így a szaga nem lesz any-1 nyira tolakodó. K. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents