Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-08 / 33. szám

Gradiis-évmla Verésvároa Freiburgi ö — Wer hat rote Hose? Az óvóriő kérdésére há­rom piros nadrágos kislány pattan fel a pádról, szalad­nak a szomszéd helyiség­be. — Wer hat Jans Rock? Farmerszoknyás szöszi ugrik, fut ő is fogat mos­ni. Így megy ez minden­nap ebéd után, amíg ki nem ürül a kispad, amíg a gyerekeket mind beszólít­ják a mosdóba. — Velük már sokat be­szélünk németül, de a leg­kisebbeknek még az anya- nyelv is gondot okoz — mondja Mirlcné Ziegler Margit, a Pilisvörósvári 2. Számú Napközi Otthonos Óvodában, ahol a helyi- Gradus Egyesület szervezé­sében szeptembertől két- csoporlnyi óvodás keresz­tény szellemű nevelésben részesül, s a gyerekek né­metül is tanulnak. A Gradus-óvoda iránt nagy érdeklődést mutatott a la­kosság, hiszen eredetileg csak egy csoportot akartak indítani. A szülők „nyomá­sára” kénytelenek voltak még az optimális csoport­létszámot is kissé túllépni. Giriczné Taksz Mariann, az óvoda vezetője azt mondja, hogy bizony voltak, akik megjegyzéseket tettek, amiért befogadta a Gradus- kozösséget, pedig ez nem az állami óvoda rovására tör­tént. Volt ugyanis szabad helyiségük, a felszerelést az egyesület, a bért pedig meg a tanács biztosította. Rá­adásul az óvónők között jó szakmai kapcsolat alakult ki, s ma - már azt is látni: bizony van mit átvenni a Gradus-óvodában alkalma­zott, módszerekből. — Pilisvörösváron becs­lések szerint ma nyolcezer német nemzetiségű lakos él. a katolikus vallásúak száma ugyanennyi — mondja Krup I,ászló al­polgármester (KDNP). — Az az egyesület elképzelése, hogy a keresztény szellemű nevelést az alapoknál kezd­jük el, s végigvigyük lehe­tőleg a középiskoláig, jól­lehet ennek feltételei -ma még nem adottak. A Gradus- óvoda erkölcsi és anyagi tá­mogatást egyaránt kap, a freiburgi érsekség például éves ösztöndíjat ajánlott fel a négy óvónőnek, akik felváltva vesznek majd részt a kurzuson. Ennek keretében előadásokat hall­gathatnak, s kinti óvodák­ban hospitálhatnak. A Gradus-óvodában he­tente egy alkalommal tan hittanóra, vezetését olyan szülők vállalták, akik gya­korló hitoktatók. De a val­lás ott van a mindenna-- pokban, hiszen ebéd és lefekvés előtt imádkoznak a gyerekek. Adott keresz­tény gondolat köré csopor­tosítják a meséket, játéko­kat, közösen értelmezik a történéseket, vonják le á tanulságokat. Megemlékez­nek a keresztény ünnepek­ről, aminek értelmezésé természetesen a Bibliához kötődik. — Az óvodáskor végére szeretnénk eljutni arra a szintié, hogy a gyerekek szókincse majdnem akkora légyen németül, mint az anyanyelvükön — mondja Mirkné Ziegler Margit, aki az előző tanévben még az állami óvodában dolgozott, s ő kérte, hogy ezentúl a kí­sérletinek is mondható cso­portba kerülhessen. A nyelvtanulásról azt mond­ja, hogy az átsző minden cselekvést, a szókincs elsa­játítását mindig játékkal, tevékenységgel párosítják. A két csoportban nincs külön tandíj, a szükséges eszközöket az egyesületi tagok társadalmi munká­jukkal teremtették elő. Az ember azt hinné, hogy a szülők saját gyermekü­kért áldozzák fel szabadide­jüket, pedig szó sincs erről. A tagság java részének ugyanis nincs már óvodás korú csemetéje. r. e. Battai kecsegék Szörpben úszott az iskola Sorozatos betörések Biaíorbágy közbiztonsá­gi helyzetét jellemzi, hogy a múlt esztendő tavaszától idén januárig hét alkalom­mal törtek be a Karinthy álon levő általános iskolá­ba. Tavaly decemberben két esetben járlak vandá­lok a Vörös Hadsereg úti iskolában. Azt már csak ki­egészítőként jegyezzük meg, hogy szinte kétnaponta tör­nek be egy-egy családi, il­letve hétvégi házba. A helyzet szomorú. A rendőrök gyakran forró nyomon üldözték a betörő­ket, akik közül nem egy már a hűvösön gondolkod­hat azon, miért is ment vissza egykori iskolájába. Galaczi Imre iskolaigazga­tó a kevésbé optimista em­berek közé tartozik. Érez­hetően ingerülten sorolja a történeteket. A Karinthy- iskolába — mfnt a rendőri naplóból utólag kiderült — három banda is betévedt. Volt olyan hónap, hogy egymás után háromszor fe­szítették fel az ajtókat, tör­ték be az ablakokat. Elő­fordult, hogy egy éjszaka leforgása alatt két társa­ság portyázott felváltva az épületben. A kár természe­tesen jelentős. Elvittek — a többi között — egy 90 ezer forint értékű magnetofont, *&ßMan egy kétkazettás rádiós mag­nót, hangerősítőket, hang­falakat és a technikafoglal­kozások nélkülözhetetlen szemléltetőeszközét, egy kis­motorkerékpárt. — Négy vagy öt eszten­dővel ezelőtt a mi iskolánk­ban tanult az illető, de már akkor kiderült róla, hogy többet árt a környe­zetének, mint használ. A szülőkkel együtt úgy dön­töttünk, hogy nevelőinté­zetbe adjuk. Emlékszem, amikor a rendőrök faggat­ni kezdték: mire kelleit a kismotor, egyszerűen azt válaszolta, hogy ameddig benzin volt benne, addig furikázott, élvezte a moto­rozást, amikor kifogyott az üzemanyag, belökte egy út menti árokba és otthagyta. Kiderült, hogy az elfo­gott bandatagak között van pátyi, bicskei, de még az ország legkeletibb csücské­ből származó szabolcsi is. A többi vandál — akik fel­feszegették a zárt szekré­nyeket, fiókokat, s össze­törtek hat televíziót s több számítógépet, meg a suli­buli után megmaradt mál­naszörppel végiglocsolták a tantermeket — még éivezi a szabadságot. Az igazgató, a szülők és a gyerekek egy­aránt remélik, hogy már nem sokáig. A községben az egyre rosszabb közbiz­tonsági helyzettel arányo­san romlik a közhangulat is. Galaczi Imre szerint hiá­ba minden óvintézkedés, jó zárak, riasztóberendezések, ha enyhe a büntetés. Szabó Zoltán, a biai isko­la vezetője sem derűlátó. Karácsonyi ajándékot kap­tak az ott járt betörőktől. Tavaly decemberben, az el­ső alkalommal csak felfe­szítették a tanári szobában levő valamennyi asztalfió­kot, másodszor már a tető­ről másztak az épületbe, s behatoltak az úgynevezett stúdiószobába. Több tízezer forintos kárt okozva elvit­tek egy üzemképtelen mag­netofont és videót. Cserébe ajándékot is hagytak. A lét­ra, amivel felmásztak a te­tőre, olt maradt a tett szín­helyén. Sajnos azonban nem lett az iskoláé, kárpót­lásul ezt sem kapták meg, mert a rendőrség lefoglal­ta bűnjelként. A biatorbágyiak most azon gondolkodnak, hogy néhány Pest megyei telepü­lés példájára ők is össze­fognak, és polgárőrséget vagy faluvédő egyletet ala­kítanak. Egyesek azonban félnek: mi lesz, ha netalán egy elfogott betörő — ha enyhe büntetéséből kisza­badul — bosszút áll? Egy dolgot azonban mindenki­nek tudnia kell: betörők mindig voltak és — sajnos — mindig lesznek, de ha a lakosság összefog, és közös erővel próbál javítani a közbiztonság helyzetén, ab­ból csak jó származhat. M. I. BUDAÖRS e Ka.) 9 SZAZHALOMBATTA 9 PILIS VÖRÖS VAR © BUDAKESZI © BIATOK- BAGY • TÖRÖKBÁLINT © PILISCSABA • PATY • ZSAMBÉK © SOLYMÁR « TÁRNOK © NAGYKOVÁCSI • BUDAJENÖ © PERBÁL © TÖK • XINNYE D A napokban elkezdték Százhalombattán a Tempe­rált Vizű Halszaparítá Gazdaságban a kecsesek szaporítását. Ezek a tiszta vizet szerető halak normál körülmények között ápri­lis végén, május elején ívnak. Most harmaninjek- cióval, a tudomány segít­ségével elérik, hogy január végén kifejhessék belőlük a szaporodáshoz szükséges ikrákat. és mesterséges körülmények között pár hónappal hamarabb legye­nek előnevelt kecsesek (Ilancsovszki János felvétele) Kamatadószámla Erdőn ÉKI Polgármesteri fogadóóra: február 4., hétfő. Kgy gom­bostűt sem lehet Érsleci a titkárságon a folyosón le­ejteni. Jöttek az emberek, a kétségbeesettek — a kö­vetelőzők. Az előbbiek a kamatadó kivetése miatt. Mert ugye, akinek havonta az építkezések miatt fel­vett kölcsönök után csak a kamatadója 7 ezer 530 fo­rint, míg a havi jövedelme nettóban 8 ezer 500, az nem tudja, miből törlés z- szen, miből éljen három vagy két gyerekkel. Pénz pedig még nincs. Az ország többi nagy vá­rosához hasonlóan, Érdnek sincs meg költségvetése. A Magyar Közlöny csak a január 10 -ei számában ad­ta közre az érvényes jog­szabályokat, a kiindulási alapot. Éjt nappallá téve dolgozik az önkormányzati testület bizottságainak több­sége a költségvetésen. Hogy tisztázza a pénzügyi ala­pokat. A városban a fejkvóta a kamatadó térítéséhez úgy kétszáz forint körül jár. Még nem világos, hogy az igazán rászorult állampol­gárnak a kezébe nyomják azt az összeget, amit adni tudnák, vagy az OTP-nek fizessék be. Havonta vágy egy összegben? A Kérdés húsbavágó, hiszen — tisz­telet a kivételnek — ma is azok adósak több hóna­pos, éves lakbérrel, akik a várostól támogatást kap­tak a lakbér kifizetéséhez. Elolvad t a 'kezükben a pénz, Bizonytalanságok sorozata. Ami viszont sajnos biztos: a havi 7 ezer 500 forintos kamatadót egy embernek — a másik öt-hatszáz mel­lett — nem lesz önkor­mányzat, amely állja! Nem, mert nincs miből! Nem kapnak, nem jutnak annyi pénzhez. A követelőzők: az Er­délyből áttelepült politikai menekültek. Lakást, állást, pénzt, azaz segélyt kér­nek. Gyerekekkel a karju­kon számítanak az óhaza segítségére. Minden gond­juk megoldását várva at­tól az óhazától, mely pil­lanatnyilag tősgyökeres ál­lampolgárain sem tud segí­teni ; . .! Az autópiacuk kiállítássá kezdenek változni. Számtalan típusú járgány közül válogathatnánk, de sokkal több a bámészkodó, mint a potenciális vevő (Kántor Miklós felvétele) Mint arról már lapunk ko­rábbi számában hírt adtunk, az elmúlt napokban felemel­ték a személygépkocsik vám- Uletékét. Az amúgy sem ol- csó járgányok most még drá­gábbak, így elhatároztuk, hogy utánajárunk: milyen hatással ts lesz mindez a kereslet—kí­nálat \ iszonyára Budaörsön, az autópiacon. A bejárat konyákén több száz méteres körzetben csak nehezen tud szabad parko­lót találni a vásárló. En­nek oka az, hogy sokan úgy akarnak túladni dédel­getett kedvenceiken, hogy a százforintos belépőt meg­spórolják, és kint, az or­szágúton kínálják eladásra az autót. Bent, a piac terü­letén több száz gépjármű vár új gazdájára, a tulaj­donosok az autóikban ülve, a motort járatva me.eged- nek, a rámenősebbek a nyi­tott gépnázteiö ménéit ácsorogva, összekulcsolt ke­züket iehelgetve szólítják meg az arra vetődő bá­mészkodókat. Mindjárt a bejáratnál egy vadonatúj Trabant kombi és testvére, egy limuzin áll. Az előző 200, az utóbbi pedig 260 ezerért. Beljebb 0 kilomé­teres kis Polskik kelletnék magukat, szintén 2S0 ezer forintért. Az ötajtós Lada Samara már több mint raktak a németek egy jó motort, de attól az egész kaszni még úgy zörög, mint egy löcsös kocsi. Tehát az autópiacon a körülmények még köszönő­viszonyban sincsenek a valódi piacgazdasággal. Eb­be beletartozik a vásárlók albán jellegű, alacsony bér­színvonala és a hozzájá­ruló magas, svéd típusú adórendszer, melyet talán majd az idő mójása helyre­tesz. Mindenesetre két tényt megállapítottunk: az autópiacra betörni látszik a kettős valutarendszer, il­letve az a mondás is meg­állja a helyét, miszerint: „Aki nem mer, az is nyer!” Hiszen azok, akik a belépő­díjat megspórolva, az or­szágúton árusították autói­kat, ha nem is adták el azt, de száz forinttal gazdagab­ban mentek haza. És a mai világban ez is valami! Virág Márton félmillió, az ezerötös. alig egyéves Ladák is négyszáz- ezer fölött várnak vevőre. Szerényen meghúzódtak a fiatal, szép országúti cir­kálók, legtöbbjükre sze­mérmesen ki sem írták a vételárat. Viszonyításkép­pen: egy 100-es dízel Mer­cedest, 30 ezer kilométert futott, 2,2 millió forintért vesztegettek. A lényeg: az autópiacon eltöltött pár óra alatt mi egyetlen vásárnak, sikeres üzlet létrejöttének nem tudtunk örülni, mert ilyen nem is volt. Az a Tra- bant-tulajdonos, aki pa­naszkodott, hogy a kutya sem viszi el az autóját, ke­serűen megjegyezte: Bele­Perbáli tangó bokazenére Perbálon a labdarúgó-szakosztály megkezdte felkészü­lését az idei, lavaszi bajnokságra. Képünkön a felnőtt- csapat és az iíik tartják közös etízűmérkőzésiikeí. A „nagyok” óvatosan kap.coüíák a lábukat, szemmel lát­hatóan nem tetszett nekik a kicsik által erőltetett baka- zene. (Virág Márton felvétele) BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Fazekas Eszter. © Munkatársak : Fe­kete Ildikó, Aszódi László Antal, Virág Márton. © Fo­gadónap minden hétfőn II— 17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. Vili., Somo­gyi B. u. (S. Pf.: 311. ír. sz.: 1446. Telefon: 133-4751, 138­4037. Zörög, mint a löcsös kocsi Es az árak az égbe szöktek Elindult a lavina

Next

/
Thumbnails
Contents