Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-31 / 26. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXV. ÉVFOLYAM, 2«. SZÁM 1991. JANUÁR 31., CSÜTÖRTÖK Betört kioszkok, eltűnt biciklik Rendszeres vendég az üveges Egyre több bosszúság árán lehet csak újságokat vásárolni a kioszkokban, mert egyik-másik rendszeres üvegtörés, sőt betörés áldozata. A posta ceglédi üzeme is egyre nehezebben viseli a kárt, mert bizony súlyos veszteség egy leltárra pocsékolt nap az árusítónak, a postának, s a törzsvevőknek egyaránt. A tényekről és a tanulságokról beszélgetünk Nagy László hivatalvezetővel. lakossági kiszolgálást is érinti. A postásokat 27 kerékpártól „szabadították” meg 19t)6 óta. Mint hallottuk, 1989-ben és ! 990-ben már nyolc-nyolc biciklit „kötöttek el”, sőt egy igen drága MZ motort is. — Surányi — Volt, lett, megszűnt, nincs Mégis könyvesbolt nélkül? Először nem volt. Aztán lett, majd megszűnt. Újra lett, és most ismét nincs. Ez a kicsit furcsa szójáték az abonyi künyvterjeszíésnek szól, és hogy egész pontos legyek: a helyi könyvesboltról van szó. Ismét úgy tűnik, a 16 ezer lakosú település könyvesbolt nélkül marad. De lássuk az események sorrendjét. Valamikor a 70-es években a Müveit Nép Könyvterjesztő Vállalat nem tül nagy, de a település igényeinek megfelelő boltot nyitott a nagyközségben. Az üzlet 1990^ ig egészen jól funkcionált, s mint korábbi feljegyzéseimből kiderül, tekintélyes forgalmat bonyolított le, ami nyilvánvalóvá tette: az abonyi ember szeret olvasni, mi több, könyvet vásárolni. Jó működését kellően igazolhatja, hogy nemcsak a helybéliek keresték fel, hanem környező települések könyvbarátai is gyakran látogatták és vásároltak ott. Valamikor tavaly, a nyár elején robbant az első bomba: a Művelt Nép gazdasági okok miatt megszüntette, felszámolta abonyi üzletét. (Annak ideA helyzet tehát még rosszabb, sőt kilátástalanabb, mint egy évvel ezelőtt. Ugyanis akkor a távozó cég alighogy kitette a lábát, jelentkezett egy új. Ilyen most még a láthatáron sincs. Hacsak egy tőkeerős magánvállalkozó a színre nem lép. Reméljük, rövidesen lesz ilyen, mert ha nem, egy valamirevaló könyvért Ceglédre, vagy Szolnokra kell utazni, amire aligha fog bárki is vállalkozni. Mert ma már mind a könyvvásárlás, mind az utazás meggondolandó kiadás. gy—i Elmondása szerint az elmúlt 15 hónap fekete periódus, hisz 13 újságoskioszkba törtek be, köztük a legnépszerűbbekbe, a gimnázium mellettibe, a piactéribe és az Y bár mellettibe. 1986-ban egyetlenegy sem, 87-ben és 88-ban két-két, 89-ben három szándékos károkozás volt. 1990-ben tizenkét alkalommal, sőt a januári napokban máris két esetben hallattak magukról a vagányok. Egvütt lapozgatjuk a fekete könyvet, amelyben az ellopott lapok értéke, az üvegezés költsége külön rovatban szerepel. Mint olvasható, 624 és 3550 forint volt az egy-egy helyről eltulajdonított lapok értéke, átlagosan valamivel több, mint ezer forint. Az üvegkár valamivel kisebb, néhány száz forint többnyire. A könyvesbolt előtti kioszk károsítása különösen brutális tettre vallott: több mint kétezer forintba került az üvegezés. Mivel legtöbbször szombat éjjel történnek a károkozások, vasárnapra a legnagyobb gond üvegest találni. Ha így haladunk, a posta kénytelen lesz egyenruhás üvegest alkalmazni. Még ha nem is akarják sokan észrevenni, a posta szemmel láthatóan nagyon szigorú belső rendelkezést hozott a szexlapok vonalán, egyházi épület, iskola környékén különösen szigorúak az előírások. Sőt gyermekeket nem is szolgálnak ki ilyen magazinokkal. A műszaki lapok is igen népszerűek voltak egy-egy betörésnél. Nagy László úgy véli, ha a központjuk végre megvalósítja a ceglédi terveket, akkor a felszerelt rácsok egyértelmű megoldást hoznak. A riasztóberendezés ugyanis nem a legsikeresebb az emberek közömbössége miatt. Körülbelül 1,3 és 27 ezer forintnyi költségre számíthatnak kioszkonként, a rácsozásra ennyiie eltérő ajánlatok futottak be. Érthetetlen a vandalizmus, hiszen a csábító lapok már nem növelik.a kísértést, nincsenek szem előtt, értékcikkek és készpénz nem maradhat a kioszkban. Így csak arra lehet gondolni, „csupán” rombolás miatt teszik mindezt a tettesek. Azért nagyon szomorú, mert a postaijalkalntar. zottat sújtják a legjobban. A postának okozott kár együttesen a százezer forintot közelíti meg; 74 százaléka a forgalomkiesésből, az ellopott sajtótermékekből 16 százalék, s az üvegkár miatt 10 százalékos veszteség' keletkezik. De ez csak az egyik terület. A másik ugyancsak a Egyre több a szegény Szociális gondoskodás Albertirsán All ezer 300 lakosú Albertirsán egyre több a támogatásra szoruló, idős, beteg, szegény ember. A nagyközségben végzett szociális gondoskodás helyzetét elemezte és tanácsokat fogalmazott meg a közelmúltban a helyi önkormányzat egészségügyi és szociális bizottsága. melynek vezetője dr. Mányi Erzsébet fogszakorvos, önkormányzati képviselő. Az elmúlt év tapasztalatait elemezték. A rászorultakat két csoportba sorolták: rendszeres és rendkívüli segélyezettekre. Tavaly teljes összegű segélyt kapott 30 idős ember, kisebb mértékű támogatásban 20-an részesültek. Erre a célra kétmillió 26 ezer forint állt a nagyközség rendelkezésére. Rendkívüli segélyt 314-en kaptak. Az új kérvényezők száma 92. A kiosztható pénzmennviség 851 ezer forint volt. Rendkívüli segélyt azok kaptak, akik egyedül élnek, a létminimum határán tengődnek, vagy valamilyen súlyos csapás (haláleset, betegség, elemi kár) érte őket. A jövőre vonatkozóan a bizottság javasolta az önkormányzatnak, hogy a rendszeres segélyezettek esetében időnként vizsgálják felül, hogy indokolt-e a támogatás, mert lehet, hogy öröklés vagy más formában jobbra fordult a korábban elesett ember sorsa. A bizottság olyan eseteket is felderített, amelyről a szakembereknek nem volt tudomásuk. Ugyanis többen szégyellik a szegénységüket, és inkább koplalnak, mintsem könvöradományt menjenek kunyerálni a polgármesteri hivatalba. Végezetül javasolták, hogy a rászorulók biztonságos megsegítése érdekében az önkormányzat képezzen tartalékot, mert a szegények száma várhatólag tovább növekszik Albertipsán. r. jén erről e lap hasábjain beszámoltunk és vásárlókkal együtt kicsit méltatlankodtunk.1 Szerencsére nem sokáig kellett várni a megoldásra, mert jott az Eszterlánc Diákszövetségi Rt. és ugyanott, ahol a Művelt Nép, a részvénytársaság is megnyitotta boltját. Mindenki örült, hiszen a gond megoldódott. Bár az új cég megközelítőleg sem helyezett el olyan könyvállományt a helyi elárusítóhelyre, mint elődje, de a siker- és alkalmi kiadványokból még mindig mindenki hozzájuthatott az őt érdeklő munkákhoz. Szóval, a kívülálló szemszögéből megfelelően funkcionált a bolt. Most ismét új helyzet van. Körülbelül két-három hete az üzlet kirakata üres, a bejárati ajtót folyamatosan 'egy vasredőny takarja, és ha az ember bekukucskál, nem lát semmit. A bolt dolgozói szerint az Eszterláncnak komoly anyagi gondjai támadtak, ezért a továbbiakban nem tudják működtetni abonyi könyvesboltjukat. Kérdésemre: Mi lesz ezután? Mindketten csak széttárták karjukat, ezzel is jelezve a jövőre vonatkozó nagy kérdőjelet. Aztán kiderült, ők szívesen nyitnának könyvesboltot a településnek. Ám nincs hozzá elegendő pénzük, újrakezdési kölcsönt már nem folyósítanak, a vállalkozási hitelről pedig még annyi információjuk sincs, hogy hol és milyen feltételek mellett lehet igényelni. Terveznek Cegfédbercelen A ceglédberceli önkormányzat az elmúlt hónapokban erőltetett menetben foglalkozott a sürgető tennivalókkal. Legközelebb február 11-én (hétfőn) ülnek össze, hogy újabb fontos kérdésekben határozzanak. Várhatólag megtárgyalják az önkormányzat idei pénzügyi tervét, az ideiglenes szervezeti és működési szabályzatot, a helyi adó kivetésével kapcsolatos lehetőségeket, elképzeléseket és a képviselők esetleges tiszteletdíjának kérdését. Az eddigi önkormányzati ülések egyébként vitában dúsak voltak; a 11 képviselő közül csak egy hiányzott, egyetlen alkalommal, akkor is igazoltan maradt távol. A testületben hét független és négy SZDSZ-es képviselő vállalt közéleti szerepet. Képviselői fogadóórák Dr. Kulin Sándor, a település országgyűlési képviselője fogadóórát tart február elsején (pénteken) 14—16 óra kö^ zött a jászkarajenpi polgármesteri hivatalban. Volánbusz a tarifákról A vonal jegy: 12 forint Az évfordulóra emlékeztek Kossuth és a liberális ellenzék Mint lapunk 1. oldalán megjelent közleményben tájékoztatjuk olvasóinkat, 1991. február 1-jétől emelkednek az autóbuszviteldijak. Az új jogszabályok szerint a helyi járatok menetdíját — a jegyek és bérletek árát —, továbbá a helyi utazási feltételeket az egyes települések önkormányzatának rendeletben kell meghatároznia. Az árra a vállalkozó, adott esetben a Volánbusz tett javaslatot. Pest megyében a helyi Volánbusz még decemberben megkereste javaslatával a polgármesteri hivatalokat. Különböző mértékű áremeléseket kért, attól függően. hogy az adott településen milyen magasak az üzemeltetési költségek. V A turini út 114. évfordulójára S gyűltek össze múzeumharátok S és érdeklődők a városházán. A S nevezetes esemény főbb ese^ menyeit Kocsis Gyula múzeum^ igazgató idézte fel, majd Paj^ Uossy Gábor történész pedig ^ Kossuth Lajos és a liberális ^ ellenzék próbatétele címen tar- i tott érdekfeszítő előadást. A S vasutas dalka.r. immár szintén s hagyományt őrizve, Kossutli^ nóíákat énekelt az ünnepi ösz- S szejövetelen. Pajkossy doktor Kossuthnak talán a legkevésbé, ismert börtönéveit vizsgálta^ amelynek monoton napjai oly fontosak lettek Kossuth későbbi politikai pályafutása szempontjából. Érdekes, maga Kossuth szívesen emlékezett a 36 hónapi fogva tartására, amelyből 22 hónap a vizsgálati fogság ideje volt, mert hát kisnemes lévén, szabadlábon nem védekezhetett. Az egyetlen év meg két hónapi tényleges börtön egy négyéves büntetés letöltött része volt. Anekdotázott Kossuth fogva tartóival, fogolytáraival együtt, madarat tartott és gondolkodott. Mint egyszer Horváth Mihálynak vallotta, nagy jelentőségük volt a rabságban töltött hónapoknák: megtanult angolul, sőt műfordításokkal foglalatoskodott, valamint elmélyedt az angol közgazdasági elvekben. Lényegében itt vált nagy hatású szónokká is, amerikai útja során erre többször utalt. Aktív szünetnek, aktív kikapcsolódásnak tekinthető a jelzett időszak, amelyben megalapozta a pályafutását. Jól bírta az egyedüllétet, sőt, szinte szellemileg meg is termékenyítette. Azt azonban nem szabad elfeledni, hogy „hic et nunc” például korabeli leveleiben nem volt annyira derűs Kossuth, mint ahogy később állította. Viszont pozitív fejlemény, hogy felismerte, politikai hatása csak a tömegek révén, azokra gyakorolt hatása révén lehet. Fiatalnak számított az ismert személyiségekhez képest, s kivül is esett kezdetben a politikacsinálók körén. 1794-et követően, amikor is a jakobinus mozgalmat fojtották el, egymást érték a perek; hasonlóan feszült helyzet 1823- ra (Himnusz születése), majd 1836-ra (Szózat születése) alakult ki. A vármegyék, tehát az alulról jövő mozgalmak kovásza lett az abszolutizmus elleni harcnak. 1835—36-ban 15 politikai (hűtlenség!) és számos- szólásszabadságot érintő per (pl. Madarász és Ráday ügye) zajlott, amelynek a hátterében az udvar egyre nagyobb idegessége állt — a vármegyei küldöttek kritikus hangja miatt. Talán Bécset cselekvésre a 20-as évek fejleményei nem is késztették volna, de 1830-ban súlyos sokk érte az abszolutizmust Nyugat-Európában: a párizsi forradalom, a németalföldi királyság végzete, a lengyel felkelés, sőt Európaszerte puccsok. merényletek, titkos szervezkedések, az olasz fiatalok mozgolódása feszültté tette a helyzetet. A Hitel megjelenése, a soproni és a zempléni liberális ellenzékiek egyre nyíltabb szerepvállalása bizony komoly gondokat okozott a császárnak. Megfogalmazódott, hogy olyan polgári rendszer kell, amely a feudalizmus korlátáit képes felszámolni; ehhez „területi támogatást” a vármegyék képeztek. Kossuth és a többi liberális politikus nem tartotta helyesnek az erőszakos cselekményeket, bár maga Kossuth sem látta pontosan a legális ellenzék cselekvési határait és nem tudatosodott benne, hogy az új liberális ellenzék a magyar fejlődés terméke, Úgy látta ekkor, hogy a liberálisok nyugatról befolyásoltak, sőt manipuláltak. Mégis a liberális erők azért is tömörültek, mert az udvar a teljes kiszorításukra törekedett. A-mai gyakorlattól “eltérően, a perek írásban folytak, lényegében Bécsben fogalmazták meg azokat; az elítéltek szabadságának korlátozásán túl, a további életpályájukat is megnehezítették. Az udvari stratégia a vármegyei ellenállás megtörésére irányult. A Törvényhatósági Tudósításokat betiltották; a postamestereknek készített titkos utasítás alapján a vármegyék kapcsolatát szinte teljesen megakadályozták. Ung egyik értesítése fél évig késett, mert az érdekeltek nem kaphatták meg. Éppen ezért érthető, hogy a legnagyobb viták az alkotmány ügyében bontakoztak ki, noha a katonai beavatkozás esélye is nőttön-nőtt. A katonai héják befolyása révén is növekedett; 1833-ban új szerződést kötött az osztrák császár és az orosz cár. Kölcsey kétségbeesetten kérdezte: ki fog szabadon szólani... A liberálisok komoly dilemma elé néztek, vagy folytatják a puha ellenállást, vagy az éles, akár konfrontálódó szembeszegülést. Lényegében a tiltakozások után perek, majd újabb perek következtek — el7 dőlt a kérdés. Újabb gondot jelenteit a meghurcoltaknak. hogy megbánást tanúsítsanak-e (erkölcsi vétség), -vagy éles védekezéssel szánjanak szembe (következménye pedig súlyos börtönbüntetés). A perbe fogottak a második utat választották; és hogy helyesen cselekedtek, az élet igazolta. A liberálisok ugyanis jól érvelve rá tudtak mutatni, hogy "akik törvényes alapon járnak el. azok csak ők lehetnek. Metternich tehát elszámxtotta magát, s ebben Kossuth bátor szembenállása sokat jelentett. Nem sok jóra számíthatott mégsem. Lefogták 1837. május 5-én, a nemesi volta nem mentette meg. Az volt a taktikája, hogy törvénytelenül fogták le, így nem is védekezik; mégsem tette ezt, kilencszer replikázott. Az írott válaszai felértek egy-egy kitűnő politikai gyúanyaggal. A közvélemény formálását is szolgálta a hat levéllel együtt is. amit kijuttatott Kossuth a börtönből. Hogy mennyire jó volt a taktikai elképzelése, jelzi, hogy a nagypolitika szereplője lett, s ami ennél is fontosabb: az alsótábla liberális többséget mutatott, s e tény a későbbi események alakulását is nagyban befolyásolta. —i. —ő. Cegléden a tárgyalásokat követően a város képviselőtestülete a következő tarifákat fogadta el: A helyi járatokon 12 forintért vagy az új áron megváltott bérletekkel lehet utazni (egyvonalas dolgozói bérlet 290 forint, összvonalas bérlet 41(1 forint, tanuló- és nyugdíjasbérlet 100 forint. A döntés előtt, a Volánbusz felhívta a figyelmet arra, A csemői Rákóczi Termelőszövetkezetben a februári zárszámadásra készülnek. Az éves számvetést a hagyományoknak megfelelően a CÁT kerületi kultúrtermében tartják február 22-én (pénteken) 8.30 órától. A közös gazdaság földjein manapság csend honol. Áz ősszel mintegy 800 hektár rozsot, búzát és árpát vetettek. Telek József elnök elmondotta, hogy az őszi vetések eddig jól teleltek, bár a hótakaró hiányzik. Ha viszont tartósan mínusz 10 fok alá süllyedne a hőmérséklet, akkor kifagyással kell számolni. A hóhiány mellett van egyéb gond is Csemőben. A 200 fejőstehén tavaly mintegy 800 ezer liter tejet adott. Hasonló hogy a 12 forintos menetjegyárat csak a helyi járatokon tudja alkalmazni, a helyközi járatokon az országosan egységes, központi döntés szerint 14 forintos menetdíjat kell fizetni 0-5 km-es utazásra (5- 10 km között 20 forintot). A Volánbusz egyelőre elfogadja viszont az új áron váltott helyi járati bérleteket a városon belüli utazásokra a helyközi, járatokon is. mennyiségre számítanak az idén is. Ám a Nagykőrösi Tejipari Vállalat csak e mennyiség 70 százalékának átvételére óhajt szerződést kötni. Ugyanis a többiért nem tud, vagy csak sokkal később tudna fizetni. Szintén nagy gond a faluban a növendék bikák és sertések értékesítése. CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. • A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. 0 Munkatárs: Rozgonyl István és Tóth Ferenc. 0 Postacím: Cegléd, Pl. 19. 2701. Telefax és telefon: (20) 11-400. 0 Telex: 22-6353. 0 Hirdetésfelvétel : Hírlapkiadó Vállalat Közönségszolgálata, Oegléd, Teleki u. 30.: kedd, csütörtök, péntek 9-töi 12-ig, szerdán: 10— 17 ériig. Telefon: (20) 10-7S3. (ISSN: 0133—2600) Zárszámadás előtt Csemőn lói telelnek a vetések A városháza aulájának 1-es szobájában február 4-én, hétfőn délután 4-től 6 óráig a 3-as körzet részére Farkas M-áTLa. a_12res körzet részére Kárteszi . Ferenc képviselők tartanak fogadóórákat.
