Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-19 / 42. szám

BUDA Vas 9 ÉRD 9 SZÁZHALOMBATTA 9 PILIS VÖRÖS VAR 9 BUDAKESZI 9 DIATOR- BAGY e TÖRÖKBÁLINT 9 PILISCSABA 9 P'VTY 9 ZSAMliEK 9 SÓLYMA« 9 TÁRNOK 9 NAGYKOVÁCSI 9 m’D.V.IENÖ 9 PERBÁL 9 Tök 9 TLNNY'E Kiért szól a harang PiUscsabán ? (2.) A tanulás is háttérbe szorult Elsőként Kasza I’éícr polgármestertől kértünk és kaptunk tájékoztatást a piliscsabai Béla úti általá­nos iskolában történt igazgatóváltás előzményeiről és következményeiről. Időközben sikerült elérni Csiziné Varga Katalin önkormányzati biztost, akit a képvi­selő-testület bízott meg . (ideiglenesen) az igazgatói teendők ellátásával. Előzetesen abban állapodtunk meg, hogy a találkozón ott lesz Ocskay Miklós is. a január 11-én megalakult pedagógus-sztrájkbizottság — azóta visszalépett — elnöke. Ocskay úrra hiába vár­tunk, távolmaradásának okára nem kaptunk magya­rázatot. Az önkormányzati biztos pedig egyetlen lé­nyeges kérdésre som adott érdemi választ, arra hivat­kozva, nem ismeri az ígaz- ga tóváltás előzményeit, hi­szen csak néhány napja,ke­rült ríj beosztásába a falu másik iskolájából. Javasla­tunkra, hogy tájékozódását segítendő vegye elő az ügy­re vonatkozó dokumentu­mokat, nem reagált. Tehát tudomásul vettük az önkormányzati biztos tá- ' jékozatlanságát — bár nem minden csodálkozás nélkül, hiszen a képviselő-testület választotta ki “erre a fel­adatra megfelelő Szak­mai felkészültsége, erkölcsi feddhetetlensége s jó hely­ismerete miatt. Ezért in­kább a „váratlanul” be- . toppanó Havasi /Zsoltot, az „oktatási, bizottság elnökét —t aki néhány éve még be­osztott pedagógus Volt a _ ligeti . iskolában — szólal­tattuk meg. Eszerint az ön- . kormányzati. választások , után a két pártra szakadt pedagógusok egyik és másik csoportja is felkereste a képviselő-testületet^ segít­séget .teérve az évek'óta tar- ' tó háborúskodás megszün­tetéséhez. A végeredmény ugye, közismert. Erre mondta azt Havasi Zsolt — mint kó- ’ rabban a polgármester is ' —, hogy az igazgatóváltás ' drasZtikusságát a válság- helyzet gyors megoldása tette szükségessé. Annyira •megromlott- a munkahelyi légkör az iskolában, hogy januárban már a gyerekek is „szekértáborokba” tömö- mörülve foglalkoztak a fel­nőttek marakodásával, így a tanulás háttérbe szorult. Csípni Ilona igazgató és helyettese, Zs le Istvánná azonnali leváltását megelő­zően a képviselők keresték a kapcsolatot a helyi peda­gógus-szakszervezeti cso­porttal, de az éppen a tan­testület szerint működött is meg nem is. Arra hívta fel a figyel­met Havasi Zsolt, hogy mindeddig, bárki szólt is hozzá a témához, vagy adóit nekünk információt, senki sem foglalkozott a gyerekek veszélyeztetett helyzetével, csak á pedagógusok mara­kodásával. Szerinte az ön- kormányzat teljesen jogo­san járt el. Azt ugyan elis­merte. ' hogy a testület is követett el hibákat, azon­ban meg kell érteni, hogy a demokrácia gyakorlását az önkormányzat is még csak most tanulja, mint minden­ki más az országban. Valóban tanuljuk a de­mokráciát — valamennyi­en, Erre célzott András- falvij Bertalan közoktatási miniszter is, -amikor január 23.-án Pécsett, a / Magyar ; Pedagógus Kamara orszá­gos küldöttgyűlésén vála­szolt a neki felied kérdé­sekre, Akkor, mondta, hogy megválasztottuk az önkor­mányzatokat, auélküV hogy le tudtuk volna mérni em­beri kvalitásukat. Igaz, olyan problémákkal szem­besülnek a képviselő-testü­letek, ’ amilyenekre' álmuk ban sem tudtak felkészülni. Éppen ezért a demokráciát állandóan ellenőrizni kell, mégpedig a polgároknak is. ki-ki, a maga kurázsija sze­rint. Ezt a legális ellenőr - zést vállal háttá vc-lna ma­gára — a retorzióktól való rettegés nélkül — a szülők és pedagógusok által meg­alakítható iskolaszék. A miniszter — mint mondta ■ — javasolni fogja az okta- . tási törvény; módosítását az iskolaszék felállífhatósága . érdekében. Természetesen, jól tudjuk. . hogy a piliscsabai önkor­mányzat is súlyos öröksé­get veit át, hiszen a külün- - böző helybeli oktatási in­tézmények vezetőváltása kö- . rüli cirkuszok évek óta bor­zolják a polgárok .idegeit. . Mélyen rögzült, személyes sérelmei: lapulnak az ese­mények hátterében, ame- : ly.ek.az elérhető szabadság közelében pattanásig feszí­tették a vészharang kötelék. Most úgy tűnik, hogy min­denki egyszerre akarja rán­gatni . azt . a kötelet. S bi­zony éppen e7ért fennáll annak a veszélyé,, hogy -a harang „lezuhan”, s azokra esik, akikért szól.. . Mert úgy gondoljuk, hogy a gye­rekekért szól a pili-sesabai vészharang. Vagy téved­nénk? . .. Aszódi László Antal Egy 30 millió forintos beruházás segítségével, amelynek keretében új rugógyártó, -összeszerelő és -adagoló auto­matákat állítottak üzembe, őrzi hazai vezető pozícióját az OiVlÜV, a Műszer- és Vasipari Kisszövetkezet, az úgynevezett elmi-rugók gyártásában. Évente mintegy 180 ezer négyzetméter rugót gyártanak Törökbálinton, amelyeket a bútorgyárak építenek be az általuk gyár­tott heverőkbe, sezlonokba. Kollevies Gyulánc képün­kön, az összefűzött rugókat szedi le a gépről (ZlancsoYszki János felvétele) Sásfíút F atufÓFlHft' . Falu fórumot Szervéé ‘feb­ruár 20-án, szerdán este íj­kor a helyi klübkönyvtárba a Sóskúti önkormányzat. Az önkormányzat tagjai tájékozódni kívánnak a községben -élők hangulatá­ról, s ez alkalommal adríák számot a lakosságnak eddig végzett munkájukról. nagykovácsi Segít a rendiregyiet A Nagykovácsi Polgári Egylet az elmúlt év végén felvette,- a kapcsolatot a nemrég alakult budapesti székhel-yű Hungária Rend- .őregylettel. A fővárosi szer­vezet ígéretet tett a nagy­kovácsiaknak; javaslatok­kal élnek a helyi közleke­désbiztonsági és forgalom­szervezési problémák meg­oldására, a szükséges vál­toztatások kezdeményezésé­hez. Sőt, a későbbiekben, alkalmanként közlekedés­biztonsági előadásokat is tartanak a község lakóinak. KKÜ honira privatizáció A meccs döntetlenre áll Bármelyik ujjamba hara­pok — nekem fáj! Ez a mondás juthat eszükbe a százhalombattai képviselőknek, valahány­szor terítékre kerül a. Kom­munális Költségvetési Üzem átalakításának ügye. Mi le­gyen csaknem 200 millió forintos vagyon sorsa? Meg­oldható-e maradéktalanul, hogy ennek legnagyobb há­nyada az .önkormányzat birtokába kerüljön, s ugyan­akkor mégis megvalósulja­nak a privatizációs elkép­zelések ? E látszólag egyszerű kér­déskor bizony komoly fej­töréseket okoz a város­atyáknak. Az a jogszabály ugyanis, amely a költségve­tési üzemeket egészen sa­játságos monopolhelyzetbe juttatva működtette, meg­szűnt. Korábbi, illetve még jelenlegi formájában is nyereségadó-fizetésre nem kötelezett, árait pedig ma­ga szabja meg, meglehető­sen magas általános' válla­lati költségekkel terhelve azokat. A helyhatósági struktúraváltáson túl” tehát kényszerű gazdasági meg­fontolások is. indokolják, hogy az önkormányzat élet­képesebb működési formát találjon. A privatizációs elképze­lések egyik változatát az a program tartalmazza, ame­lyet „Van kiút Százhalom­battán!” címmel még a vá­Ráckevei programajánlat A február hátralévő ré­sze még a farsang jegyében telik, a ráckevei Ács Károly Művelődési Központ prog­ramkínálatából legalábbis ’ez tűnik ki. Szerdán, 20-án este 40 forintos belépőjegy ellenében táncházba me­hetnek az érdeklődök, (a zenét a Hangya-Boys szol­gáltatja, s délután öt óra­kor kezdődik a program), 23-án, szombaton pedig este nyolctól jelmezbál lesz: ze­nével, büfével és tombolá­val. S aki jelmezben érke­zik, kevesebbet fizet: 1150 forint helyett csak száz fo­rint lesz a belépőjegye. ^Mídao Akárcsak egy népmesé­ben: a jó és- a rossz egy­mással örök harcban áll. Elolvasván, a Pest Megyei ■ Hírlap 1991. február 2-án ■megjelent „Helycserés tá­madás” című cikkét, ' úgy •éreztem magam, mint az a gyermek, akit tanító célza­tú fabulával .traktálnak: nem kétséges, hogy ki a derék ember és ki a sötét- lelkű, gonosz, aki mindig a jó útjában áll. „Szegény pátyi önkor­mányzat, még az ág is húz­za” — olvashattuk. De va­jon miért? A választ erre a kérdésre már az írás első mondata megadja: „Jó né­hány faluval az itt a piros, hol a piros mintájára ját­szatják — az itt a jegyző, hol a jegyző játékot”... (Értsd ezalatt: „az. itt a pirost” a zsiványok, azaz az egykori tanácsi vezetők játsszák. Kisded játékaikat szabadon folytathatják, „hi­szen államigazgatási szak­ember nem terem minden bokorban, zömmel tehát a volt vb-titkárok lettek a jegyzők”. Ezzel szemben az ország legtöbb helyén a működés folyamatosságát előbbre valónak tekintették a kicsi­nyes személyeskedésnél. Helycserékre — támadások nélküli!) — természetesen sok helyen került sor. (De miért kellett volna a köz- igazgatás teljes vezetőgar­nitúráját szélnek ereszte­ni? A lapátra kerültek he­lyére honnan lehetett vol­na a kis települések mind­egyikébe jogi egyetemi vagy államigazgatási főiskolai diplomával rendelkező, gyakorló szakembert lelni?) Ügy. látszik, a rendszer­Hozzászéíás cikkünkhöz Helycserék — támadás nélkül változás után sem szaba­dulhattunk meg egyköny- nyen a világot végtelenül leegyszerűsítő előítéleteink fogságából. Erre sziszifusz- ként én magam sem vál­laikozhatom ... Az olvasó értékítéletében bízva — élve a főszerkesz­tő úr által biztosított hozzá­szólási lehetőséggel — csu­pán cáfolni szeretném a személyemet, a „volt ta­nácselnök asszonyt” ért igaztalan állításokat. Mielőtt azonban tételesen rátérnék erre, előbb engedtessék meg néhány mondat elöljáró­ban: évtizedes államigaz­gatási tapasztalattal a há­tam mögött, szakmai diplo­mával kerültem vb-titkár- nak Pátyra 9 évvel ezelőtt, majd ugyanitt választottak meg — kettős jelölés után — tanácselnöknek is. Az évek alatt majdnem mindenkit személyesen megismertem. Igyekezettel és legjobb tudásom szerint végeztem a munkámat. Még a rendszerváltás előtt „ki­nyitottam” a tanácsháza ka­puját a pártok előtt. Ere­detileg- nem akartam elin­dulni a helyhatósági vá­lasztásokon. A polgármes­teri székért csak híveim unszolására, 545 ajánlócé- tíula birtokában szálltam be a „ringbe”. Rám 551-en szavaztak, ez azonban 69- cel volt kevesebb, mint a győzelemhez kellett. A győztes Kuthy Ákos volt, aki véleményem szerint jó polgármestere lehet a falu­nak. Sajnálom azonban, hogy személyem ellen haj­szát folytat és megpróbál lejáratni. Eredményei attól nem lesznek nagyobbak, hogy az érdemeimet kiseb­bíti. Az elmúlt hetekben a Pátyi Polgármesteri Hiva­talból öten eltávoztak. A kilépések okáról nyilatkoz­va a polgármester a Pest Megyei Hírlapban azt állí­totta: „Rá kellett ébred­nem arra, hogy itt bizony szervezett akcióról van szó, és a háttérből nem osztja más a lapot”, mint én, a volt tanácselnök asszony. Ez nem igaz. A munkatár­sak kilépésének biztosan más okai lehetnek ... Én például nem tudtam elvi­selni azt a munkahelyi légkört, amely a polgár- mester úrral együtt beköl­tözött a községházába. Szak­mai kompetenciámat két­ségbe vonva információkat titkolt el előlem. Jól jel­lemzi az ottani körülmé­nyeket: az egyik alkalom­mal a lakásomra küldött táviratból értesültem a képviselő-testületi ülés idő­pontjáról, holott a polgár- mester úr munkaszobája szomszédos volt az enyém­mel. A választások előtt Kuthy Ákos több helyen is arról szónokolt, hogy győzelme esetén szívesen dolgozna velem együtt. Ez azonban — mint később kiderült —, pusztán választási trükk volt, hiszen ketten együtt megszereztük az összes sza­vazat közel 7,0 százalékát. A szóban forgó újság­cikkben a polgármester úr velem kapcsolatban azt nyi­latkozta, hogy „állta a sza­vát” és „megtartott maga mellett”. Ezt a pökhendi stílust elítélem. Az utóbbi évtizedekben (még a brezs- nyevi időszakban sem) ilyen kijelentést nemigen engedett meg magának nyilvános fórumon egyet­len vezető sem. A va­lóság az, hogy a polgár- mesteri hivatal tanácsadó­jának engem a pátyi kép­viselő-testület nevezett ki 1990. október 15-én 9 igen­lő és 2 ellenszavazattal. Kuthy polgármester úr a kinevezésemkor úgy „állta a szavát hogy ő maga a kinevezésemről nem szava­zott. Talán apróságnak tű­nik, de Kuthy kijelentései közül az sem állja meg a helyét, hogy én 1990. no­vember 30-tól Perbálon dol­goztam volna. Egy hóna­pon keresztül ugyanis mun­kahely híján állásnélküli voltam. Végezetül egyetértek Kuthy Ákos nyilatkozatá­nak azzal a kitételével: an­nak ellenére, hogy „akad­nak a faluban olyanok, akik nem látják őt szívesen, (...) esze ágában sincs le­mondani”. Engem is erre ta­nítottak Pátvon: „aki du­dás akar lenni, pokolra kell annak menni .. .” Szabó Zoltánná lasztásokát megelőzően tett közzé az SZDSZ—Fidesz koalíció. Eszerint: a távhő- szotgáUató részleget önálló, de önkormányzati tulajdo­nú vállalattá kellene alakí­tani, míg az építőipari, köz­tisztasági és: parkfenntartá­si munkákat vállalkozásba adnák. E vállalkozásokban az önkormányzat a vagyo­ni viszonyoknak megfelelő résztulajdonosként lenne érdekelt. Az ingatlankezelő részleg működési területe — a tanácsi lakások értéke­sítése folytán — természet­szerűleg leszűkül. A ma­gánkézbe kerülő ingatlanok karbantartását ezért egy erre a célra létesített iroda látná el. Nos, a fenti elképzelé­sekkel nem mindenki ért egyet. Elsősorban a KKÜ vezetősége az, amely hatá­rozottan a vállalattá törté­nő átalakítás mellett fog­lalt állást. Véleményük már csak azért is támogatókra talált, hisz ez a megoldás jelentős terheket venne le a városházáról, jórészt mentesítené a városgazdál­kodás feladatai alól. Igaz viszont, hogy így a KKÜ kikerülne a versenykény­szerből, és korábbi monopol- helyzete konzerválódna..an­nak minden hátrányával együtt. A KKÜ kontra privatizá­ció mérkőzés tehát jelenleg döntetlenre ál-1! Remélhe­tőleg a végső megoldás megtalálásában a város ér­dekeit szolgáló észérvek és nem a-Z erőviszonyok dön­tenek majd. Sz. Gy. Csobáűka önkéntes véradás Utoljára 1982-ben sike­rült önkéntes véradást szer­vezni Csobánkán. Ezért ör­vendetes, hogy a minap 42 állampolgár adott várt. A helyi Vöröskereszt szerve­zésének köszönhetően 16 liter életmentő vért szádi- tottak el a váci véradó állo­másra. but»a vidéki hírlap Vezető munkatárs: Fazekas Eszter. 0 Munkatársak: Fe­kete UüiRó, Aszódi László Antal, Virág Márton. 0 Fo­gadónap minden hétfőn 11— M óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somo­gyi B. u. C. PL: 311. ír. sz.: 144«. Telefon: 138-4761, 138­4667. Automatán Készül a rugó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents