Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-10 / 8. szám
Hétfőn Mi mindenre jó a parabola A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXV. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM 1991. JANUÁR 10., CSÜTÖRTÖK Lesz érdekvédelmi egyesület A módszer ellen tiltakoznak Cazdakör Január 14-én, hétfőn 18 órakor a kaszinóban tartja soron következő összejövetelét a Ceglédi Gazdakör. Nándori József gazdálkodó tart diafilmes előadást a holland farmergazdálkodásról. Az asztaltársaság összejövetele Január 14-én, hétfőn 17 órakor a városi könyvtárban tartja legközelebbi összejövetelét a Kárpáti Aurél Irodalmi Asztaltársaság. Zengellér Ferenc, az Erkel-zeneisikola tanára a ceglédi zenekarok történetéről szóló előadását hallgathatják meg az érdeklődők. Egyre több családi ház tetején jelenik meg a műholdas tévéműsorok vételére alkalmas parabolaantenna. A kábeltévé-hálózaton ugyancsak sok ceglédi családhoz jutnak el a nyugat-európai műsorok, s érdekességként, kísérleti adások keretében helyi események videofelvételei is. Legutóbb Mácz István polgármester újévi köszöntőjét láthatták (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Mit tudhatunk a Kossuth-erkélyről? Bosszú helyett a butaság Sajnálatos, szégyenletes ese- 15-én, délelőtt a már elíogameny történt Cegléden, valószínűleg szilveszter éjjelén. A féktelen „jókedv” egy becses történelmi ereklyében, az ún. Kossuth-erkélyben okozott kárt, amely a Szabadság (régen. Árpád) tér egyik látnivalója. Surányi Dezső (Ceglédi Hírlap, 1991. jan, 7.) bosszúra gondol, sőt a demokráciaellenes politikai bosszúról szóló utalást olvasok ki sorai közül. Én sokkal inkább primitív erőfitogtatást, tudatlanságot vélek felfedezni e sötét cselekedet mozgatórugójaként. Többször tapasztaltam ugyanis, hogy a város lakói közül sokan nem tudják, hogy mi célt szolgáltak ezek a kőlapok/és aki tud is egy keveset a Szabadság téri Kossuth-emlékekről, annak is sokszor hiányosak, felszínesek az ismeretei. Lássuk tehát, mit tudhatunk a Kossuth-erkélyről. Buda, élestétől 1848 márciusáig Pozsony volt Magyarország fővárosa, és mint főváros az országgyűlések leggyakoribb színhelye is. Az országgyűlési követek közül számosán a város vendéglőiben szálltak meg a tanácskozások időtartamára. Kossuth Lajos, Pest megye egyik követe a Zöldfa vendégfogadó rendszeresen visszatérő vendége volt, itt szállt meg 1848-ban is, A pozsonyi országgvűléshez már március 13-án délután eljutott a bécsi forradalom, híre. és ez segítette az országgyűlési ellenzéket a királyhoz intézendő felirati javaslat s szövegének az elfogadtatásában. Március dott szöveget újabb pontokkal — a közteherviseléssel és az úrbériség megszüntetésével — egészítették ki. Az országgyűlés küldöttei, köztük Kossuth és Batthyány még ezen a délelőttön hajóra szálltak, és elindultak Bécsbe a királyhoz. A bécsi udvari körök 2 napos huzavona után elfogadták a külön magyar kormány megalakítását, és a teljhatalommal felruházott nádor, István főherceg átadta Batthyány Lajosnak a kormányalakítási megbízást A küldöttség március 17-én este ért Pozsonyba és Kossuth. Lajos szállására, a Zöldfa ve n tiég fog a d óba, hazatérve annak erkélyéről mutatta be az összegyűlt tömegnek az első felelős magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajost. A jobbágyfelszabadítást nem hirdette ki Kossuth az erkélyről, mert azt csak másnap, március' 18-án fogadta el az országgyűlés. A később lebontott Zöldfaépület erkélyét sokáig a parlamenti múzeumban őrizték, innen került Ceglédre Sárkány József tanár úr, múzeumigazgató közreműködésével. 1962. szeptember 19-én, Kossuth születésének 160. évfordulóján állította fel a városi tanács jelenlegi formájában. A Kossutherkélv állapota már régóta nagy gondot okozott a „turini körnek” és a múzeumnak, mert az időjárás nagyon ártott neki. Kocsis Gyula 8 Az elmúlt hetekben több^ szőr foglalkoztunk lapunk ^ hasábjain a bölcsődék ügyé^ vei. A napokban a Kossuth ^ Művelődési Központ kama^ ratermében találkoztak a ^ szülők és gyermekintézme- S nyék dolgozói, azzal a nem i titkolt szándékkal, hogy § megfontolják egy érdekvé^ delmi egyesület létrehozási sát. Az elhangzott bevezető gondolatok szerint, a szervezők e fórumot már nem azért rendezték meg, mert a város érdekeit nem akarják megérteni. A bölcsődék bezárásának módszere ellen tiltakoznak. Bár eltelt már egy-két hét, még mindig nem tudnak tanácsot adni, hogy honnan teremtsen elő az önkormányzat kilencmillió forintot, mivel nem pénzügyi szakemberek. Ám úgy érzik, a képviselő-testületnek éppoly fontos kell hogy legyen a jövő nemzedéke és a polgárok nyugalma, mint amennyire a szülőknek az. Akadt, aki úgy vélekedett, fel sem vetődött az, hogy a döntés előtt jó lenne megkérdezni a szülők, a szakemberek véleményét; esetleg mérlegelhették volna a változás várható érzelmi és pszichikai hatásait. Ezzel szemben — a jegyzőkönyv tanúsága szerint — a testület elismerését fejezte ki az ad hoc bizottságnak a gyors és körültekintő munkájáért. Az előbbit aligha lehet vitatni, az utóbbit annál inkább. Megfejelő tájékoztatás nélkül, elhamarkodott és igen megalapozatlan határozat született. Más hozzászóló szerencsétlen lépésnek tartotta, hogy mindjárt a bölcsődékkel kezdték. Főleg úgy, ahogy tették. Az egész hasonlított a korábbi években megszokott döntési mechanizmushoz: majd mi határozunk a fejetek fölött, rólatok. A felszólaló nehezményezte, hogy körzetének képviselője nem hívta össze a város azon szeletének lakóit. Mondván: fontos témával foglalkozik az elöljáróság,' miként képviselje a választó polgárai érdekeit? Némi aggodalomra ad okot, hogy esetleg ez a döntési mechanizmus a későbbiekben is folytatódik. Elhangzott az is, hogy a bölcsődékben a hirtelen összehozott munkatársakkal kell ellátni a teendőket, s foglalkozni az új emberkékkel megsokasodott — lelkileg megbolygatott — bölcsődésekkel. Egyre inkább érdeklődnek azok a szülők, akik az elkövetkező hetekben mennek vissza dolgozni, hogy jut-e hely csemetéiknek. Akadt, aki megjegyezte, a szülők már belefáradtak ebbe az egészbe. Mindenesetre nem Januári programok Közgyűlés, kiállítás, bál A Magyar Honvédség ceglédi helyőrségi klubjában e hónapban a hagyományos kiscsoportok működése és a szolgáltatások mellett néhány egyéb rendezvényt is tartanak. Január 17-én 15 órától az éves közgyűlést rendezik meg. Az idei munka- és feladattervet beszélik meg. Utána az étteremben Dallos Gizella magyarnóta- és cigányzeneshow-ja látható. Január 17-től 26-ig az emeleti klubteremben Végli Hajnalka, Eke Zsolt hadnagy és Matetics László hadnagy amatőr alkotóművészeik kamarakiállítása tekinthető meg hétköznapokon 9—17 óra között. A helyőrségi klub rendezésében január 15-én 9 órától a Dózsa György laktanyában dr. Lengyel László, a Pénzügykutató Rt. elnök vezérigazgatója tart előadást „A magyar gazdaság helyzete és kilátásai a választások után" címmel. A hagyományos farsangi bált csak február 23-án rendezik meg a tiszti klubban. (r.) s Nem erőszak a disznótor ^ Hídvégi Lajos helytörté^ neti kutató, lapunk külső ^ munkatársa évről évre siti kercsen szerepel az orszá^ gos néprajzi és nyelvjárá$ si gyűjtőpályázaton, a 5 legutóbbi, 1990. évi, har^ mincnyolcadikon a 197 pá- 1 lyázó közül negyedik lett. $ „Értsünk szót” 614 ceglédi 1 szólás és közmondás gyűjteményét kiadásra java!> solta a bírálóbizottság. Az anyag korántsem tartalmazza a városunkban élő valamennyi szólást és közmondást, mert a pályázat szigorú feltétele szerint csupán csak azokat lehetett felvenni gyűjteményébe, amelyek az évtizedek során megjelent országos kiadványokban nincsenek meg, így ez a munka töredékes, mert a félezret jóval meghaladó gyűjteményen kívül a ceglédi nép még több ezer szólásmondást éltet. A gyűjtemény érdeme az. hogy felszínre hozta a ceglédi tájon termett, máshol nemigen használatos sziporkázó nyelvi képeket és hasonlatokat. ízelítőül itt közlünk néhány szólásmondást. „Ráverték az ablakot” — erőszakosan zörgettek az ablakán. „De nagyon siet azzal az adóssággal!” — a hitelező mondja, ha késnek a kölcsön visszaadásával. „Adtál Uram, de nincs benne köszönet!” — esőt, meleget, egyebet, ami már nagyon kellett, de most meg az a baj, hogy sokat. „Az agglegénynek kevesebb a bánata, de kevesebb!" az öröme.” — gondja, baja kevesebb, de nincs vigasztalása gyermekben, unokában. „Ez kinek a tulajdona? — Aki kérdi.” — ha a vendégnek megtetszik egy tárgy, a tulajdonos udvariasan megajándékozza vele. „Áldás, békesség!” — köszön a házba belépő. „Alábbvaló vagy íöllebbvalónál!” — tréfás szemrehányás, amiben van igazság is. „Állhatatlan ember” — nem következetes. „Nézd meg az anyját — vedd el a lányát” — amilyen az anya, olyanná válik a leánva is. ha asszony lesz. „Elanyátlanodik” — elfárad, kedvetlen. „Örök áron eladó” — elavult hirdetési szöveg, a feudalizmus emléke, akkor ugyanis nem mindert tulajdon volt örökös. „Kitartja az árát” — nem enged a portéka árából. „Meg ne ártson mán!” — tréfás felhívás, akkor mondja a háziasszony. ha a vendég keveset szed a tálból. „Fölkelt az asztal” — befejeződött az evés, fölkeltek az asztaltól. „Bagóhiten élnek” — nincsenek megesküdve. „Szállj le a bakról!” — anekdotái eredetű szólás, a tüzesen tervezőre mondjuk, ha terve megvalósíthatatlan. „Embert ide nem lehet beengedni!” — olyan rendetlen a lakás, hogy a vendég előtt csak szégyenkeznének. „Könnyű neked, de nehéz a becsületes embernek!” — tréfás szólás, ami semmi összefüggésben sincs a becstelenséggel. „Befűtöttek neki!” — megalázták, lehetetlenné tették. megszégyenítették, leleplezték. „Beolvastak neki!” — megmondták szemébe az igazságot. „Ne szurkapiszka, bicska!” — ne nyúlj hozzám, nem engedem. „Ez se bolondul mán meg!” — bolondul viselkedik az egyébként ép elméjű émber. „Ha még egyszer találkozunk, fizetek egv pohár bort!” — tréfás ígéret, ha az utcán már kétszer találkoztak ugyanazon a napon az ismerősök. barátok. „Jöhetne mán a borjú!” — tréfás szólás a nagvevőre, bizalmasan, maguk között, ha az illető nem bír jóllakni, enne még. „Majd csak kiböjtöljük!” — a téli hideget, pénztelenséget, munkanélküliséget stb. kellemetlen állapotot. „Buta, mint hat pár rendőrcsizma!” — nagyon buta. „Olyan buta, mint a sötét éjszaka!” — nagyon buta. „Bőg a butaságtól” — a nagyon buta ember. „Búval bélelt” — szomorú. „Cégéres gazember” — a már büntetett emberhez hasonló, akinek sok van a rovásán. „Mondok én annál cifrábbat is!” — aki a hallott szenzációt túl akarja licitálni. „A cinke kudusa (koldus) a veréb.” — a potyaleső. aki mások szerencséjéből él, mint a kibic a kártyások között. „Varjú mondja a szeminek, hogy csecsebogyó!” — átok, annyi, mintha mondaná, akasszanak föl! „Fogadott cseléd” — alkalmazott. Ellentétben a cseléddel, aki a gazda gyermeke. „Csizmadiának lyukas a csizmája, szabónak rongyos a ruhája, tanítónak rossz a gyereke” — a mesterség nem mindig jellemző a mesterre, inkább az ellenkezője igaz. „Csöcsösödik. farosodik" — a növendék leány. „Nagy debella” — kövér, magas nő. „Disznó szerencséje van” — nagyobb szerencse érte. „Nem erőszak a disznótor!” — mondja vállát vonva a fölajánló, akinek meghívását, ajándékát nem fogadja el valaki. Hídvégi Lajos az ominózus testületi ülés előtt egy órával kellett volna összehívni az óvodavezetőket, hogy melyik intézménybe mennyi apróságot tudnak befogadni. Az az aggály is megfogalmazódott: igaz, hogy mostanság nem születik oly sok gyermek. Ám a világra jött kicsinyek száma évek óta hasonló. Viszont elgondolkoztató az, hogy két-három esztendő múlva a népesedési csúcs fiataljai maguk is szülők lesznek. Végül is a jelenlevők nagy többséggel úgy döntöttek, hogy körülbelül két héten belül létrehozzák az érdekvédelmi egyesületet. F. F. Már csak százan Ütemlassulás A közelmúltban megírtuk, hogy az építőanyagok nagymértékű drágulása ellenére nem csökkent Cegléden az évenként kiadott építési engedélyek száma. Az érem másik oldala viszont, hogy az építkezések egyre inkább elhúzódnak, több évet is igénybe vesznek, míg lakhatási engedélyt kérnek és kapnak a tulajdonosok. 1989-ben még 150 lakhatási engedélyt adtaik ki Cegléden, tavaly már csak 100-at. De ki fizeti a gépészt ? Már a mozi sem a régi A ceglédberceli Dózsa Művelődési Házban heti két alkalommal — hétvégén — a Pest Megyei Moziüzemi Vállalattal kötött szerződés alapján rendszeres a filmvetítés. A 240 személyes nagyteremben átlagosan 90—10Ö néző figyeli az utóbbi időben, szinte kizárólag csak amerikai filmek egyre vérfagyasztóbb jeleneteit. A „Kedvencek temetője” című horrorban például — talán csak az újszerű meghökkentés miatt — már egészen leszállították a gyilkosok korhatárát. A kétéves „főhős” gátlástalanul követi el rémséges tetteit, a néhány évvel idősebb nézők nem kis ámulatára. — Csodálkozunk, hogy jön a sátánizmus — jegyezte meg alig titkolt elkeseredéssel Plutzer Lenért, a művelődési ház igazgatója. Ügy látszik azonban, hogy az egvfőret?) csak vetítővásznon dühöngő filmbeli szadizmus sem tudja a „mozizás” jelenét és jövőjét garantálni Ceglédbercelen (és persze más településeken). A Pest Megyei Moziüzemi Váila'at ugyanis — nyilván saját költségeinek növekedése miatt — alaposan megemelte a vetítés, filmkölcsönzés. -szállítás feltételeit. A művelődési ház igazgatója elmondta, hogv számításai szerint a vállalat összességében 2500 forintot kér filmenként, saját tevékenysége, a felszámolt rezsi és persze a haszon kikalikulálása alapján. Ebben az összegben ott vannak a propagandaköltségek, a szervezés, szállítás is. Ugyanakkor a házban egy vetítés bevétele átlagosan 3—3,5 ezer forint. Így tehát marad 500, jó esetben 1000 forint eme szórakozásnak helyet adó intézmény költségeinek a fedezésére. Mert valamiből a fűtést, világítást is fizetni kell. Kezdeményezték már, hogy a moziüzemtől megvennék a vetítőgépet, s vállalkoznának valamilyen módon a filmek közvetlen kölcsönzésére és szállítására. A vállalt azonban nem hajlandó áruba bocsátani a vetítés legfőbb technikai eszközét. Sőt, mint kiderült, a moziüzemi vállalt még anynyira monopolhelyzetben van, hogy filmet végsősoron csak rajtuk keresztül tudnának szerezni. Így hát három lehetőség közül lehet választani: felemelik az eddig egységesen 35 forintbe kerülő belépődíjakat a szükséges mértékben, vagy az önkormányzat átvállalja a költségek egy részét. Na de éppen az ilyen filmekért? Egyáltalán: még az sem bizonyos, hogy ki fizeti a mozigépészt?! Harmadik variációnak marad az a lehetőség, hogv megszűnik a mozi a faluban. Mindenesetre az már látható, „a balhét” ebben az esetben is az önkormányzat viszi el... Kézilabda Jó rajt a kupában A férfi kézilabda NB l/B tavaszi idényére készülő Ceglédi Közgép együttese az edzések mellett indul a fővárosban megrendezésre kerülő Cséfai Kupában. Jól sikerült a ceglédiek rajtja, hiszen mindkét találkozót megnyerték. Előbb legyőzték az ugyancsak NB I B-s III. kér TTVE-t — a másik csoport listavezetőjét —, majd diadalmaskodtak a szerényebb képességű BHG ellen is. Ceglédi Közgép—III, kér. TTVE 30-27 (15-9) Szünet után felzárkóztak a kerületiek, de arra nem volt esélyük, hogy fordítani is tudjanak az eredményen. Időnként, főleg az első félidőben egészen jól játszott a csapat. Tóth B. és Túlik egyaránt hat-hat gólt szerzett. Ceglédi Közgép—BHG SE 27-23 (12-10) Itt a fiatalok is több lehetőséget kaptak. A Közgép már 25-18-ra is vezetett. A legtöbb gólt itt Tóth (6), Etédi (4)‘. Kökény (4) dobta. A ceglédieknél a két találkozón a következők jutottak szóhoz: Bognár, Turóczi, Viszkok (kapusok). Etédi. Rácz, Körtvélyesi. Kökény. Tündik, Tóth B.. Vántus. Dávid. Szalisznyó, Túlik, Csömöri, Kovács. U. L. CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér X. 9 A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. 9 munkatárs: Rozgonyl István és Tóth Ferenc. • Postacím: Cegléd, PL 19. 2701. Telefax és telefon: (20) 11-400. ® Telex: 22-6353. 9 Hirdetésfelvétel : Hírlapkiadó Vállalat Közönségszolgálata, Cégied, Teleki u. 30.: kedd, csütörtök, péntek 9-töl 12-lg, szerdán: 10— 17 óráig. Telefon: (20) 10-763. (ISSN: 0133—2600)
