Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-09 / 34. szám
In memóriám — telefongyártás Remény az utolsó perei; Egy minapi glosszámban azt írtam a bugyi telefongyár igazgatói székéről, hogy beleköltözött a szú, ami képletesen annyit jelent: nem sok jót jósolok a benne ülőnek. Akkor csak a tények felületes ismerete alapján mondtam véleményt, mára viszont a legkompetensebbtől, a szék tulajdonosától tudom: ha valami csoda nem történik, úgy rövidesen lakat kerül a Kádai erdő fái közt megbúvó gyártelep kapujára. Csodát emlegetek, és nem véletlenül, hisz egy közel 200 ezer négyzetméteres ipartelepre nem könnyű vevőt találni. Az eddigi próbálkozások ezt igazolták: az érdeklődök jöttek, láttak — majd továbbáll; ak. — A létszámot illetően tévedett, már rég nem vagyunk hatszázan — mondja Csibráki Ferenc szomorú sóhajjal, majd hozzáteszi —: a székemről viszont igazat írt, valóban inog alattam. Az igazgató hangjából más is kiérzik: a szégyenkezés. Rossz érzés lehet az utcára kerülők szemrehányó tekintetével szembesülni, olyan csőd erkölcsi vonzatát cipelni, melyért nem ő, hanem mások a vétkesek. Olyanok, akik „érdemeik elismerése” mellett mentek korkedvezményes nyugdíjba a budapesti Hungária kőrútról. A Telefongyár és ezen belül is a vidéki gyáregységek kétszeresen is halálra voltak ítélve. Termékprofilját illetően 70 százalékban a KGST-re épült, másrészt tudatos szalámipolitikával úgy szabdalták részeire a gyártótechnológiát, hogy a vidéki gyárak csak részfeladatokat láttak el, szinte alig volt olyan termék, melynek gyártása egyazon helyen kezdődött, és ott is fejeződött be. Mi sem természetesebb, hogy a nyereség ráment az utaztatásra, ilyen pazarlást hosszú távon nemhogy egy gyár, de még egy ország sem képes elviselni. A gyarmatpolitika tipikus esete: elejét venni a leválás, az önállósulás gondolatának. Az effajta rebelliskedésektől joggal féltek a felső vezetők. A szellemi és gazdasági gúzsbakötést azzal is tetőzték, hogy tervezés, termékfejlesztés csak a pesti törzsgyárban folyt, a vidékiek nem rendelkeztek piackutatási és értékesítési jogkörrel, de még ónálló bankszámlával sem. Kevés vigasz: a törzsgyár önmaga sorsát sem biztosította be termékszerkezetének korszerűsítésével, amiért is olyan lépésveszteségben van, amit egyhamar nem képes behozni, nincs olyan terméke, mely versenyképes a világpiacon. — Ki vesz már manapság analóg átviteli technikát? — legyint Csibráki Ferenc. — Rég lecsengésben van. A termékek zöme a szovjeteknek készült, ök nem voltak túl igényesek, a mieink meg nem törték magukat, visszafogták a kutatási programot, ön is tudja, a kutatás sok pénzt emészt fel, és csak hosszú távon hoz eredményt. Nos, a szovjet megrendelések elapadtak, a KGST összedőlt. És sok más mellett a Telefongyárat is maga alá temette. Bugyiban, ahol néhány éve még 1600-an dolgoztak, ma már csak 300-an lézengnek, a horizont mindössze március végéig terjed, addig van munka, azon túl az igazgató is csak találgat. — Az igaz, hogy árulnak bennünket, a sátoraljaújhelyi és a tokaji gyártelepet is. Az viszont kacsa, hogy mostanáig azért nem akat vevő, mert aki érdeklődött, az csak a fizikai állományt akarta átvenni. Ehhez tudni kell azt is, itt, nálunk alig van néhány „íróasztalos”, azok is olyanok — köztük én is —, akikre alkalmazható a korkedvezményes nyugdíj, tehát nem fenyeget bennünM Örkényi felhívás a becsületes tolvajhoz Viccnek is rossz, hát még megtörtént esetnek: valaki ellopta az Örkényi védőnő kerékpárját a a községháza udvaráról! Közönséges bringa volt, nem is új, ám leltárilag nyilvántartott szolgálati. A védőnő ezzel karikázott nap mint nap a rászorulókhoz: látogatni, embereket kezelni, injekciót beadni. Vajon a tolvaj mindezt nem tudta? Nem valószínű. Egy kis településen mindenki mindenkit ismer. És mindent. Beleértve egy kerékpárt is. Az Örkényieknek mindenesetre jó a humoruk, az alábbi szöveggel keresik az eltiedelt kerékpárt: Kérjük azt a becsületes tolvajt, aki a kerékpárt megtalálta, hogy juttassa vissza azt jogos tulajdonosának, hogy munkáját tudja végezni. A hála nem marad el. A megtaláló magas erkölcsi jutalomban részesül. Kíváncsian, de nem túl nagy optimizmussal várjuk a felhívás eredményét. Azt ugyanis a tolvajok tudják leginlcább, hogy az erkölcsi elismerés nem váltható át jó magyar forintra. Egyébként — bár ez aligha vigasz a védőnőnek —, nem ez az első, s nem is a legsúlyosabb bűneset Örkényben. 1990-ben 218 bűncselekmény vált Ismertté, ennek nagy többsége lopás és betöréses lopás volt. A rendőrségi tájékoztató szerint jelentősen megnőtt a hétvégi házak és tanyák sérelmére elkövetett bűncselekmények száma, valamint a gépkocsifeltörés. Szintén Örkényi „specialitás”: valaki vagy valakik rendszeresen kifosztják az állomás melletti élelmiszer- és italboltot. Ehhez képest egy kerékpárlopás valóban bagatell ügy. Persze ez attól függ, hogy károsultként vagy kívülállóként mérlegeljük az ügy fajsúlyát. DABAS1 két a munkanélküliség veszélye. — A mostani vezetőség olyan örökséget vett át tavaly januárban, amivel nem tud mit kezdeni. De amit lehet, azt emberileg megteszik. Akiknek megvoltak az éveik, azokat 50, illetve 55 évvel nyugdíjazták, s rövidesen újabb negyven főnek kínáljuk fel ugyanezt. Még mindig jobb, mint munka nélkül az utcára kerülni. — Jobb. Viszont az emberek azt mondják, nem mindegy Pesten vagy Bugyiban nyugdíjba menni... — Tudom, hová akar kilyukadni. Higgye el, számtalan esetben hangot adtam a bérpolitikával kapcsolatos nemtetszésemnek. Többnyire sikertelenül, ön is tudja, a vidéki ipartelepítések egyik sarkalatos oka az olcsó munkaerő volt. Ha szót emeltem: miért nagyobb egy pesti esztergályos órabére, mint Bugyiban, rendre azzal torkoltak le, örüljünk, hogy munkánk van. És ugyanazt kapta a többi vidéki gyárigazgató is. — Igazgató úr, én valójában azzal a szándékkal — és reményekkel — jöttem ide, hogy valami ígéretest hallok öntől, mely megnyugtatja a dolgozókat. Az eddig elmondottak alapján vajmi kevés remény van ... — Mit mondjak? Amíg nincs lakat az ajtón, addig reménykedünk. No igen, A halálraítélt is reménykedik. Az utolsó percig. S mi más az utolsó 300 itteni munkás, mint háromszáz halálraítélt?! Történt pedig mindez egy olyan országban, mely Puskás Tivadar jóvoltából elsők közt írta be a nevét a telefongyártásba. In memóriám magyar telefongyártás ! Matula Gy. Oszkár Temető vagy szabadidőpark? Ügy hírlik, hogy Nagy- kátán az új temetőnek kijelölt terület mégsem sír- kert lesz ... Mint ahogy azt a polgármesteri hivatalban megtudtuk, az ön- kormányzati ülésen a testület úgy döntött, hogy a régi temetőt „megmentik”: vízelvezetéssel, feltöltéssel, parkrendezéssel teremtik meg a kulturált temetkezés további lehetőségét. A korábban új temetőnek kijelölt helyen pedig szabadidőparkot terveznek kialakítani, hiszen a közelében épül a strandfürdő. Természetesen gondot jelent a tulajdonviszonyok tisztázása, mert már több külföldi érdeklődő is ajánlatot tett például turisztikai létesítmények építésére. — a — NÉPFŐISKOLA A KÁLÓT Katolikus Népfőiskolái Szövetség nagykátai körében előadást tartottak a „Kisszövetkezetek alakítása és a farmergazdaságok” címmel. Többek között a Dániában működő kisszövetkezeti gazdaságok eredményes működésének ismertetésére is sor került. Előadó Marik Pál. a KÁLÓT Országos Szövetség titkára volt. ★ A Népfőiskola vezetősége 10 hónapos tanfolyamot indít, melynek témája állattenyésztés, mezőgazda- sági kiskertek, szabás-varrás, sütés-főzés és közis- ismereti tárgyak, valamint etika. Jelentkezni lehet korhatár nélkül Nagykáta, Dózsa Gy. út 2., a családsegítő szolgálat irodahelyiségében. Az előadásokra a polgármesteri hivatal tanácskozótermében (Nagykáta, Dózsa Gy. u. 2.) minden hét kedd, szerda, csütörtök délutánján 13—18 óra között kerül sor. Fapados A mikrobuszból, amely 10 személyes, kiszálltak a gyerekek. Tizenhatan voltak, az erdőszőlői iskola tanulói. Megálltak az intézmény előcsarnokában, rácsodálkoztak a festményekre. Egyikük, már a nagyterem ajtajában felkiáltott: Itt lesz a színház! Másfél óra múlva viszontláttam őket: a szemük ragyogott, és az átélt élmény szikrázott minden mondatukból. Pedig ez a színház fapados. Nincs plüss, nincs márvány. Tükrök sincsenek, csak a mindennap rakosgatott székek, mert most közgyűlés lesz, most a karatésok edzenek, most a tápiómentések jönnek, aztán a társastánc, a dzsesszbalett. A bábszínház előadásain együtt ujjonganak, együtt szurkolnak a fár- mosi, a bicskei, a pándi gyerekek a nagykátaiak- kal. Autóbuszok hozzák- viszik őket. Mert a községekben lehetetlen megfizetni szinte bármilyen műsort. Állam bácsi nem támogatja eléggé az intézményeket, de állampolgárai zsebébe sem tesz eleget, hogy teljen a belépőjegyre. Ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy igazi-e az a színház vagy fapados. Legfeljebb az élmény marad el. De ma ez nem izgat senkit?! — eszpé — TÁPlÖMENTi ^omop Segítenek az önkormányzatok; Életre szőlő döntés előtt Az utóbbi években a demográfiai hullám következíében a legtöbb középfokú és felsőfokú iskolában többszörös volt a túljelentkezés. Nagyon fontos tehát, hogy a tanulók reálisan mérjék fel továbbtanulási lehetőségeiket. Olyan iskolát jelöljenek meg, ahová képességeik, korábbi eredményeik a leginkább esélyessé teszik őket. Lcndvai Zoltánná tanulmányi felügyelőt arra kértük, adjon tájékoztatást a középfokú beiskolázási lehetőségekről. — Minden városban, így Nagykátán is működik a Pest Megyei Foglalkoztatási Központ kirendeltsége, mely segít az elhelyezkedési problémák megoldásában — kezdi a tanulmányi felügyelő. — Sem a fővárosi, sem a megyei önkormány- zat az 1991—92. tanévre való felvételi során nem tart fenn fellebbezési keretet. A teljes létszám felvételét az intézmény igazgatójának hatáskörébe utalja. A jogszabály adta fellebbezési joggal csak a bizonyítható törvénysértés esetén érdemes élni. Kérelem esetében a Pest Megyei önkormányzati Hivatal látja el a tanulók üres férőhelyekre való elhelyezését. — Mi történik akkor, ha a szülő elhelyezési kérelmet vagy fellebbezést nem nyújtott be? — A gyermek jelentkezési lapját megküldik a Pest Meg3rei Önkormányzati Hivatalihoz. Ezeknek a gyerekeknek az elhelyezését — a szülőkkel való megbeszélés alapján — a hivatal az üres férőhelyek figyelem- bevételével elősegíti. — Mondana konkrét példát: hogyan történik például azoknak a végzős gimnazistáknak a jelentkezése, akik szakmát akarnak szerezni? ■— A gimnázium IV. osztályos tanulóinak jelentkezését megküldik a szakmunkásképző iskolák igazgatóinak. Ez várhatóan március elejéig megtörténik. — Mi módon lehetnek a mostani általános iskolások gimnazisták? — A gimnáziumok igazgatói döntenek a tanulók felvételéről. Az első helyen megjelölt gimnázium igazgatója dönt. Döntéséről értesíti a tanulót és az általános iskolát. Itt is március eleje a határidő. A második helyen megjelölt gimnázium igazgatója szintén döntésre jogosult. Döntéséről értesíti a tanulót és az általános iskolát. — A szakoktatási intézményekbe való felvételnek mik a sajátosságai? — A szakmai alkalmas- sági vizsgák lebonyolítása után a szakoktatási intézmény igazgatója az első helyen hozzá érkező felvételi kérelmekről dönt. A szakmunkásképző iskolák a középfokú végzettséggel rendelkező tanulóknak a szakmai alkalmassági vizsga lebonyolítását 1991. április 13-ig végzik. Döntésükről és a fellebbezés módjáról közvetlenül a jelentkezőt értesítik. — Az önkormányzatok az idén még milyen segítséget nyújtanak? — A fővárosi koordiná-' ciós bizottság és a Pest Megyei Önkormán,yzati Hivatal 1991. március 1-jétői a tanulók minél jobb elhelyezése és az iskolák kapacitásának kihasználása érdekében elősegíti a középiskolába még fel nem vett tanulók elhelyezését a még üres iskolai férőhelyekre. A Pest Megyei Foglalkoztatási Központ a lehetőségeik határain belül segíti az elégtelen félévi eredményű tanulók elhelyezését az üres férőhelyekkel rendelkező középfokú oktatási intézményekbe vagy tanfolyami képzésbe. A tanulók elhelyezése a szülőkkel történt előzetes megbeszélés alapján válik véglegessé. Iskoláinkban a tanév folyamán tervszerű, következetes pályaválasztási munka folyik. Osztályfőnöki órák, fakultációk, szakkörök, tanulmányi kirándulások, intézménylátogatások, szülői értekezletek, szervezett pályaválasztási tájékoztatók segítik a helyes, reális döntést. — d — a — Azt mondják rólam, hogy pesszimista vagyok. Nem hiszek a jövőben, hogy a gazdaság szekere kijut a kátyúból. Nem biztos, hogy a privatizáció az egyetlen üdvözítő út. Nem valószínű, hogy ebben az évben is meg tudok venni annyi könyvet, annyi újságot, mint a múltban. A köz- biztonság is tovább romlik. A főállás keresetéből lehetetlen megélni. Tovább szennyezem kétütemű autómmal ismerőseimet. Erről szól a legutóbbi közvélemény-kutatás eredménye. És mi toElgon dől kod la ló Mi vagyok? vábbítjulc, felnagyítjuk, megerősítjük ezt az érzést. Pedig közben viták folynak, programok születnek. Egy csomó törvényt hoznak a honatyák. Viharos gyorsasággal alakulnak új gazdasági szervezetek. Üzleteket, m/igánóvodákat nyitnak. A munkahelyekre már nemcsak bemegyünk hanem dolgozunk is. Egyre szívó- sabban, egyre ésszerűbben. Egyre több — a köz javát szolgáló — alapítványt jegyeznek be. És sorolhatnám tovább. Mi vagyok? Pesszimista vagy optimista? Bábu vagy személyiség? Pártérdekek végrehajtója vagy zászlóbontó? Kitaláltam egy meghatározást. Tiszta és logikus. Figyelembe veszi a változó valóságot, változó magunkat. Tehát: nem vagyok pesszimista, sem optimista. Ami bennem van, azt így hívom: tragikus optimizmus. — eszpé — .Vásár Jászberényben A Tápió menti lakosok szívesen járnak át a közeli Jászberénybe a már megszokott országos állat- és kirakodóvásárra. Legközelebb február 17-én lesz. A jászberényi állatvásárra vészmentes helyiről, érvényes állatorvosi igazolással, mindenféle állat felhajtható. Farmos Farmos község önkormányzatának 1/1990. önk. rendelete az önkormányzat szervezeti ós működési szabályzatáról megtekinthető a polgármesteri hivatal jegyzői irodájában, illetve a községi könyvtárban.
