Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-08 / 33. szám
MEGJELENIK MINDEN HÉTFŐN, SZERDÁN, PÉNTEKEN, SZOMBATON Mi lesz még nálunk, ha jönnek a milliók? Első a dallasi Elkomorult a helyettes vezető tekintete, amikor meglátott. Már megint a sajtó? Kínosan éreztem magam, mert nem kötöz- ködni jöttem a dabasi tejüzembe. Jókat hallottam róluk. Az állandóan hullámzó piaci keresletet működésük. óta érzik és követik. Tudják, mikor lesz több napos ünnep, amikor jobban keresik a dabasi tejet, mikor tartanak a környéken lakodalmat, amikor a cukrászok lényegesen több tejszínt rendelnek. Jól irányzott piaci szondázással figyelik, mikor mennyi tejfölt, túrót készíthetnek. Ilyen egyszerű lenne? Valószínűleg, mert ha a vásárló a boltban két tej közül választhat, először a dabasit viszi el. Képünk a készterméküzemben készült. Kép és szöveg: Vimola Károly Patthelyzet a zugpiacon Fogorvosnál öcsán fi protézis drágább Az ácsai fogorvosi rendelő várószobájában arcra szorított zsebkendővel, könnybe lábadt szemmel várnak a betegek a megváltást jelentő fúróra vagy — ne adj isten — fogóra. Bent a rendelőben Nagy Jánosné, Anna asszisztens- nő amalgámot keverget egy tégelyben, dr. Baranyai Judit pedig a megszeppent páciens lyukas fogát Vizsgálja. Az asszisztensnő régen dolgozik a városban, volt alkalma tapasztalatokat szerezni a fogak állapotáról. — Sokat romlott a helyzet. Fiatal, 20-30 éves emberek szorulnak részleges fogpótlásra. — Mi lehet ennek az oka? — Nem fordítanak elég gondot a szájhigiéniára, nem járnak ellenőrzésre, ha pedig megfájdul a foguk, -beesnek az első, útjukba kerülő ügyeletre. Ott gyakran olyan fogat is kihúznak, amit ki lehetett volna kezelni. — Legtöbbünkben van valami megmagyarázhatatlan félelem a fogorvostól. — Nem tudom, miért pont tőlünk félnek — mondja értetlenül Baranyi doktornő. — És miért csak a felnőttek? Mert a gyerekekre nem jellemző. — Milyenek a gyerekek fogai? — Általában már a tejfogak nagyon rosszak. A sok cukros cumi, édes tea, keksz, és persze a mosás hiánya miatt. — Talán, mert egyre drá gább a fogkrém és a fogkefe ... — Ez nem pénzkérdés Évente négy fogkefére van szükség, fogkrémből pedig nem a legdrágábbat kell megvenni. Az a fontos, hogy naponta kétszer, reggel és este 5-5 percig mossuk a fogunkat és masszí rozzuk meg az ínyünket. — A foginysorvadás és a fogkőképződés két olyan probléma, amin nem segít az egyszerű fogmosás. Van-e ezekre gyógymód? — A foginysorvadás közvetlen kiváltó okát még nem ismerjük. Lehet vitaminhiány, lehet a megfelelő ápolás hiánya, van, aki hajlamosabb rá. A „tasakos” íny, amelyik nem tapad a fogra, könnyebben begyulladhat, és a sok gyulladás sorvadáshoz vezethet. A fogíny masszírozása megelőzheti a sorvadást. — A fogkő elmeszese- dett lepedők, ha az íny alá húzódik, szintén sorvadást okozhat. A téesznek van egy ultrahangos fogkő-el- távolítója, amit az ócsaiak minden hétfőn délután kettőtől hétig vehetnek igénybe. Egyébként nemcsak a szájhigiénia hiánya a probléma. Az emberek arra sem veszik a fáradságot, hogy félévenként megnézessék a fogaikat. Tudom, hogy kevés az idejük, de végül is a protézis megcsináltatása és cseréje sokkal időigényesebb. Bármiért képesek sorba állni, várni türelemmel, csak a fogorvosi rendelőben nem érnek rá. Hát igen. Minél jobban félünk, annál később megyünk el a fogorvoshoz, és minél később megyünk el, annál több okunk van félni. Pachner Edit A dicstelenül kimúlt KGST fajsúlyára jellemző, hogy a giccs, kacat és bóvlik gyűjtőhelyeit, az orAz emberek köszöntek egymásnak Még nem ébredtek fel Újhartyánban Február 11-én, hétfőn, este fél hétkor az új hártyám kultúrházban Béky László természetgyógyász tart előadást az egészséges életmódról. 8 «' ^riqp Üjhartyán alpolgármestere, Hümpiner János nem először dolgozik a községházán, 51 évvel ezelőtt, 1940- ben itt kezdte pályafutását mint jegyző. A világháború és a politika más irányba terelte, sokfajta foglalkozást kipróbált, míg a „Március 15.” Tsz-hez nem került, ahonnan 15 évvel ezelőtt ment nyugdíjba. Nem pályázott semmiféle politikusi címre, csakhogy amikor a polgármester, Sashegyi Mihály megbetegedett, a képviselő-testület őt választotta meg alpolgármesternek. Mint tősgyökeres új hártyám, kiválóan ismeri községe történetét: — A régi falu innen másfél-két kilométerre volt. A törökdúlás idején megsemmisült, csak a régi feljegyzésekből és leletekből tudjuk, hogy merre feküdt. Az új falut Grassalkovich herceg alapította. Ez a terület az ő birtokaihoz tartozott, Mária Terézia uralkodásának idején, 1740 és 1780 között hívott ide telepeseket bajor területről. Soroksárra is telepített németeket, akiknek egy része rövid idő múlva szintén ideköltözött. Minden telepes kapott földet — úgy mondták: fertályokat —, úgyhogy itt nem is volt nagybirtok. A 12 ezer kataszt- rális holdon hatezren gazdálkodtak. Szegénység nem volt, mindenki becsületesen dolgozott, még a napszámosoknak is megvolt a maguk háza, szőlője. Háború után a régi Űj- hartyán három részre szakadt, így lett belőle a mai Üjhartyán, Üjlengyel és Hernád. Akkor is az volt a törekvés, mi ma: aki csak teheti, legyen önálló. Az egyéni gazdaságokból termelőszövetkezeti csoport alakult, amit 1977-ben a hernádi Március 15. Tsz magába olvasztott. Ma szakcsoport működik a faluban. Jövőjéről a közeli hetekben tanácskoznak, de éjről egyelőre senki sem kíván nyilatkozni. A falusiak nagy része ingázik — Pestre, Dabasra, Öcsára —, akik pedig otthon maradtak, fóliáznak, kertészkednek. Huszonötén tartanak tehenet, mégpedig jól tejelőket. Itt is — mint most mindenütt — probléma a tej értékesítése. Az eddigi szállító, a Középmagyarországi Tejipari Vállalat váci üzeme tovább nem vállalja a szállítást, mondván, nem nyereséges. A Dabasi Tejipari Vállalat átveszi, de csak akkor, ha valaki Űjhartyánban összegyűjti. és Újlengyelből megoldja a szállítást. Az önkormányzatnak nincs könnyű dolga. Mert mi is fogadta a falu új vezetőit? — Rendezetlen viszonyokat találtunk. Most az alapoknál kell kezdenünk. Számba vesszük, milyen lehetőségeink vannak, hogy tovább tudjunk lépni. Hosszú távon az önkor mányzatnak kell gondoskodnia az itt lakók alapvető életfeltételeiről. — Vajon tudják-e finanszírozni bevételeikből a falu működtetését és fejlesztését? — A rendelkezésünkre álló erőforrásokból a napi gondokat megoldjuk. A fejlesztés lehetőségeit egy községi fórumon szeretnénk majd megtárgyalni, amit az önkormányzat kezdeményezett. A jövőben ilyen fórumokat, ha nem is gyakran, de rendszeresen össze fogunk hívni. A faluban ma 2800-an laknak, jelentős százalékban idősek. Űjabban sok fiatal család építkezik, nemrég osztottak ki számukra 47 házhelyet. Itt nincs állami, szövetkezeti építőipar, a házakat a család és a barátok kalákában építik. Hol látunk ilyen összetartást a nagyobb városokban?! Ennek ellenére az alpolgármester nincs megelégedve a közösségi szellemmel: — Ez a falu régen híres volt lakóinak összetartásáról! Mára sikerült kiirtani belőlük a közösségi érzést és a tenniakarást, hiába az önállóság és az önkormányzat, még nem ébredtek fel. Hogy csak egy egyszerű példát mondjak: régen az emberek köszöntek egymásnak az utcán. Ha több idejük volt, megálltak beszélgetni. És ma? Én, aki pedig 74 éve élek itt, nyugodtan végigmehetek a falun anélkül, hogy észre- vennének. Pedig nagyon fontos, hogy az ember érezze: egy közösség tagja, s a közösségért ö is felelős. Pachner Edit Ingyenes Lélegezz szabadon! Az alábbiakban nem motorfüstről lesz szó, most a cigarettafüst elleni akcióban szeretnénk részt venni. Megdöbbentő, de valós szám: hazánkban évente 27 millió cigaretta parázslik el, nem beszélve az egyéb dohánytermékről, szivarról, pipadohányról. Állítólagos stresszcsökken- tő hatása mellett a nikotin a tüdőrák elsődleges előidézője, markánsan besegít az infarktusba, rombolja a gyomor- és bélrendszert. Mindezt sokszor és sokan elmondták már — nem sok sikerrel. A dohányos embert az sem érdekli, nincs rá tekintettel, hogy a füst nemcsak rá, de Csendélet a gyáli piacon szágszerte viruló zugpiacokat „KGST-piacnak” becézik. Az illegális kereskedelem ezen formája jócskán betart az állami kereskedelemnek, ám a kiskereskedők még ennél is jobban érzik bevételelvonó hatását. Erről nyilatkozott a sajtónak dr. Locsmándi Béla, a KISOSZ elnökhelyettese. Patthelyzetűnek értékelte a legális és illegális kereskedelem közt dúló harcot, melyhez az illetékesek határozatlansága is hozzájárul. Ezt igazolja az aluljárókban folyó csen- cselés ellen meghirdetett, de zátonyra futott hadviselés, vagy a Gyált hetente elözönlő lengyel, román és szovjet turisták. Dr. Locsmándit aggodalommal tölti el ez a jelenség, egyrészt mint a kiskereskedők érdekvédelmi szervének egyik főtisztvi- selőjét, de úgy is, mint magánembert. A KGST- piacok ma már nem csupán az olcsó áruk „fóruma”, hovatovább legkedveltebb helye a bűnözésnek is. A legelgondolkoztatóbb az alábbi mondat: mi lesz itt nálunk, ha a Szovjetunióból milliók kelnek útra, s miután tőlünk nyugatra nem engedik be őket. Nálunk fog elakadni ez az áradat? A fentiekhez tessék hozzáadni a volt szocialista tábor országainak bűnözési statisztikáját... Évente frissítik Készül a Cégkódex Évente megjelenő cégkódex kiadására készül a Magyar Gazdasági Kamara, melyben a vállalatok, intézmények és minden más gazdasági egység alapinformációi mellett a cégek vezetőiről, kulcsembereiről is lelünk majd tájékoztatót. Az MGK nem véletlenül vállalkozott e nehéz fela környezetére is veszélyes. Próbáljunk leszokni — tanácsolják a doktorok. De hogyan? Ügy tűnik, van egy módszer. A Dohányfüstmentes Egyesület a közeljövőben indít egy 8 napos ingyenes tanfolyamot „Lélegezz szabadon!” címmel, mely az amerikai adventista egyház módszerein alapszik, az adventisták ilyen irányú sikereit óhajtják kamatoztatni. Jelentkezni lehet a 131- 8963 vagy 149-0590 312-es telefonon. Az érdeklődőkkel telefonon közük a tanfolyam helyét és idejét. adatra. A közelmúlt tapasztalatai azt bizonyítják, számtalan üzlet pont azért nem jött létre, vagy azért hiúsult meg, mert az érdekeit felek nem rendelkeztek biztos forrásból származó információkkal egymásról (ezt nevezik az üzleti életben referenciaínségnek). Az „arctalan” cég rossz ajánlólevél, s vonatkozik ez a vezetőkre is, legyen az igazgató, elnök, főkönyvelő, reklám- vagy marketingszakember. Nos, mindezt — a bemutatkozást — a jövőben a Cégkódex pótolja. Az érdeklődők, illetve a kiadványban megjelenni kívánók az Adatbank Kft.- nél kell bejelentsék ez irányú igényeiket 1991. július 1-jéig. Cím: 1428 Budapest, Postafiók 32. Pótinformációkat az ügyfélszolgálat ad a 183-1726-os telefonszámon, vagy személyes megkeresés esetén Budapesten, a XIV. kér.. An^ni 13. sz. a!-"" Ha e sorokat olvassák... Örkényi lappanasz Lapunk csütörtöki számának első oldalán tettük közzé a posta és a szerkesztőség közös felhívását. Ebben arra kértük olvasóinkat, jelezzék, ha a Pest Megyei Hírlap terjesztésében valami rendellenességet tapasztalnak, közösen igyekszünk azonnal segíteni a bajon. A kérésnek máris van foganatja. Kovács István Örkényi polgármester telefonált, ők bizony mindmáig nem tudják, jó vagy rossz lap-e a Dabasi Hírlap, ugyanis február elsejétől — ki tudja, miért — lapunk északi kiadását, azaz a gödöllői, váci, dunatáji, Buda vidéki mellékletet kapják. Az ügyben azonnal a posta közbenjárását kértük, ígéretet is kaptunk a hiba haladéktalan kijavítására. Ha e pár sort most már Örkényben is olvashatják, az illetékesek valóban intézkedtek. Ami pedig a bejelentést illeti, polgármester, úr, köszönjük. DABASI HÍRLAP Vezető munkatárs: Matula Gy. Oszkár, e Munkatárs: Pachner Edit. • Fogadónap minden hétfőn 14-től 17 óráig a szerkesztőségben. Címünk : Bp. Vili. kér., Somogyi B. u. 6. sz. P/.: 311. ír. sz. 1446. Telefon: 138-239S/283
