Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-15 / 39. szám

PARANCSNOKI ÉRTEKEZLET Mmfha i vírusok Is tudnák A törvénytervezet az Ál­lami Közegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról már a Parlament terítékén van. © Milyen a hangulat eb­ben az átmeneti időben a megyei Köjálnál? — erről érdeklődtünk az igazgató­tól, dr. Bouquet Dezsőtől. — Nem tudjuk mi lesz ... A törvény általános vitája már több mint egy hete megkezdődött, de azóta semmi hír. Beszámítva azt, amit a Közegészségügyi Dolgozók Szakszervezete révén (mi ennek vagyunk a tagjai valamennyien) tud­tunk meg: a bizottságok tárgyalják ... sok volt az észrevétel... @ Egyáltalán: van most gazdája a Köjálnak? — Igen is meg nem is. Január 1-től a Népjóléti Minisztériumtól kapjuk az ellátmányunkat — s adjuk mi a 12 helyi Köjálnak — a 20 százalékkal több bérre és a 10 százalékkal több do­Amennyiben beválnak a koncessziós rendszerhez fű­ződő remények, továbbá si­kerrel zárulnak az útalap növelését célzó tárgyalá­sok, reális esély van arra, hogy még ebben az évti­zedben Magyarországon 400-450 kilométer hosszú­ságú autópálya-hálózat épüljön ki — mondta Kál- noki Kis Sándor, helyet­tes államtitkár, a Közle­kedési, Hírközlési és Víz­ügyi Minisztériumban tar­tott szerdai sajtóbeszélge­tésen. Az Ml, az M5 és az M7- es autópálya 10 éven belül az országhatárig, az M3-as pedig Polgárig épülne ki. Az MO-s körgyűrű úgy bő­logi kiadásra. De „főnö­künk” nincs. A megye már nem irányítja a Köjált, az állami szolgálat — törvény és végrehajtási utasítás hí­ján — még nem. Az én munkakönyvem is még a megyei főorvosnál van. © Okoz az ex lex állapot fennakadást a munkájuk­ban? — Szó sincs róla! A tájé­koztatást, ha lenne rendkí­vüli esemény, ugyanúgy el­küldenénk a megyének, mint eddig. De érdekes módon, mintha a vírusok, baktériumok, környezet­szennyezők is tudnák, mi­lyen a helyzet — csendes időket élünk az év eleje óta, s nem is történt semmi em­lítésre méltó. De mond­tam: ha történne is, a lé­nyeg változatlanul az itt élő egymilliónyi ember egész­ségének védelme, függetle­nül attól, hogy hatóságként a Köjál-orvos, vagy a tisz­tiorvos jár el az ügyekben. V. G. P. vülne tovább, hogy össze­kösse az Ml-est a 11-es út­tal. A főutaknál elsősorban a nagyvárosi elkerülő sza­kaszokra kerülne a hang­súly, így mintegy 80-85 település mentesülne az átmenő forgalomtól. A mellékutakon 80-130 szint­beli kereszteződés szűnne meg, kerékpárutak épülné­nek, s korszerűsödnének a hidak is. A nagyra törő tervek is­mertetése során azért az is kiderült, hogy az úthely- zet ma korántsem ad okot optimizmusra. Egyelőre, ha az idén csökkenő mérték­ben is, de évről évre rom­lik a már meglevő utak ál­lapota is. Pénz híján egye­lőre marad a kátyúzás. Egyre nehezebb a rendőrnek Az országos helyzethez hasonlóan tavaly Pest me­gyében is robbanásszerűen nőtt a bűncselekmények száma. Több mint 36 ezer bűneset vált ismertté, ami majdnem 70 százalékos nö­vekedés — hangzott el az elmúlt esztendei munkát értékelő megyei rendőrpa­rancsnoki tanácskozáson. Ha a bűnözési hullámot nem is sikerült megfékezni, arányait tekintve kevesebb bűnügy maradt felderítet­len. A kísérleti jelleggel létesített helyi rendőrállomá­soknak nagy szerepük volt abban, hogy a nehezedő kö­rülmények között eredmé­nyeket'tudlak elérni. Szo­morú tény, hogy a közle­kedésbiztonság tovább rom­lott, a személyi sérüléses balesetek száma 35 száza­lékkal emelkedett — mond­ta el beszámolójában dr.' Németh Ferenc ezredes, megyei rendőrfőkapitány. Egyre nehezebb a rendőri munka, nagyobb a megter­helés. Bizonyítja ezt, hogy a múlt évben ötven rendőrt kellett betegség miatt le­szerelni, nőtt a magas vér­nyomásban, neurózisban szenvedők száma. A felszólalók közül töb­ben említették, hogy érez­hetően megnőtt a bizalom a rendőri munka iránt, az emberek igénylik a szemé­lyükre és vagyonukra kiter­jedő színvonalasabb védel­met. Az önkormányzatok sokat áldoznak a közbiz­tonságért, például Monoton felvennének huszonöt em­bert, épületen is adnának, ha meglennének ehhez a szükséges jogi szabályozá­sok. A színvonalasabb mun­kához, a testület tekintélyé­nek növeléséhez az is szük­séges, hogy az alkalmatlan rendőröket leszereljék. Ga. J. Esély már van, de az úthálózat pocsék dolgozott az elképzelés. Testület elé azonban már nem kerülhetett a ddlog, hiszen a tanácsnak lejárt a mandátuma. 1990 szeptemberét írtuk, amikor Molnár Ferencné eladta a telkét, s hamarjá­ban létre is jött az az épí­tőközösség, amely a Sza­muely utcában, elindította a beruházást. A 22 tulajdonos között tartják nyilván Si­mon Györgyöt, aki a tanács műszaki csoportvezetője volt, s most az önkormány­zatnál tölti be ugyanezt a funkciót. Mivel érdekelt az építkezésben, az első fokú építéshatósági jogkör Bu­dakesziről Solymárra ke­rült. Több lehet a véletlennél, hogy Molnár úr egykori telkén csekély változtatá­sokkal éppen az valósult meg, amit a szomszédos ál­lami telekre terveztek, töb- bé-kevésbé figyelembe vé­ve a műszaki bizottsági vé­leményeket. Molnár úr azt állítja, hogy a lakásokkal kombinált üzletsor meg­valósítását neki a vb titká­ra javasolta, s ő életképes­nek látva az ötletet, felka­rolta azt. Az építési engedélyt tehát Solymár adta ki, de a ter­vek természetesen előzőleg megjárták a megyei szak­zsűrit is. Kifogást senki sem emelt. Most olybá tű­nik, hogy a területen az en­gedélyezek nem jártak, kü­lönben látniuk kellett vol­na a telken átívelő Elmü- vezeíéket. De az is megtör­ténhetett, hogy azt a rajzon elfelejtették feltüntetni — fogalmazták meg a képvi­selők az önkormányzat azon ülésén, amikor az építkezés érintettjeit és a szemközti HM-lakások bér­lőit meghallgatták. Ez a légkábel okozta ugyanis a balesetet, ezt a vezetéket kell most áthelyezni, im­máron negyedszer, hiszen útjában van az épületsor­nak. A kérdés csak az, kik és milyen arányban állják ennek költségeit. Az építte­tő közösség jól felfogott ér­deke okán megelőlegezi a pénzt, miután az önkor­mányzat eldönti: légkábelt akar 1 millió-)-áfáért vagy földkábelt 1 millió 200 ezer-fáfáért. A testület ez utóbbi megoldás felé haj­lik, de abban még nem si­került dűlőre jutni, hogy egyáltalán beszálljanak-e a költségek finanszírozásába, s ha igen, akkor mennyivel. Mert úgy tűnik — fogal­mazta meg az egyik képvi­selő —, hogy az építtetők éppen azt az interregnumot használták ki, hogy a ta­nács már nem, az önkor­mányzat viszont még nem működött. De akad itt egyéb prob­léma is: ma sem tisztázott, hogy a telken túllépték-e vagy sem az OÉSZ szerinti 75 százalékos maximális beépítettséget. Meg kell vizsgálni továbbá azt is, ami miatt az utca túlolda­lán élők nevében Meichl Géza interpellált, hogy tud­niillik az építmény a Knáb János utca és a Szamuely ut­ca sarkán balesetveszélyt je­lent, mert zavarja az útke­reszteződés beláthatóságát. A szemközti HM-lakások bérlői nehezményezik azt is, hogy épülettömbjükhöz túl közel vannak az újon­nan épült lakások, ráadásul a gerincmagasság lényege­sen nagyobb az ő házaiké­nál. Meichl Géza nyilván nem gondolta, hogy dr. Varga Miklós képviselőtár­sa szavaihoz csatlakozva milyen lavinát indít el, s a bumeráng családjára üt vissza. Mert az interpel­láció nyomán összehívott lakossági meghallgatás s az azt követően elrendelt vizs­gálat eredménye a felelős­ség tekintetében nyilván­valóan meg fogja találni mások mellett az apósát, vagyis Bobály Mihály volt tanácselnököt. A HM-lakások bérlői erkélyeiken állva az üres telekről a madárcsicsergést hallgatták, s háborítatlanul élvezték az ilyen-olyan lát­ványt. Most viszont — mi­nekutána az utcának két. oldala van — szomszédaik lesznek, akik vállalkozók, s mint ilyenek, üzleteket ve­zetnek. A boltoknak pedig forgalma is van. Az már más lapra tartozik, hogy éppen az e vidéken élők el­látási színvonala a legmos­tohább a faluban. Igen ám, csakhogy az épülő üzletek­hez nincs elegendő parkoló­hely, ráadásul a temetőbe érkezőknek is le kell állíta­ni valahol autóikat. Nos, a Szamuely utcában építkező 22 család hajlandó a komp­romisszumra: dr. Cseh Do­mokos ügyvéd azt közölte a testülettel, hogy az épület­sor mögött létesíthető egy olyan parkoló, amely ele­gendő a házbelieknek, s vélhetően az üzletekbe ér­kezőknek is. De ha az ön- kormányzat úgy dönt, hogy Döntsön az önkormányzat! Közétkeztetési minimum A nevelési-oktatási, egész­ségügyi és szociális intéz­ményi élelmezés nyers­anyagnormáiról és a fize­tendő térítési díjról tartot­tak sajtótájékoztatót a Nép­jóléti Minisztériumban. Különös táblázatot is köz­readtak. Ebből kiderül pél­dául, hogy a 6—14 éves gyermeknek naponta 2490 kilokalória jár, ebben 85 gramm fehérje, ugyanennyi zsír, 343 gramm szénhidrát kell hogy legyen. Tíz nap­ra ugyané korosztálynak fejenként 60 dkg hús, 3 1 tej, 15 dkg sajt, 50 dkg sú­lyú tojás, 2,5 kilónyi zöld­ségféle és 3 kilónyi gyü­mölcs dukál. @ Kísértetiesen emlékez­tet a dolog arra, amikor Ceausescu Romániájában az állam megszabta: meny­nyit is fogyasszon a polgár. Miért volt szükség erre a táblázatra? — kérdeztük Bene Bélától, a miniszté­rium gyermek- és ifjúság- védelmi főosztályvezetőjé­től. — Az ok éppen az ellen­kezője, mint az iménti pél­dában. A közétkeztetést igénybe vevők érdekeit kí­vánjuk védeni a kötelezően betartandó minimumnor­mák közzétételével. Tény ugyanis, hogy az árak emelkednek, s a térítési dí­jak eddigi rendszerében a minőség romlása, a meny- nyiség csökkenése volt a jellemző. Változik ez a rendszer, a központilag elő­írt kötött étkeztetés helyé­be gyökeresen új önkor­mányzatbarát, liberalizált szisztéma lép, s megszűn­nek az eddigi normák. Ezért van szükség a hivata­losan is ellenőrizhető mi­nimum megszabására. Aki ezt megszegi, az büntethető lesz, eljárhat ellene a köz­egészségügyi hatóság is. © Liberalizált rendszert említett. Mitől az az új? — Attól, hogy minden önkormányzat a saját lehe­tőségeinek, a területén élők szükségleteinek, igényének megfelelően dönthet majd a Knáb János utcában csi­náltat egy nagy parkolót — tekintettel a temetőbe érke­zőkre is —, úgy ők hajlan­dóak ennek költségeibe be­szállni. Ha a falu ezt mégis egyedül finanszírozna, ak­kor az építőközösség na­gyobb részt vállalna a lég­vezeték áthelyezésének költségéiből. Szemereki Zoltán polgár- mester az önkormányzat hozzájárulásával vizsgala­tot rendelt el, tisztázandó a vitás kérdéseket, , megálla­pítandó a felelősök kilétét. Ma tehát az építkezés áll, mert a polgármester a ma­gasfeszültségű villanyveze­ték okozta baleset után azonnal kérte a solymári építéshatóságot, hogy állít­sák le a kivitelezést. A solymáriak döntését az építtetők megfellebbezték, mert az Elmü szakvélemé­nye szerint a munkálatokat csak a vezeték ötméteres sugarú védőtávolságán be­lül nem lehet folytatni. Ne­kik érvényes építési enge­délyük van, jóhiszeműen szerzett jogaikat senki sem vonhatja kétségbe, s nem károsodhatnak azért, mert az ügyben nyilvánvalóan sorozatos államigazgatási, jogi szabálytalanságok tör­téntek — érvelt az építte­tők jogi képviselője. A jö­vendő lakástulajdonosok egyike-másika már albér­letben él, mert otthonaikat értékesítették, arra számít­va, hogy az idén január­februárban beköltözhet­nek az új házba. Az építke­zés kezdeti ütemét tekintve várakozásuk nem is volt alaptalan. Fazekas Eszter a normákról, és a térítési díjakról. Hiszen ahol terem a sárgarépa, ott nyilván ol­csóbb, mint másutt, s ahol többen igényelnek közét­keztetést, nyilván többet kell a támogatásra fordíta­ni. © Azt mondja: megszűn­nek a normák, pontosabban megszűnik az egységes nor­marendszer. Ez azt jelenti, hogy egy gazdagabb falu­ban többet ehetnek majd, s jobbat az iskolások vagy az óvodások? — Ennél bonyolultabb, szociális szempontokat is figyelembe vevő rendszer­ről van szó. Á lényeg az, hogy a térítésidíj-támoga- tást azok kapják, akik rá is vannak szorulva. Köztu­dott, hogy az Országgyűlés döntése nyomán a családi pótlékokból visszatartott 150 forintokat a Népjóléti Minisztérium kapta elosz­tásra. Nos, ez hatalmas summa, idén 3,8 milliárd forint, majd a kétszerese annak az összegnek, amit tavaly fordítottak a taná­csok nevelési segélyre. E pénz elosztásánál elsősor­ban azt tekintjük szem­pontnak, hogy a támogatást kérő önkormányzat elköl- ti-e a nevelési segélyre ter­vezett összeget. Ez előfelté­tele annak, hogy kaphasson a 3,8 milliárdból. S hogy mennyit kap, az mát függ az adott település demográ­fiai helyzetétől, a terület jövedelemtermelő képessé­gétől, az aktív és inaktív lakosság arányától. Minden település — a költségvetési adatai birtokában kiszámít­hatja azt a szorzószámot, amellyel kalkulálhat: mennyi is jár. © S miért van szükség ilyen bonyolult matemati­kai eljárásra? A munkanélküliekkel fog­lalkozó szakemberek és az állás nélkül maradók régi óhaja vált valóra, a héten a Parlament elfogadta a foglalkoztatási törvényt. A Pest Megyei Foglalkoz­tatási Központban Bozóné Máté Liától érdeklődtünk, a törvény elfogadása után tisztázódott-e, hogy meny­nyit költhetnek a különbö­ző átképzési tanfolyamok szervezésére, s mikor in­díthatják újra ezeket? Az osztály vezetőnő el­mondta, hogy egyelőre csak keretösszeggel gazdálkod­hatnak, s ez magában fog­lalja nemcsak a tanfolya­mok, hanem a közmunka szervezésére, a korenged­ményes nyugdíjaztatásra és a részmunkaidős foglalkoz­tatásra szánt forintokat is. A tervük azonban az, hogy márciusban új átképzési tanfolyamokat indítanak. Az igény nagy, hiszen a megyében is egyre több a munkanélküli. A felmérések azt mutat­ják, akadnak úgynevezett slágerszakmák, amelyeknek a fortélyait különösen so­kan szeretnék elsajátítani. A népszerűségi listát mos­tanság a szobafestő-mázoló s egyes építőipari szakmák — burkoló, ács, kőműves, tetőfedő — vezetik. Első­sorban a Cegléd, Nagykő­rös, Nagykáta környékén élők szeretnének belevág­ni e mesterségek elsajátí­tásába, mert sokan úgy gondolják, a tanfolyamokon szerzett tudás kamatozta­tásával vállalkozók lehet­nek. Sokan kívánnak be­— Azért, mert az a cé«i lünk, hogy az eddigi „leoszt tási” rendszert felváltsa a normatív, amelyben nines helye a szubjektivitásnak, a pótkeretigényeknek, A kijárásnak. © Megkapják az önkort mányzatok így a többlet- pénzt. De hogyan osztják ők el? Hisz a minimálisan előírt élelem is drágul... — Ez ügyben szabad a kezük. Eldönthetik, hogy az élelmező intézmények­nek adják-e, s megszabják területükön a térítési díj tételeit, vagy például egy­séges térítési díj mellett nevelési segély formájában juttatják a támogatást a rászoruló családoknak. Jó­magam az utóbbit látom indokoltnak, tekintettel ép­pen arra, hogy az árak nem látszanak csökkenni. © Ezek szerint aki támo­gatást kér majd gyermeke iskolai térítési díjához, an­nak nem lesz elegendő ezt jeleznie az iskolában? Me­het nevelési segélyt kérni a helyhatóságtól? — Hmmm ... Igen ... Arról van szó, hogy cseppet sem vagyunk gazdagok, s a polgárok között is egyre több, a szegény. Fel kell hagyni a szégyenlősséggel. Ha egyszer az önkormány­zatok döntenek a térítés módjáról, az ő feladatuk gondoskodni a segítségre szorulókról. Az összeget —• már mondtam — megkap­ják hozzá, ha felhasználták a nevelési segélykeretet. © Mikortól érvényes mindez? — Március 31-ig készül el az önkormányzatok költségvetése, ezután pá­lyázhatnak a pénzre, amit az év elejéig visszamenő­leg kapnak meg. iratkozni az élelmiszerbolti eladó, valamint a gépjár­művezetői és ügyintézői tanfolyamokra is. A közép­fokú végzettséggel rendel­kezőknek pedig a számító- gépes — s gondolva a vi­lágkiállítás esetleges meg­rendezésére —, az áru- és idegenforgalmi ismeretek elsajátítása is konvertálha­tó tudás lehet. Az osztályvezetőnő el­mondta, szerették volna, ha a törvény a pályakezdők­nek is biztosította volna a munkanélküli-segély igény- bevételét. Végül is ez nem vált valóra, az iskolapad­ból kikerülő, és munkát nem találó fiatal csak az átképzőtanfolyamokon való részvételre jogosult. Bozó­né Máté Lia szerint jó lenne, ha a munkáltatókat is köteleznék; jelentsék be, a jövőben milyen szakem­berekre tartanak igényt. E nélkül ugyanis meglehető­sen nehéz tanfolyamokat szervezni. A tapasztalat vi­szont az, hogy a vállalatok többsége a napi problémái­val van elfoglalva, s nem azzal, hogy a közeli vagy távolabbi jövő szakember­utánpótlásával törődjék. Így hát előfordulhat, hogy egy fiatalnak akár 5-6 át­képzési tanfolyamon is részt kell vennie ahhoz, hogy elindulhasson az élet­be. H. fi. (V. G. P.) Foly Módik a munkanélküliek átképzése A bizonyítvány még nem állás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents