Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-21 / 44. szám
SEGÍTHET A TAPASZTAlATCSiHE Nem ártana kl ELET NAGY KIHÍVÁSA Oldani kell az ellenségeskedést Budapest főpolgármestere külön felelőst nevezett ki a főváros és az agglomeráció kapcsolattartásáért, Schneller István építész főpolgármester-helyettest, akit eddigi életútjáról és az előtte álló feladatról kérdeztünk. — Budapesten születtem, 1949-ben. A Fazekas Mihály Gimnázium matematika tagozatán érettségiztem, annak ellenére, hogy inkább humán érdeklődésű vagyok. Ezért vonzódtam az építészethez. 1973-ban diplomát szereztem a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karán. Két esztendeig az egyetemen maradtam, majd a Városépítési Tervező Intézetnél dolgoztam, egészen mostanáig. Munkámat három évre megszakítottam, amikor belföldi tudományos ösztöndíjjal a BME építészeti karának városépítészeti tanszékén megírtam kandidátusi értekezésemet, amelynek akadémiai védése most február-március táján várható. Családos vagyok, feleségem tanítónő, két fiam 10 és 13 éves. • Annak ellenére, hogy ön tősgyökeres budapesti, hogyan vált mégis a főváros ’környékével való kapcsolat felelősévé? — A tervezőintézetben általában regionális — például agglomerációs — tervek készítésében vettem részt, később városterveket készítettem. Komplex tervezés folyt, nemcsak építészek, de közgazdászok, közlekedési, kertészeti és egyéb szakemberek munkálkodtak egy-egy probléma megoldásán. Utoljára például a lágymányosi iparterület rehabilitációs tervének — a megváltozott gazdasági, társadalmi körülményekhez alkalmazkodó — újszerű metódusát dolgoztuk ki. Az utolsó öt esztendőben a Magyar Urbanisztikai Társaság urbanisztikai továbbképzésénél; voltam a tanfolyamvezető- helyettese, Vidor Ferenc építészmérnök, akadémiai doktor mellett. Talán szakmai múltam miatt kért fel Demszky Gábor e poszt betöltésére, én pedig elsősorban szakmai és telepiiléspolitikai ambíciókkal vállaltam el. Ügy érzem, ez a korszak, amelyben élünk, szükségessé teszi, hogy a korábban elméleti munkát végző emberek jobban bekapcsolódjanak a gyakorlati életbe. Ezt a feladatot tehát óriási kihívásnak érzem, olyannak, amilyen egy ember éleiében egyszer adódik. • Hogyan kend hozzá ax rtj munkakörhöz? — Sokrétű a feladat. Szerintem három fő területe különíthető el. Vannak azonnali, konkrét intézkeOtthont és munkát ad dést igénylő problémák, aztán foglalkoznunk kell a jelenleg folyamatban lévő vállalkozásokkal, tervekkel, amelyeket majd bele kell illeszteni egy tágabb össz- városíejlesztési koncepcióba. A harmadik legfontosabb feladatkör pedig Budapest regionális, agglomerációval összefüggő szerepköréből adódik, illetve a fővárosnak közvetlen környezetével való összefüggéséből. Szoros együttműködést szeretnénk kialakítani a Pest megyei önkormányzatokkal és az általuk létrehozott településszövetségekkel, valamint a Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztériummal. A megye fejlesztési igénye és terhelése rendkívül nagy. Ezek szabályozása mindenképpen fontos; közös érdeke az agglomeráció településeinek és a fővárosnak. • Esetleg konkrét tervek is születtek már az elmondottak szellemében? — A közeljövőben terveznek egy szakmai társadalmi konferenciát „Budapest jövője, a jövő Budapestje” címmel. Ennek három fő témája közül — például a világkiállítás, a főváros fejlesztési stratégiája — az egyik Budapest és agglomerációjának kapcsolata lesz. • Milyen lesz a főváros és a megye kapcsolata? — Tudjuk, hogy ez a viszony az elmúlt években oem volt felhőtlennek mondható, ám a korábbi ellenségeskedést mindenképpen fel akarjuk oldani, és le szeretnénk bontani azokat a falakat, amelyek esetleg még közöttünk húzódnak. SZOROSABB EGYÜTTMŰKÖDÉS látogatás találkozni a bíborosnál Dr. Inczédy János, a Pest megyei önkormányzat közgyűlésének elnöke a közelmúltban .bemutatkozó látogatást tett Esztergomban Paskai László bíboros prímás, esztergomi érseknél. A találkozás alkalmából több mint egy órán keresztül beszélgettek az egyházi ingatlanok, épületek és iskolák jövőjéről. Egyetértettek abban, hogy újra nélkülözhetetlenné válik és egyre nagyobb szerepet tölt be az esztergomi egyházi oktatás és a karitatív tevékenységek. Mivei az esztergomi egyházmegye több ponton találkozik megyénk területével, csak üdvözölni lehet a két magas rangú tisztségviselő találkozását, amelyen a további kapcsolattartásról és az eddiginél még szorosabb együttműködésről állapodtak meg. Kereszténydemokraták találkozója A Kereszténydemokrata Néppárt tököli szervezetének meghívására múlt héten több megyei alapszervezet képviselője találkozott, hogy megvitassák azokat a települések határain is túlmutató legégetőbb problémákat, amelyek szinte egész Pest megyét érintik. Szóba került a világkiállítás, az MO-s körgyűrű és a megye vízellátásának a problémája is. Az összejövetelen részt vett dr. Inczédy János, Pest megye önkormányzata közgyűlésének elnöke. Pénteken ismét ülésezett a Magyar Közigazgatási Kamara elnöksége, a Pest Megyei önkormányzati Hivatal azon helyiségében, amelyet a megye vezetése az elnökség számára jelölt ki. Az ülés célja a legsürgősebb feladatok tisztázása volt. Ismertek már a megyei szervezők, »kik a szervezetépítésben működnek közre oly módon, hogy létrehozzák a helyi csoportokat, tagozatokat. Ez azért lényeges, mert a nemrégiben megalakult kamarába eddig annyian jelentkeztek, hogy a felvételi kérelmeket központilag már lehetetlen elbírálni, így a munkát a továbbiakban a megyéknek kell végezniük. Másutt tanítják A megyei szervezők eligazítása és összefogása a titkár, dr. Erdélyi László feladata lesz, aki egyben vállalta a felvételt nyert tagok számítógépes nyilvántartásának kidolgozását. A szervezetépítés kérdésével egyidejűleg megvitatták a tagdíjfizetés, a tagdíjak elosztásának rendszerét. Megállapodtak ugyanakkor, hogy folytatni kell a kamara kapcsolatainak építését, különös tekintettel a Magyar Jogász Egylettel, az Ügyvédi és az Orvosi Kamarával való együttműködés lehetőségeire. Mindezeken kívül tájékozódni kell a nemzetközi, elsősorban nyugat-európai — főleg német, holland és svájci — orientációjú tapasztalatszervezési lehetőségekről. A jelenlévők legnagyobb egyetértésével dr. Kiss László, alelnök rögtönzött előadást tartott azokról a kérdésekről, amelyekre nemzetközi tapasztalatcserék útján választ lehetne kapni. Problémaként említette, hogy nálunk az ön- kormányzatok és a köztársasági megbízottak rendszere mintha nem „találkozna össze". A nyugati országokban viszont jól működnek egymás mellett, összehangoltan tudnak együtt dolgozni. Jó tapasztalatokat lehetne szerezni a jegyzők képzéséről — ennek egyébként '45 előtt nálunk is kiváló formái voltak. Hogyan kapcsolódhat a közigazgatás az állam- igazgatáshoz? Hogyan készítik Nyugat-Európában a közigazgatási jogszabályokat? Nálunk alig-alig kell érteni hozzá annak, aki vállalkozik rá. Ugyanakkor Angliában évekig oktatják erre az érintetteket. Svájcban az igazságügyi minisztérium irányítja a jogalkotás tanítását. Felülről kezdve Az elnökség megállapodott abban, hogy a felvetett szempontokat át kell adni azoknak az alapítványoknak, amelyek a köz- igazgatási dolgozók — polgármesterek, jegyzők, apparátusi tagok — külföldi tanulmányútjait szervezik. Ugyanakkor egyetértett abban, hogy a közigazgatási jellegű oktatást nem ártana felülről kezdeni, hiszen megfigyelhető, hogy az ön- kormányzással kapcsolatos jogszabályokat „magasabb” helyeken talán kevésbé ismerik, mint a helyi igazgatás dolgozói. A Pest megyei önkormányzat intézménye az értelmi fogyatékosok csobánkai bentlakásos szociális foglalkoztatója. Az otthont száznál többen lakják, sokuknak az ICO ad munkát. Mint felvételünkön is látható, színes filctollakat csomagolnak (Erdösi Agnes felvétele) Ki lesz az igazgató? Lehet pályázni ELŐVÁROSI GYORSVASÚTHÁLÓZATRA VAN SZÜKSÉG Egy személy, egy gépkocsi Prepeliczay István kisgazdapárti országgyűlési képviselő tájékoztatásul eljuttatta Pest megye önkormányzati hivatalának azt a saját koncepcióját is tartalmazó levelet, amelyet a közelmúltban Siklós Csaba közlekedési és hírközlési miniszternek írt az agglomerációs övezet közlekedési problémáival kapcsolatosan. Meghosszabbították a Pest Megyei Kegyeleti Szolgáltató Vállalat megbízott igazgatójának munka- szerződését. Az előző igazgató nyugdíjba vonulása után ugyanis a műszaki 4 "s^Cíiiao vezető, Havass Imre vette át az irányítási teendők ellátását. Mivel szerződése e hónap végén lejár, Pest megye közgyűlése június 30-ig ugyancsak ideiglenes jelleggel meghosszabbította munkaviszonyát. A végleges igazgatói tisztség betöltésére a közgyűlés addigra pályázatot ír majd ki. Én Érden lakom — kezdi levelét —, amely várossá nyilvánítása előtt közel öt- venezres lakosságával az ország legnagyobb községe volt. Az agglomerációs lakosság felduzzadásának okai meglehetősen közismertek. Számunkat egyrészt növelte a kitelepítésektől félő fővárosiak kiáramlása, másrészt a letelepedési tilalom miatt Budapestre felköltözni nem tudó, földjeiről elűzött vidéki lakosság megjelenése Érd helyzetét különösen nehezíti, hogy a II. világháború idején — akárcsak az elmúlt egy-két évben — nagy számú erdélyi menekült is letelepedett itt. Az agglomeráció ipari fejletlensége azt eredményezte, hogy a meg- növekedelt lakosság munkaképes része a fővárosban vállalt munkát. Ugyanakkor a kommunális beruházások elmaradásának eredményeként az iskolás korú lakosság is Budapesten folytatja tanulmányait. Mint műszaki ember megállapítja, hogy az elővárosi tömegközlekedésben elsődlegesen a villamos vontatású járműveket kellene preferálni. Ezt két tényező támasztja alá: egyrészt az energiatakarékosság, másrészt a környezet- védelem. A fővároskörnyék közlekedésének elégtelenségére a képviselő úr helyi példákat is említ. Érdligetről az ott élők a. 6 óra 57-es vonattal jönnek Budapestre a munkahelyükre, tekintet nélkül arra, hogy munkaidejük mikor kezdődik. Ha ugyanis erre nem szállnak fel, akkor legközelebb már csak a 12 óra 57-es vonattal tudnak bejönni. Tavaly járt még egy-egy szerelvény 9 és 11 óra után is, azonban az idei menetrendből már kimaradtak. Mindez azt bizonyítja, hogy a vasút fejlesztése nem az adott helyzet által megkívánt módon történik. Igen észszerű lenne — amint az számos fejlett nyugati nagyváros körül tapasztalható — egy elővárosi gyorsvasúthálózat kialakítása. Sajnos azonban a jelenlegi fejlesztések ezt nemhogy nem szorgalmaznák, de amint látjuk, még a meglévő vonathálózat menetrendjében is ritkítják az ilyen jellegű járműveket. Ez a tendencia Prepeliczay István elmondása szerint többféle szempontból is káros. Egyrészt a folyamatosan elszegényedő lakosságot az olcsóbb vonatközlekedés helyett a drágább buszközlekedés irányába tereli, ugyanakkor a tehetősebb réteg rákényszerül a személygépkocsi-használat- ra. Ez utóbbi növeli az „egy személy — egy gépkocsi” alapon közlekedők számát. Másrészt a villamos vontatású vasúti közlekedés nagyságrendekkel kevesebb energiát igényel, gyakorlatilag környezetbarát — ha eltekintünk a villamos erőművek erre a célra termelt energiájának önmagában elhanyagolható környezetszennyezésétől —, ellentétben a meglehetősen lepusztult buszhálózat káros kipufogógáz-kibocsátásával. Ugyanakkor a túlzsúfoltsága erősen rombolja a közhangulatot, míg a vasúttal relatíve kulturált körülmények között lehet utazni. A képviselő úr levelében arra kérte Siklós Csaba közlekedési és hírközlési minisztert, hogy vizsgáltassa felül az agglomerációs közlekedés távlati fejlesztési tervét, amely mint látható, most nem a legjobb irányban halad. Elmondható ugyanis, hogy a fent vázolt problémák nem csupán Érd, illetve Érdliget sajátjai, hiszen az egész fővároskörnyéki közlekedésre hasonló helyzet jellemző. Az oldalt írta: Szegő Krisztina
