Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-28 / 23. szám
1991. JANUÁR 28., HÉTFŐ SZAJTATVA Házi Társadalom-gazdaság ezernyi szeletének a megmutatója egyegy nagy-, azaz hetipiac, nemcsak a városokban, a községekben, hanem a kisebb falvakban is. Szájtátva nézi az ember a kényszer, a találékonyság, a remek ötlet teremtette friss kínálatot olyasmikből, amik a varázslatosan hangzó házi megjelöléssel kínálják magukat a vásárlónak. A házitejfel, a házitészta nem újdonság, amint a házikolbász sem, belőlük hol több, hol kevesebb mindig is ott volt, kapható volt a piacon. Most azonban . .. most azonban idős asszonyok — látszik, nem részvényvásárlásra kell nekik a pénz — kínálnak házisavanyúságot, -lekvárt, soha nem látott formájú mézestésztákat. Van, aki házilag takaros házipapucsokat készít, a füles edényfogók, a házilag faragott faáruk, fonott kosarak olyan természetességgel tűnnek fel, mintha- soha nem is hiányoztak volna a piac forgatagából, holott .. . Holott tudja az ember, mennyi olyan apróság volt, ami nagyon is hiányzott, hiszen a házisavanyúságba a kertek maradéka, a zöld paradicsom, a néhány fej fölös káposzta, paprika, már he nem érő kisdinnye kerül. Az, ami eddig veszendőbe ment, most meg áru lesz belőle. Az egyiknek pici hasznot hozva, a másiknak ' új ízeket; adva. S ez a helyzet az ügyesebb kezűek fakanalaival, lábostakaróival, edényfogóival, itt is a maradékok alakulnak át hasznos tárgyakká, amint a régi-régi minták támadnak fel a hímzett konyhai vásznakon, a régi elfeledett formák alakját öltik a sokáig elálló mézestészták .. . Nézelődik az ember, sajnálja, ha valakit a végső szükség, a napi megélhetés kényszerít ki a piacra, ám örvend, amikor azt látja, sokan vannak olyanok, akik most kezdik járni a vállalkozás óvodáját, szerény kockázat fejében szerény hasznot remélve, és néhány esztendő múlva esetleg már nagyobb vállalkozásba kezdve. Megmozdult tehát valami, s bár ebben a mozdulásban vannak szomorú elemek is, a jelek többsége biztató. Kínálatot növel. Ami szokatlan. Ami könynyen megszokható. Könnyen, mert: jó. MOTTÖ 7992 lesz a fordulat éve? Készülőben a Kupa-program Február végére elkészül a kormány gazdaságpolitikai programja, melynek kidolgozásához Kupa Mihály pénzügyminiszter hivatalba lépése után kezdtek hozzá a szakemberek. Kovács Álmos pénzügyminisztériumi helyettes államtitkár elmondotta: az új program égjük alapkérdése, hogyan történjen a vállalkozás sok ösztönzése. E tekintetben az elmúlt időszakban többfajta elképzelés is napvilágot látott. A készülő gazdaságpolitikai program a vállalkozásösztönzésnek azt az útját kívánja járni, amely az adminisztratív akadályok csökkentésével, a ■feltételek javításával támogatja az üzleti szféra tevékenységét, a magánkezdeményezést. A program elveti a belföldi kereslet növelésének mesterséges, költségvetési eszközöket igénybe vevő módjait. Arra épít, hogy az export gyorsabban nő az importnál, s az exporttöbblet révén keletkező pótlólagos jövedelmek járulnak majd hozzá a hazai keresletnövekedéshez. A készülő program szerint 1991-ben, vagyis az idei esztendőben elsősorban a gazdasági növekedés beindításának keretei jönnek létre, s befejeződik a piaci működéshez szükséges jogrendszer kiépítése. Megszületik az új csődtörvény, az államháztartási törvény, az új számviteli törvény, a banktörvény, a privatizációs törvény. Várhatóan a jövő esztendő lesz a gazdaságban a fordulat éve, amikor is sikerül az eddigi csökkenést megállapítani, és az export gyors ütemű bővülésének megfelelően már kismértékű növekedésre is sor kerülhet. A kelet-európai külkereskedelemben várhatóan megáll a visszaesés, s így a nyugati export bővülése közvetlenül hozzájárulhat a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtéséhez. Hasonló fordulat következhet be az inflációs folyamatban is. Várhatóan 1992-ben megváltozik a tendencia, s a fogyasztói árnövekedés, ha fenn is marad, de kisebb lesz. mint 1991-ben. A program szerint 1993-ban megerősödnek a gazdasági fordulat következtében kialakult kedvező irányzatok, s ebben az évben már olyan határozott növekedésre is lehet számítani, amely hozzájárul a lakosság fogyasztásának és életszínvonalának kismértékű javulásához is. A növekedés motorja továbbra is az export lesz. Stabilizálódik az ország fizetési mérlegének pozíciója, vagyis megáll az eladósodás növekedése. Igazán kedvező változások 1994-ben várhatók, amikor már nemcsak az export járul hozzá a gazdaság gyorsabb fejlődéséhéz, hanem a belföldi fogyasztás is növekedhet. A most készülő gazdaságpolitika a nemzeti megújhodási programban foglalt alapelveket átveszi, alkalmazza. Változás abban látható, hogy a programban a célok világosabb megfogalmazást nyernek, és konkrétabbá válnak a megvalósításhoz szükséges lépések. Nem tudnak fizetni Az önkormányzatokat ostromolják segélyért, támogatásért az 1985-ös földrengés károsultjai, akik annak idején lakóházuk újraépítéséhez, kijavításához rendkívüli kölcsönt kaptak. A megnövekedett fizetnivaló óriási terheket ró Berhida, Balatonkenese, hitér, Királyszentistván lakóira — és az önkormányzat rendelkezésére álló alapból a rászorultaknak csupán évi 1500-2000 forintot tudna juttatni. Legfeszítőbb a helyzet Berhidán, ahol öt évvel ezelőtt az 1126 lakásból 1100 megsérült, megrongálódott. Ott márts csaknem 200-an jelentették be, hogy nem tudják fizetni a megnövekedett részleteket. Berhidán, Balatonkenesén már aláírásokat gyűjtenek, hogy ily módon adjanak nyomatékot tiltakozásuknak. A.z önkormányzatok csak a törvénymódosításban látják a megoldást, azt szeretnék ugyanis, ha a földrengés sújtotta vidéken — az adósok — a kedvezményesettek körébe tartoznának. Állást foglalt az ügyben a megyei önkormányzat is, megbízásából annak elnöke levélben kéri a pénzügyi államtitkárt, hogy kezdeményezze a törvénymódosítást, mert ezzel a teherrel az önkormányzatok nem tudnak megbirkózni. ANNYISZOR FORGATJÁK, AHÁNYSZOR AKARJÁK Alakul a földtörvény Az abszolút igazságos megoldást nem lehet kitalálni — hangsúlyozta dr. Balsai István igazságügy-miniszter és dr. Bogdán Tibor, a minisztérium közigazgatási államtitkára. Ez a kijelentés azon a sajtótájékoztatón hangzott el, amelyet az Igazságügyi Miniszitériuhibán — a kormány által elfogadott — részleges kárpótlásról szóló törvényjavaslatról tartottak. Váltó és utalvány A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlása igen nagy érdeklődést váltott ki, hiszen ugyancsak sokakat érint. Ez a javaslat például kiszélesítette a jogosultak körét a leszármazottakra, illetve a még túlélő házastársra is. Természetesen, akiknek igényét a nemzetközi szerződés értelmében már rendezték, azokra nem terjed ki a kárpótlás. A szakemberek számítanak arra, hogy a módosító indítványok beterjesztése után a Parlament majd elfogadja ezt a törvényjavaslatot. Amennyiben igen, hatályba Up a törvény, s egy hónap áll rendelkezésére annak, aki igénnyel lép fel. A bizonyítási eljárás lefolytatására pedig hat hónap. A kárpótlás formája értékpapír, amelyet különbözőképpen lehet hasznosítani. Ezzel kapcsolatban egy érdekes elgondolásról számoltunk be pénteki lapunkban. Az Erdőkertesen élő Rába György például családi befektető társaság működtetésén fáradozik. Ugyanis csak a kárpótlási jeggyel — majdan — rendelkező rokonok összefogásával tartja elképzelhetőnek a legkülönfélébb üzleti vállalkozások megvalósítását. Tulajdonképpen hányszor forgathatják meg ezt az értékpapírt? — kérdeztük dr: Bogdán Tibor közigazgatási államtitkártól. — Ahányszor akarják — valamilyen tulajdoni sérelem irt, de még mind a mai napig működnek, a végleges rendezéskor be fogják jelenteni igényüket az épületekre. Elképzelhető, hogy tulajdonukba fogják adni. A kárpótlási törvényjavaslat miért tesz különbséget a földtulajdon és más tulajdonok között? — A föld nemcsak érzelmi szempontból különleges tulajdon, hanem termelőeszközként is. Nem bővíthető, véges; sajátos gazdálkodás folyik rajta. A népességnek olyan megkülönböztetett körét érinti — az agrárnépességet —, amely tartósan ehhez a tulajdoni tárgyhoz kötődik. Ezért alkalmazunk más tulajdonokhoz képest pozitív diszkriminációt, azaz előnyös megkülönböztetést. Ezért vállal az állam garanciát arra, hogy csak azok kapják meg ezt az előnyt, akik hivatásszerűen a gazdálkodásból akarnak megélni. Nem következhet ebből a megkülönböztetésből az, hogy idővel az alkotmányt módosítani kell: esetleg kiegészíteni egy olyan gondolattal, hogy a többi tulajdontól eltérő szabályok is vonatkozhatnak a földre. Minimum és moKimum — Nagyon valószínű. Tény és való, hogy szükség lesz egy földtörvényre is, de nem megszokott értelemben használom ezt a kifejezést. Ez a törvény a földtulajdon és a birtokviszonyok speciális kérdéseit szabályozná. Nagyon sok országban ilyen törvény határozza ■ meg a földbirtok-minimumot vagy -maximumot, öröklési szabályokkal befolyásolják például azt, hogy a legkisebbnek mondott terület már ne osztódjon tovább. Mindez azonban nálunk még várat magára. Vennes Aranka Ok síboltak vagy más hantázik? (Folytatás az 1. oldalról) Otthon hívtuk fel Hámori Csabát, az MSZP országgyűlési képviselőjét, hogy megtudakoljuk: — Mi a véleménye? — Sajnálom, de most, öntől hallok az egész ügyről, s csak annyit tudok, amennyit ön mondott. Szombaton a Népszabadságot olvastam. De így, a hallottak alapján is az a véleményem, hogy az egész dolog hihetetlen. Azt valószínűsítem, provokáció lehet emögött.., — Szerintem is teljesen egyértelmű provokáció — mondotta érdeklődésünkre Fabriczki András, az MSZP korábbi kincstárnoka. Azzal kezdem: furcsa véletlen, hogy épp az a riporter hozta nyilvánosságra elsőként az anyagot, aki Végvári őrnaggyal is kapcsolatban állt. A másik: nem tudóm, hogy igaz-e a Dresdener Bankban elhelyezett pénz ügye, de azt a szakmám révén biztosra veszem, hogy a banktitok ott is létezik, s bizonyos adatokhoz csak titkosszolgálati eszközökkel lehet hozzájutni-,.. Végül nekem gyanús az is, ahogyan a Magyar Hírlap hangsúlyozza, hogy az információ a párt. belső köreiből származik. Mintha eleve védekezni akarna a vád ellen a szerző: külső az informátor. Szóval kifejezetten provokációgyanús az egész. — Én, érdekelt? Ugyan már. Tavaly május óta semmi közöm a pártgazdasági ügyekhez, azóta egy kft. ügyvezetője vagyok, s a Szocialista Párthoz csak a tagsági viszony és az üzleti szerződések kötnek. Mint „távozott”, dörzsölhetném a markom, de nem teszem, mert meggyőződésem, hogy nem visszaélésről van szó ... V. G. P. AZ MSZP SAJTÓIRODA JA N AK KÖZLEMÉNYE Az elmúlt napokban Ismeretlen személyek „a Magyar Szocialista Párt apparátusának néhány munkatársa” jelzésű névtelen levelet juttattak el az MSZP több vezetőjéhez, megyei és budapesti kerületi szervezetéhez, továbbá egyes lapok szerkesztőségéhez. Erről a tényről, valamint a névtelen levélben foglalt állításokról a Magyar Hírlap szombati száma egy öszszeállitást hozott nyilvánosságra. Az üggyel kapcsolatban a Magyar Szocialista Párt elnöksége az alábbi nyilatkozatot adja ki: • A levél néhány állítása és a csatolt „dokumentumok” eg.v része valós, de nem tartalmaz olyasmit, amit a párt tagsága és a közvélemény ne ismerne, azok politikailag-erkölcsileg, valamint jogilag nem kifogásolhatók. Ezekkel a szerzők célja nyilvánvalóan többi állításuk, vádaskodásuk hitelesítése volt. • A névtelen feljelentés másrészt olyan, semmilyen ténnyel alá nem támasztott állításokat tartalmaz, amelyek valótlansága egyértelműen bizonyítható. • A levélhez olyan, úgynevezett „dokumentumokat” is csatoltak, amelyek bizonyíthatóan hamisítványok. Az elnökség — annak ellenére, hogy névtelen bejelentésekkel nem foglalkozik — a nyilvánvalóan provokatív, politikai indíttatású levélben foglaltakat tételesen, valamennyi részletre kiterjedően megvizsgálja annak érdekében, hogy minden esetleges kételyt eloszlasson. A vizsgálat eredményéről az elnökség a párt tagságát cs a közvéleményt tájékoztatja. Rémségasen szép történetek Hová lesz a Miközben a benzin világpiaci ára hol felfelé, hol lefelé kúszik, ismeretesek olyan rémtörténetek, miszerint egy benzinkút közelében lakó szőlősgazda pincéjében egy napon megjelent a benzin a hordók alatt, valamint olvashattunk arról, hogy egy repülőtér közelében a telektulajdonos fúrt kútjaiban fél méter magasan áll a kerozin. A víz ihatatlan ugyan, de a rossz nyelvek szerint az olajkályhák remekül üzemelnek vele. Vannak a világon olyan kőólajfinomítók, amelyek az évtizedek alatt elcsöpögő nyersolajtól ma már egyetlen hatalmas olajlencsén állnak, amelynek következményei kiszámíthatatlanok. Az elszivárgóit üzemanyagféleségek a nyilvánvaló gazdasági és környezetszennyezési károkon kívül komoly katasztrófát kiváltó tényezővé is válhatnak. A korróziós károsodást szenvedett tartályok felújítására a budapesti Műanyagipari Kutató Intézet munkatársai olyan eljárást dolgoztak ki, amely végleg megoldhatja a problémát. Olyan műanyag bevonati rendszert dolgoztak ki, amely akár utólag is felvihető az acéltartályok belső felületére, az elrozsdásodott lemez helyett önmaga is nagy szilárdságot biztosít, és ellentétben más műanyagokkal, nem töltődik fel elektromossággal, tehát igen üzembiztos. a kárpótlási jegy egyesíti a váltó és az utalvány funkcióit. Váltó jellege azt mutatja, hogy meghatározott tárgyra vonatkozik, tehát nem pénzre, hanem állami tulajdonban levő vagyonra. Milyen módon képzelhető el a jegy hasznosítása? — A lehetőség végtelenül széles. Például az állam átalakítja egyik cégét részvénytársasággá és kibocsátja részvényeit. Ezek egy részét kárpótlási jegy ellenében adja oda. Vagy: az állam elad valamit a vagyonából. Nem tartom kizártnak a célzót^ privatizációs programot sem ' a kárpótlási jegy ellenében, hogyha egy helyen halmozódik föl — például téeszeknél, amelyek az élelmiszeripar vagy -kereskedelem területén valósíthatják meg ezt a programot. Aztán: az önkormányzatok elfogadhatják bérlakásaikért — a bentlakóktól — a kárpótlási jegyet fizetségként. Ha végrehajtják a kárpótlási törvényt, mekkora részéi érinti ez a nemzeti vagyonnak? — Nem lehet igazán meghatározni, mert a nemzeti vagyonnak több része van. Amire ki lehetne vetíteni, az vállalkozói rész, amely az állami vállalatokban testesül meg. Azonban az állam vállalkozói vagyonának értéke folyamatosan változik. A ténylegesen ebből származó bevételt tekintve — nagymértékben — o privatizáció ütemétől, módjától függ, hogy mit ér az, amit eladunk. Az egyetlen értelmesnek tűnő viszonyszám, amihez egzakt módon hasonlítani lehet a kárpótlást, az a privatizációs bevétel. Tulajdoni sérelem Miért csak magánszemélyekre vonatkozik a törvényjavaslat, egyesületek közös tulajdonára miért nem? — A jelenleg működő társadalmi szervezetek használóként „laknak” ingatlanaikban. Azok az egyesületek, amelyeket va-Drasztikus áremelés és áruhőség Kifosztott építkezők A Pilisvörösvárott üzemelő Magyar Terranova Építőanyag-ipari Kft.-nél idén, az év első napján a kőpor tonnánkénti ára 327 forintról 430-ra ugrott! Szintén jelentősen emelkedtek a különböző méretű, az útépítéseknél használatos dolomitok árai is. A cég értékesítési osztályától szerzett értesülések szerint a lábazati nemesvakolatok ára február 18-tól átlagosan 10-15 százalékkal emelkedik. A kft.nél továbbforgalmazók részére, bizonyos építőanyagoknál kilencszázalékos kedvezményt kínálnak. Solymári-völgyben a Hungária ' Wieneberger téglaipari Kft. korszerű gyárában a napi termelés háromnegyed része biztos vevőkre talál. Mivel eltörölték a szabványon aluli termékeket. így csak első és harmadosztályú falazóanyagokat forgalmaznak. Az első osztályú Uniform ára ebben a hónapban 17. míg a harmadosztályúaké 32 és fél százalékkal emelkedett. Indítékként itt is az energiahordozók árának növekedésére hivatkoztak. Gyócsi László Az elmúlt év ' novemberétől napjainkig olyan mérvű építőanyagár-emelkedéssel találják szembe magukat az építkezők, amire még nem volt példa. Ennek egyik oka az energiahordozók árának szintén drasztikus emelésében keresendő, hiszen köztudottan az egyik legnagyobb energiafalónak az építőanyag-ipar számít. A Tüzép-telepek zöménél teljes az árukészlet, viszont a legteljesebb a fogyasztói érdektelenség. A Budapest Környéki Tüzép Vállalat gödi telepét, miként azt az egyik alkalmazott elmondta, szinte alig keresik fel a vásárolni szándékozók, pedig most aztán teljes a bőség, nagy a kínálat. A falazóanyagok, köztük a tégla ára az elmúlt év decemberében átlagosan 30 százalékkal emelkedett, s ezt követte, ebben a nagyságrendben, január elsejétől a cementár emelése. A fenyő- és fűrészáru, köztük az ajtók, ablakok, még ennél is drágábbak lettek. A Budai Téglaipari Vállalat solymári 11-es, valamint pilisborosjenői gyárában az utóbbi negyedévben úgynevezett lépcsős áremeléseket hajtottak végre. A solymári üzemben előállított Poroton és B—30-as falazóblokkok tavaly novemberben 20, illetve 28 százalékkal drágultak. Idén januártól viszont már csak 5 százalékkal. Egyébként a solymári Il-es gyárban idén előreláthatóan 103 millió forintot fordítanak energiaköltségekre ! Pilisborosjenőn,- ahol a tömör és kevés lyukú kisméretű téglákat gyártják, ebben a hónapban 25 és 15 százalékos volt az áremelkedés. Információnk szerint a közeljövőben, pontosabban március elsején, újabb 20 százalékos áremelkedés várható. Érdekes módon az említett cégeknél különösebben nem esett vissza az építőanyagok forgalma, mert hiszen akik már tavaly elkezdték családi fészkük építését, azok érthetően azt be is kívánják fejezni. A száraz tél lehetővé teszi a falazóanyagoik zavartalan szállítását, s ezért sokan már most beszerzik, hogy tavaszra a helyszínen legyen az áru. A Dunai Cement- és Mészkereskedelmi Kft. váci cementgyárában ez év januárjában már 20 százalékkal emelték a zsákos cement árát, s nhgy valószínűséggel februártól ismét sor kerül az újabb kellemetlen lépésre, de annak mértékéről még nincsenek megbízható információk. Anynyi viszont tény, hogy megcsappant a kereslet, s tetemesek a készletek.
