Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-29 / 24. szám
PXHT .uh or 1991. JANÜÄR 29., KEDD 5 Örülnek, ha fagy. Rilkán örvendezhetnek a korcsolyázás szerelmesei. hiszen az utóbbi időkben egyre kevesebb a jégpálya. Hol az időjárás nem kedvez, hol a megfelelő terület, hol pedig a rendszeres locsolást végző munkáskéz hiányzik. Gödöllőn alig több mint egy hete valamennyi feltétel együtt volt a GSC-nél. Azóta a kézilabdapályát a korcsolyázni vágyak birtokolhatják, amennyiben megfizetik a húsz.forintos belépőt. A város legtávolabbi pontjairól érkeznek a fiatalok, s szép számmal köröznek az idősebb korosztály tagjai is. A ritka lehetőség ahhoz ugyancsak alkalmat teremt, hogy az óvodás korúakkal is megkedveltessék e remek sportot. S miközben a hangszórókból szól a zene, a pálya „gondnokai” az illő fegyelemről gondoskodnak. Ök azok — Hevél Mihály. Szlifka Pál. Jászi Géza. Virág István, Tóth Attiláné —. akik a jégfelület tisztításáról, vastagításáról rendszeresen gondoskodnak. Mindenesetre itt ezekben a napokban mindenki annak örül. hogy a meteorológus éjszakára fagyokat ígér. (Kép és szöveg: Győri András) Vállalati kereskedelem drágítja az árut Kis boltban az üzlet Több mint négy hónap telt el azóta, hogy az Országgyűlés elfogadta az előprivatizációs törvényt. Akkor a szakemberek azt ígérték, hogy egymásfél év alatt mintegy tízezer kiskereskedelmi és . vendéglátóipari üzlet kerülhet magánkézbe. A törvény életbelépése után nem sokkal az Állami Vagyonügynökség nyilatkozata is megjelent, miszerint az érintett üzleteket üzemeltető állami vállalatoknak október végéig fel kell mérniük, hány egységüket érinti a privatizáció. A felmérések ugyan elkészültek. de ettől a privatiJúniustól távhívás is Szinte alig múlik el nap, hogy ne számolnánk be újabb távbeszélő-konténerek vásárlásáról. a megye településein lakók telefonigényeinek kielégítéséről. Az elmúlt hét végén írtunk Hernád község távközlésének fejlesztéséről, s a nagykovácsi Telefon Részvénytársaság munkába állásáról. Most ugyancsak jó hírrel szolgálunk a kiskunlacháziaknak. Ott ugyanis eddig körülbelül kétszázhúsz telefon-előfizetőt — magánszemélyeket és közületeket egyaránt — tartottak nyilván. Mint Kocsis Mihály polgármestertől megtudtuk, a helyzet hamarosan változni fog. A település volt tanácsa, immáron polgármesteri hivatala régóta folytat tárgyalásokat a postával, illetve a Magyar Távközlési Vállalat illetékeseivel egy hatszázvonaias teletónkonténer vásárlásáról. A megállapodás — ha hosszú idő után is —. de végül megszületett. Ennek eredményeként a napokban szállítják Lacházái a az új központot, mely közel tízmillió forintba került. Kocsis Mihály elmondta, hogy ezt az összeget részben a helybéli lakók, a támogató vállalatok és az önkormányzat adta össze. Eddig körülbelül háromszázan jelezték igényüket. A szakemberek szerint tavasszal megkezdődhetnek a szerelési munkák. Az üzembe helyezésre — az előzetes tervek alapján — júniusban kerül sor. Várhatóan ugyanabban az időpontban kapcsolják be a távhívóhálőzalba is a települést. m. i. záció ügye nem kapott nagyobb lendületet, s még döcögős haladásról sem beszélhetünk, inkább egy helyben topogásról. A Nyugat-Pest Megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat igazgatója, Horváth József például elmondta, hogy a Vagyonügynökségtől nem kaptak semmiféle választ. A hivatal illetékeseit nehéz megtalálni, s mivel sok a munkájuk, leterheltségre hivatkozva inkább kerülik a találkozást. Az igazgató szerint a fö probléma az, hogy a hitelben igényelhető milliók még mindig nem hozzáférhetők a vállalkozók számára. Az embereknek pedig nincs annyi pénzük, hogy zsebből előteremtsenek 50-60 milliót egy élelmiszerbolt megvételére. A vállalatnál 122 üzletet érint a privatizáció, s az azokban dolgozó 360 ember sorsa is addig függőben van. míg nem lehet tudni, ki lesz az új tulajdonos. Az igazgató szerint ma még nehéz felmérni. milyen igény lesz a csemegeüzletek iránt. A tapasztalat az, akadnak komolytalan érdeklődők. akik azt hiszik, hogy olcsón hozzájuthatnak egy-egy üzlethez. A Nyugat-Pest Megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat kötelékéből már mintegy tíz üzlet kikerült, ezek magánházakban működtek, s a háztulajdonosok a bérleti viszonyt nem hosszabbították meg. A vállalatnál nem kísérik figyelemmel, hogy mi lesz ezeknek az üzlethelyiségeknek a sorsa, s élelmiszerboltként működteti-e tovább a tulajdonos, vagy más célra használja fel. Horváth József elmondta azt is, a vállalati szervezet fennmarad akkor is, ha elindul a privatizáció, mert a legnagyobb negyvenöt ABC- üzlet a kezelésükben marad, azok, amelyek összesen 3 milliárdos forgalmat bonyolítanak le. A magánkézbe adás ugyanis a kis létszámú, kisebb forgalmú boltokat érinti. II. £. TÁPIÓSZENTMÁBTON IS TÉVÉZNI ÜK AB Behozni a világot Megyénkben is több szervezet, önkormányzat várja, hogy végre megszűnjék a sokat szidott frekvenciamoratórium, és akár háromezer lélekszámú kistelepüléseken is tévé- vagy rádióadások indulhassanak. Dr. Eiselt Bélánál, a Frekvenciagazdálkodási Intézet osztályvezetőjénél is több Pest megyei kérelem fekszik. Ök csak „frekvenciaszempontból” veszik nyilvántartásba, bírálják el a kérelmeket, és nem vizsgálják, hogy az adott településnek megvan-e a megfelelő anyagi és technikai lehetősége. Okét az sem érdekli, hogy kereskedelmi vagy netán egyházi műsort kívánnak sugározni az éterbe a vállalkozók. mm rádiózni SZERETNÉNEK Aki ma országos tévéadásról álmodik, annak 4-5 milliárd forintot is elő kell teremtenie. De helyi, kisvárosi vagy községi méretekben akár két-hárorn millió forinttal is el lehet indulni. Mindenképpen fontos azonban leszögezni, hogy a televíziózás kétféle technikai rendszerben valósulhat meg adó és vevő között: sugárzással vagy kábeles továbbítással. Az előbbi nyitott rendszer, mindenki számára elérhető, az utóbbi viszont zárt láncolat. Most a hazai alternatív televíziózás sugárzásos rendszerére, illetve önálló rádiósugárzásra beadott kérelmek iránt a legilletékesebbeknél, a helyi kérelmezőknél érdeklődtünk. Szentendrén Tegzes László, a városi önkormányzat műszaki osztályának vezetője így összegzi a mostani állapotot: — A városfejlesztési és műszaki bizottság távolabbi elképzelései között szerepel egy városi televíziós sugárzás megteremtése. Q Átgondolták már, hogy egy ilyenfajta műsorszórás milyen költségekkel jár? Netán szponzorokat, mecénásokat vagy külföldi tőkét várnak? — Ilyen, részletességgel még nem gondoltuk át a városi műsorszórás feltételeit. Mi a szándékunkat azért erősítettük meg, hogyha megalkotják a frekvenciatörvényt, akkor a szándéknyilatkozatunkkal helyet „követeljünk” magunknak. Mi mindenképpen érezzük ennek a médiának a fantasztikus lehetőségét: a lakosságnak így tudunk a legkönnyebben és a leghatásosabban információt szolgáltatni. Terveink szerint mi csak a város lakosaihoz akarunk szólni, így a műszaki kidolgozásnál is csak szerényebb ráfordítást tervezünk. Gödön Lelekác Sándor fogja össze az önálló rádió megteremtésének ügyét: — A Frekvenciagazdálkodási Intézethez az MDF gödi szervezete nyújtotta be a kérelmet. Először csak Göd nagyközséget jelöltük meg működési körzetként, de azóta ismét meg kellett erősíteni szándékunkat, és ekkor már jeleztük, hogy alkalmasint nagyobb körzetben is sugároznánk. Q A gödiek miért a rádió mellett szavaztak? Ha jók az értesüléseink, Pest megyében egykének számítanak. — Be kell vallanom, én is a tv-ne.k vagyok a híve, de objektív tény, hogy már jelenleg is rendelkezésünkre áll a műszaki feltételek többsége, elsősorban lelkes amatőrök segítő szándékával. ® Mi a céljuk: közszolgálati tevékenység, kereskedelmi vállalkozás? Vagy egyes értelmiségi csoportok, helyi elitek önérvényesítésének kifejezője lesz a rádió? — Határozott döntés még nincs. Sokan a kereskedelmi rádiózásban látnak lehetőséget, de ehhez tőkére is szükség van. Én villamosmérnök vagyok, és egyelőre a saját szakmámmal kapcsolatos kérdésekben igyekszem öszszehang'olhi a különböző véleményeket. LEGFELJEBB A TÁPIÓ MENTÉN Ráckevén Stálly István, a polgármesteri hivatal jegyzője így tájékoztat: — Mi közel tíz kilométeres körzetben, hetente kétszer szeretnénk saját adón televíziózni. Szó van arról is, hogy az üdülőövezetben pihenők is szívesen „vennék” az adásunkat. ® A nyugati világban az ilyen televíziók többnyire reklámbevételekből finanszírozzák működésüket. A ráckeveieket nem foglalkoztatja a kereskedelmi televíziózás? — Egyelőre várjuk az engedélyt, hiszen a médiatörvény még mindannyiunk számára tartogathat meglepetéseket. Mi elsősorban közösségi televíziózást szeretnénk, de arról még nem tárgyaltunk, hogy kifejezetten különüljenek el például az oktatás célját szolgáló vagy az egyházi műsorokat sugárzó csatornák. Vannak jelentős ipari üzemeink, amelyeknek nemcsak buda-FIZETN! MEG NEM AKARNAK Kell a segély, de miből ? A minap hangzott el a Parlamentben. hogy év végéig ovatos becslések szerint a munka nélkül maradottak aránya elérheti a 4-4,5 százalékot, jövőre pedig még többet. Bebizonyosodott, hogy a jelenlegi foglalkoztatási eszközrendszer alkalmatlan a tömeges munkanélküliség kezelésére, s szükséges, hogy a honatyák minél előbb megalkossák a foglalkoztatási törvényt. A törvénytervezet fontos pontja hogy megszűnne a finanszírozásban az állami költségvetés kizárólagossága, s a munkaadók és munkavállalók is fizetnének július elsejétől 1,5-0.5 százalékot. Mint sok mindenről, erről is megoszlanak a vélemények. Pest megyében is röpke közvéleménv-kutatást végeztünk a szakemberek, munkaadók és -vállalók körében, ők hogyan ítélik meg e kérdést. Dr. Szabó Ferenc, a Pest Megyei Foglalkoztatási Központ helyettes vezetője: Mindenképpen szükséges. hogy biztosítási alapra helyezzék a finanszírozást. Máskülönben elképzelhetetlen, hogy csak a költségvetésből a munkanélküliség kezelésének aktív eszközeit — átképző tanfolyamok, közhasznú munka szervezése — fedezni tudnák. Iia a munkavállalók és munkaadók is fizetnének járadékot, akkor elképzelhető, hogy nagyobb felelősséggel foglalkoznának a munkanélküliség kérdésével. Persze szükség lenne arra is, hogy valódi erdekegyeztetö munka alakuljon ki. Baj az is, hogy tényleges piacgazdaság kialakulásáról még nem beszélhetünk, csak a gazdasági ellehetétíenülést tapasztaljuk magunk körül. A jövőben úgy gondolom, az önkormányzatoknak is nagyobb szerepet kell vállalniuk a munkanélküliség kezeléséből. Boczheim Györgyné, a pilisvörösvári élelmiszerbolt vezetője: én nyugdíj előtt állok, közelről nem érint a kérdés, de azért a tévében, rádióban figyelem az eseményeket Jobb lenne, ha nem lenne munkanélküliség, de ha már van, segíteni kell azokon, akik bajba jutottak. Nem lehet várni, hosv ennek a költségeit csak az állam fedezze. Persze senki sem örül, ha fizetnie kell, de mindenkinek arra kell gondolnia, lehet, hogy holnap én kerülök az utcára. Szitás né Tálas Emília, a dunavarsányi Texgráf Szövetkezet adminisztrátora: Én már megkóstoltam a munkanélküliséget, kilenc hónapig voltam segélyen. Pesten dolgoztam a Társadalombiztosítási Főigazgatóságon, ahol létszámleépítés volt. Egyébként sem tudom vállalni az ingázást. mert két óvodás gyermekem van. Vidéken pedig nem, könnyű munkát kapni. Ennek ellenére én megszigorítanám a segélynyújtást. Nem egy embert láttam már, aki felvette a munkanélkülisegélyt, s mellette feketézett. A járadékfizetésről még nem gondolkodtam, mindenesetre, ha fizetni kell. lehetőleg minél kevesebbet Nehéz a megélhetés, a férjem is keveset keres, s gond az is, hogy veszszük meg a tüzelőnket. Laczonyi László, a kistarcsai Fésűsfonógyár Kft. ügyvezető lp?P7®fltó1a: Az emberek érzik, tudták, hogy senkinek nincs bebiztosítva a munkahelye, mindenkinek áll a zászló. Ugyanakkor, ha fizetésről van szó, mindenki azt emlegeti, hogy amúgy is nagyon sok a levonás, az adóterhek tetemesek. Vannak, akik a létminimum körül keresnek, ők azt mondhatják, én fizessek, hogy más segélyt kapjon?! Őszintén szólva nem tudom hogy mi lenne a megoldás, biztos, fel lehetne használni azokat a tapasztalatokat, amelyeket más országokban szerezhetnek, ahol már régebben szembe kellett nézni ezzel a problémával. Ügy gondolom, ha bevezetik a járadékot. egyre többen kilépnek a szakszervezetből, mondván, annyival is kevesebb lesz a levonásuk. Laczkó István, a Váci Kötöttárugyár szb-elnöke: Erről a kérdésről már beszélgettünk a dolgozókkal, s a reagálás egyértelműen negatív volt. Hangsúlyozták, nemcsak ök nem akarnak járadéklevonást, hanem azt sem szeretnék, ha a vállalatnak fizetnie kellene, hiszen úgy gondolják, az valahol rájuk is visszahat. Azt mondják, elég nekik az árhullám, a kamat- és gépkocsiadó-emelés. Ügy vélik, a gondokat oldja meg az állam Tudja, hogy van ez, akinek van munkahelye, az sokszor nem gondol arra, ő is segítségre szorulhat. Az emberek a napi problémáik megoldásával vannak elfoglalva. Hargitai Éva pesti, hanem külföldi kapcsolatai is jelentősek, így viszont nincs kizárva a kereskedelmi televízió sem. Mindenesetre sok minden függ a költségektől, például, hogy mennyit kérhet a műsorszóró vállalat. Turóczi Zoltán, a tápiószentmártoni művelődési ház vezetője így summázza az előzményeket: AZ ÖNKORMÁNYZAT NEVÉBEN — Mi már régóta tervezzük az önálló műsorszóró tv kiépítését, A frekvenciamoratórium feloldásáig azt a javaslatot kaptunk, hogy létesítsünk kábeltelevíziót. Településünk sajátos széttagoltsága közismert, és úgy érezzük, hogy a tájékoztatásban igen sokat segít már a kábeltelevízió is. A múlt év végéig száznegyven lakásba kötöttük ba a kábeltévét. Tavaszra elérjük a kettőszázadik lakást is. @ Egy közel hatezres lélekszámú település miért nem elégszik meg a kábeltévével? — Nálunk több mint húsz kilométer csak az úthálózat, nagyszámú üdülőtelek veszi körbe a községet, ami nyaranta különösen megnöveli az itt tartózkodók létszámát. Nekik például egyáltalán nem érné meg, hogy beköttessék a kábeltévét. Viszont mi közénk tartozónak érezzük őket is, és a gondjainkat velük is szeretnénk megosztani. A műsorszórót minden víkendházban lehet majd díjmentesen fogni. Ö Ki fedezné majd a költségeket? Végeztek már előzetes számításokat, hogy mibe kerül az önálló műsorszórás? — Mi az úgynevezett regionális műsorszórónál is kisebbet szeretnénk, nem az egész megyében, legfeljebb csak a Tápió mentén lehetne fogni az adásainkat. Mi szeretnénk az önkormányzatokra támaszkodni. De sok minden függ a törvényalkotóktól is: nekünk az a véleményünk, hogy ha mi nem kereskedelmi, hanem informatív adót akarunk, akkor adjanak kedvezményt. Ha azt mondják unos-untalan, hogy a kisközségek öntudatra ébredését fel kell karolni, akkor támogassanak bennünket. Ha egy esztendőre százezer forint frekvenciadíjat állapítanak meg, azt a járulékos költségek mellett a községünk, vagy a TáDió mente községei vállalni tudnák. 9 Miért van ilyen nagy várakozás a közösségi tévék iránt? — A pártállam sajtóirányítása megakadályozta a közösségi sajtó kialakítását, s úgy tűnt, a kábeltévé az, ami „átcsúszhat”. Most az új önkormányzatok alakulásánál éreztük meg a szabadság valódi lehetőségeit. Mi a sugárzót valóban az önkormányzat nevében rendeltük meg, de a pártoknak is lehet majd önállóan szerkesztett műsora. Ső? nálunk az önkormányzat is több pártból tevődik össze, így garanciák is vannak. A nyilvánosság előtt akár a polgármestert is felelősségre lehet vonni. Mint hírlik, a magyar adások helyett — akinek pénze van — hamarosan foghatja a pályára bocsátott Astra műhold újabb adásait, amellyel 32-re nő a hazánkban nézhető külföldi égi tévéműsorok száma. Csakhogy a mi településeinken élő emberek többsége másfajta információra vágyik: „nekünk és rólunk szólót” — ahogy a tápiószentmártoni népművelő fogalmazott. Jelenleg a műsorszórásban rengeteg jogi és etikai ellentmondás található. Nyoma sincs az óhajtott piacgazdaságnak. Most még a frekvenciamoratórium megakadályozza a dzsungeltörvények eluralkodását. Azt, hogy a tömegbefolyással bíró eszközök milyen feltételekkel és kinek a kezébe kerülnek, a világon mindenütt törvények szabályozzák. Ezért is várják sokan, hogy a Parlament végre tűzze napirendre a frekvencia-csomagtervet. Deák Attila
