Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-09 / 7. szám

1991. JANUAR 9.. SZERDA 3 Aff ADJ FEGYVERT A HONVÉDELMI ÁLLAMTITKÁR KEZÉBE Katona Tamás a miniszterelnök A köztársasági megbízott egészségi állapotáról Katona Tamás történész, a Külügyminisztérium politikai ál­lamtitkára a kormányzat egyik legnépszerűbb tisztségviselője. Szakértelmét, felkészültségét nem csak a koalíció, de az ellen­zéki pártok is nagyra értékelik. Vácott különösen nagy tiszte­letnek örvend, amit az is bizonyít, hogy az MDF párton kí­vüli jelöltjeként itt választották országgyűlési képviselővé. Az államtitkár a közelmúlt­ban a helyi önkormányzat tag­jaival találkozott, beszámolt képviselői, külügyi ténykedé­séről, majd tájékoztatta őket a kormány munkájáról. A be­szélgetést felvételről hétfőn közvetítette a helyi kábeltele­vízió. Volt egy Két gyenge órája A közvéleményt — a napok­ban megjelent orvosi közle­mény kapcsán is aggasztja a miniszterelnök, Antall József egészségi állapota. Milyen sú­lyos a kormányfő betegsége, képes-e egészsége súlyos rom­lása nélkül ellátni a minisz­terelnöki teendőket? Katona Ő mondta Fordítva A belügyi tárca új veze­tőjét, dr. Boross Pétert fog­ta vattatóra (91/1.) a Beszé­lő. A nyílt hangú szópár­baj örömére szolgál az ol­vasónak, mért hiszen nem ál-, hanem valóságos állás­pontokat ismerhet meg. Ami akkor is öröm, ha az esz­mecsere szövegével ismer­kedővé, rá kell jönnünk: sem a kérdező, sem a vála­szoló nem mentes előítéle­tektől és elfogultságoktól. Seregnyi kérdésben le­hetne tehát vitánk mind a kérdésekben, mind a vála­szokban foglaltakkal, ám megelégszünk egyetlen, de talán a leglényegesebb szö­vegrész nagyító alá helyezé­sével. A miniszter úr ugyan­is azt mondotta, „ ... az a felfogásom, hogy ha kitel­jesedik a társadalmi de­mokrácia, akkor az elvisel egy hierarchizált, kemény, mozgástérrel, intézkedőké­pességgel felruházott rend­őrséget." Hogyan is van ez? Elő­ször a kiteljesedő társadal­mi demokrácia, s majd csak azután a szerepét be­töltő rendőrség? Nincsen itt valami tévedés? De bi­zony van! Mégpedig a ve­szedelmes tévedések közül való. Ha ugyanis ez a sor­rend érvényesül — és saj­nálatosan sok a bizonyíték erre napjainkban —, akkor csekély a remény rá: való­ban kiteljesedhet a társa­dalmi demokrácia. Az alvi­lágtól rettegő, félelemben élő, az elképesztő iramban növekvő bűnözéstől magát, szeretteit, csekélyke javait megóvni nem tudó átlag­polgár először nem kitelje­sedő demokráciáról, hanem minimális rendről, bizton­ságról álmodik. Ha most mindaddig csu­pán álmodnia lehet erről, amíg ránk nem köszönt a kigömbölyödött-teljesedett demokrácia, akkor bizony az álmaink egyre lidérce­sebbek lesznek ... illetve: már ma is azok. A megye bűnözési adatai — az or­szágban, a fővárost nem számítva, itt történik a leg­több bűncselekmény — saj­nálatosan alapos okot ad­nak ezekre a lidérces ál­mokra, azaz jogos a kérdés: talán-talán nem lehetne, kellene egyszerre, azaz együtt fejleszteni a ket­tőt, a demokráciát is, meg a demokráciát védő rendőr­séget? Félő ugyanis, ha kü­lönválnak, egészen más és nem a demokrácia teljese­dik ki... KLIENS Tamás e kérdésről a követke­zőket mondta: Pillanatnyilag úgy néz ki (ahogy az a megjelent közle­ményben is szerepelt) — a betegség nem befolyásolja An­tall József munkaképességét, pontosabban a kormányfő cse­lekvőképessége „jól karban­tartható”. A terápiás kezelés nagyon kellemetlen mellékha­tásokkal jár, ezt Antall Jó­zsefen is látni. A kormányfő a kezeléseket nehezen viseli. A sugárkezeléseknek még előt­te van. Azt próbáltuk, hogy legalább ezek ne Magyaror­szágon történjenek az elavult felszerelés miatt, hiszen sok­szor több kárt okozunk velük, mint amennyi hasznot. Azt kell mondani, hogy a minisz­terelnökre (a betegség, a ke­zelés) nem gyakorolt igazán leverő hatást, bár volt egy-két gyenge órája, hiszen a kezelés nagyon igénybe veszi. Furcsa ugyanakkor, hogy ez az álla­pot egyfajta felszabadító ha­tást gyakorol rá. Az egyik önkormányzati képviselő kérdése kapcsán Ka­tona Tamás szólt a vissza­adott egyházi iskolákkal kap­csolatos aggodalmakról. Vác mindig is iskolaváros volt, a piaristáknak itt nagy hagyományai vannak, s egyéb­ként se a piaristáké lesz az egyetlen váci középiskola. Igenis 'ki kell használni azt a lehetőséget, hogy a piaristák’ noviciátusa idejön. Ez annyit jelent, hogy a rend Vácott ta­nárokat fog képezni, a tanárok a gyakorlóiskolában fognak tanítani. Tehát így még többet ki fognak hozni a kis létszámú osztályokból. Katona Tamás a beszélgetés során elmondta Véleményét a kormány néhány miniszteré­nek, államtitkárának tevé­kenységéről is. A nehéz időkben kinyitotta a száját Beke Kata művelődési és közoktatási politikai államtit­kár mint ismeretes, a pedagó­gustüntetés során elmarasz­talta volt pedagógustársait, személyében olyan ember ke­rült a minisztériumba, aki a nehéz (pártállami) időkben nagyra nyitotta száját a peda­gógusok ügyében, aki a peda­gógusok szervezkedésének egyik elindítója volt. Egymaga azonban beleütközött annak az ellenséges apparátusnak a betonfalába, s ha az oktatás­ügyben valami sikert akarunk elérni, ezt a kemény falat fel kell robbantanunk. Clatz Fe­renc (korábbi művelődésügyi miniszter) elkezdte ezt a fa­lat lerombolni. Glatz Ferenc azonban MSZMP-tag volt, s a miniszterelnök nagyon ragasz­kodott ahhoz, hogy az új kor­mányzatnak egyetlen olyan tagja se legyen, aki akár egyetlen percig is MSZMP-s volt. Ha mi a Szocialista Párt­tal egy koalícióban tudtunk volna lenni, akkor lett volna mód akár Glatz Ferenc, akár Horn Gyula megtartására. A Honvédelmi Minisztérium vezetéséről a külügyi állam­titkár a következő jellemzést adta: A kapkodás nem hatékony Für Lajos kinevezése telje­sen az én személyes felelőssé­gem, mert valakinek a (hon­védelmi) miniszteri kinevezé­sét akartam meggátolni. Ügy gondoltam, hogy az illető na­gyon ambiciózusan, jól, hihe­tetlen ügybuzgalommal dolgo­zik, csupán az egyénisége olyan, hogy.nem. lehet fegy­vert adni a kezébe, hogy fö­lötte egy ilyen rendkívül prak­tikus eszű, jó humorú ember, mint Für Lajos, jó lesz. Ez a Für—Raffai fölállás — a Tria­noni emlékműtől eltekintve, amivel kapcsolatban jól be­tarthattak nekünk — valóban jól működik. A kormányzat munkájáról Katona Tamás a következőket mondta: Ügy néz ki, hogy az új kormány felállásával vég­re elkezdhetünk nyugodtabb körülmények között dolgozni, mer; rettenetes kapkodás, ami­ben élünk, s a kapkodás nem hatékony. Nekünk ezen a kor­mányzati stíluson kell, és most már van is lehetőségünk vál­toztatni. Aki ismeri, tudja, hogy Katona Tamás nem csak neves tör­ténész, most már politikus, de kiváló előadó és szépírói eré­nyekkel is rendelkezik. Más azonban az élő előadás, s megint más az írott szó, a publicisztika. A folyóbeszéd az írásba való átültetés során veszít eredetiségéből, szellemiségéből, karakte­réből. Hogy ez esetben mégis csak alig-alig változtattunk rajta, annak az az oka, hogy a szöveghfiségre törekedtünk. A különösen érdekes információkért Katona Tamáson kívül köszönetét mondunk a váci kábeltelevízió munkatársainak, akiknek munkája tette lehetővé, hogy mi is közzétegyük ezt a számunkra érdekes és tanulságos dokumentumot. (Cs. A.) KICSI, DE SZAKÉRTŐ HIVATALA LESZ vidéki marad Jogelőd nélküli posztot fog­lalt el a megyeházán dr. Skul­­téty Sándor, Jász-Nagykun- Szolnok, Pest és Nógrád me­gye köztársasági megbízottja. 9 Lesz-e hivatala, s ha igen, mekkora? — A köztársaság: megbízotti hivatal merőben új jogintéz­mény, természetesen lesz mel­lettem apparátus, de ma még egyszemélyes a hivatal. A me­gyeháza kétszáznyolcvan dol­gozója többségének bizonyo­san nem mi adunk majd mun­kát, hiszen úgy tervezem, hogy ötventagú szakembergárda képes lesz ellátni a hivatali feladatokat. Számomra elvi kérdés az, hogy ne nőjön a bürokrácia azáltal, hogy a me­gyeházán egy helyett kettő esetleg később három appará­tus dolgozik majd. A lakosság gazdasági bajain enyhíteni nem tudunk, de a közérzet ja­vítására lehetőségünk van a rugalmasabb, gyorsabb, szak­szerűbb ügyintézéssel. 0 Milyen kapcsolata lesz a megyei közgyűléssel, illetve az önkormányzatokkal? — A köztársasági megbízott feladata a törvényességi ellen­őrzés, tehát annak vizsgálata, hogy a megyei közgyűlés vagy a helyi önkormányzatok hatá­rozatai nem törvénysértők-e. Dr. Inczédy Jánossal, a megyei közgyűlés elnökével már meg­ismerkedtem, és minden bi­zonnyal tisztességes partneri kapcsolatokat tudunk kialakí­tani. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlés elnökével ezután találkozom, Nógrádban pedig még nem választották meg a megyegyűlés elnökét. Természetesen a helyi önkor­mányzatokkal is szeretnék jó kapcsolatokat kiépíteni. A há­rom megye eltérő helyzetű, jól példázza ezt, hogy a 440 ezer lakosú Szolnok megyé­ben 74, míg a kétszáznegyven­­ezer lelkes Nógrádban 121 ön­­kormányzat működik. A közel egymilliós Pest megyében pe­dig 182. A polgármesterek tá­mogatását, segítését, képzését külön szívügyemnek tekintem, különösen azért, mert aggo­dalommal figyelem, szerte az országban milyen sokan adják vissza mandátumukat. A dön­tések mögött sokszor az a va­lódi ok, hogy nem mérték fel helyesen a feladat súlyát. Ezért fontos minden eszközzel segíteni, őket az ismeretek megszerzésében. 0 A köztársasági megbízotti hivatal egyik legnagyobb fel­adata minden bizonnyal a ki­sajátítási ügyek elsőfokú inté­zése lesz. Egyes nézetek sze­rint e jogkör elvétele az ön­­kormányzatok önállóságát csorbítja. — Erről szó sincs. Sokkal in­kább arról, hogy a törvény szellemében az önkormányzat tulajdonos lett, s ezért kell a kisajátítási ügyeket más szak­­apparátusnak intéznie. Az egyedi helyi ügyeken kívül nagyon sok munkát ad majd az MO-s autóút építésével kapcsolatos kisajátítások inté­zése, de, hogy mást ne mond­jak. a nagymarosi vízlépcső­beruházás miatt keletkezett ügyek sincsenek befejezve. Azt már most megígérhetem, hogy azoknak a tulajdonosoknak, akiknek a kisajátítási ügyeit mi intézzük, nem kell majd hosszadalmas bírósági perek­be kényszerülniük azért, hogy méltányos vételárat kapjanak ingatlanukért. 0 Szakmai vagy politikai munkának tartja a köztársa­sági megbízotti tisztséget? — Annyiban, amennyiben a törvények alapvető vonásait a politika határozza meg. Ám. munkámban a pártsemlegesség meghatározó elv. Ugyanakkor azt is feladatomnak tekintem, hogy a törvények esetleges hi­báit, hiányosságait feltárjam és továbbítsam a jogalkotók­nak. A nyolc régió köztársasá­gi megbízottjának mindegyike gyakorló jogász, ez alapköve­telmény volt. Magam is szak­mai megbízatásnak tartom, és mindhárom apparátusban — a másik két megyében is lesz hivatal — jól képzett, az ál­lamigazgatásban jártas jogá­szokkal szeretnék dolgozni. Ügy tervezem, hogy a munka­körök egy részét pályázat út­ján töltjük be. Az is megfor­dult a fejemben, hogy olyan fiatalok után érdeklődnék a jogi karokon, akik néhány éve végeztek, és speciálisan az ál­lamigazgatás iránt érdeklőd­tek. 0 ön naponta a megye egyik legtávolabbi csücskéből, Abonyból jár be budapesti hi­vatalába. Meddig lehet ezt így csinálni? — Valóban fárasztó a bejáró­életmód — . válaszolja dr. SkuLtéty Sándor. — Ötkor ke­lek, amikor indulok, a gyere­keim még, amikor hazaérek, már alszanak. De ne feledje, hogy én Szolnok megye köztár­sasági megbízottja is vagyok, s onnan csak tíz kilométerre lakom. Ha már itt tartunk, Nógrádban van egy kis hétvégi házam, így elmondhatom, hogy azt a vidéket, a Palócföldön élőket is jól ismerem. Nem szeretnék felköltözni Pestre, mert úgy érzem, nem szabad elszakadnom a vidéktől, a vi­déki emberektől, a vidéki gon­doktól, Mőza Katalin Manapság már nem számít szenzációnak, ha egy vesztesé­gesen működő gyárban meg­szüntetik a termelést, s be­csukják a kapukat. Az esetek többségében az ott dolgozók is már hónapokkal előtte tudják, hogy a baj bekövetkezhet, mégis valamiféle csodában re­ménykednek, hátha nem kerül sor e végső lépésre. Valahogy így voltak ezzel Vácon, a Magyar Selyemipari Vállalat bélésszövőgyárában is. Az MSV vállalati tanácsa még a nyáron úgy döntött, hogy ezt a veszteségforrásu­kat június 30-i határidővel meg kell szüntetni. A vezérigazgató akkor azonban még adott egy utolsó esélyt a váciaknak; ha szereznek maguknak új profilt és piacot — amiből meg tud­nak élni — fenntartják a gyá­rat. A bélésszövőben igyekez­tek belekapaszkodni abba a bi­zonyos utolsó szalmaszálba, selyem helyett belefogtak a pamutszövésbe s bérmunká­ban mullpólyát meg pelenkát gyártottak. Az alacsony ha­tásfok miatt azonban ez nem volt kifizetődő, így várható Bezár Vácott a bélésszövőgyár Fekete január felmondólevéllel volt, az MSV nem sokáig fe­dezheti majd a veszteségeket. A vállalati tanács sürgeté­sére Kelényi Gábor vezérigaz­gató kénytelen volt most a hétfői munkásgyűlésen beje­lenteni, a gépeken futó anya­gokat még feldolgozhatják, de aztán bezárják a gyárkaput, s január 21-i keltezéssel az ott dolgozók megkapják felmon­dólevelüket. Indoklásul a vezérigazgató felsorolta a rideg tényeket. A selyemszövést nem lehetett folytatni a váci gyárban, mi­vel — nem az emberek kép­zetlensége, hanem a korsze­rűtlen géppark miatt — nem tudtak megfelelő minőséget előállítani. A drága import­fonal mellett viszont elvisel­hetetlen, hogy egyes tételek­nél hetven százalékot kelljen leértékelten eladni. A gépek kicserélésére viszont az MSV- nek nincs pénze, a nagyválla­lat sem áll valami rózsásan. A belső kereslet apadása, a bi­zonytalan szovjet export miatt úgy tűnik, ők is kutyszorítóba kerültek. Az import alapanya­gért könyörtelenül fizetni kell, így még az az esélyük sincs, hogy beszálljanak a magyar népi összjátékba, ahol minden­ki tartozik mindenkinek, A vezérigazgató elmondta, igyekeztek kül- és belföldön is partnert keresni a váciaknak. A próbálkozások azonban ku­darcot vallottak. A külföldi érdeklődőről kiderült, 2-3 mil­lió dollár értékként ócska gé­pet igyekszik a nyakukba varr­ni. A Rábatext ajánlata már komolyabbnak látszott. Ügy volt, bérbe veszik a gyárat, s az ott dolgozó embereket is foglalkoztatni tudják. Az utol­só pillanatban azonban — de­cember 27-én — a győriek kö­zölték, nem írják alá a szer­ződést, elállnak az üzlettől. A döntés megpecsételte a vá­ciak sorsát. Száznyolcvan em­ber került hirtelen létbizony­talanságba. Negyven-negy­venöt dolgozót — főleg fizikai munkásokat — tudnak átven­ni az MSV két budapesti gyá­rába. Pillanatnyilag még nem tudni, hányán lesznek kényte­lenek vállalni a napi ingázást. Egy kilencvenfős csapat — karbantartók, rendészek — még a gyárban maradnak, hogy a vagyonvédelmet ellás­sák. A selyemboltot és annak személyzetét is megtartja a vállalat. Az idősebb dolgozók közül szerencsésebbnek mond­hatják magukat azok, akik még az idén elérik a nyugdíj­­jogosultságot, ugyanis a kor­kedvezményes nyugdíjaztatá­suk költségeit fedezi a válla­lat. A többieknek marad a fel­mondási időre járó — munka­körtől és szolgálati időtől füg­gően — egy összegben kifize­tett bér. Vélhető, hogy sokuk­nak lesznek elhelyezkedési gondjaik, ugyanis Vácon is egyre kevesebb az üres állás. A gyári szakszervezet és vt képviselője igyekezett a dön­tés megmászására bírni a ve­zérigazgatót, de manapság a gazdasági döntéseknél nem le­het az érzelmekre hallgatni. A munkásgyűlés után — már négyszemközt — a vezérigaz­gató megjegyezte, olyannyira ingatag az MSV helyzete is, hogy elképzelhető, más gyá­raikban is rövidebb-hosszabb időre kényszerleállást kell majd elrendelni. Ez azonban vélhe­tően sovány vigasz a munka nélkül maradt váciak számá­ra. Hargitai Éva

Next

/
Thumbnails
Contents