Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-30 / 25. szám

prsT UK. I f. 1391. JANTJÁR 30., SZERT! \ SÜT 1 4- n"m ,1—, JL, _ __ __ ' Hétfőtál nem szabad a szexlapokat és pornó­tl XUíi L »1 'IJi I ^ n újságokat kiterítve árusítani a standokon. * Hogy mi lesz ezek sorsa, nem tudni, de va­lószínűleg az ifjúságot már nem rontják meg. Képünk a kistarcsai HÉV-álloraáson készült, ahol már nincs szexújság, helyette inkább kólát igyanak. (F.rdősi Ágnes felvétele) Felbomlik a posta-községháza irigy Pilisen Dekoratív a holló új otthona Február elsejétől végre fel­lélegezhetnek a pilisiek, ezen a napon adják át az új posta­­hivatalt. Hosszú esztendők múltával végre a kor követel­ményeinek megfelelő, tágas épületbe költözhetnek át a községházáról a posta dolgozói. Az előzményekről annyit: né­hány évvel ezelőtt a Budapest Vidéki Postaigazgatóság — kényszerhelyzetben — egy Ilyenkor néha több mint ezer ember fordult meg a házban. Közben a hivatalvezető meg a tanácselnök illetékestől ille­tékesig járt, kilincselt; levele­zett és telefonált. Nem ered­ménytelenül. Tavaly végre megszületett a döntés, a postaigazgatóságon is belátták: az ügyet nem lehet tovább halogatni, kell egy új hivatal. Telket vásároltak, a s ehhez hozzájárul, hogy lesz elegendő hely a csomagok fel­vételére és kiadására. Termé­szetesen korszerű biztonsági berendezésekkel is felszerelik az épületet. M. I. Az aranykorra még várni kell \ kistermelők türelmetlenek A biohumusznak továbbra sincs jól megszervezett piaca. Tavaly június 13-i számunk­ban: A biogiliszta aranykora címmel írtunk arról, hogy a hitelüket törleszteni nem tu­dó. tönkrement kistermelők számára új lehetőség reménye csillant fel. Olyan helyzet­ben, amikor eredeti céljától eltérve, már nem a humusz-, hanem a gilisztakereskedelem deformálta ezt a vállalkozási formát. Ekkor robbant be Tripon Lászlónak, a dunakeszi Epa­­ker Kisszövetkezet elnökhe­lyettesének az a tájékoztatá­sa, hogy az Eisenia foetida szervezetéből kivonható anya­gok az emberi vér koleszterin­szintjét nagymértékben csök­kentő, az infarktus ellen védő, gyógyhatású szer készítésére alkalmasak. Az epaolajat, rö­vidítve az epát. Nyugaton ten­geri halak szervezetéből nye­rik, ára az aranyéval egyenér­tékű. Dr. Csonti Ferenc 'kuta­tó vegyész felfedezése, mely­nek tudományos vizsgálatát dr. Farkas Ferenc kutató or­vos végezte el, védett világsza­badalom. Ezt vásárolta meg a kisszövetkezet, amely 1991 el­ső negyedévében Dunakeszin három műszakban, csoporton­ként 35-40 munkatárssal meg­kezdi a kapszulák gyártását. A szer nagyjából hasonló for­mában és összetételben azóta Epasel néven, importáruként kapható Magyarországon. A cikk megjelenése óta szünet nélkül dolgozik a kft.­­vé alakult szövetkezet üzlet­kötője. , Sorra jelentkeznek a kistermelők, törzsállományt kérnek, vásárolnak, és hitelt vesznek fel az új vállalkozók, ámbár a régihez képest szi­gorúbb feltételek között. Bio­­giliszta-tenyésztésre ma már nem adnak hitelt az OTP-ben. # Mi történt a múlt év jú­niusa óta? A kérdésre a kft. új irodá­jában, most már saját szék­házban, a József Attila utca egyik épületében válaszol Tripon László, rajta kívül Zá­­horszki Árpád termelésirányí­tó és Radnai György műszaki tanácsadó. — Megértjük a kistermelők türelmetlenségét — mondja a direktor. — Terták Elemér, az OTP vezérigazgatója arról biztosított, hogy segítenek a több milliárd forintos adóssá­guk rendezésében. Nekünk 30—50 millió forintos nagyság­­rendű hitelt, szándékoznak fo­lyósítani. © Mikorra? — Talán már a cikke meg­jelenésekor megtörténik ez. © Ha korábban 200 milliós beruházásról volt szó, akkor ez mire lesz elég? magánszemélytől vásárolt csa- tervek elkészítésével megbíz­­ládi házba költöztette a híva- ták Petró Lászlót, az igazgató­tól!. Nem örültek ennek a te- ság magasépítési üzemvezeiö­­lepülés lakói s az ügyfeleket jét. aki csakhamar elkészítette kiszolgáló személyzet sem. Rossz munkakörülmények kö­zött, szinte alig pár négyzet- ’ méternyi területen vették át a küldeményeket, árusították , a bélyegeket, borítékokat, folyó­iratokat. Aki csak betért, mindenki zsörtölődött, mor­golódott. Természetesen hosszú ideig szó sem lehetett új posta épí­téséről, pénze nem volt erre senkinek. A volt tanácselnök, tír. Mihalesz Ilona — látván a nyomorúságos helyzetet munkatársaival egyeztetve úgy döntött, hogy a falu központ­jában lévő tanácsháza néhány helyiségét adja kölcsön a hi­vatalvezetőnek és munkatár­sainak. A romos épület csak­hamar kiürült, aki tehette, el­kerülte. Annál nagyobb volt a zsúfoltság viszont a tanácson. Különösen akkor, amikor ügyfélfogadást tartottak. a szükséges dokumentumokat. A kivitelezési munkákat á Nagykátai Építőipari Szövet­kezet dolgozói vállalták, ez év február 1-jei befejezési ha­táridővel. Közben új vezetést választott a falu, s immáron az új képviselő-testület meg a pilisi lakók nagy-nagy türe­lemmel figyelték a fejlemé­nyeket. Valamivel több, mint egy esztendő alatt elkészült a posta. A régi házat a telken lebontották, és egy körülbelül háromszáz négyzetméter alap­területű, célszerű postahivatalt alakítottak ki a helyén, tizen­ötmillió forintért. A rendkívül igényes belsőépítészeti terve­ket szintén a postaigazgatóság tervezőmérnökei készítették el. Végre megoldódik a gond. kulturált körülmények között fogadhatják az ügyfeleket. Ér­tesüléseink szerint bővült a postai szolgáltatások köre is, Segítsen a pénztelen ®nkmmányzat ? Nem állam bácsi mellén sírnak • Az.elmúlt . hetekben bizo­nyara a lakáshitel kamateme­lésének hire borzolta fel leg­inkább az emberek kedélyét. Bár még vitáznak arról, hogy a szerződések egyoldalú fel­bontása jogszerű-e, az adósok­nak nyilatkozatot kell tenniük, melyik felkínált lehetőséget választják. Sokan ijedten né­zik a kiküldött csekkeket, s riadtan gondolnak arra, ho­gyan fogják azokat kifizetni. A minap a tömegkommunikációs eszközök hírül adták, akinek gondot okoz a fizetés, felkeres­heti lakóhelyén az önkormány­zati hivatalt, s ott kérhet se­gítséget a terhek vállalásában. Azóta jelentősen megnőtt a polgármesteri hivatalok ügy­félforgalma. A helyhatóságok meglehetősen vegyes érzel­mekkel fogadták ezt a fordu­latot. Most a Pest megyei ön­­kormányzatok véleményéből idézünk néhányat. Paróczainé Takács Erika, a' százhalombattai polgármeste­ri hivatal jegyzője: Bár a vá­rosunk nem tartozik a legsze­gényebb települések közé, mégis az a tapasztalatunk, hogy az idén megnövekedett a segélykérők száma. Ez nem is csoda, ha az inflációra, az ár­emelésekre gondolunk. A la­kástörlesztések havi 1500 fo­rintos emelése is sokakat ne­héz helyzetbe hozott, s segít­ségért mái jó néhányan for­dultak hozzánk. Egyelőre még nem tudjuk, hogy erre az ál­lamtól milyen anyagi fedeze­tet kapunk, s azt az önkor­mányzatunk mennyivel tudja megtoldani. Az idei költségve­tésünk ugyanis csak február­ban készül el, akkor derül ki, A HISZÉKENYSÉG NEM ISMER HATÁROKAT Baleknak toll a fülébe Szemesnek áll a világ, a baleknek meg toll a fülébe. Eme életfilozófiát Osztó Tibor hirdeti, élt is a maga kreálta böl­csességgel, az átverések olyan módszereit ötölte ki, melyeket egy nálánál idősebb, tapasztaltabb svihák is megirigyelhet. Tibi barátunk törökbálinti illetőségű, de oly sokfelé élt, la­kott — persze bejelentetlenül —, hogy a rendőrök szőrt iz­zadtak. mégsem leltek a nyomára.. Pedig nagyon keresték, hisz V illand József nyomozó hadnagy fiókjában úgy gyűltek a feljelentések, mint aprópénz a templomperselyben. Osztó Tibor olyan fiatal, hogy maga is „resteilte”, ezért aztán — hogy több bizalmat keltsen a kuncsaftban — némi változtatásokat eszközölt a személyi igazolványban. Pon­tosabban kettőben, mert neki ennyi van. Az egyikben Osz­tó, a másikban Csathó. És nem 22. hanem 25 éves. Eny­­nyit „szavazott” meg magának. A bejegyzett foglalkozás is hamis, magántaxis van beírva, noha eredetileg, kefekötő. Ez utóbbit régen nem űzi — ha egyáltalán űzte is valaha —,. kötni már csak kocsikat köt el, mint Rózsa Sándor a csikó­kat-Mint fentebb már jeleztem, a szélhámoskodás egy szokat­lan fajtáját eszelte ki. Kocsi­jába — amit épp „kölcsön veti” — taxijelzöt, taxiórát és CB-rádiót szerelt — kölcsön­kérte az igazi taxisoktól —, s az ipar nélküli fuvarozás mel­lett rádiójával ráállt az autó­mentők hullámsávjára. Amint egy hívás elhangzott, tüstént a színhelyen termett, s nem csu­pán az elszállítást, de a javí­tást is' felvállalta a pórul járt tulajtól. — Kétszeresen megpumpol­­ta a hiszékeny ürgéket — me­séli Willand hadnagy némi humorral. — Meghatalmazást kért a biztosítási procedúra lerendezéséhez és előleget a javításhoz. A biztosítási kár­térítéseket be is kasszírozta rendre, aztán az előleggel együtt, felélte, elköltötte. Közben a törökbálinti Osztó­­„kúria” előtt gyűltek a lerob­bant kocsik, a türelmetlenke­dő kuncsaftokat hol szép szó­val, hol levélben, hol meg táviratilag próbálta megnyug­tatni a „szerelömester”. — A nóta vége mindig ugyanaz volt, amikor már na­gyon szorult a hurok, lelépett a térképről. A jóhiszeműkég tandíja is rendre egyezett, 30- 40 ezer forintot csalt ki egv­­egy ügyféltől. Ám ez még hagyján, a szélhámoskodás a bűnözés enyhébb fajtája. Van ennél súlyosabb is a rovásán. Kocsilopás és kocsifosztoga­tás. A 100-aa út és az Ml-es le­futójában valaki otthagyta a Trabantját, mert meghibáso­dott. Mire megjött a segítség­gel, a kocsi eltűnt, Osztó ké­retlenül és díjtalanul elvon­tatta a Törökbálinti Állami Gazdaság gyümölcsösébe, s olyan alaposan lekopasztot­­ta, hogy csak a kaszni maradt a tulajdonosnak. Gátlástalanságának egy má­sik példája: fényes nappal beállt egy Wartburg mellé az Osztapenko-szobornál, és le­szerelte a kocsi két kerekét (a kocsi tulajdonosát mindmáig nem lelték meg a rendőrök). Kocsik, emberek százai halad­tak el mellette, de senki nem kérdezte meg, mit csinál, ki­nek a megbízásából ügyködik. A pimaszság csimborasszója: egy taxist is megpróbált át­verni. Ez lett a veszte A tett­­legességet sejtető számonké­résnek könnygázspray-vel ve­tett véget, de az egérút rövid­re sikerül. A taxisok összefog­tak és elkapták, majd beszál­lították a Budaörsi Rendőrka­pitányságra (a rossz nyelvek szerint ezt megelőzően volt egy kis zártkörű „baráti meg­beszélés”, de erre nincs tanú, a taxisnép fenemód hallga­tag). Az eddigi mérleg: tizenegy feljelentés. Tibi tízet már be­ismert. A beismerésbe nyilván az is bejátszik, hogy nehezen viseli a fogda zártságát, s a rabkosztot. Pedig a rokonság gyakran jön látogatóba, s hoz­zák a jobbnál jobb falatot. Hiába. Rács mögött ez sem az igazi. Hogy mennyi időbe, ener­giába kerül az Osztó-ügy fel­göngyölítése? Három-négy hó­napba. Közben Willand had­nagy hajálxin gyűlnek az ősz szálak, pedig alig múlt har­minc. — Ügy néz ki, rövidesen lezárom — csap rá a vaskos Osztó-dossziéra. — Tibit csa­lásért, lopásért és okirathami­­sításért vonják majd felelős­ségre. Egy időre a forgalom­ból is kivonják, s ott, ahová viszik, nem lesz alkalma ko­csijavítást vállalni. (—matula—) jut-e és mennyi erre a célra. Az biztos, hogy a rászorulók szociális segítéséről kiemelten kell gondoskodnunk. Dercsényi Péter solymári polgármester: Egyelőre még nem sokan jelentkeztek ez ügyben, de gondolom, ha a hír elterjed, többen jönnek. A községben is vannak lakótele­pek, családi házak, amelyeket kölcsönből építettek. A kama­tok emelése miatt állami tá­mogatásként 1 millió 200 ezer forintot használhatunk fel. A hitelek felének egyösszegű visszafizetéséhez nem adunk segítséget, akinek viszont ne­hézséget okoz a plusz 1500 fo­rint, számíthat támogatásra. Nem valószínű, hogy az álla­mi keretet még az önkormány­zat is kipótolja — bár még végleges döntés nincs —, ugyanis a mi anyagi lehetősé­geink is szűkösek, s a szociális és rendkívüli segélyekre is tar­talékolnunk kell. Hadházy Sándor visegrádi polgármester: A község frek­ventált helyein hirdetéseket ragasztottunk ki, hogy a lako­sok értesüljenek arról, a hiva­talban jelentkezhetnek segítsé­gért. Eddig harmincnégyen adták be az igényüket. Több­re számítottunk, lehet, hogy még nem mindenki értesült a dologról, de az is elképzelhe­tő, vannak akiknek kényel­metlen segélyért folyamodni. Az államtól egyébként e célra 314 ezer forintot kaptunk. Ezt mindenképpen megfejeljük, csak még azt kell eldöntenünk, hogy a pótlást vissza nem té­rítendő támogatás vagy hitel formájában adjuk a rászoru­lóknak. Szőnyi József pilisszántói polgármester: Megmondom őszintén, fel vagyok háborod­va. Az OTP cinikusan felbont­ja a szerződéseket, utána pe­dig ide küldi az embereket, hogy mi segítsünk. Mondja meg miből? Az állami támoga­tás csak porhintés. Ma már tizenöten keresték jel a község­házát, de ez még csak a kez­det. Az emberek idejárnak pa­naszkodni. az állam bácsi mel­lén senki sern sír. Annyi hely­re kellene segélyt adnunk, hogy nem győzzük, mert nincs elég pénzünk. Nem tudom még mire lesz fedezetünk, s kiknek tudunk segíteni. Ügy érzem, a szennyvizet a fejünkre öntöt­ték, s nekünk kell lenyelni. H. É. — Gépi berendezések vá­sárlására, a laboratórium be­rendezésere. © Mennyi pénz kellene a teljes kapacitáshoz? — Erre nem tudunk még pontos választ adni. Azért va­gyunk nyugtalanok, mert attól tartunk, hogy a felvásárolható alapanyag nem lesz elég. A régi termelők nem alkalmaz­tak megfelelő technológiát. Bejelentenek egy számot, megkötjük rá a szerződést, de a helyszínen kiderül, hogy a telepen lerakott szerves anyag alatt korántsem annyi, hanem jóval kevesebb a szaporulat. Radnai György arról be­szél, hogy óvatosságból a ter­vezettnél kisebb üzemet indí­tanak, mert előre nem mérhe­tő fel, mennyi lesz valójában az átvehető giliszta. Záhorszki Árpád úgy látja, hogy a tartási technológia ki­alakításában is segíteni kell a velük szerződőket. E szándé­kot megvalósítandó, a GOSZ, azaz a Gilisztatenyésztők Or­szágos Szövetsége, valamint a Kiskőrösön működő Környe­zetvédelmi és Innovációs Kis­szövetkezet szakembereivel kötnek szerződést. Tavaly óta már az is bizo­nyosnak látszik: Csupán kis­termelőkre alapozni nem le­het, nagyobb gazdaságokkal is együtt kell működni. De azért jöjjenek csak minél többen, fogadnak mindenkit azon a kétezer gazdán kívül, akivel már szerződtek. Az anyag mi­nőségétől függően egyelőre 300 forint lesz kilónként a vé­dőár. Az Epa-ker tisztességes munkáért tisztességes hasznot ígér, de nem gyors meggazda­godást. Üj gazdasági rendszerünk sajátosságainak tulajdonítom, hogy ma már a szokottnál több az üzleti titok. Nem for­szírozom az elhallgatott kér­désekre adandó válaszokat, amikhez még egy kis türelmet kérnek a vezetők. ígérik, ha­marosan többet tudhatok meg. Például az üzleti partnerekről, hisz tavaly még külhoni tő­kések várható részvételéről is szó volt. Azt mondja most Tripon László: Legalább tíz vállalkozó jelentkezett már, s csak rajtuk múlt, hogy nem kötöttek velük szerződést. Nem akarják potom pénzért elherdálni azt az értéket, ami a kezükbe került. így is elég baj, hogy országszerte vissza­élnek a nevükkel, s nem tud­ják megakadályozni a hamis szerződéseket. Azt a pletykát pedig határo­zottan cáfolják, hogy ők fel­vettek volna 200 millió forint hitelt, s már el is költötték. A kft.-be magánemberek hozták be a pénzüket. Kovács T. István Olcsóbban „Fizess és vidd!” A mezőgazdasági termelői tnü trágyává iá rlásainak lénye ges csökkenése miatt nehéz ségeikkel küzdő szolnoki Tisza menti Vegyiművek lehetősé get biztosít arra, hogy köz vétlenül a gyártól is vásárol hassanak a gazdaságok. Mive a műtrágyahasználat állam támogatása megszűnt, a tér melók ilyen módon megtaka ríthatják a teljes kereskedel mi árrést. A vállalat telepe kész a kis gazdák kiszolgálására is, é: várhatóan márciusban „fi­zess és vidd!”-akciót indít, Megnyílik a vállalat első szol noki szakboltja, amely a ki alakítandó saját üzlethálóza tának első láncszeme lesz: A TVM reméli, hogy a jelenle­gi gazdasági bizonytalanság ellenére is szilárd műtrágyá­ból százezer tonna felett, fo­lyékony szuszpenzióból pedig legalább 30 ezer tonnát érté­kesít. A vállalat helyzetért jellemző, hogy műtrágyael­adása tavaly — a megelőző évihez képest — a felére mérséklődött, ezen belül is a granulált szuperfoszfát érté­kesítése 42 százalékkal csök­kent.

Next

/
Thumbnails
Contents