Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-30 / 25. szám
rr.sr « Mit. > f / J MM. JANUÁR 30., SZERDA Ő MONDTA Találkozni Legendás alakja a magyar rocktörténetének Szörényi Levente. Érdeklődéssel olvastuk tehát a Magyar Fórumnak (91/4.) adott terjedelmes interjút. Csalódnunk kellett. Nem azért, mert a művész döntően politikai kérdésekről beszélt — ami természetes, mert állampolgári joga és egyben lehetősége bárkinek —, hanem mert amiről beszélt, az láthatóan nem tartozik felkészültsége erős oldalai közé. Még ez sem lenne baj, hiszen aki a zenében profi, annak nem kell okvetlenül hivatásosnak lennie a politikában, lehet amatőr is. Kétségtelenül az. Még ez sem ok értetlenségünkre, hiszen manapság, annyi politikai amatőr között, nem feltűnő, ha egy profi zenész is soraikba áll. Akkor viszont meghökkentünk, amikor azt mondta Sz. L.: „érlelek magamban egy gondolatot, amit az embereknek majd elmondok, de nem tudom, mikor következik be á megfelelő pillanat. Ha felvértezem magam — lelki és f izikai megközelítésre gondolok —, akkor időszakonként találkozni fogok ismét a közönséggel. Ez a találkozó más lesz, mint a többi.’’ Tagadhatatlan, izgalom lett úrrá rajtunk. Nem semmiség az, ha valaki érlel magában egy gondolatot, s a „megfelelő pillanatban” elmondja „az embereknek.” Csakhogy! Ki dönti el a megfelelő pillanat” elérkeztét? S ha az, aki érleli a gondolatot, tudja, tudhatja-e, „az emberek” is epedve várják a közlendőt, mert ők is úgy érzik, itt, „a megfelelő pillanat?” S ha nem találkozik a kétféle idő? Azaz mi lesz akkor, ha Sz. L. pillanatot érez, „az emberek” viszont nem? S kik azok „az emberek”? Ahogyan azt sem ártana tudnunk, az „időszakonként találkozni fogok” fogalmazás mit fed? Ki dönti el, mikor van éppen „időszak” és mikor nincsen, s ki a jogosult annak meghatározására, hogyha 6 éppen találkozni akar a közönséggel, .akkor valóban lesz is közönség, mert toporzékoló türelmetlenséggel várják már az igehirdetést? Csupa kétség! Sz. L. viszont megnyugtat: „Ez a találkozó más lesz, mint a többi.” KLIENS Az egyensúlyhoz kell Jönnek a hitelek Kedden az Európai Közösség brüsszeli székhelyén, a Beriaymont palotában az EK Magyarországnak nyújtott 1 milliárd dolláros kölcsönének második részletéről, 260 millió ECU-ről szóló megállapodást írtak alá. A kölcsön első részletét 350 millió ECU-t 1990 áprilisában bocsátották rendelkezésre, az utolsó részletet 1992 tavaszán fogják. (1 ECU=1,37 dollár.) — Javítja Magyarország tartalékainak helyzetét az Európai közösség által kedden rendelkezésre bocsátott újabb 260 millió ECU-s kölcsönrészlet, de a keleti kereskedelem problémái miatt még lesznek finanszírozási gondjaink — mondotta Kupa Mihály pénzügyminiszter. A most aláírt összeg annak az 1 milliárd dolláros (de a közösség által EGU-ben számlált) közösségi hitelnek a második részletét képezi, amelyről tavaly februárban döntött a közösség. A második részlet folyósításának meggyorsítását tavaly októberben, a taxisblokád idején helyezte kilátásba az Európai Közösség római csúcsértekezlete. Mennyivel hamarább kaptuk meg végül a részletet — kérdezte az MTI tudósítója. Kupa Mihály elmondta, hogy a második részlet az első negyedévben volt esedékes, az aláírásra a római döntés nyomán már januárban sor került. Magyarország arra számít, hogy a harmadik részletet jövőre fogja folyósítani az Európai Közösség. Az európai közösségi kölcsön második részletének átutalása nyomán megvan az esély arra, hogy idén rendben felvehessük a fizetési mérlegünk egyensúlyának fenntartásához szükséges további hiteleket — mondotta el a pénzügyminiszter. — Szó van például egy 700 millió dolláros áthidaló hitel előkészítéséről a 24 fejlett tőkés ország részéről. Andrásfalvy és Keresztes K. üem mondanak Ee A kormányátalakítás harmadik ütemét élénk találgatások előzik meg. Kormányhoz közel, álló körök már tudni vélik. kik azok a miniszterek, akiknek vélhetően a közeljövőben meg kell válniuk a bársonyszéktől. Bár a nyilatkozók kijelentik, hogy a kormányátalakítás szigorúan a miniszterelnök úr kompetenciája, azért sejtetni engedik, hogy melyek azok a tárcák, amelyeket, nem hagy érintetlenül a kabinetváltozás. Á Magyar Hírláp nyománlapunk január 26-i számában adtunk hírt arról, hogy nagy valószínűséggel Keresztes K.Sándor is távozik- a Környezetvédelmi Minisztérium éléről. Hogy véget vessünk a találgatásoknak, írja a keddi számban most a Magyar Hírlap munkatársa, felhívtuk a Környezetvédelmi Minisztériumot. S bár Keresztes K. Sándor „házon kívül volt”, Szabó Péter sajtószóvivő miniszteri felhatalmazás alapján válaszolt lapunk kérdésére. Elmondta, az utóbbi időben számos hír terjedt el arról, hogy a miniszter úr megválik hivatalától, ám azok nem fedik a valóságot, mint ahogy az sem, hogy Keresztes K. Sándor önként mondana le a miniszteri megbízatásáról. Szabó Péter kijelentette: Keresztes K. Sándornak nincs ilyen irányú szándéka. Cs. H. Ami a művelődési tárcát illeti, szintén logikusan merülnek fel személyi kérdések: a vallásoktatás körüli vita, a diáktüntetések, a nemrég beiktatott politikai államtitkár, §. Beke Kata felmondása és aggályainak közzététele, mindenképpen szükségessé tenné az önkritikát. Ezeket a „látható jeleket” csak megerősítik a napokban az MDF-frakció által kiszivárog tatott információk, melyek szerint Andrásfalvy Bertalan és pozíciója biztosnak nem tekinthető. A művelődési és közoktatási miniszterrel tegnap délután egti munkaebéd után válthattunk néhány szót. Arra a kérdésünkre, hogy szándékában áli-e benyújtani a lemondását, a miniszter úr egvévtelmüen nemmel felelt, de mint mondta: „Ila küldenek, akkor megyek” — utalva egy korábbi nyilatkozatára, melyben kifejtette, a személyi kérdések a miniszterelnök űr hatáskörébe tartoznak. E. P. P. Határozatképtelennek indult Kell-e „limbóléc”? Határozatképtelennek bizonyult reggel 5 óra 4 perckor az Országgyűlés, mivel a képviselőknek csupán 44 százaléka tarlózkodott az ülésteremben. Azután az elnöklő Szűrös Mátyás hosszas könyörgésére a büféből és a folyosóról sikerült annyi honatyát összeverbuválni, hogy megnyithassák az ülést. Horn Gyula, a külügyi bizottság einúke bejeieuiette: hétfőn este az alkotmányügyi es a külügyi bizottság együttesen megtárgyalta a ifíintusba:i, illetőleg Budapesten felaUitando magyar—balti parlamentközi irodákról szoló országgyűlési határozati javaslatot, es úgy döntött, hogy a bizottság az indítványt átdolgozás miatt visszavonja, és azt egy későbbi időpontban terjeszti majd elő. Az SZDSZ-és a Fidesz-irakció nevében Vásárhelyi Miklós (SZDSZ) kisebbségi véleményt jelentett be, amelyet a következő ülésszakon terjesztenek a plenum elé. A képviselők kiegészítették az ülésszak tárgysorozatát az Észak-atlanti Közgyűlés által a magyar Országgyűlésnek felajánlott társult tagság elfogadásáról szóló országgyűlési határozat megtárgyalasávál. Ennek sürgős megvitatását a külügyi bizottság kérte. Ugyancsak a keddi program részeként szándékozott a ház tárgyalni a társadalmi szervezetek költségvetési támogatására szolgáló pénzeszközök elosztásáról. Megvitatták ezenkívül az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. számú törvény módosításáról szóló javaslatot. Hack Péter (SZDSZ) azt indítványozta, hogy az időközi választás során az a jelölt váljék képviselővé, aki — függetlenül a szavazáson részt vevők számától — a legtöbb érvényes voksot, de legalább a szavazatok egynegyedét megszerzi. Az esetleges második fordulóban azok a jelöltek indulhatnának, akik az első fordulóban legalább az érvényes szavazatok 15 százalékát megkapták. A kormánypárti képviselők az elképzelést elutasították, arra hivatkozva, hogy a részvételi szám eltörlése passzivitásra ösztönözné a választókat. A független Dénes János úgy fogalmazott, hogy a „limbóléc”-javaslat elfogadhatatlan a magyar nép számára, Vastagh Pál az MSZP-frakció nevében viszont egyetértett Hack Péter vélekedésével, hogy a vá-Adalékok a c/gánytorzsalkodásról Az aletnök Náday vádjai Náday Gyula, a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségének elnöke, a „roma parlament” alelnölte, telefonon kereste szerkesztőségünket: a tavaly nagy port felvert cigányellentétek hátteréről különös információhoz jutott. Nevezetesen arról lenne szó, hogyan is történt a kerepes-tárcsái jól működő helyi szervezet átállása a Phralipé'hez, mélyről köztudott, hogy közel áll az SZDSZ-hez, míg az MCDSZ független, önálló érdekvédő és politikai szervezetnek mondja magát. A tények makacs dolgok, nem zárkóztunk el a kérés elől, és találkoztunk Náday Gyulával a szerkesztőségben.-— Elmondaná, miről is van szó pontosan? — Hogyne. Arról, hogy szerintem tavaly augusztus 18-án a 70, főnyi tagságból 13-an a többiek megkérdezése nélkül döntöttek arról, hogy mundért vált a helyi szervezet. — S miért csak most derül erre fény? — Azért, mert a tavaly augusztusi „átalakuló gyűlés” jegyzőkönyvét csak most január 15-én tette postára Németh János, a korábbi helyi MCDSZ-elnök, s mi az MCDSZ elnökségénél csak január 21-én kaptuk meg. s éppen a jegyzőzőkönyvből derülnek ki „gyanús” részletek. — Mi gyanús? — Például az, hogy Németh János és Gálvölgyi Anikó, aki a Phralipe részéről ment el arra a gyűlésre, a kevés részvevővel úgy alakította ott a hangulatot, hogy a helyi szervezet váljon ki az MCDSZ-ből. — Tudja ezt bizonyítani? — Itt van mindjárt Nótás Dezső felszólalása. Azt állítja: „A tanácsnál az MCDSZ ellen hangolják a cigányokat, még pedig úgy, hogy azt mondják a segélykérőknek, hogy Németh János és Nótár Dezső kérésére senkinek nem adhatunk segélyt.” Erről az ügyről tudni kell: ők ketten voltak akkor az MCDSZ helyi vezetői. Tehát úgy tűnhet, mintha a szövetségünket a Kerepestarcsai Tanácson semmibe vették volna. Pedig bizonyítható, hogy ott a lehetőségekhez mérten. minden segélykérelemnek eleget tettek, s ezeket a kérelmeket a két vezető is aláírta. — Több példára is utalt... — Akkor vegyük a másikat. Gálvölgyi Anikó az iskola kérdéséhez szólt hozzá. Így: „Történtek kezdeményezések egy olyan iskola létrehozásában, ahol a cigányok a nyolcadik általánost befejezhették volna, de sajnos a tanácson elakadt az ügy.” Erről meg annyit: az MCDSZ elnöksége tárgyalt a tanáccsal, s egyeztetett vélemény volt, hogy ne kísérletezzenek a kanadai oktatási módszerrel a mi cigánygyerekeinken, ugyanis szerintük ez kevesebbet ad, mint a magyar oktatási rendszer. Afféle általános alapozást, s nem bizonyítványt. Tehát a tanács nem akadékoskodott, hanem az egyeztetett véleményt próbálta képviselni. Vagy itt a harmadik. Németh János plmondta ott: „A helyi MCDSZ anyagi támogatást eddig még sehonnan nem kapott.” — Így volt? — Nem. Személyesen én kértem őket, még az átállásuk előtt, a nyáron (a pontos dátumra nem emlékszem), hogy adjanak be pályázatot a kormány nemzeti és etnikai kisebbségi titkárságához, hogy a kulturális feladataikhoz támogatást kapjanak. Kaptak is 50 ezer forintok részint az én közbenjárásommal. Csak mire a régi nevükre megérkezett, már átálltak. — Ügy tűnik, mindez eső után köpönyeg. Miért érdekes most? Különben is, úgy tudom, bár átálltak, a Phralipe is tagja a cigány parlamentnek. Végűi is egy oldalon állnak, nem? — Miért tépem föl a sebet? A tanulságért. Mert úgy érzem, rosszabb képet festettek ott az MCDSZ-ről, mint a valóságos, s említettem, a tagság zömének feje fölött döntöttek. Erről is tanúskodik a jegyzőkönyv: „Bangó Béláná: először arra hívja fel a figyelmet, hogy az ilyen gyűlések előtt időben értesítsék a családokat, hogy minél többen jelenjenek meg, ne tűnjön úgy, hogy az itteni cigányok között nagy az érdektelenség.” Tehát dokumentáltan kevesen voltak. És szerintem nem mindegy, hogy' a tagság marad-e a független szervezetben, vagy pártoskodjk, egy a fentebb említett eszközökkel kicsikart döntés eredményeként. Mért ugye emlékeznék még: a hélyhatósági választások előtt történt az átállás, amikor mindenkinek, minden politikai erőnek fontos volt minden egyes szavazat. Mi meg azt szeretnénk, ha a cigányság nem válna politikai „árucikké”. — Tehát csupán a tanulságokért entelt szót? — Higgye el, igen. Hiszen létrejött azóta a roma parlament. s a cigányvezetők, a cigány értelmiségiek is hasonlóan gondolkodnak ma. Ha pedig valaki vitatná az igazamat, a jó szándékomat, állok elébe... Emlékszik még az olvasó: annak idején hírt adtunk a cigányszervezetek viszálykodásáról, egyfajta fóruma is leit lapunk a vitájuknak Akkor azzal zártuk e disputát: nem kívánunk további véleményekéi közölni. A mostani kivétel oka, hoary a régi tényeket egy késéi dokumentum helyezte más megvilágításba. De a választás lehetőségét nem kizárva, megismételjük: jó lenne, ha ebben az ügyben a Náday Gyula által vállalt esetleges szellemi pengeváltásoknak nem kellene a mi hasábjainkon helj'et adni. Van erre hivat ót tab b lórum: a cigány parlament. V. G. P. lasztókat nem a részvételi arány meghatározása készteti a voksolásra. A vitában a Fidesz-frakció tartózkodott a véleménynyilvánítástól. Az ebédszünet után 14 órától interpellációk és kérdések hangzottak el, s a képviselők döntöttek néhány társadalmi szervezet ideiglenes támogatásáról. Több társadalmi szervezet — így például a Vöröskereszt vagy a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége — működéséhez elengedhetetlen az átmeneti finanszírozás, s a döntés azért vált szükségessé, mert a támogatások elosztására vonatkozó javaslattal még nem készült el az illetékes ideiglenes parlamenti bizottság. A képviselők — a keddi ülésnap utolsó döntéseként — elfogadták azt a határozati javaslatot, mely öt társadalmi szervezetnek adja meg a folyamatos tevékenységéhez szükséges összeg első részletét. Megyei képviselők a kamatadóról A kamatemelés ügyében interpellált a tegnapi ülésen Kunczc Gábor (SZDSZ) Pest megyei országgyűlési képviselő. Szombati lapunk 3. oldalán közöltük a véleményét ismertető cikket, melynek magva: Nincs rendjén, hogy a közműfejlesztésre, fütésátalakításra kedvezményes hitelekkel „agitáltak”, s ha valaki háromféle hitelt vett fel, most csupán a havi emelt kamat 4 és fél ezer forinttal növelné a családi kiadásokat. Ezt tette szóvá interpellációjában Kunczc Gábor, s az interpellációra, valamint az arra adott államtitkári válaszra a Pest megyei képviselők is voksoltak. Hogy miként? íme: Nemmel szavazott: dr. Fodor István (független), dr. Vona Ferenc (MDF), dr. Abrahám Tibor, dr. Kiss Róbert, dr. Kóródi Mária, dr. Kuncze Gábor (SZDSZ-esek), Borz Miklós és Prepeliczai István (FKgP-képviselők) és Körösfői László (MSZP). Egyetlen tartózkodó volt, dr. Kulin Sándor (MDF). Az igennel szavazók: dr. Becker Pál, Bogárdi Zoltán, Farkas Gábor, Jávor Károly, Király B. Izabella, dr. Kovács László, dr. Kónya Imre, Szauter Rudolf, dr. Szőcs István, dr. Török Gábor és Katona Tamás (v^amehnyien MDF-kcpviselők), valamint dr. Hasznos Miklós (KDNP). S hogy érthető legyen pontosabban Is: az Igennel szavazók szerint helyes az OTP azon eljárása, mely szerint a közműfejlesztésre felvett kedvezményes hitelek után is fizetni kell az 1500 forinttal megemelt kamatot. Még annyit: a kormány álláspontjának elutasítása egyetlen szavazaton múlott. Pál for du ló után zimankó A hidegben nem virulens a vírus Ha valaki az utóbbi időben a szokásosnál többet panaszkodott mondjuk fejfájásra, annak — többek között — az időjárás lehet az oka. Mint Aigner Szilárdtól, a TEXO Időjárási Szolgálat meteorológusától megtudtuk, az elmúlt napokban közepesen erős napkitörés volt megfigyelhető, s egy hidegfront érte el országunkat. A hirtelen változásnak köszönhetően gyakoribb lett a fejfájás, a keringési betegségekben szenvedők panasza, s előjöttek a végtagfájdalmak, az aluszékonyság és a fáradékonyság. Az időjárás okozta front csők kenti a reakcióidői, vagyis, a különösen veszélyes munkahe lyelcen dolgozóknak és a közlekedés résztvevőinek kellett fokozottabban figyelniük. Január 23-ét pálfordulónak is szokás nevezni. Egyes napok jellegzetessége, hogy az időjárás gyakran, hirtelen és jelentősen megváltozik. A népi megfigyelések szerint Pál napján, január végén — és ezt a szakemberek tudományos vizsgálatokkal is alátámasztották — az esetek ötvennyolc százalékában jelentősen változik az idő. A leggyakrabban hirtelen felmelegedés figyelhető meg. Aigner Szilárd elmondta még, hogy az idei pálfordulón, az elmúlt hét, végén csak néhány fokot emelkedtek a hőmérők higanyszálai, majd jelentős hidegfront érte el ismét országunk légterét. Az ilyen hirtelen időjárásváltozások, a gyorsan érkező melegfrontok velejárói: megnő a légúti megbetegedések száma, felütik fejüket a vírusok, s könnyen terjednek a járványok. Szerencsére a most hét elején jött hidegnek a betegségek kórokozói sem örülnek, igy — egyelőre — nem kell tartanunk nagyobb méretű influenzajárványtól sem. Ponori Thewrewk Aurél csillagász érdeklődésünkre elmondta, hogy január 25. nem minden esztendőben esik egybe a holdtöltével. Az idén pedig ez így történt. Nem kereshetünk összefüggést a holdtölte és a pálforduló között, ugyanis a naptári dátumoknak semmi köze a holdfázisokhoz. Az időjárás hirtelen változása s a mostani holdtölte csupán véletlen egybeesés. Maradnak, de elhallgatnak Juszt, F — szilenciwn Juszt László és Franka Tibor január 30. és március 31. között nem szerepelhetnek a Magyar Televízió műsoraiban, így szól az a levél, amelyet Pálfy G. István, A hét főszerkesztője, kedden kapott Hankiss Elemér tévéelnöktől. A levél — mint arról tegnapi jegyzetünkben is írtunk — a két újságíró Torgyún Józseffel készített interjúja nyomán született. A riporterek sértően támadó fellépése, illetve szakmai felkészületlensége lejáratta mind Torgyán Józsefet, mind a televízió hírnevét — ismertette a döntés Okait Bányai Gábor, a tv ügyvezető igazgatója. A letiltás nem érinti a büntetés alatt lévők munkaviszonyát, a munka törvénykönyve szerint ugyanis erre nincs lehetőség — hangsúlyozta az ügyvezető igazgató.
