Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-07 / 5. szám
X981. JANUAR t„ HÉTFŐ 5 Építik és lakják. A látszat csal! Igaz, hogy a környék rendezetlen, az udvaron még áll a daru és a falak is vakolatlanok, a szigetszentmikló si mintalakótelepen mégis laknak. A lakásokat Ybl-díjas építész álmodta papírra, és a Pest Vidéki Gépgyár lakásépítő szövetkezete valósította meg. Az emberi léptékű lakónegyednek nemcsak az a különlegessége, hogy csehszlovák gázbeton panelből épült, hanem az is, hogy a tulajdonosok szerkezetkész lakásokat kapnak, a belső mun kálalokat maguk végezhetik el, saját igényeiknek és pénztárcájuknak megfelelő anyagokkal dolgozva. A szép lakásokhoz garázs is tartozik, s ezek némelyikében — mint ahogy a város másik lakótelepén is — minden bizonnyal üzletek nyílnak majd. <IIancsov6zki János felvétele) Katonák a gödi Duna-parlon A mozgalom nem versenypálya Üzlet-e az érdekvédelem? Épüljön, vagy ne épüljön honvédségi csapatpihenő Göd területén? Ezen vitatkozott a lakosság kisebb része tavaly a nagyközségben. Még tüntettek. js az elhatározás ellen. Nem értettük, mert úgy véltük : a pihenésre éppúgy joguk van, mint bárki másnak. A kérdés, nem kérdés többé. A honvédségi üdülőt még a múlt év késő őszén megnyitották, A tervekből csak a teniszezésre, a labdajátékokra alkalmas sportpálya építése nem valósult, meg. , — Az utóbbival szemben ellenállás tapasztalható a közvélemény részéről — közölte Lovászi Lajos polgármester. Igaz, sportolhattak volna ott a községbeliek is, ám ennek ellenére, valószínűleg le kell mondaniuk róla a katonáknak. Az üdülő többi részében egyébként családtagokkal együtt, legalább százan elférnek. Mérkőzéseik előtt néha a Bp. Honvéd labdarúgói is itt készülnek fel. — Végül is, előnye, vagy kára származik ebből a falunak? — Üdülőből, idegenforgalomból sohasem származhat kár. Azontúl, hogy pár darab kiöregedett fát kivágtak a környéken, többet jelent, hogy kulturálttá tették. Kiépítették a csatornát, a földgázvezetéket. Aki ezek mentén, lakik, bármikor rákötheti a házához vezető mellékvonalat. Szélcsendről viszont ritkán lehet beszélni a 2-es főút mentén elterülő nagy településen. Húszévi házasság után, mint már többször, felsőgödiek egy csoportja ismét bejelentette: megalakították a Felsögöd elszakadásiért és függetlenségéért tevékenykedő csoportot. Gyűjtik a népszavazáshoz szükséges aláírásokat. Mielőtt a másik felet meghallgatnánk, nyilatkozzon, akitől az információt kapjuk. Mi erről a polgármester úr véleménye? — Kérem, én felsőgödi vagyok, de ezt öngyilkosságnak tartom. Most válnánk el, amikor még azt sem tudjuk, miből lesz a költségvetésünk? Hol vannak ehhez a gazdasági alapok? A mínuszt nem oszthatjuk el. Szerény gazdasági eszközök csak koncentráltan hatékonyak. A régi közigazgatási határ megvan, az Ilka pataknál húzódik. Azonkívül maradna a területen az OVIT meg a labdagyár. Aztán kész. Ha megvolnának a válás gazdasági feltételei, akkor ön mint felsőgödi ember, érzelmileg melyik táborhoz csatlakozna ? — A nosztalgiának már semmi értelme. Idegenek települtek be, a régi Felsősöd eltűnt. (K. T. I.) — Mit ad nekem a szakszervezet? Minek fizessek tagdíjat? A kérdés ismerős. A dolgozók türelmetlensége érthető. A szakszervezeti vezetők között járva viszont azzal az újabb nézettel ismerkedhetünk meg, miszerint erről ideje volna megfeledkezni. Miért? Szűcs Ferenc, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szövetségének területi titkára szerint a helyzet követeli ezt. No meg a dolgozók legnagyobb tömegszervezete szerepének helyes értelmezése. Tudomásul kell venni, hogy nem elosztórendszerről, hanem a munkáltatók önvédelmére szolgáló mozgalomról van itt szó. Mit ad a szakszervezet? Vagyis, ha jól értjük, minden embernek és munkahelyi közösségének olyan szakszervezete van, amilyenné formálja? A válaszokból minden esetben erre következtethetünk. Üzemek, üzemrészek szűnnek meg Verőcén, Cegléden, a megye más pontjain, A munkaadók gyakran a dolgozók képviselői nélkül hozzák meg a, döntéseiket. Az építőmunkások szákszervezetében részben már felkészültek, részben még mindig igazodnak az új körülményekhez. Az egyik lépésük volt a munkanélküliek támogatását szolgáló alap létrehozása. Ebből szerény támogatást tudnak adni, kiegészítve a segélyt. Másrészt számolnak azzal a veszéllyel, hogy a felmondások, kisüzemek megszűnése következtében elveszti kapcsolatait egymással a tagság és a szakszervezeti központ. Ezért helyi, területi csoportok létrehozására törekednek, legyen az akár tíz emberből álló. Elsőként Vác, Göd és Cegléd körzete jöhet számításba, melyet követhet Szob környéke s minden olyan település, ahol önmaguk megszervezésére vállalkoznak az emberek. Szerepük sokféle formában alakulhat Tárgyalópartnerként kell viselkedniük a helyi önkormányzatokkal. Keresniük kell a munkayállalás helyi, vagy távolabbi lehetőségeit. Esetleg megkereshetik a szolgáltatások fehér foltjait. Szakszervezeti segítséggel kisvállalkozásokat hozhatnak létre. — Avagy úgy is fel lehet tenni a kérdést, ahogy a régi világban sokszor fel is tehették az emberek? Mit adok én a szakszervezetnek? — A szervezett erő rég nem volt olyan fontos, mint nappainkban — mondja Szűcs Ferenc. — Egyenrangú partnerként kell a munkavállalók érdekeiről tárgyalni esetleg egy megyei gazdasági kamarával. Számíthatunk a munkaadók összefogására, netán kartellek alakulására. Megállapodhatnak minimum- és maximumbérhatárokban. — Ha nem leszünk ott a döntések színhelyein, ha nem készülünk fel minden eshetőségre, akkor mint munkavállalók kiszolgáltatottá válhatunk — folytatta a titkár. — Az érdekegyeztetés megalapozása érdekében még a szakszervezeti kerekasztal létrehozására is gondolunk. Figyelembe vesszük azt. hogy többféle szerveződés van jelen a mai. közéletben. Azt azonban mindenkinek be kell látnia, hogy akár ezen a fórumon, akár máshol folytatunk presztizsvitákat, csak az erőnket oszthatjuk meg. Ennek a dolgozók láthatják a kárát. Ügy tűnik, mintha most verseny folyna azért, hogy ki gyűjtsön több tagot a maga táborába. Csakhogy az érdekvédelem nem üzlet. A szakszervezeti mozgalom nem lehet versenypálya. A bérből és fizetésből élők tömegét ne nézze senki az ideológiák és pártok médiumainak. Ha kimond a csg Csökken a taglétszám. Nem ritka eseti hogy akinek felmond a cég, az a szakszervezeti könyvét is odavágja, pedig ha a tisztségviselők mögött nincs szervezett erő, a tárgyalás pozíciói is gyengülnek. Pedig arról beszélni sem kell, milyen húsbavágó témákkal kell megbirkózniuk. Nemrégiben például a külföldi munkavállalók alkalmazásának szabályozását kezdeményezték. Előfordul ugyanis, hogy míg a magyar szakembernek nincs munkája, külföldieket alkalmaznak egyes helyeken. Bizonytalan bizalmiak Bősz József, a MÁV Dunakeszi Járműjavító Üzem szakszervezeti bizottságának titkára károsnak tartja a mozgalom megosztottságát. Szerinte értelmetlen azon vitázni, hogy ki a legitim és ki nem, ha egyszer választás volt. Az alapkérdés az, ki milyen eredménnyel lép fel a munkavállalók érdekében. Milyen mértékben támogatja őt a saját tagsága? Csakis az egységes fellépés lehet a cél. Más kérdés, hogy a szerénység kora is lejárt. Az embereket pontosan kell tájékoztatni mindenről, mert nem tudják, mikor mit tesz a saját képviseletük. German István főbizalmi a gyár 120 dolgozója érdekében szól fellépései alkalmával. Nem mondhatja teljes biztonsággal, hogy a véleményüket tolmácsolja, mert bizony van még közöny, ami csak akkor oldódik, ha történik valami. Ha baj van, akkor az emberek rögtön odavágják: — Hol a szakszervezet? No ie ahol a szakszervezet van, nekik is ott a helyük. Talán az is szerepet játszik ebben, hogy a tisztségviselőkről ellentmondásos kép alakult ki az elmúlt évtizedekben. Sok volt a kijelölt, preszszióval ajánlott, gépies szavazással választott, kevésbé harcos ember közöttük. Ám az is tény, legtöbbjük tudta: ha keményen kiáll, a társai meghunyászkodnak mögötte, és ö magára marad. German István szerint ma már olyan sok az árak, a viszonyok, a bizonytalanság okozta feszültség, hogy ő maga, akár az egzisztenciáját is kockáztatná, ha éles konfliktusokra kerülne sor. Ez becsületbeli kérdés volna a számára. Azt azonban ő is szeretné tudni, hogy a többiek mögötte állnak. Kovács T. István A videokamerát nem lehet megenni Kórkép vagy koncepciós per? ] A* igazgatóhelyettes lemonl dofcí, az érettségi előtt álló I szakközépiskolások osztályfőj nőké fenyegető levelet kapott, á pedagógusok félnek, a diákok azt csinálnak amit akarnák, a falubeliek szerint a kollégiumra ki lehetne tenni a piros lámpát — sómmázta egy névtelen telefonáló, a halásztelki kertésíf“+i szakmunkásképző iskolában kialakult hcly- I «etet. Az illető azért lényegesen informálta,í>b volt, mint egy j mezei állampolgár, hiszen ar- ró! is tájékoztatott: az új önkormányzat is foglalkozott már a kertészeti iskolában kialakult lehetetlen helyzettel, sőt vizsgálatot is elrendelt. Bár a telefonáló szerint ehhez semmi joga, hiszen alig jár helybeli illetőségű gyerek az intézménybe. j ——_ -Papp Zoltán igazgató meglepődve és kicsit bizalmatlanul, de fogad. Nagyon szeretné tudni, honnan szereztem információimat az iskoláról, s láthatóan nem elégítettem ki a kíváncsiságát azzal, hogy névtelen telefont kaptunk. Tiiítázás az iskslában — Nézze, hét éve vagyok Igazgató ebben az iskolában. Másfél esztendeje a tantestület többsége megerősített tisztemben. Nem volt itt semmi gond, csak amióta az új önkormányzat megalakult. Tudja a Kisgazdapárt támogatásával indultam a polgármester-választáson és a hét jelölt között a harmadik helyen végeztem. Egyébként a megválasztott polgármester felesége is nálam dolgozik és az önkormányzati tagok között is vannak olyanok, akiknek valamilyen családi érdekeltségük van itt. Az igazgató durva beavatkozásnak tartja azt, hogy a halásztelki képviselő-testület rendkívüli tantestületi értekezletet hívatott össze december elejére, bár az is tény, hogy az ügynek voltak előzményei. A pedagógusok még október elején hatoldalas petíciót szerkesztettek: ebben leírták valamennyi, a pedagógiai munkával, az oktatás, nevelés, a kollégium ügyeivel kapcsolatos kérdésüket, véleményüket és igen nagy terjedelemben foglalkoztak különféle gazdasági, gazdálkodási és személyi ügyekkel. Megkérdezték például, hogy miért kellett közel százötvenezer forintért videokamerát vásárolni a szakkör részére, miközben az iskola szűkös anyagi lehetőségeire hivatkozva nem adtak étkezési hozzájárulást a legrászorultabb gyerekeknek. Firtatták azt is, miként vezethetett autóbuszt, szállíthatott gyerekeket az intézmény gépkocsivezetője, amikor ittas vezetésért bevonták a jogosítványát, s egyáltalán miért engedik az alkoholfogyasztást az iskolában. Miért kezeli hétpecsétes titokként az igazgató egyes vezetők és technikai dolgőzók béremelését? Hogyan kaphat újítási dijat egy pénzügyi vezető energiamegtakarításért? — Ezt az irományt ugyan huszonketten aláírták — magyarázza az igazgató, — de tulajdonképpen sokukat csak fondorlattal vették rá, hogy vállalja kézjegyével az itt leírtakat. © Súlyos vádak és ártalmatlan szakmai kérdések is szerepelnek ebben a petícióban. Ez számomra azt bizonyítja: nincs túl jó kapcsolat a pedagógusok és az iskola vezetése között, ha olyan ügyeket is írásban, akarnak tisztázni, amelyeket egyszerűen, szóban is lehetne. Ám a tantestület többsége által aláírt levélben arról is szó esik. hogy ön teljesen elszakadt munkatársaitól. ügy emeletnyi szakadék — Ez nem igaz — cáfol Papp Zoltán. — Az ajtóm nyitva áld. A rossz légkört maguk a panaszkodók teremtik. De tudni kell, hogy mérgezi a légkört a diákotthon vezetője és köztem lévő ellentét. Nem voltam elégedett a munkájával, fölmentettem, de a munkaügyi döntőbizottság visszahelyezte munkakörébe. Nem hiszem, hogy értelme volna erről sokat beszélni. Hadjárat indult ellenem, s ebben a halásztelki önkormányzat is nagy szerepet vállalt. Például vizsgálatot rendeltek el az iskolában. Ehhez nincs joguk. Igaz, hogy fenntartás szempontjából 1986 óta a helyi tanácshoz tartoztunk, de a szakmai munkát a megyei tanács felügyelte. — A szakmai munkáról nem sok jót mondhatok — kezdi Wax László az első szakközépiskolai osztály osztályfőnöke. — Kevés az elméleti tanár, van aki két osztályt is: vezet. Ilyen körülmények között érthetően háttérbe szorul a pedagógiai munka. Rendkívül gyenge a tanulmányi átlag. Vettek fel az iskolába 2,2-es átlagú gyereket is, a 2,7-es már jónak mondható. A szakközépiskolában természetesen jobb a színvonal, de a testületben dúló viharokat a diákok is észreveszik. © ön a december elején megtartott tantestületi értekezlet után névtelen fenyegető levelet kapott? — Igen — veszi el a fiatalember az írást. — A halásztelki polgárok nevében írta valaki, de ami benne olvasható, arról a faluban nem, csupán a tantestületben tudhatnak. Nevezetesen, hogy szolgálati lakást kaptam és utalás van a levélben a pedagógiai munkámra, illetve egy kolléganőmre is. © Önnek személy szerint volt vitája az igazgatóval? — A második tanévet kezdtem az iskolában és addig semmi gondom nem volt, amíg egyszer nyilvános iskolai értekezleten meg nem kérdeztem: igaz-e, hogy a vezetők egy része rendkívüli fizetésemelésben részesült? Attól a naptól kezdve alig állok meg az igazgató előtt, aki már a kérdésemért is minősíthetetlen hangon utasított rendre. Egyre nagyobb a szakadék közte cs a testület között. Az, hogy ebben az iskolában egy emelet választja el az igazgatói irodát a tanári szobától, nagyon jól jellemzi a helyi viszonyokat. A fiatal osztályfőnököt és még néhány pedagógust magam kértem beszélgetésre, néhány tanerőt az igazgató küldött, hogy elmondja véleményét a petícióról és az iskolában kialakult helyzetről. Az igazgató emberei is —, akik szintén aláírták a hatoldalas levelet — állították: ez a tantestület olyan, mint maga a mai magyar társadalom. Forrong, várja a rendszerváltás kiteljesedését. Ugyanakkor kirajzolódott egy kép: bizalmi válság van a halásztelki tantestületben. Mintha nem a pedagógia hanem a gazdálkodás lenne az elsődleges; a gyermekek érdekeit túl gyakran rendelik alá a legkülönfélébb anyagi érdekeknek. © Igazgató úr, nem teremtene tiszta helyzetet, ha bizalmi szavazást kérne a tantestülettől? — Én tudom, hogy a tanárok többsége bízik bennem, támogat. @ No, éppen ezért lenne jó hivatalosan is rögzíteni. Ezt a célt szolgálhatná egy bizalmi szavazás. — Nem adok ellenfeleimnek ekkora sanszot — válaszolja Papp Zoltán. — Szervezkednének ellenem, tudom. Én vagyok az igazgató és vezetője ennek az intézménynek, nem állok félre. Az iskolából kijövet a sarkon gyerekcsapattal találkozom. Pártatlan vizsgálatot — A diri? Jó fej, csak a suliban ritkán látjuk — vonja meg a vállát az egyik lakli kamasz, amikor az igazgatóról kérdezem. — Nem jár velünk sehová, nincs ott a bulikon. Nem csípik egymást a tanárokkal. — Ha akarjuk látni, akkor a faluba kell menni, na de ki akarja látni — röhög föl a másik pattanásos kamasz és kezét úgy emeli a szájához, mintha poharat tartana benne. © Az iskola igazgatója szerint az önkormányzat azért támadja őt, mert több tag felesége is ott tanít? — Az én feleségem is a tantestület tagja, de magam sohasem támadtam az igazgatót — mondja Stoffán Antal polgármester. — Azonban nem közömbös, mi történik az iskola falai között. Valóban vizsgálatot szeretnénk kezdeményezni, mert gyűlnek az adatok, bizonyítékok arról, hogy nem a gyerekek érdekeit szolgálja mindaz, ami ott történik. De ezt a vizsgálatot független szakértőkre szeretnénk bízni. Sajnos patthelyzetbe kerültünk. A megyei pedagógiai intézet igazgatója elhárította. a kérést, hogy ők végezzenek vizsgálatot az intézményben. A megyei önkormányzat művelődési apparátusának véleményét ismerjük, s aligha lehetnének pártatlanok. © Az igazgató azzal érvel, hogy őt nem olyan régen megerősítette a tantestület. — Másfél éve volt az. Valóban nem nagy idő, de ha belegondol mi minden történt másfél év alatt ebben az országban ... Papp Zoltán szerint a halásztelki szakmunkásképzőben nincs nagyobb baj, mint az ország bármelyik más hasonló középiskolájában. Hogy ez kritika vagy védekezés, hogy hazánk tanügyi állapotának avagy a halásztelki helyzetnek a kórképe, azt ítélje meg az olvasó.., Móza Katalin
