Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-16 / 40. szám
Az önkormányzat asztalán Az érdi önkormányzati testület hétfő délután két órakor rendkívüli ülést tart. Megvitatják azt a környezetvédelmi csomagtervet, melynek szellemében a város és környezetének védelmét alakítják. Ugyanakkor a várakozásnak megfelelően döntenek a közterület-felügyelőség további munkájáról is. Rendeletet készítenek elő a tiltott, illetve illegális helyen történt hulladék- és szemétlerakások helyszíni vizsgálatáról, illetve annak szankcionálásáról is. Ezt követően kerül sor az 1991. évi költségvetés előkészítésére, miután a kilenc bizottság gazdasági javaslatát hallgatja meg a testület. Döntés azonban csak február második felében várható. Farsangi mulatság Szexoázis Farsangi mulatságnak ad otthonit Százhalombattán a Barátság Művelődési Központ február 22-én, este 8- kor. A Szexoázis című show-műsor szereplői: Pap Rita és Bodnár Attila, a népszerű táncdalénekes- pár, Kisfalusy Bálint, Maurer Bálint bűvész, valamint találkozhatunk Vámos Magdával és manökenjeivel is. Az előadást hajnali négyig tartó tánc követi, a társalgó és a Club Európa Étterem termei állnak ehhez rendelkezésre. Mini perzsavásár Érden „Eladó n a kabát...” Olyan ez, mint a perzsavásár: „ciatló ez a kabát, nézze meg az anyagát...” — de a kertiszerszám- gyüjíemény, a szerclőláda, a tapétázókészlet sem megvetendő. Arról nem is szólva, hogy dugiban fokozatok szerint elkülöníthető — erősebb vagy gyengébb — ideggáz is kapható. Dugi- bau? Állítólag szagáról megismerik a rendőrt, civilben is, ám ennek ellenére gyakran éppen nekik kínáigatják a betörő, a támadó ellen használható, vagy a betörésre készülő, pénzszerzésért mindenre képes embernek szintén megfelelő gázsprayt. Merthogy ebben a perzsavásárban az eladni készülőknek a „szaglása” mégsem az igazi. Flint ahogy a piac diktálta követelményektől messze elmarad az érdi Felső utcai piactér is. Be- toniplaccon, szorosan simulva a magánházakhoz helyezkedik el. Nem kis megpróbáltatást, bosszúságot okozva az ott lakóknak. nnn L'liii Érvek s ellenérvek: ötven évvel ezelőtt ugyancsak piac volt itt. Csakhogy fél évszázada nem voltak még a környéken házak. Minek építkeztek éppen ide? Lehet kérdezni, vitatkozni, egy azonban tény: botor ember az, akinek álmai netovábbja itt A zsámbékiak már készülnek Foci és show-műsor Zsúmbékon, Tökön és Perbálon az utóbbi időben gyakran okoz meglepetést az esti órákban hazatérőknek az, amikor tíz-egynéhány fiatalember melegítőben, hangos szuszogás- sal fut az éjszakában. Ezek a sportruhába bújt fiatalok valami nagy, rendhagyó cél érdekében gyötrik magukat. Tavasszal a zsámbékiak é.^ a szí- nészváiogatott móri össze az erejét egy 21 órás kispályás labdarúgó-mérkőzésen. Ä nem mindennapi esemény garantáltan jó állóképességet és kitartást igényel, ennek oka az, hogy a heti háromszoros edzés keretem belül szerepel a hosz- szútávíutás is. Az ötlet megvalósításáról, a felkészülés módjáról, valamint a részletekről kérdeztük Lukács Lászlót, aki a zsámbóki általános iskola egyik testnevelő tanára és a felkészülés irányítója. — Mi is fog történni tulajdonképpen 24 órán keresztül, és hol? — Egy olyan futballmérkőzést szeretnénk, ami a színészek és a helyi sport- kedvelő fiatalok között zajlik. Nem egyszerűen csak focizni fogunk, hanem megfelelő keretek között show- műsorral egybekötve olyan rendezvényt szervezünk, melynek célja a mozgásszükséglet kielégítése, ösztönzése. Nem kampányszerű akció ez, annál többről van szó — válaszolta Lukács László. — Egy ilyen monstre sportrendezvénynek vannak komoly anyagi kihatásai is. Milyen pénzből fedezik mindezt? — Szponzoraink támogatását élvezzük. A Quali- plastik, a kontaktlencseüzem és egy helyi vállalkozó áll az ügy mellett. Ez utóbbi egy nagyobb összeggel is hozzájárult a költségeik fedezéséhez. Keresünk még olyan cégeket, vállalatokat, esetleg magánszemélyeket is, akik szívügyüknek tekintik a sportot, és áldozni is tudinak rá. Például nem megoldott a mezkérdés. Ugyanakkor még nincs biztosra vehető helyszín, hiszen egy olyan sportcsarnokban lehet ilyen mérkőzést lebonyolítani, aminek a pályamérebei megfelelőek, és a közönség számára kellő befogadóképességgel rendelkezik. A solymári sportcentrum látszik alkalmasnak, bár érdeklődni fogunk Budaörsön is. — Mitől lesz majd a show-jelleg? — Ez egyelőre maradjon Arató András titka. — A futáson kívül miből áll még a felkészülés? — Tornatermi foglalkozások keretein belül különböző erősítő és kondicionáló gyakorlatokat végzünk, illetve hétvégeken egyszer az uszodában jövünk össze. Kiemelném azt, hogy a zsámbéki általános iskola ingyen adja a felikészülésünkhöz a tornatermet, illetve a Tanítóképző Főiskola díjmentesen bocsátja rendelkezésünkre az uszodáját. — Vajon hol és hogyan készülnek föl a színészek? — Erről nincs tudomásom. Amikor megkerestem Vikidál Gyulát és Eperjes Károlyt ebben az ügyben, nagyon lelkesek voltak, és igent mondtak a kérésre. A többi az ő dolguk, gondolom, alaposan készülnek erre az embert próbáló küzdelemre. V. M. (Hancsovszki János felvétele) pergetni hétköznapjait, családi életét. Valamikor nem volt rossz üzlet a kereskedelmi útvonalak mentén letelepedni, közel kerülni a piachoz. Csakhogy azóta eltelt néhány Száz év, s ráadásul mára kulturáltságunk is némi kívánnivalót hagy maga után. Mert akkor ugye a fogadósok, az errefelé lakók nem tűrték, hogy a kereskedelem „melléktermékei” úton, útfélen felelhetek legyenek. Nemcsak a papírszemét, hanem más, korántsem kívánatos dolgok . . . Márpedig Érdnek s a Felső utcai piactér szomszédságában lakóknak mindezt viselniük, elviselniük kellett. Nem egy-két napig, hanem az utóbbi három esztendőben az év háromszázhatvanöt napján át. ölre menni, hajba kapni a kis KGST árusaival a környezetszennyezés miatt ? Lehetett volna, s kellett volna is, de hogyan, amikor a kispénzűek, a kiskeresetűek élet- és létfeltételének egyik alapja a termékeit olcsón kínáló alkalmi, de soha véget nem érő KGST-piac volt, s netán lesz is. Mindegy, honnan nézem: az egyiknek kárára, a másiknak meg hasznára vált, válik a léte. Csakhogy a képlet nagyon egyszerű s egyértelmű: a higiéniai körülményeket nem biztosító, a lakosság nyugalmát nem szolgáló területen még véletlenül sincs keresnivalója a piacnak. Még akkor sem, ha megszüntetéséhez mondjuk az kell, hogy a megszokott helyén a betont feltörjék, a placcot megszüntessék, ruhaszaggató növényekből, netán virágokból több sávot képezzenek ki. Síül »«■a Nem lesz ez sem olcsó menet, ráadásul előfordulhat, hogy a tiltakozók tábora is megnő. Mert holnap a szél a beton vízelvezető árkokat nem a szeméttel tömi el, hanem mondjuk beton börmelék- kel, földdel telik meg... Nem két fillérbe fog kerülni, mert az elképzelések szerint vállalkozások formájában ugyan, de százmilliós nagyságrendben épülne ki az új piac. Ehhez az életrevaló ötlethez azonban vállalkozókra is szükség van. No meg olyanokra, akik a városom belül értik, megértik a mások nyugalmáért, a környezet védelméért hozott áldozatot. Mert ezek a lépések nem öncélúak, hanem régóta követeltek. Eddigi elodázásuk most már az önkormányzati testületre ró pluszterheket. Mert mindaz, amit ma meg kell oldani, már régóta akut probléma, s már nem tűr további halasztást. Még akkor sem, ha azt hisszük, hogy a drágább buszjeggyel, a pluszutazással mi járunk rosszabbul, s nem gondolunk a Felső utca -lakóira. Pedig az élettérre, a rendezett környezette való jogukat nem kérdőjelezhetjük meg. Varga Edit Budakeszin megalakulta VOSZ Bankfiókot nyitnának Harminc taggal Budakeszin megalakult a VOSZ helyi szervezete. Az iparban, a kereskedelemben, a szolgáltatásban dolgozó különböző szakmájú vállalkozók egyesületük elnökéül Szőllősi Mihályt választották meg. Mint hangsúlyozták: céljuk a vállalkozások élénkítésének támogatása a lakosság jobb ellátásának érdekében, miközben természetesen maguk is meg kívánják találni számításaikat a településen. Soraikba várnak minden vállalkozót, akik törekvéseiket a magukénak vallják és igényt tartanak a VOSZ érdekvédelmi tevékenységére. Köztudomású, hogy a vállalkozás indításához, fejlesztéséhez egyaránt töke szükséges, ezért a budakeszi szervezet úgy gondolkodik, hogy a településen a Mezőbankkal közösen egy bankfiókot nyitnának, ahol a vállalkozók a működésükhöz szükséges pénzekhez folyószámlahitel formájában juthatnának hozzá. A fejlesztésekhez nélkülözhetetlen anyagi alapokat pedig közös kockáziat- fedezeti alap megteremtésével biztosítanák. A napokban megalakult szervezet együttműködést kínál a helyi önkormányzatnak annak ellenére, hogy nincsenek még képben a testület vállalkozásélénkítési koncepciójáról. A testület képviseletében dr. Draskóczy András, a műszaki és településfejlesztési bizottság elnöke kifejtette: alapvető gond, hogy a falunak nincsenek a vállalkozásoknak felkínálható szabad területei. A testület a földtörvényre vár abban a reményben, hogy az a település szemszögéből kedvező verdiktet mond. Ha ezt a keménynek mutatkozó diót feltöri végre az országgyűlés, az önkormányzat tárt karokkal vár minden olyan faluképbe illő vállalkozói elgondolást, amely helyben teremt munkalehetőséget, egyben javít Budakeszi lakosságának ellátásán, új színfoltot hoz a falu életébe, netán versenyt teremt a piacon. Vihar a battai jegyzőség körül Kié legyen a hivatal? Félreérthetetlen jelek szerint a százhalombattai ön- kormányzat munkáját övező politikai csatározások céltáblájává újfent a városi jegyző személye vált. Faróczainé dr. Takáts Erika az első támadásokat már kinevezése kapcsán kénytelen volt elszenvedni. Bár kezdettől fogva hangsúlyozottan igyekezett távoltartani magát bármiféle pártos elkötelezettségtől — vagy talán éppen ezért? —, már a tisztújítás idején több irányból éles kritikával fogadták beiktatását, s megkérdőjelezték a pályázati kiírás jogszerűségét is. Az elbocsátott egykori tanácsi dolgozók között szintén akadt, aki sajtónyilatkozatban adott hangot ellenvéleményének. Nos, a jegyző asszony ezeket az ütéseket állta, s már-már úgy tűnt, hogy nyugvóHúszezerféle termék A Pest Megyei Műanyagipari Vállalat solymári műszaki termékek gyárában mintegy 20 ezer különféle cikket készítenek. Fröccsöntött termékekből például a néhány grammos alkatrészektől a kerti bútorok asziaillapjáig széles a paletta. Szabó József üzemvezető — képünkön — az utóbbi esztendő egyik legsikeresebb termékét, a német exportra gyártott, úgynevezett fémcsövek menetvédőit ellenőrzi egy sablon segítségével (Hancsovszki János felvétele) pontra kerül a személye körüli huzavona. Most azután ismét frontális össztűzbe került. Az SZDSZ helyi szervezetének vezetői ugyanis őt hibáztatják azokért az — úgymond — „jelenségekért”, amelyek a képviselő-testület munkáját kísérik. A magát „független közéleti és kereskedelmi folyóirat”-ként feltüntető Liberal-trend nevű battai lap hasábjain közzétett véleményük legalábbis erről tanúskodik, felhíva a jegyző asszony figyelmét jogainak határaira és felelősségére. Mint azt az SZDSZ-veze- tőség említett írásában kifejti, idézem: „...a jegyző asszony több esetben nem tartja fontosnak egy adott téma megtárgyalását, esetlegesen testületi döntés születését.” A cikk szerzői szerint erre utal az is, hogy a képviselők egyáltalán nem, vagy csak késve kapták meg egyes bizottsági ülések anyagait, jegyzőkönyveit, határozatait, illetve, hogy a bizottsági határozatok nem mindig kerültek a testületi plénum elé döntéshozatalra. Az SZDSZ-vezetők ebből azt a következtetést vonták le, hogy: „ ... a demokráciáról, annak működési mechanizmusáról a hivatal illetékeseinek egyedi elképzelései vannak, melyek kísértetiesen hasonlítanak a múltbeli tanácsi rendszer diktatórikus elemeihez.” A felhozott vádpontok tehát meglehetősen nehéz fajsúlyúak. Hogy a kifogásolt mulasztások mennyiben terhelik egyszemélyben kizárólag a jegyző asszonyt, s mennyiben hátráltatják a képviselők érdemi munkáját, az bizonyára még további viták tárgyát képezi majd. A bíráló cikket olvasva azonban olyan érzése támad a külső szemlélőnek, hogy többről van itt szó, mint pusztán a hivatal „illetékeseinek” gyenge hatékonyságáról vagy lassúságáról. Sokkalta inkább arról: kié is legyen a hivatal? Szilasi György
