Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-18 / 41. szám

Fegyverek és múzsák Ki gondolná, hogy a kö- zel; keleti válság számos egyéb elkeserítő kiíratása melleit még a képzőművé­szetekre is kiterjeszti ár­nyékát.' Márpedig így van! A Százhalombattán éld Jó nevű és elismert szobrász barátomtól hallom, hogy tervezett és félig-meddig fefixált amerikai kiállítása kútba esett a háború kilo- resekor. Eszembe nem jutna az sem, hogy a határainkon belül zajió társadalmi alré- tegződés kurrens árucikké tette műveit. A lakosság te­hetősebb vagy gazdagodé­ban levő része ugyanis — tapasztalatai szerint — fő­képp aranyba, valutába és műtárgyakba menekíti nél­külözhető vagyonát. Mint­hogy külföldön az effajta tranzakciók már nem új- keletüsk, nem érte váratla­nul az sem, hogy meglehe­tősen eldugott műtermét is fölfedezték, megrohamozták az értékátmentési manőve­rek során. Ázsiója hirte- ep megnőtt, vásárlási és ki­állítási ajánlatokkal lepték el, s a felszökött kereslet­nek köszönhetően úgy tűnt, nem csupán a saját hazá­jában, de külhonban is próféta lehet Hollandjától egészen az Államokig. £s akkor kitört a háború . . . A hazai és külföldi tőke- tulajdonosok, me cén ás ok szinte azon nyomban vis­szavonuló! fújtak. A bank­számlákat zárolták, vagy a várható olajár*ingadozások- fól félve átrendeződtek a befektetési szférák, magya­rul: aki tehette, feltöltölté készleteit egy elhúzódó és kiterjedt háború esetére. A kiállítótermek már-már megnyíló kapuit újra be­csukták. s még a szállítási költségek is a csillagokig szöktek. A reményteli kilátások helyett barátom számára sem maradt más lehetőség, mint a hazai megmérettetés nem éppen zökkenőmentes taposómalma. Egyfelől megértem elker ««redését, má felöl azonban, ha a CNN-liíratiij képeit nézem, ha a mind gyako­ribb bombariadók rémisz­tőnek, ha a háború okozta valós vagy várható környe­zetpusztításra gondolok, ha a mindkét részről eleset lek számát mérlegelem, azt kell mondjam neki: ez le gyen a legnagyobb baja! Végül is m indán nyiunk- nak megvan a maga hábo­rús keresztje. — *gy — BUD.WIDÉKI BUDAÖRS • ÉRD • SZÁZHALOMBATTA • PILIS VÖRÖSV Alt • BUDAKESZI • BIATOR- BÁGY • TÖRÖKBÁLINT • PILISCSABA • PATY O ZS.4MBÉK O SOLYMÁR 0 TÁRNOK • NAGYKOVÁCSI • BÚD A JENŐ • PERBAL • TÖK • TINNYE Kiért szól a harang Piliscsabán? (1.) És a tanárok fellázadtak... Állítom, liogy Pilisi sab» lakosságát felzaklaltak * Béla ÚLi — más néven ligeti — általános iskolában legutóbb történtek. Az előzmények egyesek szerint hét-nyolc évre vezethetők vissza az időben, amikor hét pedagógus sztrájk­ba lépett Horváth János, az akkori igazgató eilen — úgy­mond vezetői túlkapásai miatt. A hét tiltakozó beosztott közül mára esalt ketten maradtak meg, a többiek nem bír­ták a „gyűrődést” a fonóik kel szemben. Az ellen tégeskedé- sfcik akkoriban csúcsosodtak ki Horváth úr és helyettese, Csápai Ilona, meg az okét támogató kollégák két csoportja között. Két évvel ezelőtt Csápai Ilona lett az igazgató — vi­szont őt és helyettesét, Ze- le Istvánnét az idén ja­nuárban azonnali hatállyal leváltotta a csabai önkor­mányzat. A történet szálait 1990. július 10-től érdemes fel­göngyölíteni, ugyanis Csá­pai Ilona a tantestület többségi akaratának enged­ve ezen a napon mondott fel elődjének, Horváth Já­nos pedagógusnak, összefér­hetetlenség címén. E dön­tés ellen fellebbezett az el­bocsátott pedagógus — a közte és a kollégák közötti háborúskodást a Pest Me­gyei Munkaügyi Bíróságon 1991. január 10-én hozott jogerős ítélet látszott meg­szüntetni. Eszerint Horváth urat vissza kellett volna helyezni állásába, mert a tantestület elvesztette a pert, hiszen nem tudták bi­zonyítani az összeférhetet­lenséget. Azonban a peda­gógusok túlnyomó többsége nem fogadta el a kialakult helyzetet, s még aznap kü­Nagykovácsi tervek Focipályából játszótér A budai hegyektől körül­ölelt Nagykovácsiban sok lakónak bántja a szemét a temető tőszomszédságában lévő egykori focipálya si­ralmas állapota. Néhány esztendővek ezelőtt felnőt­tek és gyerekek kergették -itt a bőrt, a kegyeleti park­ban sírokat gondozók, szo- morkodók nagy bosszúsá­gára. Azután valahogy el­maradtak a játékosok, a pályán térdig érő fű nőtt, nem gondozta senki. — Mit tehetünk? —- so­pánkodtak a falu lakói. — Nincs pénz! — egyre csak hajtogatták mások. Míg­nem egy szemfüles állam­polgár észrevette és felve­tett egy lehetőséget. Történt ugyanis, hogy az egykori nevén Országos Testnevelé­si és Sporthivatal az elmúlt esztendő nyarán pályázati felhívást jelentetett meg szabadidő-szervezetek és egyesületek támogatására. Erre felfigyelt a nagyková­csi Polgár Egylet egy tagja, s tavaly szeptember elején beadványt fogalmazott és küldött el az OTSH-nak. Az egylet tagjai igencsak elcsodálkoztak, amikor megkapták a Sporthivatal alelnökinek december 3-i keltezésű levelét. Ebben tudatták velük, hogy a szabadidősport-szervezetek tevékenységének támoga­tására beküldött pályá­zatukat elfogadták. A bírálóbizottság negyven­ezer forintot utalt át a Pol­gár Egylet számlájára. Mint Szomolányi Attila elnöktől megtudtuk, ezt az összeget Nagykovácsi Szabadtéri Sport- és Szabadidőközpont kialakítására szeretnék for­dítani. Mégpedig úgy, hogy az egykori focipálya helypn egy kis, gyermekjátszóterei alakítanak ki, s ha a terü­let nagysága ezt lehetővé teszi, valamint a pénzből is futja, akkor néhány lábte­niszpályát építenek. A község lakói, időseb­bek és fiatalok egyaránt várják az új park elkészü­lését, de hogy mit szólnak mindehhez a temetőbén szorgo.skodók, azt egyelőre még nem lehet tudni. A tervek szerint még ebben az esztendőben elkészül a játszótér. M. I. Százhalombattán, a Mű­velődési Központban feb- ruár 23-án és 24-én esté 6- kor a Warlock című mb. am. fantasztikus kalandfil- met, február 25-én és 26- án ugyancsak este. 6-kor a Halálos nyugalom című szín. am. krimit vetítik. zott határozatot arról, hogy az oktatási bizottság tény­feltáró . vizsgálatot végez­zen a ligeti iskolában ki­alakult helyzetről — a hosz- szadalmas információgyűj­tésből több száz oldalas jegyzőkönyv született. Az idén január 12-én pedig a képviselő-testület zárt ülé­sen döntött az igazgatóvál­tás szükségességéről, mi­kéntjéről, merthogy Hor­váth János és a tantestület között továbbra is kibékít- heteüenek maradtak az el lentétek. A képviselők két nappal később nevezték ki Csizinét önkormányzati biz­tossá, s felkérték a polgár mestert és az oktatási bi­zottságot, hogy tegyenek javaslatot a ligeti iskola szakmailag megfelelő tes tületének összetételére. S hogy miért tanév köz ben történt meg. az igazga tóváltás, ráadásul a szak- szervezet, a tantestület, ' a helyi kamarai csoport, a szülői munkaközösség meg­kérdezése nélkül? Nos, Ka­sza Péter szerint válságke zelésröl volt szó, hiszen az iskolavezetés alkalmatlan­nak bizonyult - feladata el­látására. Mindezek után valóságos bombarobbanásként hatott Horváth János bejelentése, amikor január 31-én várát- lanul felmondta a megyei munkaügyi bíróság által visszanyert állasát, majd február elsején fel is vette elmaradt bérét. Vagyis ő, az ügy főszereplője, miután >zött, lelépett a küzdő­térről. Mit tagadjam, átvil­lant a gondolat: nem lett volna egyszerűbb, ha an­nak idején elfogadja Csá- pai Ilonától a felmondá­sát? Lehet, hogy Horváth úr részéről ez csak egy ri poszt (visszavágás) volt? Ha igen, jól sikerült. . . Aszódi László Antal iölték Kasza Péter polgár- mesterrel, hogy megtagad­ják a munkát, ha Horváth János visszakerül közéjük. Másnap megalakították a sztrájkbizottságot Csápai Ilona, Gerendás Gábor, Gáspár Józsefné részvételé­vel és Ocskay Miklós veze­tésével. Tiltakozó levelüket csak három pedagógus — Köv esdi István, Szakszón Józsefné és Manhertz Györgyné — nem írta alá. Ezt követően a polgár- mester és. a képviselő-testü­let (Ocskay Miklós jelenlé­tében) törvénytelennek mi­nősítették a sztrájkot, s szankcióitat helyeztek kilá­tásba a pedagógusokkal szemben arra az esetre, ha mégis megtagadják a mun­kát. Természetesen a sztrájkbizottság visszako­zott, hiszen senki sem akar­ta elveszíteni az állását. A válaszlépés nem késett so­káig, mert január 16-án megjelent a ligeti iskolá­ban a polgármester és a héttagú oktatási bizottság, s azonnali hatállyal leváltot­ták az igazgatót és helyet­tesét. Akkor nevezték ki Csiziné Varga Katalint — a korábbi választási bizott­ság elnökét — megbízott igazgatóvá mint önkor­mányzati biztost. E várat­lan döntésről Csápai Ilona és Zele Istvánná írásban csak január 22-én kapták meg az értesítést, azonban a felmentés indoklást . nem tartalmazott(!). Kasza Péter, Piliscsaba polgármestere szerint az önkormányzati testület még tavaly november 30-an ho­Lemondott a polgármester Pnsztazámor úira szavaz Pusztazámoron bizony kétszer is útbaigazítanak, amíg sikerül a községházát megtalálni. Elhaladva az ABC előtt, be kell menni a jelzés nélküli nyitott ka­pun, elhagyni a postát, s egy hátrébb lévő ajtó mö­gött található az iroda. Csigi Pált keresném, a közmegbecsülést élvező nyugdíjas tanárt, aki már annakidején ellátott kisebb- nagyobb elöljárósági fel­adatokat. S mivel generá­ciókat tanított az iskolá­ban, mindenki ismeri és szereti — nem véletlenül kapott bizalmat, az első fordulóban már megválasz­tották, polgármester lett. Mindössze 727-en lakják a kis falut. Mivel kevesen vannak, jól ismerik egy­mást. Zárt közösség sok­sok gonddal, a kis lélek­számú települések megany- nvi bajával; 36. óvodás, 76 iskolás (csak az alsó tagoza­tosok tanulnak helyben, a „nagyok” Sóskútra járnak a menetrend szerinti busz- szál, 195 nyugdíjas alkotja a keresőképtelenek táborát. Mindössze a tsz műanyag­feldolgozó melléküzemága ad munkalehetőséget alig 60 embernek. A többiek el­járnak, ingáznak, Sóskútra, Érdre s a fővárosba. Többnyire katolikusok, a plébános Sóskáiról jár ide rendszeresen misézni. Ösz- szetartóak az emberek. Most készült el egy első világháborús emlékművük, közösen akarták, együtt építették. Büszkélkedhet­nek valamivel, ami. jószeri­vel ritkaság a megyében, ivóvizük egészséges, iható. Viszont a Sóskúton húzó­dó jegyzőválasztás rányom­ja bélyegét Zámor életére — a körjegyzői feladatok itt emiatt ellátatlanok. Nemrég még közigazgatási­lag Sóskúthoz. tartoztak. Az önálló polgármesteri hiva­tal még csgk most kezdene Pusztazámoron talpra állni, az átállás bizony nem me­het simán. Még anyagi el­számolás sem született a két falu között. De hát mindenhez idő kellett vol­na. Pusztazámor legutóbbi képviselő-testületi ülésén, miután minden napirendi pontot megtárgyaltak, Csigi polgármester fölállt, elő­vette néhány soros, előre megírt beszédkéjét — és lemondott. Az elhangzottak alapján az ugyancsak meg­lepődött tisztségviselők szá­mára csak az volt érthető: a polgármester úgy véli, kevés támogatást kapott. S nem tudja a rábízott fel­adatot a tőle elvárható leg­magasabb színvonalon el­látni. Alább pedig nem ad­ná. így aztán'távozott... A döbbenetből fölocsúd­va, a falucska éléré átme­netileg alpolgármester ke­rült. Pátrovícs Benedek, az egyik képviselő-testületi tag jár el ügyükben. Szerinte Csigi Károly alábecsülte a saját képességeit, és nagyon gyorsan, valószínű, hogy rosszul döntött, amikor idő előtt, még a kezdet kezde­tén föladta. Pusztazámor dimbes- dombos utcái még feliérek, a lankák hóval fedettek. A polgármester-választást pe­dig újra kiírják. Pusztazá­mor ismét szavaz..: —e. —a. Helyiség és pénz nincs, de... Menedzselik a Lapunk egyik MTI-től átvett — múút csütörtöki — híre az volt, hogy a cso- bánkai önkormányzat ko­vácsüzem létesítését terve­zi, így kívánnak munkale­hetőséget biztosítani a helybéli cigányoknak. A mi hírünk viszont az, hogy ehhez az önkormány­zat sem helyiséget, sem pedig az induláshoz szük­séges anyagi támogatást nem tudja sajnos megad­ni. Vállalják viszont, hogy a szegkovácsolást és más, finom kovácsmunkát szé­Törökbálinti látkép a kerekes kúttá! (Hancsovszki János felvétele) pen mívelő embereknek -a segítségére lesznek: feiku- latnak vállalkozókat, akik helyiséget, a szükséges gé­peket biztosítanák, s olyan, embereket, akik a termé­kek piackutatását, terítését vállalnák. Mint azt Kajtor Jánostól, Csobánka polgármesterétől megtudtuk, beszélt már helybéli. vállalkozókkal, akik hajlandóak a hiány­zó eszközök biztosítására. Az újságban megjelent hír nyomán máris jelentkezett egy férfi, aki a kovácsolt­vas termékeknek piacot ke­resne, s értékesítene. Sőt, a szentendrei Kandeláber Gmk ügyvezető igazgató­jával arról váltott szót a polgármester, hogy ők is tudnának esetleg munkát adni ezen ősi mesterség tu­dóinak. Pillanatnyilag 10- 15-en maradtak munka nél­kül olyanok, akik részt tud­nának venni ebben a vál­lalkozásban, de hozzájuk feltehetőén más csobáit- kaiak is szívesen csatla­koznának. Ha sikerül az ősi cigány- mesterség hagyományait gazdasági alapokra helyez­ni, úgy a településen egy­úttal a szociális feszültsé­geik is oldódnának. Az ed­digi tárgyalások azt mu­tatják, hogy többen is fan­táziát látnak az igényes ki­vitelű kovácsoltvas kapuk, kerítések, lakberendezesi tárgyalt gyártásában, for­galmazásában. BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Fazekas Eszter. © Munkatársai:: Fe­kete Ildikó, Aszódi László Antal, Virág Márton. • ro- gadonap minden hétfőn 14— 17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somo­gyi B. u. 6. Pf.: 311. ír. sz.: 1446, Telefon: 138-4761, 138­4067.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents