Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-11 / 35. szám
D U KAJÁJ KjfCÍwia SZENTENDREI-SZIGET 0 CSEPEL-SZIGET 0 DUNAKESZI • RÁCKEVE 0 SZIGETSZENTMIKLÓS 0 FÓT 0 GOD Ha már szegények vagyunk, ötletünk legyen Már nincsenek biztos pontok Nagyot fordult a világ, s változunk mi is. Alig van időnk, mintha örök versenyfutásra késztetne valami — s közben elfelejtjük, hogy a megszerezhető anyagi javakon túl más is létezik. Régi emlékeinket, ha bolygatjuk, mosolyogva legyintünk: a közös majálisok, a gyári ünnepségek és mulatságok képei mozaikdarabokra hullanak szét. És ugyan ki emlegeti ma már a brigádokat?! Szemlesütve hozzuk szóba — pedig... Pedig nem lépett a helyébe semmi, nem alakultak ki azok a gyökért adó körök, ahol az ember közösségi lény lehet. Van, akinek erre nincs szüksége. A többség azonban hiányt és űrt érez. Horváthék nagy ugrása Családi kézben a Kéve A bárpult mögött a Horváth szülők; László és Attila, a főnök — A mi korosztályunk még abban a világban nőtt fel — mondja a kiskunlac- házi művelődési ház igazgatónője, Kovácsné Nagy Mária —, amikor a közösségi életről nem kellett beszélni, amikor a művelődési programokat nem kellett erőltetni, mert ezek adták magukat. Értelemszerűen a munkahely volt a bázis, innen indult minden és innen táplálkozott; sajátos közeg volt, amelynek nem lehet elvitatni orientáló, értékadó szerepét. A szociális viselkedés mintáit ott sajátította el az ember — s ezek egész életfelfogását befolyásolták. Természetes volt, hogy munka után nem szakadtak meg a kapcsolatok, a kisebb csoportok baráti-társasági közösségekké váltak, amelyek — bár ennek nem is voltunk tudatában — támaszt, mankót jelentő biztos pontokként funkcionáltak életünkben. Ma még nem alakultak ki polgári szokások, a munkahelyek nem szándékoznak a szó igazi értelmében közösségekké válni — az e célra valamikor létrehozott intézmények pedig éppenhogy vegetálnak. Minden lóg a levegőben : életformánk, értékeink, kulturális szokásaink. Sajnos ez a pénztelenség is rosszkor jött, éppen azt a ma negyvenes korosztályt veszítettük el, akiknek lettek volna igényeik, de — mivel pénz híján nem tudunk színvonalas szolgáltatást nyújtani — kiábrándultak s lemorzsolódtak. — Ilyen helyzetben és A helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló rendeletet alkotott legutóbbi ülésén Göd önkormányzata. A nagyközség képviselő-testülete egyúttal kitűzte a helyi népszavazás időpontját is: a gödiek március 24-én döntenek arról, hogy önálló községgé váljonre Felsőgöd. Mint Váraljai István, a Felsőgöd önállósulásáért tevékenykedő szervezőbizottság elnöke elmondta, kész programmal és költilyen háttérrel nem véletlen, hogy meglehetősen nagy vihart váltott ki az új művelődési ház építése. Most is megoszlanak a vélemények? — Miután az építés a finisébe érkezett, s minden azt látszik igazolni, hogy sokkal nagyobb kár éri a települést, ha abbahagyják, mint ha befejezik — így némiképpen elcsitultak az indulatok, s most már fejet hajtott mindenki. Hiszem, s mindig is biztos voltam abban, hogy művelődést és kultúrát, azaz ilyen jellegű szolgáltatást nem lehet a semmiből előteremteni: ehhez mozi és színház kell, könyvtár és klubterem, egyszóval anyagi és tárgyi feltételek is szükségesek. Idén július 6-ra tervezzük a megnyitót, de én már jó egy éve az új házban gondolkodom. Biztosan nem lesz egyszerű a fenntartás és a működtetés — ismervén a megcsappant anyagi lehetőségeket —, de hiszem, hogy képesek leszünk új fejezetet nyitni a település kulturális életében. Mert nem igaz, hogy nincs igény. Még most is, ilyen mostoha körülmények között is hetente mintegy háromszázan fordulnak meg a házunkban, van népi tánccsoportunk, számítógépes tanfolyamunk, nyelvoktatásunk. Nincs ellenben mozink, nincs lehetőség a színházi előadásra — pedig manapság, amikor mindenki meggondolja, mennyi pénzt adjon ki benzinre és utazásra, helyben kell biztoségvetés-tervezettel rendelkeznek, s a szétválást követő időszakkal kapcsolatos elképzeléseiket megismertetik a lakossággal. A szervezőbizottság szóvivője, Kishonti István kérdésünkre elmondta, hogy 848 érvényes aláírás szerepel a népszavazást kérő íveken. Ám fontosnak tartotta azt is közölni, hogy mind a 848 helyi lakos, aki aláírta az íveket, mind pedig a különválást szorgalmazó üdülőtulajdonosok, akik kötődnek a községhez, továbbra is lojális és megbecsült polgárai kívánnak lenni Gödnek. B. J. sítani a kulturálódás lehetőségeit. — Említette, hogy kevés a pénz, egyáltalán a működés, az új ház fenntartásának költségei kérdésesek. Mitől ilyen optimista? — Az az elvem, hogy ha már szegények vagyunk, legalább ötletünk legyen. Szeretnénk minden réteghez eljutni, a kulturális munkát a gyerekeknél kezdeni, s ebből következően: az iskolával szoros kapcsolatot kialakítani. Jelenleg zsúfolt az iskola, tervek szerint nálunk lennének a nyelv- és a matematika- órák, illetve az irodalomoktatás is itt történne. Folytatni kívánjuk a klubmunkát — várhatóan lényegesen jobb tárgyi feltételekkel —, s szeretnénk olyan lehetőséget adni az embereknek, hogy itt szót válthassanak, leülhessenek, találkozhassanak. Nem igaz, hogy a napi hajsza után erre nincs igény. Van, csak nincs hol, s már elfelejtettük, hogy mit is kezdhetünk a szabadidőnkkel. Bízom abban, az új ház segítségünkre lesz ebben. Va. É. Minden kor ellentmondásos. A hibák és az erények között az arányok minősítenek. Ami jó volt, azt nem érdemes megtagadni. Ezt most iparitanuló-évc- imre emlékezve szeretném megjegyezni. Azoknak az egyenruhás esztendőknek élnek bennem olyan emlékei is, melyek újra átélését álmomban sem kívánnám. Am maradtak máig ható értékei, pénzben nem mérhetőek. Például a színház. Igaz, hogy menetoszlopban indultunk oda is, mint a kispuskalövészetre, de mégis a színházba. Az ötvenes években 1 forint ötven fillérért ültünk majdnem minden héten valamelyik budapesti teátrum zárt páholyában. Láttuk, persze, hogy láttuk a Pán- célvonat előadását is, de az esték sorában a Hős falut, a Shakespeare-drámákat, az Aszódi diákot, a magyar és az egyetemes színjátszás akkor bemutatott értékeit. No és persze az operetteket A Szibériai rapszódiát is, meg a Csárdáskirálynőt. Sok mindent, vegyesen, de gondoljuk végig: Tizenéves emberkék számára ezek az impulzusok jelentették az igénykeltés első fokozatát. Legtöbbjükben nem hunyt ki az érdeklődés parazsa, ízlésük csak tovább finomodott. Írjam, hogy az apámra, általa pedig az én gyermekkoromra, s egész életemre milyen hatással volt a falusi iparoskor? Számtalanszor példálózom ezzel, de itt már a kesergések pillanatai következnek. Amiatt, Amikor vagy nyolc esztendővel ezelőtt felavatták ^ ráckevei Keve Szállót, már akkor sem tartozott a legkorszerűbbek közé. Még a laikusok is érezték, minőségi, azaz nyugati idegenforgalmat csábítani fél- komfortos szobákba aligha lehet. Persze, más baj is volt a hotellel. A dunai szélnek kitett hall az emeletmagas üvegfal miatt kifűthetetlen, a konyha a földszintre, az étterem az emeletre került, a tető szinte a megnyitás napjától beázott. Ami viszont valódi értéke a kissé elfuserált létesítménynek, az a csodálatos dunai panoráma, a csend, a nyugalom. November óta megváltozott egy, s más a Keve Hotel háza táján. Ekkor vette ugyanis szerződésbe a létesítményt a Dunatourstól a Horváth család. Hivatalosan a magas, megnyerő modorú fiatalember, Horváth Attila a főnök, öccse, László, húga, Edina segít be. A pénzügyeket az anyuka intézi. Az édesapa, id. Horváth Attila amolyan mindenesnek mondja magát ebben a családi vállalkozásban. Valójában ennél sokkal több: menedzser és tanácsadó. Leépítettek Mert igaz, hogy a fiúk fiatal koruk ellenére világot látott, tanult vendéglátó-ipari szakemberek, az édesapa élettapasztalata, kiterjedt kapcsolatai azonban jól kamatoznak. Ő találta ki a Hotel Keve új arculatát. Ezt hirdeti a többnyelvű, színes szórólap. A fényképről a Horváth család mosolyog a potenciális vendégre, aki — különösen, ha nyugati — tudja értékelni, hogy ezt az egységet egy összetartó, barátságos família vezeti, közöttük a vendég is úgy érezheti magát, mint egy családtag. Tény, hogy a Keve tizenöt alkalmazottja számára hogy a mesterekből csak szakmunkások lettek. Pedig az a régi cím fémesen csengett. Nemcsak a szakmai tudás adta a tekintélyt, hanem a körben szerzett műveltség, a könyvekkel való barátság. Ez ma sok fiatalember életéből hiányzik, és okoz magatartásbeli, szakmai, etikai fogyatékosságot. Ennek ellentétét látom örömmel a dunakeszi Gárdonyi Géza Szakmunkás- képző Intézet kollégiumában. Horpácsi Miklósáé könyvtáros annál is többet tesz, mint a szépirodalmi és ismeretterjesztő olvasmányok szeretetére nevelni a jövő iparosait. Szervezi a budapesti színházlátogatásokat, alapot ad az erkölcsöt, ízlést formáló igaz művészetek ismeretére. Az úgynevezett Gárdonyi-galéria különlegessége, hogy a fiatalok nem csak megnézik az iskolai kiállítások képeit, hanem a rendezéssel kapcsolatos minden szakmai munkát is maguk végeznek el. A kiállító művészekről portrét, ismertetőt készít a videofilm szakkör, s ennek kazettáit ma már külföldi magyarok is kérik. Szabó Iván és Vára- di István szobrászok, Szász Endre festőművész, a külföldön élő Fekete Estebán fametsző személyisége és munkássága ismerhető meg ezeken a filmeken. Már ezért is érdemes ezt a törekvést jobban támogatni. E fiatalok egykor majd biztosan a régi mesterek tekintélyét élvezik az emberek között. K. T. I. fekete nap volt Horváthék megérkezése. Ennyivel csökkent ugyanis a hotel személyzetének létszáma. S csodák csodája, jobban mennek a dolgok, mint azelőtt. Most az öt családtag öt alkalmazottal üzemelteti a 36 szobát, a nagy éttermet és a drinkbárt. Igaz, nem vaktában hajtották végre Horváthék a változtatásokat. Attila három évig volt recepciófőnök a Kévében, ezalatt elgondolkozhatott azon, mit csinálna másképpen. AI doza tokka l Apránként akarnak haladni a szálloda rendbehozatalával. Most á hall és az étterem festését, a szobák tapétázását csináltatják meg, és ahogy lesz pénz, úgy igyekeznek mindig kicserélni, felújítani valamit. De ők nem engedhetik meg maguknak, hogy erejükön felül költekezzenek, öt évre szerződtek a Dunatours- szal. Hogy mit hoz a jövő, még nem tudják. Csupán egy dologban biztosak: nem vásárolnák meg a Keve Hotelt. Túl nagy, túl sok a hibája. A fűtést például cserélhető gáztartállyal oldják meg. Több száz kilométerről jön a PB-gázszállító kocsi. A 73 ezer forintért cserélt tartály jó 5 hétre kitart. A villanyszámla két hónapra 80 ezer forint volt. Eddig. De duplájára emelkedett a vízdíj, horribilis összegekbe kerül a szennyvízszállítás. Ha egyáltalán valamiért megérné megvenni a szállót, az a gyönyörű telek. Igazán rentábilisan azonban csak akkor lehetne működtetni, ha lebontanák és egy kisebbet, egy autóbusznyi vendég elhelyezésére alkalmas fogadót emelnének a helyén. Mátyás király és az ördög. A gyerekek örömére érkezik február 13-án a gödi József Attila Művelődési Házba a Budapesti Gyermek- színpad együttese. Történelmünk legendás hírű, igazságos királyáról szóló szín játékukkal sikerre számíthatnak. Műsoruk délelőtt 10 órakor kezdődik. A mindenki kedvét kereső farsangi bál rendezői a Pa-Dö-Dö duót hívták meg vendégszereplésre. A hónap kiemelkedő eseménye lesz Lengyel Lászlónak, a Pénzügykutató Intézet igazgatójának előadása, történelemtanároknak. Az egyre népszerűbb természetgyógyászatról a szakember Ferenczy László tart (Petényi István felvétele) Ez persze az álmok világa. A realitás más. Horváthék keményen dolgoznak. Az édesanya például nem adta fel főfoglalkozását. Közgazdász az Aranykalász Téeszben. A szálloda ügyeit, a könyveket, számlákat jobbára este, éjszaka gondozza. Nagy áldozatot vállal a Keszthelyen vendéglátó-ipari iskolába járó Edina is. ö levelező hallgató lesz. Édesapja hetente viszi majd konzultációra. Így a kislány kezelheti a drinkbár kasszáját. Ezt a munkát nem akarják idegenre bízni. A családfő, aki agrármérnök, ám tanári diplomát is szerzett, ma már nyugdíjas, de aktív sportolói és testnevelői múltját nem tagadja meg. Az természetes, hogy nyáron horgászfelszereléssel, csónakkal, szörffel áll a vendégek rendelkezésére, de télire is kiagyalt valamilyen testedzési lehetőséget. Az egyik szobában testépítő „kínzóeszközt’’ helyeztek el, amely a vendégek körében is igen népszerű. Törzs ven (légek Egyébként a családi vállalkozás nemcsak a nyugati turisták számára teszi vonzóvá a Kévét. Felfedezték a környékbeliek is. A fiatalok diszkó után a két Horváth fiúhoz, barátaikhoz térnek be egy sörre, kólára, az idősebb korosztály szívesen beszéli meg á családfővel a világ dolgait egy fekete mellett. Hiszen Horváthék régóta Ráckevén élnek, ismert, közkedvelt család. Az egyik, rendszeresen náluk kávézó ismerősük azt mondta róluk, olyan, mintha a lakásukat nyitnák meg előtte mindennap. M. K. előadást február 23-án, szombaton. Szó lesz a talpmasszázs praktikus hasznáról, az akupunktúra eredményeiről, a vegetáriánus étkezésről. A rendezők abban reménykednek, hogy felkeltve az érdeklődést, talán később még egy tanfolyam hallgatósága ie összeverbuválódik a témát mélyebben ismerni akarók közül. DUNATAJ HÍRLAP Vezető munkatárs: Móza Katalin. 9 Munkatársak: Vasvári Éva és Kovács T. István. 9 Fogadónap: min den hétfőn 12—16 -óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. Vili., Somogyi Béla u. 6. Pf.: Ml. ír. sz.: 1446. Telefon: 138-4761, 138-1067. Népszavazás a különválásért Feísőgödi program A DUNAKESZI PÉLDA' Mesterek és szakmunkások Farsang és akupunktúra Vendég a természetgyógyász
