Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-13 / 37. szám

Délegyháza és az idegenforgalom ire a vendég megérkezik Az idegenforgalomban ér­dekelt települések érthető módon már most, tél dere­kán a nyári szezonra gon­dolnak. Terveznek, készül­nek — és számolnak: mire futja és mire nem, milyen fejlesztéseket hajthatnak végre. Dicséretes előrelátá­suk azt szolgálja, amit egyébként érdekük is dik­tál, nevezetesen: amire a vendég megérkezik, jó szín­vonalon biztosítsák a nya­ralás feltételeit. Délegyháza nevét ugyan­csak pazar üdülőkörzete ré­vén ismerte meg az ország. S talán nem nagyravágyó a terv, ha a község lakói és vezetői azt remélik, hogy nevük-hírük eljuthat ide­gen országokig is. Ehhez persze sok mindent kell tenniük. — Délegyházának nagyon kedvező adottságai vannak — mondja Bulyáki Antal polgármester —, s mi azon vagyunk, hogy ebből a köz­ség tisztességes hasznot húzzon. Eddig is próbál­koztunk már — de igazá­ból csak egy szűk réteg volt az, amely a vállalkozói szfé­rába bekapcsolódott. Most több fronton próbálunk mozdulni, bár azt tisztán látjuk, hogy manapság ke­vés ember rendelkezik be­fektethető tőkével, s még kevesebben vállalják a koc­kázatot. Pusztán a tények­re hagyatkozva s az el­múlt néhány szezon alapján azonban úgy tűnik, a ven­déglátásban és a kereske­delmi ellátásban vállalko­zóknak Ipsebb a rizikójuk, ugyanakkor a bent lakók helyzete is Javulna. Nyá­ron nagy a zsúfoltság, ke­vés az élelmiszerbolt, az ét­terem, a panzió — meggyő­ződésem, hogy nyeresége­sen működtethetők e léte­sítmények. Az üdülőkörzet kiterjedt: nyolcszázötven magántu­lajdonban lévő épületet, harminc vállalati üdülő­egységet, a naturisták tele­pét és a Nomád Polgárjogi Társaság területét tartják nyilván. De a hírek szerint komoly fejlesztések várha­tók: az Autótechnika Válla­lat — amelynek egyébként már van itt üdülője — nyugati cégek részére kí­ván bővíteni. Hasonlóan a Natur Center Szabadidő Betéti Társaság is külföldi érdekeltségű, kulturált sza­badidő-központot szeretne építeni — az infrastruktúra, s egy teljes körű szolgálta­tási háttér kialakításával. A szépreményű tervek sze­rint a későbbiekben még a téli sportolásra is alkalmas­sá lehetne tenni a tavakat. Délegyháza lakossága te­hát kifejezetten előnyös helyzetben van: a beruhá­zás élénkülése vélhetően egy erőteljes munkahelyte­remtéssel együtt járó fo­lyamat lesz. Vannak azonban a tele­Mártonban megfogják a forintot Új szellem érvényesül A Csepel-sziget sokáig kényszerű házasságban élő társközségei — Szigetszent- márton, Szigetesép és Szi­getújfalu — az önkormány­zati választások után nem kezdtek még teljesen önálló életet. Ugyanis hasznosabb­nak látszott január elsejéig együtt tartani az appará­tust és még így elvégezni az osztozkodást. Vagy négy­szer ültek össze a polgár- mesterek, hogy megosztoz­zanak — a veszteségen. Ugyanis a csépi iskolaépítés ésaknem nyolcmillió fo­rintos hiteltörlesztését kö­zösen kellett állniuk. A székhelyközség, Sziget- szentmárton polgármestere Schreiner Mihály 58 éves tanár lett, akit nem pár­tok, hanem egy társadalmi szervezet, a Szigetszent- mártoniak Független Bará­ti Köre jelölt. S a helybe­liek nem véletlenül szavaz­tak rá. A kör sokat tett a településért. Amikor tavaly tavasszal összedőlt a vá­lyogból épült óvoda, ők szervezték meg a helyreál­lítást. A mártoniak bíztak bennük, és a kilenctagú tes­tületbe nyolc baráti köröst beválasztottak. Ök pedig merőben új szellemet vittek a régi ta­nács falai közé. Apróléko­san megnézték, mivel is lehetne csökkenteni a költ­ségvetési kiadásokat, a hiányt. Például március elsejétől vállalkozó üzemel­teti a napközi konyháját. Szó nincs arról, hogy a ma­szek ezután több pénzért főzi a gyerekeknek az ebé­det. Ellenkezőleg. Az étte­rem szabad kapacitását sa­ját hasznára aknázza ki, cserében vállalja, hogy az eddiginél jobb, egészsége­sebb étrendet állít össze a diákoknak, csökkenti a tésztás ételeket, és több fő­zelék, gyümölcs, ivóié kerül majd a napközisek asztalá­ra. Szemet szúrt a testületi tagoknak, hogy nem túl ésszerűen adta bérbe a ta­nács a faluban oly népsze­rű Tűzoltó büfét. Évente mindössze huszonnégyezer forint bérleti díjat kért az ÁF ÉSZ-től, amely pedig ennek vagy tízszereséért adta ki vállalkozónak az egységet. Az önkormányzat visszavette a büfét és meg­hirdette. Az eredmény pe­dig: évi félmilliós bérleti díjért kelt el. Dunakeszi, Rákóczi: feb­ruár 14—15-én, háromne­gyed 6-kor és 8 órakor: Halálos nyugalom (szín. mb. krimi), 16-án és 17-én háromnegyed hatkor és 8- ltcr Az istenek a fejükre estek 2. (szín. mb. am. víg­játék), 18-án és 19-én há­romnegyed 6-kor és nyolc­kor: Palimadár (szín. mb. am. kaland). Szigetszentmiklósi Kos­suth: 15-én, este 6 és 8 óra­kor Szemenszedett szenzá­ció (szín. mb. am. vígjá­ték), 16-án és 17-én 6 és 8 órakor Még drágább az életed (szín. mb. akció), 18-án 6 órakor Sárkány és papucs (szín. magyar rajz­film). 18-án Bórakor: Tan­go és Cash (szín. mb. am. krimi), 19-én 6 órakor Best shot (szín. mb. am.). Szentendre, Dunakorzó: 15-én, 5 órakor és 7 óra­kor Jákob rabbi kalandjai (szín. mb. olasz—francia vígjáték), 16-án és 17-én 5 órakor Sárkány és papucs (színes magyar rajzfilm), 7 órakor: Kutyám, Jerry Lee (szín. mb. am. bűnügyi víg­játék). pülésnek elodázhatatlan tennivalói is. A tórendszer elhínárosodott, eliszaposo­dott, .tisztítását még a sze­zon előtt meg kell oldani. Egy kft. vállalkozott a mun­kára — a nyári szezont már a szakszerűen kezelt vízzel kívánják megkezdeni. A ta­vak megőrzésének azonban preventív oldala is van, e célból halaszthatatlan a csatornahálózat kialakítása Jelenleg az emésztőkből el­szivárgóit szennyvíz visz- szakerülhet a mederbe, s ez rontja a vízminőséget. — Óvni és védeni kell a tavakat — mondja végeze­tül a polgármester —, mert ez a település legnagyobb értéke. Eddig, ha volt is valami hasznunk belőle, nem fektettük be, most azt szeretnénk, ha a profitot visszafordítva, s fejleszté­sekbe invesztálva ténylege­sen megalapozhatnánk a jö­vőnket. Va. É. Pcmázon Osztrák bemutatkozás Hasznos tanácskozás szín­helye volt Pomázon a mű­velődési húz, kedden dél­után itt mutatkozott be a környezetbarát hulladék- kezelés és -feldolgozás tech­nológiáját alkalmazó oszt­rák cég. A diavetítéssel egybekötött tájékoztatóra meghívást kaptak a Duna­kanyar polgármesteri hiva­talainak szakbizottságai és szakemberei is, akiket ér­dekelhetett és érinthet e téma. Mint tudott, rendkí­vül sok problémával küzd e környék is: próbálják megtalálni a korszerű sze­mételhelyezés és -kezelés környezetkímélő technoló­giáját. Pomázon a Kőhegy alatt elhelyezkedő szemét- tároló okoz egyre nagyobb gondot —, az illetékesek tehát igen nagy érdeklő­déssel várták az osztrák céggel való találkozást. D U hLAJÁJ SZENTENDItEI-SZIGET © CSEFEL-SZIGET 4 MIKLÓS O > DUNAKESZI FÓT m GÖD • RÁCKEVE SZIGETSZENT­A múló időt hasznosítva Szentendrén is általában pénzről beszélnek Jégkaréj szegélyezi a Bükkös-patak partját. Fehér fagyle­mezei közt sodródva áramlik a víz le, a Dunára. Látszik a lehelet, hideg a reggeli utca, de élénk a forgalom. Mind több az új gzín, a gyakori látogató észreveszi a változáso­kat. Panzió, fogadó, szolgáltatóműhely, kulturális vállalko­zás. Itt és most is, amikor nehéz időket élünk, éled az új. A városháza felé tartok, s éppen arra vagyok kíván­csi, mi minden torlódott a tanács helyébe lépő1 önkor­mányzat asztalára. Mivel birkózott meg eddig, minek veselkedik neki a közeli napokban az új testület? Németh Gábor polgár- mesterre várni kell. Ami­kor kijön a dolgozószobá­ból, elnézést kér. A vízmű­vek vezetőivel a tervezett­nél hosszabbra nyúlt a vi­ta. Ahol pénzről van szó, ott most általában így tör­ténik ez. Ha van más dolgom, in­tézzem, s jöjjek vissza — ajánlja. így teszek,, s me­gyek Végh Károlyhoz, a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár igaz­gatójához, régi-új ismerős­ként bemutatkozni, Érdek­lődöm: mi újság? Ahogy lehet — Tesszük a dolgunkat, ahogy lehet — válaszolja barátságosan. — Egy kis bizonytalanság közepette, mint mindenki. Készíte­nénk a költségvetést, de míg a megyei meg a váro­si önkormányzatnak nincs ilyen, addig mi sem tudunk hozzáfogni. Szó van arról, hogy városi hatáskörbe ke­rülnénk, de ez sem biztos még. — Kár — jegyzi mag —, hogy pont most alakult így, amikor végre jó a csa­pat, megy a munka, nagy kedvünk volna a kezdemé­nyezésekhez. ki kinek a sógora ? A Folyam című szent­endrei folyóirat harmadik száma jelent meg a napok­ban. Azt mondják, a jövő­je kétséges. Itt is a pénz! Nemrég a Dunaparti Hírek című lap tűnt szemem elé a Nyugati pályaudvar alagút- jában. Kíváncsiságból meg­vettem. A fejléce szerint a Duna- menti polgárok lapja lett volna ez, ám amikor belelapoztam, kiderült: még az októberi taxis­sztrájkról tájékoztat. Világos. A Szentendrén kiadott lap a szerkesztők és tulajdonosok nyakán maradt. Kis kóklerséggel mentik, ami még menthető. Hasznosítom a múló időt. Benézek a Budapesti Elekt­romos Művek kirendeltsé­gére, ott is bemutatkozom. Thész Antal kirendelt­ségvezető irodája forgal­mas, de annál jobb. Gyor­sabban kapok választ arra, amit kérdezek. Például azt, Hallgassuk meg a másik felet Miből éljenek a révészek? A kompválságot meg kell oldani — mondották a Szentendrei-sziget falvaiban élők, a múlt csütörtökön megjelent írásunkban. Ez az óhaj a legutóbbi áreme- lesek miatt erősödött fel. A beszélgetések olyan kérdé­seket váltottak ki bennünk, melyekre a Pest me­gyei Révhajózási és Hajóépítő Vállalat vezetői tudnak választ adni. Ámbár bizonyos átmeneti körülmények miatt nincs könnyű helyzetben Lakatos Barnabás, a vál­lalat igazgatója sem. — Az új, az utasok pénz­tárcáihoz képest borsos árakat már ismerjük. Mi indokolta azok bevezetését? — A kishajózás nagy rá­fordításokkal járó, anyag- és energiaigényes üzem. Az árak emelkedtek, a költsé­geink növekedtek, ebből következett a döntésünk. — Rendkívül kevés a dolgozók bére. Várható-e hogy az áremelések után ezek javítására is telik a vállalatnak? — Egyelőre nem emel­kednek a fizetések. Csak, ha jól gazdálkodunk, akkor tehetjük ezt meg. — Az embereket az is érdekli, hogy lehet nyere­séges az élet sok területére, a kultúrára és gazdaságra, az ingázók életkörülmé­nyeire visszaható szolgálta­tás. Dotációval működnek vagy csak saját bevételből? — Az árbevételünk évi 100 millió forint. A megyei tanácstól központi támoga­tást is kaptunk. Az új ön- kormányzat még nem dön­tött, erre várnunk kell. Ar­ra számíthatunk, hogy nem leszünk ráfizetésesek. — Olyan hírek is elter­jedtek, hogy talán svéd cég akarná megvásárolni a vállalatot. — Ez alaptalan. Rugal­mas megoldásokat ugyan keresünk, erre a fenntar­tóink törekednek, de ez meghaladja a mi hatáskö­rünket. — Mit szól ön a pócsme- gyeri polgármester asszony véleményéhez, aki szerint önkormányzati hatáskörben gazdálkodva, a dolgozók­nak is 12-13 ezer forintot fizethetnének havonta? — Ebben nem hiszek. Nem hatásköröm ugyan, de ha ezt valaki így meg tud­ja oldani, szívesen átadnám neki a révet. — A munkatársaik tar­tózkodóak voltak. Azt mondják, nem nyilatkoz­hatnak újságíróknak. — Dehogynem. Csupán arról volt szó korábban, hogy mindenki a maga te­rületéről beszéljen, ne a vállalat egész stratégiájáról. — A közvélemény gyak­rabban közlekedő, olcsóbb, akár kis motorcsónakkal átkelő járatokat szeretne a nagy és drágán dolgozó, régi gépek helyett. Látnak erre lehetőséget? — A benzinüzemű kis motorcsónakokat eddig biz­tonsági okok miatt nem engedélyezték. A privatizá­ció sok mindenre lehetősé­get ad majd. Ennek mi is hívei vagyunk. Amikor tisztázódnak majd a felté­telek, ezek Ismeretében ke­ressük az önkormányzato­kat, beszélünk az utasok­kal, keresni fogjuk a közös megoldást. — Ott lehetnénk esetleg egy ilyen utas, vállalat és önkormányzati konzultá­ción? — Szívesen látnánk a hírlap képviselőit, ha már lesz alapunk, információnk egy ilyen tárgyaláshoz. — Köszönjük szépen. K. T. L hogy van-e sok rendezetlen számlajú adósa a cégnek. •— Erről mi csak annyit tudunk, hogy jön az értesí­tés, kinek kell kikapcsolni az óráját. A legtöbben Ilyenkor észbe kapnak, fi­zetnek. Erről is értesítenek. — Most hány ilyen ház­tartás van soron? — Talán tizenöt. — Több ez a tavalyinál? — Nem mondhatnám. — Mit tudhatunk meg az energiatakarékosságról? Merthogy a tömegkom­munikációban sokat hall­juk: energiapazarló or­szág vagyunk. Milyen pél­dául a körzetük vezeték- rendszerének az állapota? — A szeles idők miatt né­ha vannak gondjaink, sza­kadnak a vezetékek. Amíg viszont elavult elektromos gépekkel, motorokkal dol­goznak a kisiparosok, a Nyugattól is azt vesszük meg, amit ők kiselejteznek, addig takarékosságról itt nem lehet beszélni. Az iratokat rendező kol­léganő közbeszól: A húsz­wattos modern égő fény­ereje 100 watt régit ér, de 1200 forint az ára. — Hát ki veszi meg? — kérdezem én. A buszjegyek ára A régi zsargon szerint van olyan, hogy kifutunk az időből. Délelőtt 11-re már a Volánbusz küldött­sége érkezett. Demény Ar- pádné, a szentendrei igaz­gatóság vezetője hozta a javaslatot, hogy mibe ke­rüljön a helyi közlekedés, mondjuk márciustól. Kár­pótlásul belehallgathattam a polgármesterrel folyta­tott konzultációba. A vállalat kocsijai öt vo­nalon évi 218 ezer kilomé­tert futnak. Most Szentend­rén is nyolcforintos vonal­jegyekkel. Az ajánlat ti­zennégy, amire az önkor­mányzat vezetője legszíve­sebben azt mondaná: ma­radjon a nyolc és a külön- bözetet kifizeti a hivatal. Na de miből? Döntés egye­lőre nem született. Kovács T. István Dunaharaszíi Moszures Dunaharasztiban február 14-e, csütörtök a tüdőszű­rés utolsó napja, aki tehát még ném volt, ezen a héten túleshet a rendszeresen megtartott orvosi vizsgá­laton. Helye a Táncsics Mi­hály utca 2. sz. alatti mű­velődési ház; időpontja: délelőtt 8 és 12 óra között, illetve délután 13 órától 17 óra 30 percig. DUNAT.-V.J HIBI.AP Vezető munkatárs: Móza Katalin. © Munkatársak: Vasvári Éva és Kovács T- István. @ Fogadónap: min­den hétfőn 12—16 óráig » szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi Béla u. 6. Pf.: Ml. ír. sz.: 1446. Te­lefon: 138-4761, 138-4067.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents