Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-16 / 40. szám
így télidőben természetes látvány, amint vastag füstcsíkok szállnak a tanyai épületek kéményeiből. Érdekessé akkor válik a dolog, ha tudjuk, az illető tanyát történetesen nem lakja senki. Érthető tehát, ha a nyársapáti Daru-dűlőnek nevezett tanyarészen kísértetiesen hatott a D. S. nyársapáti polgár télen lezárva tartott portájáról bodorodó füst. Pontosabban, az már akkor nem volt lezárva. A gyanús mozzanat tisztázására helyszínre érkező rendőrök, Szűcs Balázs törzszászlós és a körzeti megbízott Tóth Sándor zászlós megviselt állapotban, kifeszítve találták a főbejárat ajtaját. Valakik szemmel láthatóan berendezkedtek az épületben a gazda megkérdezése nélkül. Mást nem tehettek, lezárták a tanyát. Két nap múlva Cs. A. helyi lakos telefonált a körzeti megbízottnak, jöjjön, mert a kémény ugyancsak füstöl ám. A zászlós éppen tojásrántotta reggeli közepette toppant be. Nők és férfiak falatoztak jóízűen a konyhaasztalnál. Kettejük fizimiskája már ismerős volt a rendőrnek, az előző napok egyikén igazoltatta a község vasútállomásán az elhanyagolt külsejű idegeneket. — Tartson velünk a zászlós úr — invitálták az asztalhoz, cseppet sem zavartatva magukat. — Arra válaszoljanak, hogy merészelték feltörni valakinek a tulajdonát! A tél örömei Túl az első ijedségen (Varga Irén felvétele) — Csak beköltöztünk. No és? A zászlós úr talán tud jobbat, mitévő legyen a hajléktalan? 0 Hegedűs Ernő, Sebők Zoltán, Csermák Jánosné. Kiss Cáborné és Petneházi László, a tanyafoglalók alig ismerik egymást. Az ország különböző vidékeiről származnak. A véletlen folytán a ceglédi vasútállomáson jöttek össze, és mint hasonló sorsú, nincstelen, otthontalan emberek, együtt is maradtak. Kiss Gáborné- ról például kiderült, hogy az utóbbi 7 évben a Keleti pályaudvar volt a „lakása”, pádon, a fal tövében töltötte éjszakáit. A társaság több tagja büntetve is volt. Nyársapáti tartózkodásuk sem volt veszélytelen a falubeliekre, túl a jogtalan behatoláson. A bútorozott tanya berendezéseinek éppen kezdett Iáira kelni, eladták már az étkészletet. Bérfűrészelőnek adva ki magukat, meglátogatták a szomszédot is. Vizet kértek nem létező lerobbant járművük hűtőjébe. A gazda megsajnálta a szegény „fű- részeseket” és még borral is megkínálta őket. Petneházi pedig hálából magához vette a hűtőszekrény tetejéről az idős ember nyugdíját. öt egyébként ezért a cselekedetéért őrizetbe vették, a többiek szabadlábra kerültek. M. J. Húshagyókedden A tanítóképző előadótermében február 19-én, húshagyókedden, Farsangi népszokások címmel előadást rendeznek. Dr. IJjváry Zoltán professzor, a KLTE Néprajzi Tanszékének vezető tanára tartja. A zsebünk bánja Hol az; alagút vége? Nincs egyszerű helyzetben a Lénia Kft., a kábeltévé-hálózat fejlesztése során. Mint azt Batíz Tamástól megtudtuk, bizonyos félreértés is okozza ezt, hiszen szórólapjaikat a város olyan területein is terjesztették, amerre ők csak a későbbiek folyamán akartak terjeszkedni. Ugyanakkor a jeleljuttatás — például a bevárosban — legcélszerűbben a postai alépítményeket felhasználva lenne megvalósítható. A telefonhálózat fejlesztésére azonban nagyszabású tervek készülnek, ezért mindenképpen célszerűnek tűnt egy olyan egyeztető fórum megrendezése, amelyen az érdekeltek elmondták álláspontjukat. A tanácskozáson részt vevő Répáczky Dezső, a Budapest Vidéki Távközlési Igazgatóság üzemviteli osztályának képviselője elmondta, hogy nem zárkóznak el egy esetleges közös építkezéstől. Ugyanakkor a jelenlegi körülmények között nem valószínű az engedmény, hiszen sem a tervezés, sem a kivitelezés nem fejeződött be. Ez jelentős többletköltségeket jelent. Ugyanis egy már megépített, kész postai alagútrendszerben egy kilométer alagút bérleti díja 600 ezer forint, s ennek 20 százalékát kell egy összegben letenni, míg a többit évtizedek alatt kell megfizetni. Ha viszont az építés költségét kell megfizetni, akkor az egy ösz- szegben fizetendő 700 ezer forintot jelent (jelenleg becsült összegként) kilométerenként. A jelen lévő távközlési szakemberek véleménye szerint az összes postai alépítmény postai tulajdon, azokhoz az azt építtető nagykőrösi embereknek jogilag már nincs közük, hiszen ők — a 30 ezer forintokkal — csak építési hozzájárulást, de nem a teljes beruházási értéket fizették meg. B. O. Piacon Nyugdíj mellé jól jön a piacon keresett pénzecske (Erdősi Ágnes felvétele) Balanyi Béla nyolcvanéves Városunk kétszeres díszpolgára A kecskeméti, a Pest és Bács-Kiskun megyei levéltárak, helyi, valamint országos intézmények képviselői köszöntötték 80. születésnapján dr. Balanyi Béla nyugalmazott levéltárigazgatót. Az ünnepelt neve hallatán elsősorban a nagykőrösi múzeumra gondolunk, hiszen nagyrészt az ő érdeme az intézmény anyagának több évtizeden át való gazdagítása, tudományos feldolgozása. — Kezdetben bíztak rám olyan feladatokat is, amiknek aztán semmi köze nem volt a tudományos munkához. Kecskeméten a városházán kisegítőként indult a pályám 1938-ban, NAGYKŐRÖSI Hegedűs Balázs tíz év óta nem állt szóba Szabói Ambrussal. Azon kaptak hajba, hogy miből lehet jobb pálinkát főzni: cseresznyéből vagy barackból, s azóta meg sem látták egymást. Mostanában, hogy a politika a tanyákon is mindennapivá lett, Hegedűs Balázs is elkezdett politizálni. Ö is akarta a régi földet, s mivel a kormány nem adta, hát szembefordult a kormánnyal. — No, akkor úgy látom, kibékülsz Szabó Ambrussal — fordult hozzá egyik nap a szomszédja. Hegedűs Balázs csak nézett. — Hát nem hallottad? — folytatta a szomszéd. — Szabó Ambrus gyűlést akar szervezni a dűlőben. Mármint a földek miatt, hogy adják vissza. Hegedűs Balázs nem szólt. Otthon is hallgatott egész este, s amikor a felesége megkérdezte, Pártharc mi a baja, csak ennyit mondott: — Lehet, hogy a kormánynak igaza van. Szabó Ambrus épp a gyűlés, ügyében járta a tanyákat, mikor az egyik régi komája megjegyezte: — Csak tudnám, me- lyiktek megy a másik után. — Miért, he? — Mert a Balázs komád is ugyanezt a nótát fújja. Szabó Ambrusnak a szíve szakadt meg a földek miatt, de két nap vívódás után úgy döntött, hogy lemond az ősi jussáról. — A föld sem kell, ha Hegedűs Balázs is azt akarja — mondta magának. A földeket követelő gyűlést megtartották, de sem Hegedűs Balázs, sem Szabó Ambrus nem volt ott. — Ügy látom, a barátod is kormánypárti lett — jegyezte meg a szomszéd Hegedűs Balázsnak. Szabó Ambrust is megkérdezte a komája: — Oszt melyiktek találta el, hogy visszaléptek? ö vagy te? Aztán fejcsóválva hozzátette: — Azt mondják, ti ellenségek vagytok. Hát én még soha nem láttam két ilyen egyformán gondolkodó embert. Vagy egy hét telt el. A dolog úgy hozta, hogy mind a ketten hazafelé jöttek a városból, s a vasúti sorompó egyszerre tartóztatta fel őket. Sötét volt már, csak akkor ismerték meg egymást, amikor Hegedűs Balázs megállt kerékpárjával Szabó Ambrus mellett. Az előbbi vissza akart fordulni, de aztán csak azért is maradt. A vonat nem jött, ők vártak. Aztán egyszer csak Szabó Ambrus megszólalt. — Osztán jó lenne, ha eldöntenéd, melyik oldalon állsz. Hegedűs Balázsba belebújt az ördög. — Én-e? Hat a sorompó innenső oldalán. Szabó Ambrusból ki- buffant a nevetés. — ’Sz én is! — Pedig átmennél a másik oldalra, mi? — Mért, te nem? — Hisz ott lakok! — Hát én is! Egymásra néztek. Annyira nem volt még sötét, hogy ne látták volna egymás arcát. A vonat elment, a sorompót fölengedték, ám ők nem indultak. — Te! — szólalt meg Hegedűs Balázs. — No? — Tudod, mekkora marhák vagyunk? — Nagyobbak, mint gondolod! Azzal lassan elindultak egymás mellett, harsogva, nevetve hazafelé. Tóth Tibor változatos feladatkörrel. Még krumplikereskedőnek is átképeztek. Három év múlva tovább folytattam tanulmányaimat, s 1942- ben Kolozsvárott avattak doktorrá. Csak ezt követően kerültem — pályázat útján — Nagykőrösre mint közigazgatási gyakornok. — És a háború? — A harctér szerencsére kimaradt az életemből. Dezső Kázmér polgármester közbenjárására felmentettek. Rengeteg munka volt, nem tudta nélkülözni hivatalnokait. Mint közművelődési előadó dolgoztam, de közellátási feladatokat is elláttam. A háború után az árvaszékhez kerültem, két évig kihágási bíró voltam, mellette levéltáros. — A városi levéltár húsz-egynéhány ládányi anyaga a szőlőhegyen egy présházban vészelte át a háborút, de amikor a front ideért, tovább kellett menteni, miután a présházat többször is feltörték. Majdnem az életünkbe került ez az akció. — A körösi múzeummal mikor került kapcsolatba? — A levéltárosi munka neheze 1950-ben kezdődött, amikor a kecskeméti állami levéltárhoz kerültem, öt munkatársammal felosztottuk Bács-Kiskunt, s jártuk a megye MÉH-telepeit. Az oda összehordott rengeteg iratból mentettük ki a történelmileg értékeset. Ezzel egy időben a körösi múzeum vezetését is rám bízták. 1950-ben képzőművészeti kiállítással nyitottunk. — A múzeum mai anyaga milyen kutatásoknak a gyümölcse? — Hatalmas munka van benne, különösen a kezdeti időkből. A mi vidékünkkel nemigen foglalkozott annak idején a szakirodalom, magunknak kellett a régészeti, néprajzi kutatások szisztémáját megalapozni. A Faragó Észter-féle népművészeti gyűjtemény alkotta a legbecsesebb értéket. Ásatásokat folytattunk Kőrös környékén, ennek köszönhetően a késő kőkortól a XV. századig tudjuk prezentálni tárgyi emlékekkel a környék történelmét. — Ezután következtek a város által bérelt puszták — Manor, Öcsa, Vezseny, Alpár vidéke. Szombatonként, vasárnaponként jutott csak időnk az ásatásokra. És mondanom sem kell, akkor még a kerékpár volt az egyedüli közlekedési eszköz, azzal jártuk ezt a hatalmas területet. — A családról hallhatnánk néhány szót? — Felneveltünk három gyereket, lányunk óvónő, egyik fiunk fizikus, a másik mezőgazdasági pályára került. Negyvenhárom évi szolgálat után mentem nyugdíjba, már az is nagyon régen volt... Dr. Balanyi Bélának több alkalommal ismerték el kitüntetéssel szakmai tevékenységét. A város pedig kétszer is kifejezte, hogy díszpolgárának tekinti a jeles kutatót. My. J. Nyerni is lehet Érdemes kitölteni Az Országos Közlekedés- biztonsági Tanács helyi szervezete játékos formában is ösztönöz a közlekedési ismeretek elsajátítására. Ezt leginkább az iskolások tudják, akiknek rendszeresen küldik a KRESZ- totót. Ám nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek is hasznát vennék e játéknak — vélik a KBT munkatársai. Szeretnék, ha a munkahelyekre eljuttatott szeltöbb vényekből is minél érkezne vissza. Érdemes azokat kitölteni, hiszen a legjobbak sorsoláson vesznek részt, s értékes nyeremények várnak gazdára. A feladó nevével, címével ellátott KRESZ-to- tókat minden hónap 20-ig lehet beküldeni a rendőrkapitányságra. Gyanús volt a füstölgő kemény Hajléktalan lányaíojpa lék
