Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-07 / 5. szám

I ^ÍMan 1991. JANUAR 7., HÉTFŐ mind ki vannak szolgáltatva, mivel mindegyikük nagy meny­­nyiségű adatot fogad különfé­le forrásokból, és minden be­érkező anyag fertőződhet. E félelmetes kilátások azért fenyegetnek, mert a vírusok átvitele rendkívül könnyű. Ab­szolút védelmet csak az je­lenthetne, ha a gépek nem közlekedhetnének egymással, és a parancsok nem lennének módosíthatók. Mivel egyik megoldás sem igazán prakti­kus, a programozók, matema­tikusok és a mérnökök erőfe­szítéseiket célravezető, ám ke­vésbé hatékony módszerekre összpontosítják. Bár egyes ví­rusokat azonosító vagy elhá­rító eljárásokat kidolgoztak, de azok semlegesítése szinte reménytelen feladat. A fertőzések nemritkán a komputernek azt a tulajdon­ságát használják ki, hogy a gép többféle számítógépnyelvet ért és használ. Ez lehetőséget te­remt arra, hogy néhány utasí­tást és rutinműveletet ismerő ember előre meghatározott módon manipulálja a beprog­ramozott információkat. Mivel a számítógépek egyes részei csupán bizonyos nyelveken be­szélnek, a gépnek mechaniku­san át kell fordítania az egyik nyelvet valamely másikba, akár a legegyszerűbb feladat elvégzésére is. Csakhogy ezeket az automatikus fordításokat a vírus úgyszintén elrontja, akárcsak a rendes programo­kat, tehát az egyik nyelven írt vírus a más nyelven készített szoftvert megfertőzi. Mivel a vírusok úgy prog­ramozhatok be, hogy tetszőle­ges időpontban kezdjék kifej­teni károsításukat, Csipkeró­­zsikaként viselkednek, a bioló­giai vírusok módjára: jóváte­hetetlenül elszaporodnak, mi­előtt még felfednék őket. Az­az sokszor lemásolhatják ön­magukat, mielőtt kitörne a jár­vány. ÁLDOZAT A SEBESSÉG A legkínálkozóbb megoldás a vírusfertőzéssel fenyegetett információk megoltalmazására a tartaléklem^zekre történő időnkénti átmásolás, feltéve, ha a fertőződés nem következett be a kópiák elkészítése előtt. Akadnak olyan vállalatok, amelyek riasztják a felhasz­nálót, ha egy nem módosítan­dó adathoz hozzátesznek vala­mit. Ezeket a „vakcinákat" olyan ötletesen kell megter­vezni, nehogy megfejthetök le­gyenek. A leghatékonyabb módja a vírusok kiiktatásának az ellen­őrző összeget számító progra­mok alkalmazása, amelyek a rendszer összes adatát szám­sorokká formálják, majd ma­tematikai képletté alakítva a gép ellenőrző összeget számol. Ezt minden felhasználáskor a Négyezer éves a Pifagercssz-téfel? Matematikai üzenetek Nem kisebb szenzációt je­lentettek be a New York-i Co­lumbia egyetem tulajdonában levő ókori babiloni agyagtáb­lával kapcsolatban, mint azt, hogy a benne foglalt adatok négyezer évesek. Es mik ezek az adatok? A rovásírási jelek mintegy 60 jelcsoportja 15 derékszögű háromszög adatait rejti. A meg­fejtés kulcsát Lucio Giadorou- Astori olasz tudománytörténész, az ókori dokumentumok ku­tatója fedezte fel. Az agyag­tábla tanúsága szerint a me­zopotámiai kultúrában ekkor már ismertek egy olyan szá­mítási szabályt, amely logikai A hó, a só meg a bőr Folt hátán folt A legtöbb ember csodálkozva és mérgelődve nézi, hogyan keletkeznek a cipőjén téli la­tyakban, hóban járva eltávolít­hatatlan fehér foltok. Sokan a havat okolják, mások a köz­­tisztasági hivatalt, amely sót szór a hóba, megint mások a bőr-, illetve a cipőgyárakat. Mit mond a tudomány és a technika minderre? Minek kell a sót kiszórni, hogyan és miért olvasztja meg a havat; miért nem bírják ezt a cipők? A só nem magasabb hőmér­séklete miatt olvaszt; ez leg­feljebb hozzájárul a folyamat gyorsabb megindulásához. A megolvadást az idézi elő, hogy a kiszórt só magasabb hő­mérsékletétől a hó kissé meg­olvad, és az így keletkezett vízből sóoldat jön létre. Ismert törvény, hogy a tiszta oldószer olvadás- vagy fagy­pontja (a kettő ugyanaz) min­dig magasabb, mint az oldaté. A tiszta víz, illetve a jég 0 C°­­on olvad (és fagy) meg, míg a alapokon nyugszik és általá­nos jellegű. Ha az agyagtáb­lán fellelhető számokkal kap­csolatban elvégzünk néhány műveletet, olyan arányokat kapunk, melyek segítségével végtelen sok, de mindig derék szögű háromszöget kapunk. Az agyagtábla emellett olyan ma­tematikai tételekről is megem­lékezik, amely bizonyítja az ókori geometria magas fej­lettségét. A geometriáról szóló legrégebbi ismert feljegyzése­ket tartalmazó agyagtábla megfejtett szövege az olasz ku tató szerint a jelentős elvi fel ismerések mellett gyakorlati (számítási, építészeti, csillagé szati) alkalmazást is említ. Embernek tekinthető vagy sem ? Az élethez való jog be a kálcium, és válnak egyre keményebbé. Az agy alsó ré­szétől kiindulva pikkelysze­­rűen növekednek a koponya­csontok, amik lassan már be­borítják az agyat. Teljes záró­dásuk még a megszületéskor sem történik meg. A harma­dik hónapban alakul ki az agy­hártya. Az ujjakban csont he­lyett még porc van. Lassan íz­­mok tapadnak a csontokhoz. A magzat már mozog. Az arca jól felismerhető. Sze­mei még csukva vannak, de sötét foltként már áttűnnek a vékony bőröcskén. Az arc iz­mai szintén mozognak már. Az ajkak lassan kinyílnak és be­csukódnak. Mintha csodálkoz­na, vagy nem értene valamit, összeráncolja a homlokát. Ké­pes elfordítani az egész fejét is jobbra, balra. A füle még nem igazán ha­sonlít a véglegeshez, de mint apró kürtöcske, jól felismer­hető. Ha hagyják tovább fej­lődni egy hónap múlva olyan lesz, mint egy karfiol, aztán begöngyölödik a széle is, és elnyeri végleges formáját. A szív már hosszú ideje ver, a harmadik hónap táján je­lennek meg a vörösvértestek, amelyek majd az oxigén szél­ütését- fogják végezni, vala­mint a fehér vérsejtek, ame­lyek -képesek felismerni a szer­vezet saját anyagait. A test­idegen anyagokat, illetve más élőlény anyagait lebontják. Ez az úgynevezett immunrendszer. Az életéhez szükséges táp­anyagokat és az oxigént ter­mészetesen az anyától kapja, a köldökzsinóron keresztül. Körülbelül ennyit tudunk róla elmondani. Döntse el az olvasó, embernek tekinthe­­tő-e. Az Országgyűlés végül is el­vetette a javaslatot. Több név mogoff ugyanaz Á megjelenés alapján A természet világa iránt nem túl sok érdeklődést mu­tatók bizonyára elcsodálkoz­nak, ha megtudják, hány faj él a földön. Lám, még ezt sem tudjuk, miközben tőlünk sok fényévnyi távolságban lévő bolygórendszereket keresgé­lünk milliárdokért, s rajta az élet valamiféle jelét. Talán ez ia serkenti a rendszertan szak­embereit, hogy részletesebben is megismerjük a bennünket közvetlenül körülvevő élővilá­got. Kutatók nemzedékei már régóta, évről évre újabb és újabb állat- és növényfajok ezreit fedezik fel és írják le, de több jel is arra mutat, hogy jó darabig nem érnek a végé­re. Becslések persze szép számmal születtek, ám — mint látni fogjuk — ezek számta­lan okból esetlegesek, pon­tatlanok. De miért van egyáltalán szükségünk a fajok számának ismeretére? Például azért, mert az emberiség közismerten ká­ros tevékenységei révén fajok sokaságát sodorja nap mint nap a pusztulás szélére, vagy irt ki szinte nyomtalanul. Egy amerikai biológus számításai szerint évente a föld erdőál­lományának 0,2-0,3 százaléka tűnik el. Ha feltételezzük, hogy a fajokban nyilvánvalóan leg­gazdagabb trópusi őserdő szen­­, védi el a legnagyobb veszte­ségeket, 2-3000-re tehető az évente kipusztuló fajok száma. Márpedig megvédeni csak azt lehet, amit ismerünk. A másik ok, amiért jó vol­na többet tudni a fajok szá­máról, az, hogy a kutatók­nak jobban sikerüljön megis­merni a földi élet sokfélesé­gét. Szakemberek megállapí­tása■ szerint a földi életről al­kotott ismereteinket megle­pően, sőt siralmasan kevés faj vizsgálata alapján alkották meg. Valószínűleg nem len­nénk ilyen magabiztosak tu­dományunkat iletően, ha való­ban tisztában lennénk az élet elképzelhetetlen változatossá­gával. A természettudósok a 17. századtól egyre sürgetőbben érezték a fajok rendszerezésé­nek, leírásának szükségessé­gét. A rendszerezés elve és a ma is használatos kettős la­tin nyelvű elnevezés a svéd Linnétől ered. Munkájának kezdete óta az utóbbi 230 év­ben eddig mintegy másfél mil­lió magasabb rendű fajt írtak le, és neveztek el. (Nem tar­toznak ide a baktériumok és a vírusok, amelyeknek más a besorolása, és a róluk szerze ismeretek is elég szűkösek.) E fajok mintegy 80 százaléka szárazföldi. Tehát nemcsak azt nem tudjuk, mennyi az összes faj száma, de azt sem, pontosan mennyit írtak le eddig: 1, eset­leg 1,8 milliót? E tudomány­hoz méltatlan nagyságrendű eltérésnek több oka is van. Némely fajnak ugyanis több neve is van. Előfordul, hogy több kutató is leírja ugyanazt a fajt, s egymás munkájáról nem tudván, különféleképpen nevezik el őket. Az sem ritka eset, hogy ugyanazon fajhoz tartozó, de nagyon eltérő meg­jelenésű egyedeket rosszul rendszereznek. Mindezek leg­főképpen a hihetetlenül gaz­dag rovarvilágban jelentenek gondot. Közülük is a legvál­tozatosabb a bogarak rendje. Körülbelül minden negyedik földi faj valamilyen bogár. A gerincesek viszont csupán 2 százalékát képviselik az is­mert fajoknak. Az újonnan felfedezett fajok listáját álta­lában 3 madár- és 15 emlős­faj gyarapítja évente, ami an­nak ellenére, hogy leginkább ezek után folyik a kutatás, csekély mennyiség. Az igazi újdonságok és meg­lepetések valószínűleg a tró­pusi őserdők lombkoronái közt és a tengerek mélyén várják a kutatókat. Mindkét közegről igen keveset tudunk, minthogy megközelítésük és az ottani munkavégzés szinte lehetetlen. Az őserőkben még napjaink­ban is évente több ezer új rovarfajt fedeznek fel, de a tengerbiológusok szerint is ezernyi, eddig ismeretlen faj megjelenése várható a mély­tengeri üledékek élővilágának behatóbb vizsgálata nyomán. A ma ismert növény- és ál­latfajok rendszerezésének egyik legnagyobb baja az, hogy jórészt morfológiájuk, azaz, egyszerűen fogalmazva,- külső megjelenésük alapján írták le őket. E leírások is gyakran csak néhány egyed alapján ké­szültek, amelyek esetleg nem is képviselik az illető faj leg­jellegzetesebb vonásait. Ilyen morfológiai különbségekre ala­pozva jócskán el is túlozhat­juk a fajok becsült számát. A legbátrabb becslök sze­rint körülbelül 3-5 millió faj élhet a Földön, beleértve nö­vényt, állatot, embert. Egy lon­doni múzeumban gyerekeket kérdeztek meg, hogy szerintük hány rovarfaj él a földön. Szinte kivétel nélkül tíz alatti számot jelöltek meg. Egy má­sik végletet képvisel e^y ame­rikai biológus, aki a panamai őserdőkben végzett kutatásai nyomán csupán a meleg égöv ízeltlábú állatfajainak számát 30 millióra tette. Ha ennek csak a tizedrészét fogadjuk el, s figyelembe vesz­­szük, hogy a Linné óta eltelt 230 év alatt csak másfél mil­liót sikerült rendszerbe foglal­ni, úgy tűnik, jó darabig lesz még elfoglaltságuk a kutatók­nak. Németh Géza ♦ vizes konyhasóoldat még ala­csonyabb hőmérsékleten is fo­lyékony: hogy hány fokig, az az oldat töménységétől is függ. A telített oldat — vagyis az, amelyben az illető anyagból több már nem oldódhat fel — úgynevezett fagyáspontcsökke. nése ismert: konyhasónál pél­dául —21 Celsius-fok, az újab­­bdn szétpermetezett magnézi­­umklorid-oldatnál pedig —3C Celsius-fok. Ha a hőmérséklet az oldat fagyáspontja fölötl van, akkor az oldat nem fagy meg, sőt a megfagyott álla­potból is felolvad. A só kiszórásával tehát c köztisztaság emberei voltakép­pen egy oldatot hoznak létre amelyben a korábban jégkris­tályok formájában jelen vol' hó most víz alakban található , viszont ennek a vizes sóoldat­■ nak az olvadáspontja alacso­■ nyabb. Míg hó formájábar nulla fokon szilárd volna, a: oldatból még —20 Celsius-fo­. kon sem kristályosodik ki. É: éppen ez a cél, mert egyrészt a hó és a jég csúszik, ami veszé­lyes autósra és gyalogosra egyaránt, másrészt a szilárd havat el kell szállítani, a folya­dék viszont leckurog a csator­­, nákban. A homoknak, amit kiszór­nak, kettős szerepe van: egy­részt súlyával segít a sót a hó­ba belekeverni, azonkívül a homok felülete durva, tehát növeli a csúszósurlódást, így ember vagy kerék kevésbé csúszik meg rajta. Ezeket a fi­zikai törvényeket alkalmazzák a köztisztaság szakemberei. Az ötvenes évek közepéig, amíg a cipők többségének a talpa bőrből készült, sokan hajlottak arra a magyarázatra, hogy a talpak nehezítésére használt keserűsó az, ami a megolvadt hóban oldódva a cipőfelsőrészbe vándorol. De ma, amikor már a műanyag talpak uralkodnak, tudjuk, hogy nem ez a magyarázat. A cipőtalp és a felsőrész ta­­. lálkozásánál, ahol ezeket ösz­­szeerősítik, a bőr felülete re­pedés vagy kopás következté­ben megsérülhet, és ott beha­tol a sóoldat, lévén a bőr lyu­kacsos, porózus anyag. Az ol­dat azután felvándorol a bőr felsőrészébe, majd igyekszik kilépni. Befelé, a láb felé nem tud, mert ott nagyobb a levegő nedvesség-tartalma. Marad a másik irány: kifelé. A bőrből annak felülete felé szivárgó sóoldat a bőrt fedő műanyag fedőréteg alatt szét- 1 terül, a víz elpárolog belőle. A só azonban ott marad, és szét­­' terülve csúnya, nagy fehér fol­tokat idéz elő, amelyek — lé­vén a fedőréteg — eltávolítha­­tatlanok. Régebben ez a panasz leg­alább három okból volt ritkább. A sószórás kisebb mértékű | volt. A bőr felsőrészek na­gyobb részben készültek bor­­júbőrből. Végül: régebben ka­zein volt a fedőréteg, amellyel együtt a sót letörölhettük. A 1 változások szükségszerűek és elkerülhetetlenek, a sóíoltok megjelenésével tehát a jövőben : is számolnunk kell, ez nem hi­bák következménye, amelye­ken segíteni lehetne. B. I. Hatalmas memóríaadagokat eszik Kényelmesen befészkelte magát Az elmúlt hetekben, hóna­pokban éles vita dúlt az abor­tusz körül. Egyik országgyűlé­si képviselőnk az alkotmány­­módosítás vitája során azt ja­vasolta, hogy az élethez való jog ne a megszületéstől, ha­nem a fogantatástól legyen ér­vényes. Ma Magyarországon a ter­hességet a 12. hétig szakítják meg. Milyen is egy ilyen „abor­­tum’’? Embernek tekinthető már? A hossza néhány centimé­ter, a tömege 4-5 gramm kö­rül van. Erre az időre a mag­zatnak megvan már minden szerve. A feje ugyan még aránytalanul nagy, de ez a születés után is hosszú ideig így marad. A csontok fejlődé­se a második hónaptól folyik, és éppen ez idő tájt a legin­tenzívebben. Az első csontok még puhák, fokozatosan épül „Isten hozta a dutyiban. Vi­gyázat, vírus! Keressen fel minket oltásért!” Ez az üzenet jelent meg alig két évvel ez­előtt annak az amerikai új­ságírónak a számítógépén, aki hónapokig gyűjtött informá­cióiból összeállított cikkét a képernyőre akarta íratni. A pótolhatatlan anyag és a cikk vázlata egyszeriben semmivé foszlott. A szakemberek értet­lenül álltak a jelenséggel szem­ben, majd rábukkantak a programban egy pakisztáni testvérpár nevére és címére. Ugyanez a kód, ugyanezzel az üzenettel, legalább tízezer számítógépbe fészkelte be ma­gát világszerte. A fivérek azt állították, hogy az üzenetet csak figyelmeztetésnek szán­ták bárki számára, aki ille­téktelenül kívánná lemásolni programjaikat. Ez az eset még ártalmatlannak bizonyult, ám hasonló esetek igen ko­moly következménnyel járhat­nak. Az ilyen elektronikus „kórokozókat” nevezik kom­putervírusoknak. A biológiából kölcsönzött elnevezés igen ta­láló, mivel ezek olyan élőskö­dők, amelyek önmaguktól szét­terjednek, a számítógépprog­ramokban, elszaporodnak a komputerek működését irányí­tó elektronikusan tárolt infor­mációkban. TÖMEGESEN TÖRÖL A számítógépvírusok leg­egyszerűbb fajtai rövid, önis­métlő utasításlistákból áll­nak, melyeket becsempésznek a programokba, Egyikük--má­­sikuk teljesen ártalmatlan le­het, némelyek azonban rend­kívül kártékonyak: hatalmas memóriaadagokat „esznek meg", szükségtelen műveletek elvégzésére adnak utasítást, vagy tömegesen törlik ki az in­formációkat — gyakran csak jóval a fertőzés után, semmi­vé téve több százezer dolgozó munkáját vállalatoknál, egye­temeken, szerte a világon. Valaki 1987-ben „fertőzött” karácsonyi üdvözletei küldött egy nemzetközi hálózaton ke­resztül. Az egyik címzett pa­rancsot adott gépének az üd­vözlet kijelzésére. Ez az egy­szerű utasítás arra késztette a komputert, hogy továbbítsa mindenkinek, aki címjegyzékén fel volt tüntetve. Ez ismétlő­dött mindaddig, amíg számuk néhány százezerre rúgott. Az elektronikus bűnözők a kará­csonyi vírusnál sokkal vesze­delmesebb bajokat, sőt ka­tasztrófát is képesek előidézni. Egy katonai számítógépben megbúvó vírus váratlanul le­állíthatja a nukleárisrakéta-si­­lók műholdas megfigyelését vezérlő programokat. A társa­dalom szempontjából döntő fontosságú intézmények (ban­kok, atomerőművek, repülés­­irányító tornyok) számítógépei komputer ellenőrzi és az et­től való eltérés esetén riaszt. E technika legfőbb hátránya, hogy a felhasználó a számító­gép egyik legfontosabb tulaj­donságát, a sebességet áldozza fel. NEM TÖKÉLETES A vírusellenes stratégiák közül, mivel bármilyen detek­­tívprogram manipulálható, egyik sem tökéletes. A vírusje­lenség azt sugallja, hogy a szá­mítógépeknek nagyobb a koc­kázata. mint eleve hitték. A több évtizedes munka árán hozzáférhetetlennek hitt kényes elektronikus adatok, ka­tonai, üzleti, pénzügyi infor­mációk összezavarhatok, mi több, megsemmisíthetők — kétségbe vonva a komputerek adatainak biztonságosságát. R. Zs.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents