Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-26 / 22. szám

1991. JANUÁR 26., SZOMBAT Gombnyomásra tölt Miniboci Modern tejadagoló berende­lést, úgynevezett minibocit működtet az egyik mezőköves­di ABC-áruházában a helyi ÁFÉSZ. A berendezés tartá­lyából a vásárló egy gomb meg­nyomásával töltheti meg tej­jel saját üvegét. A palackozá­si, csomagolási költség meg­takarítása révén, így a 18 fo­rint 20 filléres ár helyett, 15 forint 20 fillérért jut azonos minőségű — 2,8 százalék zsír­­tartalmú —, frissebb és az ál­landó keverés miatt zsírkicsa­­pódás-mentes tejhez. Az ár­különbség a jövőben minden bizonnyal növekedni fog* mi­vel a csomagolóanyagok elő­reláthatóan nagyobb arányban drágulnak, mint a tej. A 200 ezer forintos beren­dezés olyan népszerű, hogy a Mezőkövesd és Vidéke ÁFÉSZ mind az öt nagy mezőkövesdi élelmiszerüzletét szeretné hasonló géppel ellátni. Az e célt szolgáló tárgyalások már folyamatban vannak a beren­dezést gyártó német céggel, és ha megegyezés születik, készek forgalmazni a készüléket elő­ször Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, majd az egész or­szág területén. li kamatemelés ügyében interpellál Kuncze Gábor Átverték a Tisztelt Házat? Csekkekkel, OTP-kimutatásokkal a kezükben többtucatnyi elkeseredett ember kereste rel az elmúlt hetekben fogadóöráln Kuncze Gábor országgyűlési képviselőt. A tököliek pedig laká­sa ajtaján kopogtatnak esténként, hogy felháborodva számol­janak be arról, amit egyébként pontosan tud, hiszen január elején neki is kétszer két, egyenként ezerötszáz forintról szóló csekket hozott a postás. — Félreértések elkerülése érdekében gyorsan leszögezem — mondja az országgyűlési képviselő, — nem a kedvezmé­nyes kamatok emelésével van bajom. Régóta világos volt mindenki számára, ezekkel valamit kezdeni kell, hiszen azzal, hogy a háromszázalékos építési kölcsönök kamatkülön­bözetét évek óta az állami költ­ségvetésből fedezik, tulajdon­képpen azokat is sújtják, akik nem kaptak ilyen hitelt. Még­sem szavaztam meg a költség­­vetés tárgyalásánál az ezzel kapcsolatos két változatot, mint ahogy ellenzéki képviselő-tár­saim jó része sem. A legna­gyobb bajom a dologgal: miért az állampolgár fizesse meg an­nak az árát, hogy az OTP in­formációs rendszere nincs fel­készülve az adósok naprakész tájékoztatására? Az OTP ígé­rete ' szerint jövő ilyenkorra már rendelkezésükre áll olyan számítógépes rendszer, amely­­lyel ez megoldható. Addig azonban — mivel egyénenként nem voltak képesek kiszámíta­ni, kinek mennyivel emelkedik a kamata — minden adós 1500 forintot köteles fizetni, avagy választhatja a másik megol­dást, hogy hátralékát egy ősz­­szegben törleszti, és akkor a fele tartozást elengedik. Csakhogy itt is hibádzik va­lami. Hiszen sok család olyan anyagi helyzetben van, hogy még 20-30 ezer forintos tarto­zást sem tud egy összegben ki­fizetni. Az ilyen adós mi mást tehet, szépen fizeti a megemelt kamatot, és jövőre kiderül, hogy nem egyszerűen letörlesz­tette az adósságát, hanem tíz-Új pályázaf egyelőre nem lesz Kórházigazgatók vannak, főjegyző még nincs (Folytatás az. 1. oldalról) A napirend előadója dr. Bencze József, az ideiglenes és jogi ügyrendi bizottság szó­vivője először a főjegyző bé­rére tett javaslatot — ame­lyet a küldöttek elfogadtak —, . majd beszámolt bizottságuk munkájáról. Ennek eredmé­nyeképpen a négy benyújtott főjegyzői pályázatot elbírál­ták, mindegyikét elfogadható­nak találták, .és a pályázók közül egynek a kinevezésére javaslatot tettek. A négy pá­lyázó dr. Borisz Józsefné, a megyei önkormányzati hivatal volt ellenőrzési osztályvezető­je, dr. Erdélyi László, a volt szervezési és jogi osztály ve­zetője, dr. Hajas István, a du­nakeszi önkormányzat jegyző­je, és dr. Kiss György, a volt igazgatási osztály vezetője. A felsoroltak közül az ügy­rendi bizottság dr. Kiss György kinevezésére tett javaslatot. Dr. Bencze József bejelen­tését körülbelül másfél órás vita követte. A hozzászólók elmondták, hogy bár a java­solt személyt alkalmasnak és megfelelőnek találják a fő­jegyzői tisztség betöltésére, mégis úgy vélik, a közgyűlés rangja, presztízse megkívánja, hogy ne vegyék ki kezükből a döntés jogát. A hozzászólók azt kérték, legalább kettő, de még inkább három jelölt kö­zül szeretnének választani, éspedig nem nyílt, hanem tit­kos szavazással, aminthogy jegyzőt a legkisebb községek­ben is titkosan választanak. A hosszú vita után az el­nök szünetet rendelt el, eköz­­, ben az ügyrendi bizottság ülést hívott össze, és a felve­tett vélemények szellemében három jelöltet állított sor­rendbe, és terjesztett a kép­viselők elé. Az általuk meg­állapított szakmai szempon­tokból értékelt sorrend szerint dr. Kiás György, dr. Erdélyi •László és dr.' Borisz Józsefné került a közgyűlés egyetérté­sével a szavazólapokra. A döntést a jelöltek pár perces bemutatkozása követte. Amíg a szavazócédulák elkészültek, a megyegyűlés tovább dolgo­zott, és dr. Egey Tibornak, a Pest Megyei Levéltár igazga­tójának előterjesztése nyomán megszavazták Pest megye cí­merét és zászlaját, az 1569-ben adományozott szimbólumok átvételével. Ezután szavazás követke­zett, amelynek értékelése sze­rint 86 érvényes szavazat kö­zül 42 résztvevő dr. Kiss Györgyöt látta ' oiaa szívesen a főjegyzői tisztségben, 41-en dr. Erdélyi Lászlót, hárman pedig Borisz Józsefnét. Mivel a főjegyző kinevezé­séhez kétharmados többség szükséges, ezért a választók egy része azt javasolta, hogy a következő fordulóban már • egyszerű szótöbbség is elegen­dő legyen, mások úgy vélték, hogy ragaszkodni kell a mi­nősített többséghez, ám a következő fordulóban már csak a két esélyes jelölt indul­jon. Ez utóbbbi javaslatot fo­gadták el. Ekkor érkezett meg a me­gyegyűlés meghívott vendége, Demszky Gábor, Budapest fő­polgármestere. A vele folyta­tott beszélgetés így egy időre elterelte a küldöttek figyelmét a választási küzdelemről, ám távozása után ismét rátértek a választás kérdésére. A je­lenlévők egyhangúlag meg­szavazták, hogy a két jelölt újra felkerüljön a szavazó­lapokra, amelyek elkészültéig — az idővel való takarékosko­dás jegyében — még egy na­pirendi pontot megtárgyaltak. Ez a Szupermaraton Atlétikai Alapítványhoz való csatlako­zás kérdése volt, amelyet a jelenlévők ellenszavazat nél­kül jóváhagytak. Kiegészítés­képpen megszavazták, hogy az alapítvány kuratóriumának kérésére annak tagjává vá­lasszák Pongrácz János ke­mencéi polgármestert, vala­mint, hogy a legközelebbi ver­seny fővédnöke a közgyűlés elnöke, dr. Inczétíy János le­gyen; ......... Ismét szavazás következett, a még jelenlévő 83 küldött 82 érvényes szavazata ezúttal fordulatot mutatott. Dr. Kiss Györgyre 37-en voksoltak, dr. Erdélyi Lászlóra 45-eú. Mivel a többség még ezút­tal sem érte el a kétharmadot, a küldöttek először új pályá­zat kiírását javasolták, majd végül inkább megállapodtak abban, hogy a két verseny­ben maradt pályázó pályáza­tát sokszorosítva eljuttatják a küldötteknek. A pályamunkák tanulmányozása után a képvi­selők két hét múlva, azaz február 8-án ismét összegyűl­nek, és újra megkísérelnek fő­jegyzőt választani. Egyúttal a többi napirendi pontot is elhalasztották, csu­pán a volt Pest Megyei Ta­nács dolgozóinak lakásépítési támogatását tárgyalták meg. A megyegyűlés megszavazta, hogy az érintettek továbbra is részletben fizessék tarto­zásukat. Szegő Krisztina ezer forinttal túl is fizetett. Ám arról nem szól a fáma —, semmilyen rendelkezés nem született az ügyben —, hogy ezt az összegei az adós, illetve most már hitelező mikor és milyen kamattal kapja vissza a takarékpénztártól? Kuncze Gábor példája na­gyon konkrét, több választója kereste meg ilyen ügyekkel. Joggal kérdezik, miért kell az OI'P rendszerbeli hiányossá­gait nekik megfizetni. — Képviselő úr, igaz ugyan, hogy az ellenzéki képviselők igenjei nélkül, de a Parlament mégiscsak elfogadta a kamat­emelést. — Ez igaz, de a törvényben a lakáscélú hitelekre adott ked­vezményes kamatok emelésé­ről volt szó,- ám az OTP a köz­műfejlesztésre adott hitelek után is szedi a felemelt kama­tot. Pedig a különféle közmű­vekre felvett kölcsönből a te­lekhatáron kívüli beruházáso­kat finanszírozta a lakosság — mégpedig az állam helyett. Az egész költségvetési vitában la­káscélú kölcsönökről beszél­tünk, a képviselők nem, vol­tak tudatában annak, hogy a kamatemelés a közműfejlesz­tésre felvett kölcsönökre is vonatkozik. Vegyünk egy pél­dát; az átlagpolgár húsz évvel ezelőtt építési kölcsönt vett fel a családi házára. Fizetgette, majd tíz éve elkezdték agitál­ni: energiaválság van, korsze­rűsítse otthonát, vegyen hőszi­getelő ablakot, tétessen ilyen vakolatot a házára, a tetőteret béleltesse hőszigetelő gyapot­tal. Az agitáció mellé kedvez­ményes kamatozású hitel is járt. Felvette. Majd agitálták, térjen át a környezetszennye­ző, drága olajtüzelésről a ké­nyelmes, tiszta gázfűtésre, ve­zettesse be a lakóhelyére az előnyösebb energiát. Kapott rá kedvezményes hitelt, naná, hogy élt vele. Most pedig csu­pán a havi emelt kamat négy és fél ezer forinttal növelné a családi kiadásokat. — Gyakorlatilag tehát, úgy érzi, hogy a képviselőket hiá­nyosan tájékoztatták, uram bocsa’ félrevezették, amikor a kamatemelésről dönteniük kel­lett? — Mindvégig lakáscélú köl­csönök kamatainak emeléséről volt szó. Ha akkor az SZDSZ tisztában van vele, hogy a köz­műfejlesztésre felvett hitelekre is vonatkozik az emelés, ter­mészetesen módosító javaslatot terjesztünk be. De gondolom, ugyanígy teát volna a Fidesz vagy az MSZP is. Kuncze Gábor a Parlament keddi ülésén interpellálni kí­ván a kamatemelés ügyében. Mivel rendkívüli ülésszakról van szó, egyetértő aláírásokat kellett gyűjtenie annak érde­kében, hogy interpellációját el­mondhassa. Az ívet a szabad­­demokratákon kívül tucatnyi kormánypárti képviselő is alá­írta. Móza Katalin —í A hét hírTBBBB NÉSŐNÉZŐ Külföldi díszdoktorokat avattak a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. ^ ökumenikus imahét színhelye volt az egri székesegyház. @ Nyíregyházán közéleti népfőiskola kezdte meg munkáját. 0 Tanács­kozást rendeztek Budapesten, Magyarország energeti­kai helyzete a műszaki fejlesztés tükrében címmel. 0 Tárlat tekinthető meg Hódmezővásárhelyen számító­géppel készült grafikákból. % Megnyílt Keszthelyen a vadászati téli egyetem. ® A hét híre az is, hogy kiál­lítás látható Pécsett két évszázad magyar színháztörté­neti emlékeiből. Mai színházi életünk ismere­tében túlzó ugyan, de nem tel­jesen alaptalan a keserű kér­dés, vajon eljöhet még az az idő, amikor színjátszásunknak már csupán történeti emlékei lesznek? A művészcentrikus színház, a színészcentrikus, a rendezőközpontú színi előadá­­sok gyakori emlegetése és vál­­togátása, játékstílusbeli diva­tok hullámzása közepette va­jon iliik-e a nyers igazságot megemlíteni? Azt, hogy a szín­ház a közönség által létezik, a nézőért van. Kellene, hogy a nézőért legyen. Hatvan éve, 1930-ban 3,8 millió színházlátogatót tudhat­tak magukénak Thália templo­mai. A csúcs 1958. Ekkor — a televízió térhódítása előtti utolsó békés esztendő ez, ami­kor még senki nem mutogat a másikra — 6,8 millió nézőt jegyeztek fel. A lejtmenet 1985-ben kezdődött. Az akkori hatmillió néző mára ötmillió alá fogyott. Különösen a leg­utóbbi két évben volt gyors a mérséklődés, jeleként a gazda­sági nehézségeknek, s annak, hogy e nehézségek első áldo­zatai között van a kultúra. Mo­ziba még ma is tízszer gyak­rabban megyünk, mint szín­házba. A száz lakosra jutó színház-opera látogatások szú­rna 1960-ban hatvannégy, 1970-ben ötvennégy, 1990-ben 49 volt. Olcsó érv, holott ma sokan élnek vele, a lefelé ve­zető’ szomorú lépcsőért a tele­víziót kárhoztatni. Amint éle­tünk bármely más dolgában, ebben is sűrűsödik a tegnap és a ma valamennyi ellentmon­dása. A megyében 1985-ben volt a rekord: 217 színházi elő­adásra került akkor sor. Mára ez a száz közelébe húzódott vissza és a nézők száma is megfeleződött. Csak a közön­ség okolható ezért ? Mert „nem érdekli a kultúra”, mert „saj­nálja a pénzt rá”, mert „In­kább otthon a tv-t, a videót bámulja”, s így tovább, a végtelenségig. Évente 650—700 mű szerepel a színházak műsorán, ezek 11—12 ezer előadásban tekint­hetők meg. A közelmúltban játszottak aktorok húsz néző­nek is, s vannak darabok, amelyekre hónapokkal előre sem lehet jegyet kapni. Elő­adás és előadás között tehát nagy a különbség. A Szentend­rei Teátrum jobblétre szendc­­rülése előtti utolsó évében (1989) kilenc előadással négy­ezer nézőt vonzott. Ugyaneny­­nyi nézőhöz a Pécsi Nyári Színháznak 13, az egri Agrla Játékszínnek 20 előadásra volt szüksége. Mégis, a Teátrum szűnt meg... A színjátszás veszedelmes öncsalása tehát, ha belső bajai helyeit a néző­vel foglalkozik, azt okolja a válságért. Gond persze mindig is volt. A ceglédi születésű Vavrinecz Mór az Ember tragédiája nyo­mán Éva címmel szerzett ze­nedrámát, ám szülőhelyén nem akadt vállalkozó (1804-ben), aki a felkínált lehetőséggel él és fogadja (a maga kockáza­tára szervezett közönségnek) a társulatot... Ceglédre ma is el-eljutnak színházi előadások — Kecskemétről, Szolnokról, máshonnan —, de ahogyan itt, úgy Vácott szintén gond a kö­zönség megnyerése. A megyé­ben egy év alatt száz lakosra 3,9 színházlátogatás jut, de eb­ben nincsenek benne a fővá­rosi, szolnoki, kecskeméti ki­ruccanások, azaz gyanítható, az arány nem rosszabb az or­szágos átlagnál (5). A színházak hatvan százalé­ka Budapesten van és a nézők hatvan százaléka is ide jut. Húsz éve még, 1970-ben a köz­ségek egyötödében rendeztek színházi, előadást* ma száz fa­luból 6,7 mondhatja el ezt. A két évtizeddel korábbi 2713 előadásból (amelyekre a közsé­gekben került sor) mostanra 380 maradt. És ezek felett is kong a lélekharang: a gazda­ságosság, a haszonelvűség rán­gatja a kötelet. Míg 1970-ben 790 ezer ember váltott jegyet a falvakban helyi színi előadás­ra, napjainkra az előbbi szám­nak már az egytizedét sem éri el a nézők tábora. Akkor tehát ki kit hagyott cserben? Hol, mivel, kikkel kezdődött a .hát­­rapolka?! Régmúlt: szép múlt... ’Vá­cott Báthori Miklós (1474-től) püspök erőteljesen pártolta a ma irodalmi műsoroknak ne­vezett színi előadásokat, amint Pécelen a 18—19. századiban a Rádayak, Szemere Pál szíve­sen adnak helyet — vendégek szórakoztatására — keserűt meg vígat játszó társulatok­nak. Mert ma már ismét van­nak új-régi vagy régi-új gaz­dagok, a remény is feltámad­hat, hátha ... Denis Diderot azt írta A drámai költészetről" című esszéjében, „a színház az egyedüli hely, ahol az erényes és a gonosz ember könnyei összefolynak." Ami a könnye­ket illeti, készen a színház .., Mészáros Ottó A polgári védelem Pest me­gyei törzse — mint megírtuk — az elmúlt esztendő végén létrehozott egy azonnal bevet­hető, úgynevezett operatív ka­tasztrófaelhárító csoportot. Regős György alezredestől megtudtuk: a team tizenhat főből áll, s közülük három-há­rom felváltva a nap huszon­négy órájában készen áll arra, hogy jól felszerelt, korszerű és modern berendezésekkel ellá­tott mikrobusszal a helyszínre siessen. Ezt a bizonyos autó­buszt mutatták be most a me­gyeháza udvarán. Az almazöld Barkas oldalán hatalmas felirat, tetején jói látható és hallható Sziréna jel­zi: ez a kocsi mindenütt meg­különböztetett figyelmet igé­nyel. A benne ülő polgári vé­delmi szakemberek a feltétele­zés szerint olyan helyszínre sietnek, ahol valamilyen rob­banás következtében rendkívül veszélyes gázok kerültek a le­vegőbe. Baláti József őrnagy most csali a fotó kedvéért öl­tötte magára a közel húszkilós, légmentesen záródó gumiru­hát. Hátán az életet adó oxi­gént rejtő palackkal magva-Egy almazöld kocsi útra kél rázta el, mi mire való, a ho­gyan kell a berendezést hasz­nálni. Az előadásba néha Má­­gor László százados is besegí­tett. — Egy osztrák cégtől kaptuk a felszerelés nagy részét — mondta Mógor László, majd hozzátette: — a kisméretű, rendkívül érzékeny műszerek­kel azonnal analizálni tudják munkatársaink például a le­vegő összetételét. Hónapokkal ezelőtt Kerepestarcsán gáz­robbanás történt egy mű­­anyaggyártó, fröccsöntő kis­iparosnál. A helyszínre érke­ző tűzoltók nem tudták, mi­lyen jellegű és mennyiségű ve­szélyes anyag juthatott a föld­re és a levegőbe, majdnem sort kerítettek a lakosság kitelepí­tésére. A kivonuló polgári vé­delmi szakembereic szerencsé­re megállapították, a szétfolyt, s az égéstől megszilárdult anyag nem veszélyes... Hát többek között ilyen vizsgála­tokra alkalmas műszerekkel is felszerelték a katasztrófael­hárító rohamkocsit. A gépjármű teljes felszere­lését Ausztriában szerezték be a polgári védelem emberei. Értesüléseink szerint az or­szágban először a Rest megyei törzs szerelt fel egy ilyen jel­legű mikrobusz!, de Vas, vala­mint Szabolcs-Szatmár me­gyében is megtették az első lé­péseket hasonló járművek ki­alakítására. A Szolnok me­gyeiek a napokban kérik ki a megye szakembereinek véle­ményét. A Barkas felszerelése való­ban hiánytalannak látszik, de csak éles helyzetekben derül­het ki: valóban megállják-e helyüket a műszerek meg a katasztrófaelhárító . csoport tagjai. Reméljük, bevetésükre nem lesz szükség, mégis jó, ha tudjuk — a legrosszabbra számítva —, vigyázzák nyu­galmunkat. A nemzetközi életben kiala­kult feszültségek országunk la­kúit is izgalomban tartják. Bár hazánkat közvetlen háborús veszély nem fenyegeti, az em­berek még mindig - terrortá­madásoktól tartanak. Az or­szág — így Pest megye — la­kóinak sincs okuk félelemre. A megyei törzs parancsnoka, Regös György, megnyugtatá­sunkra elmondta: szükség ese­tén csaknem valamennyi ál­lampolgárt el tudnák látni gázálarccal. M. I. A jármű négyfős kezelőszemélyzetével együtt a nap bármely órájában riasztható. Képünkön a Uatasztrófaielderítő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents