Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-19 / 42. szám
Toporgó pedagógusbérek Van, ahol még nem is téma „ ■ Jogi tanácsok— Muadkaszerzáelás módosítása ® dlási filsslsiicsk és vácftsttségok ® fóivánderlási eljárás • A kezesség felbontása Ördögi játszma A hazai könyvkiadás egyik legutóbbi sikerkönyvét, Maria Treben Egészség Isten patikájából című kötetét újból kiadja a Hunga- Priint," s várhatóan március elején kezükbe vehetik mindazok, akik a természetes gyógymódok híveiként még nem juthattak hozzá. Ugyancsak hamarosan napvilágot lát a Nyugaton már nagy sikert aratott kötet, John Lust és Michael Tierra A természetes gyógymódok bibliája című munkája. Ezt egyébként a természetgyógyászat nélkülözhetetlen kézikönyveként tartják számon. Baráz Miklós, a Hunga- Print Kiadó elnöke a közeljövő újdonságai közé sorolta Barbara Ann Brennan kötetét, a Sugárzó kezeket. A szerző, aki hosszú évekig a NASA munkatársa volt, tizenöt évig tanulmányozta az emberi energiateret és bioenergetikai terápiát. A kiadó az autósport szerelmeseinek szánja a Forma—1. egyik csillagáról szóló részletes, fotókkal gazdagon illusztrált életrajzot Ayrton Sennáról. Si- kankönyvnetk ígérkezik John Hands ördögi játszma című politikai krimije, Jack Higgins Leszámolás című akciórégénye, s a krimi műfajában klasszikusnak számító Agatha Christie bűnügyi történeíei. Szociológiai kifejezés a cím. Azok jelölésére, akik a kisebb vagy nagyobb közösségekben valamilyen, nem mindig valóságos oknál fogva — mert például csupán hangosságukkal, erőszakos fellépésükkel — meghatározó befolyást gyakorolnak a többiek (az ún. közvélemény) álláspontjának a kialakulására. Természetesen a vélekedés és a vélemény között különbséget kell tenni, ahogyan arról sem lehet hallgatni: a véleményvezérek jelentős része okkal tölti be ezt a szerepet. Tudása, a bizonyított hozzáértése, emberi értékei stb. teszik a szerepre alkalmassá. Átmeneti időkben azonban. s ilyenekben élünk ma. könnyen juthatnak olyanok véleményvezéri szerephez, akik nem megszerzik jogosan, mert értékeikkel azt, hanem kisajátítják. Példák. A várossá előlépett, nagy lélekszámú községnek néhány hét alatt három lapja is lett. Volt egy, amelynél összevesztek a szerkesztők. Maradtak, kiváltak, három részre oszlottak. Három lap, dönfő részben egymással foglalkoznak, egymás közleményeit „leplezik le”. Pontosabban: leplezték le. Múlt időben. Most szünetel a lapok megjelenése. Az önkormányzat ugyanis az eddigi közpénzeket megvonta a szerkesztőktől, kinyilvánítva: maga indít lapot. Más szelete, szintén példaként, a valóságnak. Drámai hangú felhívás. Bejárta a magyar sajtót. Első mondata így hangzott: „Az Igazságot, a m.agyar forradalom lapját, mint 1956-ban, ismét eltaposták.” Megrendítő. A kiadó vezérigazgatója viszont — és ez már korántsem járta be a sajtót 4 Man Az oktatás, a közművelődés mindig kényes téma volt. Az oktatásban dolgozók bérezése sajnos az utóbbi években vált azzá. A pedagógusfizetésekkel kapcsolatos bérintézkedést napjainkra végre kellett volna hajtaniuk az önkormányzatoknak. Hogy mit tettek, hol állnak a bérek, vagy hová emelkedtek, erre a kérdésre kerestük a választ a Pest Megyei Polgármesteri Hivatalban. Érdeklődésünkre a hivatal munkatársa, Lovász Márta elmondta, hogy az egész megye területén történt intézkedésekről csak részben van információjuk. A kialakult képet nagyon változatosnak nevezte. Legtöbb településen a normatívában meghatározott 20 százalékot vették figyelembe, de akadnak ettől eltérő döntések is. A megyétől a települések még január elején megkapták azt a körlevelet, amelyet a minisztérium kérésére küldtek szét az intézkedéssel kapcsolatban. Példaként a munkatárs elmondta, hogy Cegléden, a pedagógusok megkapták a 20 százalékos béremelést, s a — csendesen azzal érvel, hogy az Igazságnak hat(!) előfizetője volt, s példányainak a 90 százaléka megmaradt... S még további példák helyett egy utolsó. A kisváros pártszervezeteinek egyike (taglétszáma kilenc fő) nyílt levélbe öntötte követeléseit. A város lakossága nevében. A levelet — az államelnöktől a miniszterelnökön át a polgármesterig — harmincegye.) helyre küldték el. . . Ma a megyében 330 felett van azoknak a helyi lapoknak a száma, amelyek — heti, havonkénti stb. megjelenéssel — a véleményvezéri helyre pályáznak. Ami természetes, hiszen azért jelennek meg, hogy informáljanak, s véleményt befolyásoljanak. A cél nemes, az eszköztár azonban gyakran kétséges. A m in d e n áron elérni kívánt vezérség, mind a lapok, mint a politikai szervezetek aktivistái esetében egyre gyakrabban az óhajtott eredménynek a fonákját hozza. Dráma és komédia között ugyanis nem több a különbség hajszálnyinál. Ma drámáink egyre inkább a komédiák fordulatait követik ... csakhogy közben, s ez a lényeg, nem a címet maguknak megadó (avagy éppen botcsinálta) véleményvezérek válnak nevetségessé, hanem a demokrácia. Mindennapjaink sajnálatosan hiszterizálódnak: a komédiákból drámák, a drámákból komédiák lesznek. Bibó István szavai szerint a hisztérikus társadalmi közélet legfőbb forrása az, hogy „nincs egészséges egyensúly a valóságos, a lehetséges és akív ánato s dolgok között.” Ennek az egészséges egyensúlynak a megteremtése aligha várható a botcsinálta véleményvezérektől. A hisztéria fenntartása annál inkább. Kinek az érdekében? ! Mészáros Ottó további 10 százalékot is megadják nekik, amennyiben a minisztérium átutalja a pénzt. Vannak apróbb falvak, ahol még pénz is akad. Dány eaek közé a gazdagabbak közé tartozik, ott eleve 30 százalékkal kezdtek, de várható még az előbb említett 10 százalék is. Megtudtuk, hogy Nagykörösön az önkormányzat még odáig sem jutott el, hogy a témát testület elé vigye, tehát az ott tanítók körében teljes a bizonytalanság. Az iskolák igazgatói sok esetben maguk sem tudják, mi az, ami kötelezően jár nekik és mi az, ami adható vagy kapható. A megyétől érdeklődnek számtalan esetben és kérik a segítséget a törvény megértéséhez. — Mi csak azt tudjuk mondani a hozzánk forduló igazgatóknak, hogy a végső döntés az önkormányzatok kezében van. Ma már olyan a felállás, hogy nincs hatása a megyei hivatalnak a településeken működőkre, hiszen mi is csak egy vagyunk a sok közül — mondotta Lovász Márta. A kép tehát a pedagógusok bérezését illetően valóban színes. Igaz, kérték, hogy lehetőleg egy összegben adják pz emeléseket, de a tapasztalatok azt bizonyítják : az önkormányzatok várnak. Várják a minisztérium által átutalandó összegeket, aztán majd döntenek. Már ahol napirendre kerül, ahol erre is jut idő. Ám a fiatal nő mégis ott ült az ágy szélén halál- sápadtan, és vérző seb jelölte a szíve tájékán egy késszúrás helyét. — Meguntam az életemet, öngyilkos akartam lenni — suttogta az asz- szony, és az orvos hitelt adott a szavainak. Ám a mentőkocsiban, ahol a férje nem volt ott, a sérült már mást mondott. Határozottan kijelentette: szó sem volt öngyilkosság- ról. A férje szúrta őt meg, féltékenységében, és négy órán keresztül hiába kö- nyörgött neki, hogy hívjon hozzá orvost. Végül megígérte, hogy azt fogja mondani, öngyilkos akart lenni, csak kapjon minél hamarabb segítséget. A szerencsétlen fiatal nő még több mint három hétig élt ezután. Augusztus 11-én halt meg, és mint az igazságügyi orvosszakértő megállapította, a tragikus vég bekövetkeztében egy orvosi műhiba is közrejátszott. A fővárosi Péterfy Sándor utcai kórházban ugyanis diagnosztikai tévedés történt, és emiatt az életmentőnek szánt műtét hiányos volt. G. J.-né, aki az utolsó napokig eszméletén volt, terhelő vallomást tett a fér• H. S. érdi gépíró mun- kahelyén foglalkoztatási problémáit merültek fel, és ezért őt a jövőben telefonkezelőként kívánják alkalmazni. Megtehctik-e a hozzájárulása nélkül? A dolgozó foglalkoztatásában a munkáltatónak és a munkavállalónak közösen kell megegyezni. Ez a szabály minden körülmények között érvényesül, tehát akkor is, ha létszám- csökkentésre vagy átszervezésre kerül sor az adott munkahelyen. Ugyancsak meg kell állapodni a dolgozóval akkor is, ha az adott munkakörben nern nyújt megfelelő teljesítményt az alkalmazott és a váltást a munkáltató fegyelmi eljárás nélkül akarja végrehajtani. A dolgozó hozzájárulása szükséges az esetben is, ha más telephelyen vagy más munkakörben akarják foglalkoztatni. Mindezekből következik tehát, hogy az olvasónk hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a munkahely jogszerűen intézkedhessen. Döntését azonban fontolja meg, mert ha a vállalatnál általános létszámcsökkentés van, a munkaviszonya felmondással megszüntethető, arra való hivatkozással, hogy korábbi munkakörét megszüntetik. Az így indokolt munkáltatói döntés jogszerű — bár ellene fellebbezésnek helye van —, ezért nem kétséges, hogy a munkaügyi vitát elbíráló szervek azt jóváhagyják. • Most szerelt le a katonaságtól K. J. dunakeszi technikus. Amikor a munkahelyére visszatért, közölték vele, hogy nem tartanak igényt a munkájára és jére. A mondottakat az is alátámasztotta, hogy az őt ért késszúrás nem utalt önkezűségre. A vallomás szerint korábban jó házasságuk az utolsó két hónapban megromlott. Az asszony, aki régebben gépírónő volt, az egyik presszóban vállalt munkát. A férje nagyon féltékeny volt, bár ő erre nem szolgáltatott semmi okot. Bejárt a házastársa munkahelyére, és megjegyzéseket tett, hogy ha belép egy férfi vendég, a feleségének felcsillan a szeme ... Egyébként családszerető ember, aki szabadidejében otthon dolgozott a kertben, vagy a kocsit szerelte. Viszonylag rövid idő alatt a féltékenység valósággal rögeszmévé fajult nála. Arról beszélt, hogy követik őt, el akarják gázolni, vagy megmérgezi a felesége. A tragikus eset előtt két héttel az asszony már kilépett a munkahelyéről, mert elhitte, hogy a férje belestül a féltékenységbe. A szomszédok mindebből csak annyit láttak, hogy nagyon szeretik egymást, mindenhová együtt mennek, és bár már nem fiatal házasok, az ember lépten-nyo- mon ölelgeti a feleségét. Az utolsó együtt töltött elvű kük. Olvasónk azt szeretné megtudni, milyen vé- dettség illeti meg. A foglalkoztatásban bekövetkezett változások nem vonják maguk után a munka törvénykönyvében meghatározott felmondási tilalmakat éa a különösen indokolt esetek meghatározását. Ennek megfelelően tehát továbbra is érvényesek azok a szabályok, hogy a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a felmondási tilalom időtartama és az azt követő 15 nap alatt. Ilyen eset például a tartalékos katonai szolgálat, a betegség, a külföldi munka, az alkoholisták kényszerelvonó kezelése stb. Ennél szigorúbbak azok a tilalmak, amelyek a sorkatonai szolgálatról, valamint a gyermekgondozási segélyről, illetve a gyermek gondozására kapott egyéb fizetés nélküli szabadságról visszatérő dolgozókat megilletik. Az ő esetükben ugyanis a munkáltató a munkaviszonyt a tilalomra okot adó időtartam lejártát követő 3 hónap alatt nem szüntetheti meg felmondással. A különösen indokolt esetekben viszont a munkaviszony — amennyiben a korlátozásokat a munkáltató figyelembe veszi — felmondható. Ilyenkor azonban, ha a munkáltatónál van olyan munkakör, amelynek ellátására a dolgozó alkalmas, a munka- viszonyt mindaddig nem lehet felmondással megszüntetni, amíg ilyen munkahelyre áthelyezhető, feltéve, ha ezt elvállalja. napjukon még a férj szüleinél jártak látogatóba, ahol arról beszéllek, hogy a pletykák megmérgezik az életüket, és azért hagyta ott az asszony a munkahelyét. A szerencsétlen nő a kórházban tett vallomásában elmondta, hogy a férje egy vadásztőrrel szúrta őt mellbe, és gyermekeiket azzal nyugtatta, hogy édesanyjuknak nincs komoly baja, csak eleredt az orra vére. Négy órán keresztül könyörgött a férjének, míg az végül értesítette a körzeti orvost. G. J. először kitartott amellett, hogy a felesége öngyilkosságot kísérelt meg, mert a környékbeliek pletykálkodása tönkretette az életüket. Később ellentmondásba bonyolódott. Azt állította: nyöszörgésre ébredt. Észrevette, hogy a kés kiáll az asszony melléből, és ő kirántotta. Pánikba esett, és ezért nem hivott orvost, hanem megpróbált saját maga segíteni a sebesültön. Végül beismerte, hogy ő szúrta le féltékenységében a feleségét. A Pest Megyei Főügyészség emberölés bűntette miatt vádat emelt G. J. ellen, aki a szakértői vélemény szerint üldöztetéses téveszmékben szenved. Elrendelték — 1990. december 19-től — fél éven keresztül tartó ideiglenes kényszergyógykezelését. További sorsáról ezután döntenek. A munkaviszony ezek szerint különösen indokolt esetben szüntethető meg annál a dolgozónál, aki négy vagy több családtagot tart el, és családjában más önálló kereső nincs. Ez a védelem illeti meg azt a dolgozót is, akinek öregségi nyugdíjához kevesebb mint öt. év szükséges, továbbá a 18 éven aluli gyermekét egyed ül nevelő szülőt. • V’. E. gödöllői nyugdíjas gyermekeihez akar kivándorolni. Azt szeretné megtudni, hogy milyen feltételek mellett kaphat kivándorlási engedélyt. . A magyar állampolgárnak joga van minden országot — ide értve saját hazáját is — elhagyni, valamint saját hazájába visz- szatérjzi. Ennek következtében tehát mindenkit megillető jog az, hogy maga válassza meg, hol kíván élni. Ez a jogosultság csak a törvényben meghatározott kivételes esetekben korlátozható. Például nem vándorolhat ki az, aki ellen olyan büntető eljárás van folyamatban, amelyre a törvény három évnél súlyosabb szabadságvesztés büntetést helyez kilátásba, akinek köztartozása van, sorkatonai szolgálatát teljesíti, illetve aki tartásra kötelezett hozzátartozóiról nem gondoskodik megfelelően. A törvény ez. esetekben sem fosztja meg véglegesen a kivándorlás jogától az állampolgárt, csupán addig korlátozza azt, amíg rendezetlen ügyeit nem tisztázza. A kivándorlást a lakóhely szerint illetékes rendőrkapitányságon személyesen kell bejelenteni, és a kérelemhez csatolni kell azokat az igazolásokat, amelyek bizonyítják, höjgy nincs akadálya az ors»ag elhagyásának. Akinek ki- vándorlási kérelmét elutasították, annak jogában áll a döntés ellen az állam- igazgatási eljárás szabályai szerint fellebbezést benyújtani, és ha ezt a döntést is sérelmezi, az állampolgár 30 napon belül kérheti a határozat megváltoztatását a bíróságtól. • Egy gyűli olvasónk »37-ben kezességet vállalt egy építkező barátja által felvett OTP-tartozásért. A körülményeit azonban megváltoztak. A barát sokat betegeskedik, bár még hátraléka nincs, de a fizetési kötelezettségének egyre inkább csak nehezen tud eleget tenni. Olvasónk ezért szeretné felbontani a kötelezettségvállalást. A kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben az adós nem fizet, maga fog teljesíteni. Mivel a kezességet írásban lehet csak érvényesen vállalni, a kezes előtt ismeretes, hogy a kölcsönt milyen időtartamra és feltételek mellett nyújtják a kötelezett számára, így módjában áll eldönteni, hogy' felelősséget vállal-e vagy sem. A kezesség mindaddig fennáll, amíg a szerződés alapján az adósnak fizetnie kell, tehát azt egyoldalúan felmondani nem lehet, hiszen ebben az esetben a hitelező érdekei szenvednének sérelmet. A kezes csak akkor mentesülhet kötelezettsége alól, ha maga helyett olyan személyt állít, aki hasonló anyagi feltételekkel és fizetési készséggel rendelkezik, mint ő volt a szerződés megkötésekor. Természetesen a kezes személyében történő változáshoz a hitelező hozzájárulása is szükséges. Dr. Sinka Imre Álargó VÉLEMÉNYVEZÉR A. M. négyórás könyörgés ufón Beleőrülök at a féltékenységbe... 5 A körzeti orvosnő, akit múlt év június 18-án ^ kihívtak G. J.-né pilisszántói lakására, nem értette, ^ miért próbált ez a 30 éves asszony öngyilkossá- ^ got megkísérelni. Hiszen szerető férje van, két ki- ^ esi gyermeke, és szemmel láthatóan jó anyagi kö- 5 riilrrónyek között élnek. A családi házban min- I dent megteremtettek, ami a kényelmes élethez i szükséges. Ga. J.
