Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-15 / 39. szám

1991. FE3RUÄR IS.. PÉNTEK XXXV. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM Ara: 8,6» í»risBt miamfő[ és mmmő[ csúcs msmm Ünnepélyes nyilatkozat királyi környezetben Ä Magyar Köztársaság elnöke és miniszterelnöke, valamint a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság és Lengyelország állam-, illet­ve kormányfője írja alá a három állam közös ünnepé­lyes nyilatkozatát pénte­ken a visegrádi egykori magyar királyi vár törté­nelmi falai között — is­mertette a programot Lász­ló Balázs kormányszóvivő csütörtökön, a két küldött­ség érkezését megelőzően. Václav Havel cseh és szlo­vák elnök kíséretében lesz Marián Calf a miniszterel­nök és Jiri Dienstbier kül­ügyminiszter, s a Lech Wa­lesa államelnök vezette len­gyel küldöttségben ugyan­csak részt vesz Krzysztof Bielecki miniszterelnök és Krysztof Skubiszewski külügyminiszter. Változás az előzetes programhoz ké­pest, hogy Havel és Walesa elnök közvetlenül megér­kezése után rezidenciáján keresi fel Göncz Árpádot. A három tárgyalódelegáció pénteken reggel a Parla­mentben folytat megbeszé­lést; itt magyar részről An­tall József vezetésével töb­bek között Jeszenszky Gé­za külügyminiszter, Kádár Béla, a nemzetközi gazdasá­gi kapcsolatok minisztere és Kodolányi Gyula, a Mi­niszterelnöki Tanácsadó Testület vezetője ül tár­gyalóasztalhoz. Ezt köve­tően Göncz Árpád találko­zik Václav Havellel és Lech Walesával, megbeszélésü­kön jelen lesz a három kor­mányfő is. 13.15-ben a visegrádi királyi udvarban I. Károly magyar, III. Károly lengyel és dános cseh király tartott csúcstalál­kozót a gazdasági összefogás­ról. Képünkön az uralkodók korabeli ábrázolásokon Ezután vendégek és ven- déglátók Visegrádra utaz­nak, ahol két dokumentum aláírására kerül sor. A Ma­gyarország, Csehszlovákia és Lengyelország együtt­működéséről szóló nyilatko­zatot Antall József, Václav Havel és Lech Walesa látja el kézjegyével. A három ál­lam ünnepélyes közös nyi­latkozatát pedig Göncz Ár­pád, Václav Havel és Lech Walesa, majd mindhárom kormányfő aláírásával hi­telesíti. A tervek szerint ugyancsak e hat politikus vesz részt a kora délutáni órákban Visegrádon ren­dezendő nemzetközi sajtó- konferencián. A találkozó hivatalos programja Göncz Árpádnak és Antall József­nek a vendégek tiszteletére adott közös díszebédjével zárul. Az MTI kérdésére Fara­gó András, az Országgyű­lés sajtóirodájának vezető­je tájékoztatást adott ar­ról, hogy e végleges prog­ram Göncz Árpád és Antall József szerdai megbeszélése nyomán körvonalazódott. A találkozó a köztársasá­gi elnök kezdeményezésére jött létré abból a célból, hogy tisztázzák: az alkot­mány paragrafusainak és szellemének . értelmében nemzetközi kapcsolatain­kat tekintve melyek a köz- társasági elnök feladatkö­rei, s milyen alkotmányos jogokat gyakorol a kor­mányfő. A Cseh és Szlovák Köz­társaság küldöttsége, élén Václav Havel köztársasági elnökkel, a Lengyel Köz­társaság küldöttsége Lech Walesa köztársasági elnök vezetésével tegnap megér* kezeit Budapestre. A kistermelőt az önkormányzat igazolja Aszálykárra jár a hitehnanké A magyar mezőgazdasá­got sújtó aszálykárok eny­hítésére még az elmúlt év őszén a kormány 10 mil­liárd forintos, kedvezmé­nyes kamatozású hitelt ha­gyott jóvá. Ebből kilenc- milliárdot az úgynevezett vállalkozási nyereségadó hatálya alá eső nagyüzemek kapnak, míg a fennmaradó részt a potenciális jogosult­nak számító kistermelők, a farme rgazdaságok. A témával kapcsolatban felhívtuk Hegedűs Gyulát, az OTP főelőadóját, aki el­mondta, hogy a hitelek fo­lyósítása tegnap kezdődött, s március 15-éig tart. A nagyüzemek és kistermelők a mindenkori jegybanki kamatlábnak megfelelő tör­lesztést kötelesek teljesíte­ni, ami pillanatnyilag nagy­üzemeknél 28 százalék, plusz két százalék kezelési költség. A kistermelőknél a 10 százalékkal csökkentett kedvező kamatozású hitel 22 százalék, amelyet egy tételben számol el a költ­ségvetés, de a törlesztés­nél, amelyet legkésőbb jövő év december 31-éig kell tel­jesíteniük, rájuk is érvé­nyes a már említett min­denkori jegybanki kamat­láb nagysága. Hegedűs Gyula elmondta, hogy a hi­teligénylés első napjai jobbára az adminisztrációs munkával telnek. Az OTP- fiókok által kiadott igény­lőlapot a kistermelőknek ki kell tölteniük, s a helyi önkormányzatokkal hitele­síttetni. Pontosabban az ön- kormányzatok igazolják azt, hogy valóban mekkora földterületet sújtott a szá­razság. Az OTP Pest Megyei Igazgatóságán Nagy Kál­mán osztályvezető elmond­ta, hogy náluk is adottak a feltételek a hitelek fo­Sok magyar vállalathoz hasonlóan a kollektíva az ISG maglódi gyárában is a bizonytalanság hónapjait éli át. A főváros közeli községben most azt várják, hogy az Ipari és Kereske­delmi Minisztériumban szentesítsék a nagyvállalat szétválását, s megkapják a működési engedélyt, majd rendeződjön a cégbírósági bejegyzés is. Jelenleg megbízott igaz­gató — a volt főkönyvelő — vezeti a gyárat, akinek az a fő célja, hogy a pénz­ügyi működési feltételeket biztosítsa, az átszervezést azonban már nem kíván­ja felvállalni. Pester Attilától, a gyár érdekképviseleti szervének vezetőjétől megtudtuk, ha önállóak lesznek, valószínű­leg a Maglódi Vasipari Vállalat nevet veszik fel, s a megválasztott vállalati tanács írja majd ki az igaz­gatói állásra a pályázatot. Maglódon nem tartják va­lószínűnek, hogy belső em­ber célozná meg az igazga­tói széket. Olyan külső je­lentkezőt várnak, akinek a Az Ikarus felé tekint a maglódi gyár Az elszokitett szálat összekötik? tarsolyában megrendelés vagy élő kereskedelmi kap­csolat lapul, aminek a se­gítségével kihúzhatják a kátyúból a gyár elakadt szekerét. Az ott dolgozók nem szeretnék, ha az új vezető azzal akarná meg­oldani a gondokat, hogy a munkások jő részét elbo­csátja, mivel ez csak tüne­ti kezelés lenne. A gyógyír az lehetne, ha biztos pro­filt találnának maguknak, a > mostani munkáikból ugyanis hosszú távon alig­ha tudnak megélni. Pester Attila elmondta azt is, nem elképzelhetet­len, hogy ismét bekapcso­lódnak a magyar jármű­programba. Ugyanis 1988 végéig még Maglódon is szerelvényeztek futóműve­ket, amelyeket azután Szi- getszentmiklósra, a Csepel Autógyárba küldtek. Az ISG akkori vezetése azon­ban úgy döntött, hogy az üzlet számukra veszteséges, s ezért kiszálltak a munká­ból. A maglódiak akkortól számítják hanyatlásukat, s csekély vigasz számukra, hogy ma már az ISG ve­zetői is úgy vélik, az akko­ri lépés elhibázott volt. Mióta felmerült a szét­válás gondolata, egyre in­kább figyelemmel kísérik az Ikarus, illetve a Csepel Autógyár tevékenységét, s nem titkoltan Mátyásföld felé kacsingatnak. Bár tud­ják, hogy az Ikarusnak is vannak gondjai, mégis úgy vélik, a magyar autóbusz- gyártásnak még lehet jö­vője. Tudják, hogy Mátyás- földön is keresik a forgá­csoló-, lakatosmunkákhoz értő szakembereket, s úgy vélik, nem reménytelen egy esetleges kooperációs kap­csolat gondolata. A gyári kollektíva egyéb­ként a bizonytalanság hó­napjaiban sem széledt szét, igaz, a környékről be­járóknak, s a helybeliek­nek is egyre nehezebb len­ne máshol munkát talál­niuk. Inkább abban biza­kodnak, hogy önállóan, új vezető irányításával a gyár­ban dolgozó 150 ember is tisztességes megélhetést ta­lálhat magának. 11. £. lyósításához. Leszállítás alatt állnak azok a nyom­tatványok, amelyeket a kis­termelők igényelhetnek. Az Országos Takarékpénztár fiókjai készséggel állnak az igények kielégítésére, de tegnap délelőtt a megyé­ből még mindössze egyetlen érdeklődő volt, az is tele­fonon. (gyócsi) Azonnali pénzügyi kor­mányzati segítséget sürget a volt szocialista országok­ba exportáló s emiatt ön­hibájukon kívül válságos helyzetbe került vállalatok számára, és a gazdasági kabinet soron kívüli össze­hívását kérte az ipari és kereskedelmi miniszter An­tall József kormányfőhöz intézett levelében. A gondok gyökerét az je­lenti, hogy a Szovjetunió­ban a központi költségvetés felosztása hiányában nem tisztázott a köztársaságok, a régiók, a vállalatok pénz­ügyi helyzete. Bár ez a szi­tuáció nyilvánvalóan ideig­lenes a magyar exportáló vállalatok számára, mégis tragikus következmények­kel járhat a kihasználatlan kapacitások, a felhalmozó­dó készletek, a súlyos lik­viditási problémák és az esetleg szükségessé váló tö­meges elbocsátások miatt. A kialakult helyzet olyan nagyvállalatok működését is veszélyezteti, mint a Rá­ba, az Ikarus, a BHG, a Nit- rokémia, a Chinoin és még sok más. Szent Valentin virágai. Tegnap a feb/ .... maxi télben O * Szent Valentin jóvoltából, ha csak egy napra is, de tavasz költözött a Budapest Kongresszusi Központba. A több ezer láto­gató egyik ámulatból a másikba esett a szebbnél szebb virágköltemények láttán. Volt itt virágvásár, kellékvá­sár, s míg a csinos hölgyek a Pátria teremben a cso­korkészítés művészetét mutatták be, egy gitáros tru­badúr, a helyhez illőén, bel canto dalokkal kedveskedett a publikumnak. (Hancsovszki János felvétele) AZ ÁR ELÜK ÚSZVA KÓRHÁZKOR Három esztendőn át tárgyalt, vitatkozott Ceg­léd város kétszáz tagúd) képviselő-testülete, amíg befátta: szűk a városi kórház, új kellene, A század első évtizedében volt ez... Egyre több városában hallani a megyének: „saját” kórház kellene. Helyben, szomszédos közelségben talál­ható. A tízezer lakosra jutó kórházi ágyak száma alapján a megye messze leszakadva áll a többi­től, ami akkor is igaz, ha tudjuk: a fővárosi in­tézményekben sok Pest megyei polgárt kezel­nek. Baranyában például kétszer annyi kórházi ágy jut az ott élőkre, mint nálunk. Ma kétszer annyi kórházi ágy jut tízezer la­kosra, mint jutott 1930-ban, de valójában nem tudhatni: mire elég ez az ágymennyiség? A ra­cionalitás itt hideglelést okozó fogalom volt hosz- szú időn át. Szinte említeni sem lehetett. Pél­dául azt a tényt sem illett szóba hozni, hogy míg bizonyos kórházi osztályok elképesztő túlterhelt­séggel dolgoznak, más osztályokon a terhelés fele, harmada az előbbiekének. A korábbi fejlesztés, a mamutintézmények létrehozása fordult volna most a visszájára a sok-sok apró „saját” kórház óhajtásával? Napjainkban egy kényszerű, de nem biztos, hogy ésszerű átalakulás küszöbén állunk. A kényszerűség: a működőképesség minimumára süllyedés. Így nem megy tovább. A kórházakat is kór rágja. A kórházkor gyógyítása azonban önmagában lehetetlen. Az egészségügy egésze (s nem mellékesen, hozzá kapcsolódva, a szociál­politika egésze) szorul istápolyra. Ma azonban inkább az érzelmek, a szenvedélyek hatnak, s az ésszerűségnek az országosnál is szerényebb a he­lye a helyi tervezgetéseknél. H-olott az országos mérlegelés sem valami nagyszerű ... (M)

Next

/
Thumbnails
Contents