Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-09 / 34. szám

Vw£1 1091. FEBRUÁR 9., SZOMR \T O XXXV. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM © Ígéretes üzlet a láthatáron Csillapított ütem a Csepel Autóban A napokban — ki tudja, másfél év alatt már hányadszor — ismét terítékre került az Ikarus és a Csepel Autógyár ügye. A kormány gazdasági kabinetjének csütörtöki ülésén határozták el, hogy a két cég 500 millió forint értékű hitelt kap, mi­vel a szovjetek fizetési problémái miatt e vállala­toknál felhalmozódtak a készletek, s nem tudnak fizetni beszállítóiknak. A kabinet üléséről közre­adott közlemény — mint közöltük — azt is tartal­mazza, hogy a kölcsön révén — kapacitáscsökken­téssel — a termelés fenntartható, hogy a nyugati piacra irányuló export zökkenőmentes legyen. Lukácsi Gábornál, a Cse­pel Autógyár vezérigazga­tójánál érdeklődtünk arról, szükség lesz-e arra, hogy a dolgozóik egy részét kény­szerszabadságra küldjék? — Egyelőre nincs szó ar­ról, hogy kényszerszabad­ságra küldjük az embere­ket. A termelés folyamatos, bár kétségtelen, hogy csil­lapított ütemben. Ezért nem kizárt, hogy kénytele­nek leszünk majd ezt a lépést is megtenni, bár igyekszünk a kényszermeg­oldást elkerülni. ■ Mire lehet elegendő ez az 500 milliós hitel? — A beszállítóinknak a tartozásunk egy töredékét ki tudjuk fizetni, s így a termelést nem kell leállíta­ni. Egy évvel ezelőtt már sokan azt hitték, hogy az egész rendszer összeomlik. Mivel azonban mindenki élni akar, képes áldozatok­ra és kisebb-nagyobb kompromisszumokra, hogy elkerüljék a legrosszabbat, a járműipari vertikum teljes ellehetetlenülését. Talán mondanom sem kell, hogy ez lenne a lehető legrosz- szabb megoldás. Q A hírek szerint a Szovjetunión kívül Nyu­gatra és Iránba is szál­lítanak autóbuszokat. Kaphatnánk ezekről az üzletekről bővebb tájé­koztatást? — Az Ecuadorba és Tö­rökországba menő autóbu­szokhoz készítünk alváza­kat, az Ikarus képviselői pedig Iránban tárgyalnak. Ez az üzlet nagyon ígére­tesnek látszik, hiszen két­ezer autóbuszról van szó, ami nem kis mennyiség, s úgy tűnik, hogy a fizetési feltételek is kedvezőek. B Az iráni üzletkötést nem zavarhatja meg az öböiháború? — Nem, miért zavarná? Egyébként ezt az üzletet én nem politikai meggon­dolások alapján minősítem, csak arra gondolok, hogy a partnernek van pénze, tud fizetni, s az áru ellenérté­két akár olaj jal is kiegyen­líthetik. Ha sikerül, jelen­tős devizabevételhez jutha­tunk. NÉHÁNY/m RGSSEAY SZJT£FF£ti k önkormányzat ragaszkodik a Jelenlegi főkapitányhoz Rosszat sejtettek a küldöttek, amikor kézhez kapták meghívóikat a tegnapi megyegyűlésre, és látták, hogy ezúttal egy órával korábban kezdenek, a szokásos délelőtt 10 óra helyett 9-kor. „Talán azért, hogy este elérjük még az utolsó vonatot” — vélték a pesszimistábbak, akik emlékeztek rá, hogy a január 25-i összejövetel is a késő délutánba nyúlt. Olyannyira, hogy néhány fontos napirendi pontot, sőt, még a főjegyző kinevezését is a legkö­zelebbi, azaz tegnapi alkalomra kellett halasztani. „Sebaj, van olyan megye, ahol még elnök sincs, pedig már tíz fordulón is túl vannak. Mi legalább már a főjegyzőnél tartunk” — vigasztalták egy­mást a képviselők. Abban azonban minden jelen­lévő egyetértett, hogy nem lesz könnyű meccs a mai, hiszen legutóbb a főjegyzői poszt két legfőbb várományosa szinte fej fej mellett végzett. és a beérkezett pályamun­kákat öttagú bizottság bí­rálta el. E bizottságokban a Belügyminisztérium kép­viselői, rendőrségi szakem­berek, a tudományos élet (Folytatás a 2. oldalon) Először dr. Kiss György­nek sikerült néhány szava­zattal megelőznie dr. Erdé­lyi Lászlót, majd a második menetben fordult a sor­rend, ám a kinevezéshez szükséges minősített több­séget egyik pályázó sem ér­te el. Az azóía eltelt két hétben a küldöttek meg­kapták és tanulmányozták a két jelölt pályázati anya­gát. Talán ennek köszönhető, hogy éppen ez a napirendi pont — amely elé a legna­gyobb várakozással tekin­tettek, és amelytől a legjob­ban tartottak — bizonyult a leggördülékenyebbnek, és végeztek vele a legrövidebb idő alatt. Az ideiglenes ügyrendi bizottság előter­jesztése nyomán a szavazó- cédulákra felkerült a két Hókásásak, latyakosak a megye útjai Több száz tonna sót szórtak szét ‘ló® IMF 1 A 70-es főút érdi emelkedőjén dolgoznak a hóekék (Vimola Károly felvétele) Tegnap egész nap hatal­mas pelyhekben hullott a hó, sok helyen megnehe­zítve a közlekedést. Zám- bor József, a Budapesti Közúti Igazgatóság ügyele­tes diszpécsere elmondta, hogy Pest megyében vala­mennyi főútvonal hókásás, latyakos vagy havas. A mellékutakon, valamint a hegyi szakaszokon helyen­ként jegesedés teszi veszé­lyessé a vezetést. Komo­lyabb balesetről eddig még nem érkezett hozzájuk be­jelentés, kisebb koccaná­sok, csúszások viszont vol­tak és vannak. Az igazgatósághoz tarto­zó üzemegységek dolgozói Tárnokról, Vácról, Monor- ról, Ceglédről, valamint Ba­hasról szólásra és elnézés­re alkalmas munkagépek­kel járják az utakat. Az ötvenöt darab szórógéppel tegnap délutánig összesen 247 tonna sót hintettek a főútvonalakra, 342 tonnát pedig a mellékutakra. A kifejezetten erre a célra ké­szült anyagot részben a fent említett vidéki igazgatósá­gok területén, részben né­hány északi településen le­vő depóraktárakból szál­lították szét. Folyamatos az ekézés Vác térségében, a 12-01-es, a 21- 14-es, valamint a 12-112-es számú utakon. Ugyanez a helyzet az M3-as, Ml-es és az M7-es autópályákon. Az M5-ösön, valamint az MO-s körgyűrűn a hóekék mellett a szórógépek is dol­goznak. Ezért kérnek min­denkit, hogy óvatosan, fi­gyelmesen előzzék ezeket a járműveket. A Pest Megyei Révhajó­zási és Hajóépítő Vállalat forgalmi osztályának veze­tője, Kubinsky István ér­deklődésünkre elmondta, hogy szerencsére — miután valamelyest enyhült az idő — minimális vízhemérsék- let-emelkedést és ebből adódóan vízszintemelke- dést figyeltek meg. Az északi irányból érkező há­rom uszály hosszanti irány­ban megtörte a jeget, így gyakorlatilag zavartalan volt a hajó- és a kompfor­galom Szobon, Kismaroson, valamint Szentendre és Lu­pasziget között, valamint a Duna fővárostól délre eső szakaszán. M. I. A kormány környezetvé­delmi politikája, a rende­zetlen bős—nagymarosi be­ruházás és az alomerőmű- bővítés ellen rendez tünte­tést ma 10 órától a Fidesz és a Dunakor. A rendezvényen Vargha János környezetvédő mond beszédet, felszólal FoIIiányi Zsuzsa és Illés Zoltán. Ezután a Tölgyfa ga'é- riában a Dunakor tagtobor­zó és újjáalakuló közgyű­lést tart. Vevő még a Nem talált még vevőt a Magyar Selyemipar Válla­lat január 1-jétől bezárt váci bélésszövő gyárára. A vállalat olyan külföldi tő­keerős társat keres veszte­séges részlegének, amely továbbra is szövődéi célra hasznosítaná a tavaly még 160 dolgozót foglalkoztató vidéki telephelyet. jelölt neve. A 89 jelen lévő képviselő 88 érvényes sza­vazatából 54-et dr. Erdélyi László nyert el, 34-et pedig dr. Kiss György. Ezért a közgyűlés dr. Erdélyi Lászlót határozatlan időre Pest megye főjegyzőjévé nevezte ki. (A vele készült beszélge­tést a második oldalon kö­zöljük.) A várakozással ellentét­ben sokkal jobban felbor­zolta a kedélyeket Pest megye rendőrfőkapitányá­nak kinevezése. Mint tud­juk. egy korábbi rendelet- módosítás értelmében a megyei főkapitányokat, sőt később a kapitányságok ve­zetőit is, a jövőben pályá­zat útján kell kinevezni. A főkapitányok pályázatait az országos főkapitány írta ki, AZ AS ELLES ÚSZVA PERKEEBé Azt mondja a túlterhelt városi bíróság elnöke, hogy náluk a házassági bontópereknek a nyolcvan százalékát, szemben a várakozásokkal, azaz meg­lepő módon, a nők kezdeményezik. Másutt tuda­kozódva lényegében hasonló arányokra bukkan­hat a hírlapíró, kétharmadtól a 85 százalékig. Ezen a módon azután ki kerekedik a megyei átlag: 70-75 százalék. Döntő tehát a változás, hiszen az ötvenes években, tükreként az akkori közfelfo­gásnak, erkölcsi mércének és nem kevésbé a gaz­dasági helyzetnek, 55-45 százalék volt az arány a férfiak szemszögéből nézve. A bontópert kezdők női túlsúlya tükre lenne az asszonyi önérzet, öntu­dat megszilárdulásának? Igen, ebben a tükörben ott van ez is. Is! Mert úgyszintén ott van — mondják tapasztalt bírák — a szó szerint már elviselhetetlenné vált lelki-fizi­kai szenvedés hatása is. Perkezdő lesz tehát a nő, mert szemben a férfivel, aki a lelki-fizikai szenve­déseknek az okozója, nem kíván az áldozat szere­pébe belerokkanni. Van fordított szereposztás is (a férfi az áldozat), de a jellemző az, amikor a nő nem bírja tovább. A legutóbbi években eszten­dőnként 2100-2200 házasságot bontottak fel a me­gyében. Kevesebbet, mint a nyolcvanas évtized el­ső felében. Hűségesebbek a párok, mégis többet tűrnek a feleségek? Másról van szó. A társadalmi-gazdasági helyzet elbizonytalanodásait tükrözik a bontóperek is. Sú­lyos megalkuvások árán együtt marad a házas­pár, mert nem tudja, mit hozhat nekik a holnap. Az egyedül is biztos egzisztenciát teremteni képes nők azok, akik nem alkusznak, mondja a beveze­tőben említett bírósági elnök. És a többiek? Ismét a mindennapi megélhetés diktálja majd a „szeret- lek”-et? Avagy a megélhetésnek a kényszere fe­lelősséget (is) ébreszt? Több megértést, türelmet teremt? (M) Nyolcvankét éves a törvény Nyomozni akar a határőrség Akár hiszik, akár nem, a legfrissebb törvény, amely a határőrök feladatait önti jogi formákba, éppen 82 éves, azaz 1909-ből való. Az elmúlt majd egy évszázad alatt azért történt egy és más, csoda-e, ha a határőrség már nagyon szeretné, ha végre foglalkozna velük a Parla­ment. Most ugyanis majdnem úgy funkcionálnak a határ­őrök, mint a mezőőrök — hallottuk tegnap a határőr­ség balassagyarmati kerüle­ténél tartott sajtótájékozta­tón. Munkatársunknak azt is elmondták, hogy a jog­szabályok tisztázására már csak azért is szükség van, mert egészen újszerű fel­adatokkal kell megbirkóz­niuk. A határsértőkön kívül figyelniük kell arra, hogy nem éri-e hazánkat a ha­táron túlról valamiféle kör­nyezeti ártalom, nekik kell elsődlegesen dönteniük a menekültek ügyében, sőt még olyan esetekben is, amikor például egy holtré­szeg autós kíván belépni Magyarországra. Mindez megkívánja, hogy a határőrség szabálysértési és nyomozati jogkört is kapjon, mondta Lukács Jó­zsef ezredes, kerületpa­rancsnok. Erre megvan minden remény, hiszen az e kérdésről szóló törvényt még ez év közepén megvi­tatja a Parlament. Mindehhez azt is hozzá­tette, hogy rövidesen csak hivatásos állomány őrzi a magyar—szlovák határt is. Tavaly 142 főt alkalmaztak erre a munkára Bernece- baráti, Letkés és Szob kör­zetében. tB.)

Next

/
Thumbnails
Contents