Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-10 / 8. szám

Hétfőn Mi mindenre jó a parabola A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXV. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM 1991. JANUÁR 10., CSÜTÖRTÖK Lesz érdekvédelmi egyesület A módszer ellen tiltakoznak Cazdakör Január 14-én, hétfőn 18 óra­kor a kaszinóban tartja soron következő összejövetelét a Ceg­lédi Gazdakör. Nándori József gazdálkodó tart diafilmes elő­adást a holland farmergazdál­kodásról. Az asztaltársaság összejövetele Január 14-én, hétfőn 17 órakor a városi könyvtárban tartja legközelebbi összejöve­telét a Kárpáti Aurél Irodal­mi Asztaltársaság. Zengellér Ferenc, az Erkel-zeneisikola tanára a ceglédi zenekarok történetéről szóló előadását hallgathatják meg az érdek­lődők. Egyre több családi ház tetején jelenik meg a műholdas tévémű­sorok vételére alkalmas parabolaantenna. A kábeltévé-háló­zaton ugyancsak sok ceglédi családhoz jutnak el a nyugat-eu­rópai műsorok, s érdekességként, kísérleti adások keretében he­lyi események videofelvételei is. Legutóbb Mácz István polgár­­mester újévi köszöntőjét láthatták (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Mit tudhatunk a Kossuth-erkélyről? Bosszú helyett a butaság Sajnálatos, szégyenletes ese- 15-én, délelőtt a már elíoga­meny történt Cegléden, való­színűleg szilveszter éjjelén. A féktelen „jókedv” egy becses történelmi ereklyében, az ún. Kossuth-erkélyben okozott kárt, amely a Szabadság (régen. Ár­pád) tér egyik látnivalója. Su­­rányi Dezső (Ceglédi Hírlap, 1991. jan, 7.) bosszúra gondol, sőt a demokráciaellenes poli­tikai bosszúról szóló utalást olvasok ki sorai közül. Én sok­kal inkább primitív erőfitog­tatást, tudatlanságot vélek fel­fedezni e sötét cselekedet moz­gatórugójaként. Többször ta­pasztaltam ugyanis, hogy a város lakói közül sokan nem tudják, hogy mi célt szolgáltak ezek a kőlapok/és aki tud is egy keveset a Szabadság téri Kossuth-emlékekről, annak is sokszor hiányosak, felszínesek az ismeretei. Lássuk tehát, mit tudhatunk a Kossuth-erkélyről. Buda, él­estétől 1848 márciusáig Pozsony volt Magyarország fővárosa, és mint főváros az országgyűlések leggyakoribb színhelye is. Az országgyűlési követek közül számosán a város vendéglőiben szálltak meg a tanácskozások időtartamára. Kossuth Lajos, Pest megye egyik követe a Zöldfa vendégfogadó rendsze­resen visszatérő vendége volt, itt szállt meg 1848-ban is, A pozsonyi országgvűléshez már március 13-án délután eljutott a bécsi forradalom, híre. és ez segítette az országgyűlési el­lenzéket a királyhoz intézendő felirati javaslat s szövegének az elfogadtatásában. Március dott szöveget újabb pontokkal — a közteherviseléssel és az úrbériség megszüntetésével — egészítették ki. Az országgyű­lés küldöttei, köztük Kossuth és Batthyány még ezen a dél­­előttön hajóra szálltak, és el­indultak Bécsbe a királyhoz. A bécsi udvari körök 2 napos huzavona után elfogadták a külön magyar kormány meg­alakítását, és a teljhatalommal felruházott nádor, István fő­herceg átadta Batthyány La­josnak a kormányalakítási megbízást A küldöttség már­cius 17-én este ért Pozsonyba és Kossuth. Lajos szállására, a Zöldfa ve n tiég fog a d óba, haza­térve annak erkélyéről mutat­ta be az összegyűlt tömegnek az első felelős magyar minisz­terelnököt, Batthyány Lajost. A jobbágyfelszabadítást nem hirdette ki Kossuth az erkély­ről, mert azt csak másnap, március' 18-án fogadta el az országgyűlés. A később lebontott Zöldfa­épület erkélyét sokáig a parla­menti múzeumban őrizték, in­nen került Ceglédre Sárkány József tanár úr, múzeumigaz­gató közreműködésével. 1962. szeptember 19-én, Kossuth szü­letésének 160. évfordulóján ál­lította fel a városi tanács jelen­legi formájában. A Kossuth­­erkélv állapota már régóta nagy gondot okozott a „turini körnek” és a múzeumnak, mert az időjárás nagyon ártott ne­ki. Kocsis Gyula 8 Az elmúlt hetekben több­­^ szőr foglalkoztunk lapunk ^ hasábjain a bölcsődék ügyé­­^ vei. A napokban a Kossuth ^ Művelődési Központ kama­­^ ratermében találkoztak a ^ szülők és gyermekintézme- S nyék dolgozói, azzal a nem i titkolt szándékkal, hogy § megfontolják egy érdekvé­­^ delmi egyesület létrehozá­si sát. Az elhangzott bevezető gon­dolatok szerint, a szervezők e fórumot már nem azért ren­dezték meg, mert a város ér­dekeit nem akarják megérteni. A bölcsődék bezárásának mód­szere ellen tiltakoznak. Bár el­telt már egy-két hét, még min­dig nem tudnak tanácsot adni, hogy honnan teremtsen elő az önkormányzat kilencmillió fo­rintot, mivel nem pénzügyi szakemberek. Ám úgy érzik, a képviselő-testületnek éppoly fontos kell hogy legyen a jö­vő nemzedéke és a polgárok nyugalma, mint amennyire a szülőknek az. Akadt, aki úgy vélekedett, fel sem vetődött az, hogy a dön­tés előtt jó lenne megkérdez­ni a szülők, a szakemberek vé­leményét; esetleg mérlegelhet­ték volna a változás várható érzelmi és pszichikai hatásait. Ezzel szemben — a jegyző­könyv tanúsága szerint — a testület elismerését fejezte ki az ad hoc bizottságnak a gyors és körültekintő munkájáért. Az előbbit aligha lehet vitat­ni, az utóbbit annál inkább. Megfejelő tájékoztatás nélkül, elhamarkodott és igen meg­alapozatlan határozat szüle­tett. Más hozzászóló szerencsét­len lépésnek tartotta, hogy mindjárt a bölcsődékkel kezd­ték. Főleg úgy, ahogy tették. Az egész hasonlított a koráb­bi években megszokott dönté­si mechanizmushoz: majd mi határozunk a fejetek fölött, ró­latok. A felszólaló nehezmé­nyezte, hogy körzetének kép­viselője nem hívta össze a vá­ros azon szeletének lakóit. Mondván: fontos témával fog­lalkozik az elöljáróság,' mi­ként képviselje a választó pol­gárai érdekeit? Némi aggoda­lomra ad okot, hogy esetleg ez a döntési mechanizmus a ké­sőbbiekben is folytatódik. Elhangzott az is, hogy a böl­csődékben a hirtelen összeho­zott munkatársakkal kell el­látni a teendőket, s foglalkozni az új emberkékkel megsoka­sodott — lelkileg megbolyga­tott — bölcsődésekkel. Egyre inkább érdeklődnek azok a szülők, akik az elkövetkező he­tekben mennek vissza dolgoz­ni, hogy jut-e hely csemetéik­nek. Akadt, aki megjegyezte, a szülők már belefáradtak ebbe az egészbe. Mindenesetre nem Januári programok Közgyűlés, kiállítás, bál A Magyar Honvédség ceglé­di helyőrségi klubjában e hónapban a hagyományos kis­csoportok működése és a szol­gáltatások mellett néhány egyéb rendezvényt is tarta­nak. Január 17-én 15 órától az éves közgyűlést rendezik meg. Az idei munka- és feladatter­vet beszélik meg. Utána az étteremben Dallos Gizella ma­gyarnóta- és cigányzene­­show-ja látható. Január 17-től 26-ig az eme­leti klubteremben Végli Haj­nalka, Eke Zsolt hadnagy és Matetics László hadnagy ama­tőr alkotóművészeik kamaraki­állítása tekinthető meg hét­köznapokon 9—17 óra között. A helyőrségi klub rendezé­sében január 15-én 9 órától a Dózsa György laktanyában dr. Lengyel László, a Pénzügyku­­tató Rt. elnök vezérigazgatója tart előadást „A magyar gaz­daság helyzete és kilátásai a választások után" címmel. A hagyományos farsangi bált csak február 23-án ren­dezik meg a tiszti klubban. (r.) s Nem erőszak a disznótor ^ Hídvégi Lajos helytörté­­^ neti kutató, lapunk külső ^ munkatársa évről évre si­ti kercsen szerepel az orszá­­^ gos néprajzi és nyelvjárá­­$ si gyűjtőpályázaton, a 5 legutóbbi, 1990. évi, har­­^ mincnyolcadikon a 197 pá- 1 lyázó közül negyedik lett. $ „Értsünk szót” 614 ceglédi 1 szólás és közmondás gyűj­­teményét kiadásra java­­!> solta a bírálóbizottság. Az anyag korántsem tartal­mazza a városunkban élő va­lamennyi szólást és közmon­dást, mert a pályázat szigorú feltétele szerint csupán csak azokat lehetett felvenni gyűj­teményébe, amelyek az évti­zedek során megjelent orszá­gos kiadványokban nincsenek meg, így ez a munka töredé­kes, mert a félezret jóval meghaladó gyűjteményen kí­vül a ceglédi nép még több ezer szólásmondást éltet. A gyűjtemény érdeme az. hogy felszínre hozta a ceglédi tájon termett, máshol nemigen hasz­nálatos sziporkázó nyelvi ké­peket és hasonlatokat. ízelí­tőül itt közlünk néhány szó­lásmondást. „Ráverték az ablakot” — erőszakosan zörgettek az abla­kán. „De nagyon siet azzal az adóssággal!” — a hitelező mondja, ha késnek a kölcsön visszaadásával. „Adtál Uram, de nincs benne köszönet!” — esőt, meleget, egyebet, ami már nagyon kellett, de most meg az a baj, hogy sokat. „Az agglegénynek kevesebb a bá­nata, de kevesebb!" az öröme.” — gondja, baja kevesebb, de nincs vigasztalása gyermek­ben, unokában. „Ez kinek a tulajdona? — Aki kérdi.” — ha a vendégnek megtetszik egy tárgy, a tulajdonos udva­riasan megajándékozza vele. „Áldás, békesség!” — köszön a házba belépő. „Alábbvaló vagy íöllebbvalónál!” — tré­fás szemrehányás, amiben van igazság is. „Állhatatlan em­ber” — nem következetes. „Nézd meg az anyját — vedd el a lányát” — amilyen az anya, olyanná válik a leánva is. ha asszony lesz. „Elanyát­­lanodik” — elfárad, kedvetlen. „Örök áron eladó” — elavult hirdetési szöveg, a feudaliz­mus emléke, akkor ugyanis nem mindert tulajdon volt örö­kös. „Kitartja az árát” — nem enged a portéka árából. „Meg ne ártson mán!” — tréfás felhívás, akkor mondja a há­ziasszony. ha a vendég keve­set szed a tálból. „Fölkelt az asztal” — befejeződött az evés, fölkeltek az asztaltól. „Bagó­hiten élnek” — nincsenek megesküdve. „Szállj le a bak­ról!” — anekdotái eredetű szó­lás, a tüzesen tervezőre mondjuk, ha terve megvalósít­hatatlan. „Embert ide nem le­het beengedni!” — olyan ren­detlen a lakás, hogy a vendég előtt csak szégyenkeznének. „Könnyű neked, de nehéz a becsületes embernek!” — tré­fás szólás, ami semmi össze­függésben sincs a becstelen­séggel. „Befűtöttek neki!” — megalázták, lehetetlenné tet­ték. megszégyenítették, lelep­lezték. „Beolvastak neki!” — megmondták szemébe az igaz­ságot. „Ne szurkapiszka, bicska!” — ne nyúlj hozzám, nem en­gedem. „Ez se bolondul mán meg!” — bolondul viselkedik az egyébként ép elméjű ém­­ber. „Ha még egyszer talál­kozunk, fizetek egv pohár bort!” — tréfás ígéret, ha az utcán már kétszer találkoztak ugyanazon a napon az ismerő­sök. barátok. „Jöhetne mán a borjú!” — tréfás szólás a nagvevőre, bizalmasan, maguk között, ha az illető nem bír jóllakni, enne még. „Majd csak kiböjtöljük!” — a téli hi­deget, pénztelenséget, munka­nélküliséget stb. kellemetlen állapotot. „Buta, mint hat pár rendőrcsizma!” — nagyon bu­ta. „Olyan buta, mint a sötét éjszaka!” — nagyon buta. „Bőg a butaságtól” — a na­gyon buta ember. „Búval bé­lelt” — szomorú. „Cégéres gazember” — a már büntetett emberhez hasonló, akinek sok van a rovásán. „Mondok én annál cifrábbat is!” — aki a hallott szenzációt túl akarja licitálni. „A cinke kudusa (koldus) a veréb.” — a potyaleső. aki mások szerencséjéből él, mint a kibic a kártyások között. „Varjú mondja a szeminek, hogy csecsebogyó!” — átok, annyi, mintha mondaná, akasszanak föl! „Fogadott cse­léd” — alkalmazott. Ellentét­ben a cseléddel, aki a gazda gyermeke. „Csizmadiának lyu­kas a csizmája, szabónak ron­gyos a ruhája, tanítónak rossz a gyereke” — a mesterség nem mindig jellemző a mesterre, inkább az ellenkezője igaz. „Csöcsösödik. farosodik" — a növendék leány. „Nagy debel­­la” — kövér, magas nő. „Disz­nó szerencséje van” — na­gyobb szerencse érte. „Nem erőszak a disznótor!” — mond­ja vállát vonva a fölajánló, akinek meghívását, ajándékát nem fogadja el valaki. Hídvégi Lajos az ominózus testületi ülés előtt egy órával kellett volna össze­hívni az óvodavezetőket, hogy melyik intézménybe mennyi apróságot tudnak befogadni. Az az aggály is megfogal­mazódott: igaz, hogy mostan­ság nem születik oly sok gyer­mek. Ám a világra jött kicsi­nyek száma évek óta hasonló. Viszont elgondolkoztató az, hogy két-három esztendő múl­va a népesedési csúcs fiataljai maguk is szülők lesznek. Végül is a jelenlevők nagy többséggel úgy döntöttek, hogy körülbelül két héten belül lét­rehozzák az érdekvédelmi egyesületet. F. F. Már csak százan Ütemlassulás A közelmúltban megírtuk, hogy az építőanyagok nagy­mértékű drágulása ellenére nem csökkent Cegléden az évenként kiadott építési en­gedélyek száma. Az érem má­sik oldala viszont, hogy az építkezések egyre inkább el­húzódnak, több évet is igény­be vesznek, míg lakhatási en­gedélyt kérnek és kapnak a tulajdonosok. 1989-ben még 150 lakhatási engedélyt adtaik ki Cegléden, tavaly már csak 100-at. De ki fizeti a gépészt ? Már a mozi sem a régi A ceglédberceli Dózsa Műve­lődési Házban heti két alka­lommal — hétvégén — a Pest Megyei Moziüzemi Vállalattal kötött szerződés alapján rend­szeres a filmvetítés. A 240 sze­mélyes nagyteremben átlago­san 90—10Ö néző figyeli az utóbbi időben, szinte kizáró­lag csak amerikai filmek egy­re vérfagyasztóbb jeleneteit. A „Kedvencek temetője” cí­mű horrorban például — talán csak az újszerű meghökkentés miatt — már egészen leszállí­tották a gyilkosok korhatárát. A kétéves „főhős” gátlástala­nul követi el rémséges tetteit, a néhány évvel idősebb nézők nem kis ámulatára. — Csodálkozunk, hogy jön a sátánizmus — jegyezte meg alig titkolt elkeseredéssel Plu­tzer Lenért, a művelődési ház igazgatója. Ügy látszik azonban, hogy az egvfőret?) csak vetítő­­vásznon dühöngő filmbeli sza­­dizmus sem tudja a „mozizás” jelenét és jövőjét garantálni Ceglédbercelen (és persze más településeken). A Pest Megyei Moziüzemi Váila'at ugyanis — nyilván saját költségeinek nö­vekedése miatt — alaposan megemelte a vetítés, filmköl­csönzés. -szállítás feltételeit. A művelődési ház igazgatója elmondta, hogv számításai sze­rint a vállalat összességében 2500 forintot kér filmenként, saját tevékenysége, a felszá­molt rezsi és persze a haszon kikalikulálása alapján. Ebben az összegben ott vannak a pro­pagandaköltségek, a szervezés, szállítás is. Ugyanakkor a ház­ban egy vetítés bevétele átla­gosan 3—3,5 ezer forint. Így tehát marad 500, jó esetben 1000 forint eme szórakozásnak he­lyet adó intézmény költségei­nek a fedezésére. Mert valami­ből a fűtést, világítást is fizet­ni kell. Kezdeményezték már, hogy a moziüzemtől megvennék a vetítőgépet, s vállalkoznának valamilyen módon a filmek közvetlen kölcsönzésére és szállítására. A vállalt azonban nem hajlandó áruba bocsáta­ni a vetítés legfőbb technikai eszközét. Sőt, mint kiderült, a moziüzemi vállalt még any­­nyira monopolhelyzetben van, hogy filmet végsősoron csak rajtuk keresztül tudnának sze­rezni. Így hát három lehetőség kö­zül lehet választani: felemelik az eddig egységesen 35 forint­be kerülő belépődíjakat a szük­séges mértékben, vagy az ön­­kormányzat átvállalja a költsé­gek egy részét. Na de éppen az ilyen filmekért? Egyáltalán: még az sem bizonyos, hogy ki fizeti a mozigépészt?! Harma­dik variációnak marad az a lehetőség, hogv megszűnik a mozi a faluban. Mindenesetre az már látható, „a balhét” eb­ben az esetben is az önkor­mányzat viszi el... Kézilabda Jó rajt a kupában A férfi kézilabda NB l/B tavaszi idényére készülő Ceg­lédi Közgép együttese az edzé­sek mellett indul a fővárosban megrendezésre kerülő Cséfai Kupában. Jól sikerült a ceglé­diek rajtja, hiszen mindkét ta­lálkozót megnyerték. Előbb le­győzték az ugyancsak NB I B-s III. kér TTVE-t — a másik csoport listavezetőjét —, majd diadalmaskodtak a szerényebb képességű BHG ellen is. Ceglédi Közgép—III, kér. TTVE 30-27 (15-9) Szünet után felzárkóztak a kerületiek, de arra nem volt esélyük, hogy fordítani is tud­janak az eredményen. Időn­ként, főleg az első félidőben egészen jól játszott a csapat. Tóth B. és Túlik egyaránt hat-hat gólt szerzett. Ceglédi Közgép—BHG SE 27-23 (12-10) Itt a fiatalok is több lehető­séget kaptak. A Közgép már 25-18-ra is vezetett. A legtöbb gólt itt Tóth (6), Etédi (4)‘. Kökény (4) dobta. A ceglédieknél a két talál­kozón a következők jutottak szóhoz: Bognár, Turóczi, Visz­­kok (kapusok). Etédi. Rácz, Körtvélyesi. Kökény. Tündik, Tóth B.. Vántus. Dávid. Sza­­lisznyó, Túlik, Csömöri, Ko­vács. U. L. CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér X. 9 A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. 9 munkatárs: Rozgo­­nyl István és Tóth Ferenc. • Postacím: Cegléd, PL 19. 2701. Telefax és telefon: (20) 11-400. ® Telex: 22-6353. 9 Hirdetés­felvétel : Hírlapkiadó Vállalat Közönségszolgálata, Cégied, Te­leki u. 30.: kedd, csütörtök, péntek 9-töl 12-lg, szerdán: 10— 17 óráig. Telefon: (20) 10-763. (ISSN: 0133—2600)

Next

/
Thumbnails
Contents