Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-14 / 38. szám

A városháza a város háza Talán azoknak, akik még nem vették észre, hogy elké­szült, s a helyére került az új felirat a — Kossuth téri, munkaidőben mindig nyitva álló — főbejárat fölé a ceglédi polgármesteri hivatal épületén (Apáti-Tóth Sándor felvétele) ASkriirsán Kell a bölcsőde Az országban — Ceglé­den is — sokfelé gondot okoz az önkormányzatok­nak, hogy nincs elegendő gyermek a bölcsődékben, nincs megfelelően kihasz­nálva és gazdaságos üzemel­tetése nem lehetséges. Ál­talában a bölcsődei ellátás drágább, mint az óvodai gondozás. Egyetlen bölcső­dei hely fenntartása ma­napság évi 60 ezer forintba kerül és ebből csak 25—30 ezer forint az állami támo­gatás. Törvényre várva Február végéig várnak a zárszámadás megtartásával az albertirsai Szabadság Termelőszövetkezetben. Természetesen nem azért, mert a mérleg nem készül el korábban. Ennek prózai oka van. Remélik, hogy az Ország- gyűlésben addig megalkot­ják a szövetkezeti tör­vényt, és ennek nyomán nem lesz akadálya a közös gazdaság átalakulásának. A két aktust egy füst alatt kívánják lebonyolítani. Borverseny Immár hagyomány, hogy februárban borversenyt rendeznek a ceglédberceli művelődési házban. Nem titkolt célja a környék bor­termelő kultúrájának fej­lesztése. A tavaly megtar­tott versenyre 58 borminta érkezett, az idén ennél is több egyéni vállalkozó és szakcsoport! tag részvételé­re számítanak a rendezők. A borok minőségét pártat­lan, szakértői zsűri bírálja el. Az idei borversenyt feb­ruár 15-én (pénteken) 17 órától bonyolítják le Ceg- lédbercelen. Nevezni az elő­ző napon lehet két liter sa­ját termesztésű borral. Az országgyűlés a közel­múltban az önkormányza­tok hatáskörébe utalta a bölcsődék fenntartásának ügyét, vagyis ha továbbra is működtetni óhajtják, ak­kor új források után kell nézniük. Mi a helyzet például Al- bertirsán? All ezer 300 la­kosú nagyközségben a böl­csödére szükség van, mert jobban kihasznált, mint az óvodák. Maximális gyer­meklétszámmal dolgoznak, ezért az önkormányzat egészségügyi bizottsága úgy véli, hogy mindenképpen elő kell teremteni a zavar­talan működtetéshez szük­séges pénzt. Az önkormány­zat idei költségvetési terve­zetében a bölcsőde fenntar­tására négymillió 117 ezer forintot irányoztak elő. (r.) Változnak az érdekeltség! viszonyok Elnagyolt gazdasági terv Január elsejével bevezettük a dollárelszámolást a volt KGST- országokkal is. Ezzel egy csapásra bezárultak a korlátlan felvevőpiacot jelentő keleti export kapui, de nem nyíltak meg, és belátitató időn belül nem is fognak megnyílni a nyugati exportlehetőségeink. Vegyük tudomásul, hogy az évek óta túltermeléssel küszködő, védővámokkal és diszkri­minatív intézkedésekkel elkerített nyugati piacokon nem hiányzik a magyar gazdaságnak egyetlen terméke sem. Ott ugyanis támogatják a mezőgazdasági termelőket azért, hogy termeljenek, de c3ak annyit, amennyi kell, s nem többet. Megfizetik, ha parlagon hagyja a paraszt a földjét, ha levág­ja tehenét, anyakocáját, mert mindenből sok van. S a pia­con nem engedik letörni az árakat, mert akkor tönkremegy a termelő, az az ember, aki annak a társadalomnak egyenlő állampolgára. A fenti gondolatsor az abonyi Ságvári Endre Me­zőgazdasági Termelőszövet­kezet minap megtartott zárszámadó közgyűlésén Molnár Zoltán elnök szó­beli tájékoztatójának ama részében hangzott el, amely­ben az ország általános politikai és gazdasági hely­zetéről szólt, de a termelő- szövetkezetek működése szempontjából sem lényeg­telen. Sízni keN — Tavaly még azt mond­tam a közgyűlésen — fűzte tovább gondolatait —, hin­ni, bízni, fejleszteni kell. Most azt mondom: csök­kentsük a tenyészállat-lét­számot, a tejtermelést, a ta­karmánygyártást, mert nincs rá piac. Nem tudjuk eladni. Az egyre nehezedő körülmények ellenére tag­jaink szorgalmas munkájá­nak, ésszerű gazdálkodásá­nak eredményeként talpon maradtunk. A mezőgazdasági nagy­üzem, annak ellenére, hogy tavaly a növénytermesztési ágazatot az évszázad aszá­lya sújtotta, 27 milliós nye­reséget produkált. A gyen­ge kalászos, kukorica- és szénatermés miatt összesen 60 millió forintot költöttek takarmányvásárlásra. A készletek biztonságos ellá­tást ígérnek az állatállo­mány számára. Az elfogad­hatatlanul magas árak miatt csökkentették a mű­trágya-felhasználást, 480 hektárra 24 ezer tonna szerves trágyát hordtak ki. Ez a tendencia várhatóan tovább folytatódik. Az állattenyésztésben ugyancsak eredményes munka folyt. Befejezték a sertéstelep rekonstrukció­ját. ma már teljes kapaci­tással üzemelhet. A szarvas­marha-tenyésztés keretén belül túllépték a 6100 li­teres tej termelési szintet, javult a tej minősége, jók a szaporodás biológiai mu­tatói,. a hizlalási eredmé­nyek. Sajnos mindkét állatfaj­nál csökkent — és tovább­ra is ezzel kell számolni — a végtermék-előállítás nye­resége. Jórészt érthető, hiszen a 12 forintos kuko­ricával, 4 forintos széná­val, a folyamatosan emel­kedő gép- és energiaárak­kal, növekvő munkabérek­kel nem lehet nyereségesen termelni. Tavaly még az összes tejet és vágóállatot el tudták adni. Erre az esz­tendőre még nincs érvé­nyes szerződés sem tejre, sem az eladható állatokra. Jól működött és kielégí­tő eredményt produkált a takarmányelőállító, -for­galmazó hálózatuk. A kis­kereskedelmi ágazat árbe­vétele 128 millió forint volt. Az év során 5653 da­rab sertést és 186 darab marhát vásároltak fel a háztájiakból, és adtak át a húsiparnak. Megtermelt fedezet Az átlagórabér 32,2 száza­lékkal nőtt, tehát megköze­lítette az infláció ütemét. Az eredmények alapján a vezetőség úgy döntött, hogy tagjaiknak 35, az alkalma­zottaknak 17,5 százalék év végi részesedést fizetnek. Fedezetét megtermelték. Ebben az évben nem tudnak a tavalyihoz ha­sonló jövedelememelkedést A hatvanas években hazánkban — Cegléden is — a lángos- és pecse­nyesütő volt az ügyele­tes utálnivaló, az első számú közellenség, a ke­vés munkával gyorsan meggazdagodó, ám so­kunk által irigyelt ki­zsákmányoló. Holott csak a pecsenyéjüket sütögették. Elég volt egy akármilyen kóceráj jel­legű fabódé — mond­juk, a ceglédi vasútállo­más előtti téren, vagy a városi kórház előtt —, és az ember négy-öt nyarat rászánva, máris milliomos lehetett. Kis befektetés, nagy haszon — erről álmodoztunk. Erről szóltak a kabaré­tréfák, a lángossütö- engedélyhez több össze­köttetés kellett, mint egy Trabant-kiutaláshoz. A hirtelen meggazda­godás és a friss lángos szoros összefüggése ala­posan beleivódott az át­lagemberek tudatába. Cegléden is sokfelé meg­szemlélhetjük az után­futókból, lakókocsikból Aranybányák? kialakított árusítóhelye­ket, melyek felállításá­hoz nem kérték ki sem a városi főépítész, sem a városszépítők vélemé­nyét. Csupa-csupa po­tenciális milliomosjelölt görnyedezik bennük. Vagy mégsem? Az üzlet nem csak rajtuk múlik ám! Olykor hiába árul­ják a bőrös virslit, a hot dogot, a sima, a tejfö­lös, sajtos, káposztás, ketchupos lángost — nem éppen fillérekért. Egykoron mi csak fokhagymát dörzsöltünk rá, és egy forintot fi­zettünk érte. A sok kicsi is sokra ment, és az egykori árus bizony idő­vel milliomos lett. Mos­tanában viszont attól félek, a mai görnyede- zőlc nem válnak millio­mossá. Nem mintha a ceglédi ember nem sze­retne enni, netán meg­utálta a lángost. Pedig nem erről van szó. Ki­nek van erre naponta pénze? Sokaknak még a sima kiflire is alig futja. Szóval a helyzet a lán- gososok szempontjából válságos, ha pánikra még nincs is ok. Ugyanis ezek a „gu­ruló aranybányák” egy­re szaporodnak. Leve­szem kalapom a lakóko­csikban görnyedezök vál­lalkozói derűlátása miatt. De azért figyelmeztetem is őket: a lángoskor- szaknak már vége. Fan- táziadúsabb, találéko­nyabb vállalkozások ideje következik. A még egyszerűbb ételek elké­szítésének időszaka. Mert ugye volt ne­künk a középkorban több aranybányánk: Sel­mecbányán és Körmöc­bányán is. Bizony már több évszázada bezárták őket. Nem az irigység beszél belőlem, de ne­hogy így járjanak a mostani „aranybányák” is. Mert szegény már az ország olykor még fok­hagymás lángoshoz is... (r. i.) ígérni. Ezért növelik a ház­táji és bérelt földterületek nagyságát, hogy ebből tud­ja majd a tagság az inflá­ció hatását ellensúlyozni. A bértömeg csökkentése mel­lett átszervezést és szerény mértékű létszámleépítést terveznek erre az évre. Mindenképpen meg akar­ják változtatni az érdekelt­ségi viszonyokat, véget kell vetni az egyenlősdi- nek. Információk nélkül Az 1991-es évre szóló gaz­dasági terv elnagyolt, szűkszavú, de mint mond­ta az elnök, ma nem lehet konkrétabb tervet készíte­ni. Nem tudják, melyik na­pon, milyen mértékben nő­nek a termeléshez szüksé­ges anyagok árai, kevés is­merettel rendelkeznek még, termékeiket mikor és mennyiért sikerül értéke­síteni, valamint azt sem tudják, hogyan döntenek sorsukról az új, egyre sza­porodó hatóságok és az új jogszabályok. Gy. F. Eltűnt szexlapok A hazai szexlapok ter­jesztése ellen beindított kampány Cegléden már szemmel látható ered­ményeket hozott. Az ero­tikus, színes, mellesleg drága képeslapok szem­mel már nem láthatók az újságospavilonok­ban. Aluljárókban nem árusítják, mert Ceglé­den nincs is aluljáró, sőt vasúti felüljáró is csak egy köti össze a Szűcs-telepet a várossal. A látványos és gyors si­ker több dolognak kö­szönhető. Az egyik: január el­sejétől belső postai uta­sítás született, amely megtiltja, hogy az újság­árusok a pavilon kiraka­tába helyezzék a szá­mukra jól jövedelmező szexlapokat. Ezért in­kább pult álól adják. Aki meztelen hölgyek ké­pén kívánja legeltetni a szemét, az onnan is meg­veszi. A másik momentum: a városban a szexlapok miatt már több újságpa­vilont feltörtek, ami ter­mészetesen nem jó üzlet az árusnak. Ezért is a pult alá kerültek az oly­kor bizony pornográfnak minősíthető kiadványok. Sebaj! A jövőben a Playboy helyett meg­vesszük a Magyar Gaz­dát! — rozgonyl — Abonyi Új VHág Beruházások Az elmúlt esztendőben gépek és berendezések vá­sárlására kétmillió 306 ezer forintot költött az abonyi Űj Világ Termelőszövetke­zet. Ám a szerkezetek elég­gé elhasználódtak, ezért az idén már hétmillió 500 ezer forintot kívánnak ilyen jel­legű célok megvalósítására költeni. Tavaly egymillió 280 ezer forint jutott gépjárművek vásárlására, az idén viszont nem vesznek egyet sem. Az elmúlt évi nyolcmillió 974 ezer forinttal szemben az idén csak kétmillió forint jut építési jellegű beruhá­zásokra. összességében tavaly 12 millió 560 ezer forint ju­tott fejlesztésre, ez évben viszont csak 9 millió 500 ezer forintot ruháznak be. Nem halogatják Kápofnafeliíjitás Az albertirsai római kar* tolikus temetőben a múlt század közepén Ybl Miklós tervei alapján felépített ká­polna értékes műemléke a településnek. Ám meglehe­tősen leromlott állapotban van. A nagyközségi önkor­mányzat úgy határozott, hogy a helyreállítást nem halogathatja tovább. A helyreállítási tervdo­kumentáció már elkészült. Helyi vállalkozóktól ár­ajánlatot és költségvetést kérnék. Az idén minden előkészületet megtesznek és jövőre tervezik a kivitele,- zést. Felveszik a kapcsola­tot a Becs mellett élő gróf Szapáry-örökösökkel, re­mélve, hogy a többmilliós munkálatok elvégzéséhez^ ö'k is hozzájárulnak. Hírlap-előfizetés Mérsékelt csökkenés Köztudott, hogy 1991. február elsejétől a Pest Megyei Hírlap ára — raj­tunk kívülálló okok miatt — emelkedett. A változás kapcsán megkérdeztük Sza­bó Istvánnét, a ceglédi pos­tahivatal hírlaposztályának vezetőjét, hogy miként ala­kult az előfizetések és az áruspéldányok száma. Elmondta, hogy az ár­emelés az előfizetők számá­nak csökkenésével jár — minden lap esetében. A Pest Megyei Hírlapnál a csökkenés mérsékeltnek mondható, s van remény újabb előfizetők megnyeré­sére is, hiszen a lap többlet­terjedelemben, több infor­mációval szolgál az olvasó­nak. Tavaly decemberben 5118 előfizetője volt Cegléden a Pest Megyei Hírlapnak. Februárban 4806 példányt visznek ki a hírlapkézbesí- tők. A csökkenés tehát 312 példány. A pavilonok piaci napokon (kedden és pénte­ken) 1600 példányt, más napokon 1000 példányt ren­delnek, túlnyomó többsé­gük gazdám >«• CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér I. • A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. • Munka* társ: Rozgonyi István. 9 Postacím: Cegléd, pr. 19. 27<M. Telefax és telefon: (SO) 11-100. • Telex: 22­6353. • Hirdetésfelvétel: Hírlapkiadó Vállalat Kö­zönségszolgálata, Cegléd, Teleki u. 30.: kedd, csü­törtök, péntek 9-től 12-ig, szerda 10—17 óráig. Tele­fon: (20) 10-703.

Next

/
Thumbnails
Contents