Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-25 / 21. szám

ßimmmms ra» Tegnap nyitotta meg Demszky Gábor, Budapest főpolgármes­tere a budapesti Paulay Ede utcában az Arany János Gyer­mekszínházat. A sok vihart megélt épület eredetileg Parsiana néven mulatónak épült íauy-Den, majd toDDSzori ataiamtas után legutoljára az 50-es évek szocrcál stílusában díszelgett, míg végül is a 80-as évek közepére olyan rossz állapotba került, hogy a lebontását fontolgatták. Az akkori városi vezetés azon­ban úgy gondolta, hogy a kultúra eme szentélyét meg kell menteni. S hogy mi a megyei vonatkozása? Nos, az, hogy a ne­mes márvány burkolóanyagokat a Dunamenti Termelőszövetkezet termelte ki saját bányájából, ezzel borították be az épü­let homlokzatát és a bejárati előteret is. (Vimola Károly felvétele) A II. János Pál magyarországi látogatását előkészítő bizott­ság tegnap megtartotta soros ülését Pálos Miklósnak, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárának elnökle­tével- ® Szabad György, az Országgyűlés elnöke csütörtö­kön hivatalában fogadta a magyar országgyűlési képvise­lők meghívására Budapestre érkezett Gramos Pashkót, az Albán Demokrata Párt alapító elnökét. ® A Népjóléti Mi­nisztérium, a Magyar Vöröskereszt és Veszprém megye adományával — két és fél tonna gyógyszerrel — újabb segély indult Vilniusba. 0 A Magyar Rádió könnyen a pénzügyi ellehetetlenülés helyzetébe kerülhet — jelentette ki Gombár Csaba,* az intézmény elnöke az Országgyűlés kulturális bizottságának csütörtöki ülésén. ® A vasas­szakszervezet szükségesnek tartja a minimális bérek azon­nali emelését — erről tárgyaltak csütörtökön a szakszerve­zet elnökségi ülésén. ® Az 56-os Szövetség január 24-i ülé­sen nyilatkozatot fogadott el, mely kifejezésre juttatja a szövetség kétségét, hogy Gorbacsov elnök nem érdemte­lenül részesült-e 1990-ben az „56-os szabadságharcos for­radalmár” kitüntetésben. PEST MEGYEI XXXV. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM Ára: .».JíO forint 1991. JANUÁR 25., PÉNTEK MÁRCIUSBAN ÚJRA INDULNAK Fordulhat 0 Az elmúlt két-három hó­napban — mióta bezárta kapuit — meglehetősen bo­rús hangulatú írásokat kö­zöltünk a Ganz Danubius Rt. váci konténergyáráról. Most úgy tűnik, talán for­dulhat a kocka. A termelés ugyan még nem indult meg, a dolgozók változatlanul kényszersza­badságon vannak, de az igazgató biztató hírekkel is szolgált. Mohary Károly el­mondta, hogy az új évben az érdeklődők egymásnak adják a kilincset a gyárban. Az irodájában megfordul­tak már német, dél-koreai, amerikai, liechtensteini és legutóbb angol üzletemberek is. Az érdeklődők látnak fantáziát a gyár megvételé­ben, csupán az alapítási adósság átvállalásával nin­csenek kibékülve. A biztató az, hogy az egyik amerikai kereskedelmi cég képviselő­je — aki egyébként, magyar származású — hajlandóságot mutatott, hogy tárgyaláso­kat kezdjen az alapítási adósság kezeléséről is. Azt, hogy az amerikai üz­letember nem zárkózik el a tárgyalások elöl, bizonyítja az is, hogy a napokban elő­szerződést is .aláírt. Az ok­irat rögzíti, hogy az ameri­kai cég bejelenti igényét a gyár tulajdonjogának ötven százalékára. Az előszerződés a befektetendő tőke összegét is’tartalmazza, de ezt a vég­leges megállapodásig még nem óhajtják nyilvánosságra hozni. A megbeszélések ér­telmében az amerikai vevő január 28-ra ígérte, hogy le­tétbe helyezi az ígért pénz­összeget. Ha ez megtörténik,, akkor ülhetnek tárgyalóasz­tal mellé a jelenlegi —. Ganz Danubius, Állami Fejlesztési Intézet — és jövőbeli tulaj­donosok, hogy megbeszéljék a végleges feltételeket. Az igazgató információi szerint az amerikai üzlet­ember úgy gondolja, ha az alapítási adósság átvételé­ben is részt vállal, akkor a tulajdonhányadból is na­gyobb részt kér. A konténergyárban min­denesetre reménykednek ab­ban, hogy az amerikai aján­lat nem lesz kacsa, s az üz­letember ígérete — misze­rint, már márciusban szeret­né újraindítani a termelést — valóra válik. II. É. Februártól: m újság A Ferihegy Tsz privatizáció,/< a Vagyonjeggyel gazdálkodhat A Ferihegyi repülőtér kö­zelsége miatt mostanság ala­posan felszökött a főváros közeli község, Vecsés ázsió­ja. A külföldiek fantáziát látnak abban, hogy tőkéjü­ket itt fektessék be. Sokan úgy gondolják, néhány év alatt a repülőteret övező te­lepülés a jövőben akár Ke­­let-Európa Frankfurtja is lehet. Ez még a jövő, az azonban már biztos, hogy — mint arról már hírt adtunk — hamarosan megkezdődik a Ferihegy Tsz és egy osztrák cég által alapított kft. beru­házásának — a bevásárló­­központnak és hotelnek — az építése. Az sem mellékes, hogy a Steinmetz-szobor mellett elterülő szántó — ahol a létesítmények állnak majd — földtulajdonosai je­lentős kártérítést kapnak. Tizennyolc hektár szövetke­zeti és öt hektár magántulaj­donban lévő földet érint a kártalanítás. A vásárlásokat már megkezdte a kft., s így sok idős tulajdonos jó árat kaphat a földjéért, amely egyébként leginkább csak rozstermesztésre volt alkal­mas. A gazdálkodni vágyók a kapott summáért más he­lyen vehetnek termőföldet, de bizonyosan lesznek olya­nok is, akik a pénzüket majd vállalkozásokba fektetik. A vállalkozásélénkítést szolgálhatja az is, hogy in­formációink szerint a Feri­hegy Tsz is privatizációra készül. A megfelelő törvé­nyek megjelenésére még várnak, de a tervezet már elkészült, ami szerint a szö­vetkezeti vagyont szétoszt­ják a 700 embert tömörítő tagság között. Akik gazdál­kodni akarnak, azok a va­gyonjegyeikért — egynek az értéke 100 ezer forint lesz — vásárolhatnak, kisebb szö­vetkezetekbe tömörülhetnek. A tsz jelenlegi telephelyei így önálló kisszövetkeze­tekké alakulhatnak, amelyek teljesen elkülönülve gazdál­kodnának. A.z egyes telephe­lyekre majd licitálni is le­het. Várható, hogy a nagy­üzem — a konzervgyár —. melynek értéke 430 millió, ilyen módon nem kél el, ezért azt a jövőben rész­vénytársasággá ' szeretnék átalakítani. A központ nem fog gazdálkodni, de esetleg — ha a kisszövetkezetek igénylik — különböző ban­ki, pénzügyi, marketingte­vékenységet folytat majd — szolgáltató jelleggel. A be­befolyt szövet­vásárlók özpontból járadékból pedig kezet szociális védőhálót is biztosíthat tagjainak. A privatizáció azt is je­lentené, hogy az irodán dol­gozóknak — könyvelőknek, áruförgalmistáknak, jogá­szoknak — vállalkozó stáb­bá kellene alakulniuk, s majd bérbe vállalhatnak munkát. A tagság között lehetnek olyanok is, akiknek a ké­szülő privatizáció nem ked­vez, de valószínű, a többség úgy gondolkodik, hogy nagy lehetőségek állhatnak előt­tük. Hargitai Éva Nélkülözhetetlen és csak rendkívül bonyolult mód­szerrel előállítható alkatré­szeket tulajdonítottak el a Papíripari Vállalat piszkei leányvállalatának gyártó­­csarnokából. Az egyik papír­gyártó gépsor hengerét javí­tás céljából kiemelték helyé­ről, s így adódhatott lehető­sége a tolvajnak arra, hogy ellopja a szívóhenger 2 bronz csigakerekét. A délelőttös műszakban kezdték el a ja­vítást a karbantartók, s a munkát másnap reggel akar­ták folytatni, de akkor — nem kis meglepetésükre — már hűlt helyét találták az alkatrészeknek. A csigakerekek országha­táron belül nem pótolhatók, s ezért a gyár az osztrák Voit céget kérte fel azok új­bóli legyártására. így hat­nyolc hét is eltelhet, mire újraindíthatják a papírgyár­tó gépet. Ebből az alkatrész­ből azért nem. tartanak rak­táron, mert élettartamuk — kis túlzással — végtelen. A két csigakerék értéke körül­belül 100 000 forint. A na­gyobb baj az, hogy hiányuk miatt napi 15-20 tonna crep­­to-papír esik ki a termelés­ből, ami a hat-nyolc hét alatt csaknem 100 millió forint veszteséget jelent a vállalat­nak. A csigakerekek kb. 70 centiméter átmérőjűek, sú­lyuk 2Ó-25 kilogramm. A pa­pírgyár 50 000 forintot aján­lott fel a nyomravezetőnek. Legnagyobb gond az alapanyaghiány Néhány gyógyszer kapható már Mint arról beszámoltunk: a hónap elején közel száz­ötven gyógyszert kerestek hiába a betegek a megye pa­tikáiban, és ugyanakkor har­minc olyan készítményt tar­tottak nyilván, amely csak korlátozott mennyiségben állt rendelkezésre. A hiány okairól akkor elmondtuk, hogy gondok vannak a hazai gyógyszerek előállításával, mert az import alapanyagok nem érkeznek meg a gyá­rakba. A ■ termelést az is visszaveti, hogy a szocialista országokkal kialakult keres­kedelmi kapcsolatok nehéz­kessé váltak. Arra, hogy a megyében hány gyógyszer hiányzik még, a Pest Megyei Gyógy­szertári Központ illetékesé­től kértünk választ. — Mára valamelyest ja­vult a helyzet — kezdte tá­jékoztatóját Kinics László gyógyszergazdálkodási osz­tályvezető-helyettes. — A hónap végére körülbelül hu­szonöt-harminc hiányzó gyógyszer érkézéit meg: an­tibiotikum, például Doxy­­cyklin, Naphrosin. Akik ke­resik, most megvásárolhat­ják a Rubofen tablettát és a Prolixan kapszulát is. Szintén megérkezett néhány lázcsil­lapító készítmény és köpte­tő: a Coderit tabletta és a gyermeknek való, enyhébb változata, a Coderetta, vala­mint az Erigon szirup. Algo­­pyrinből, Diaphillinből, C- vitaminból s a nyugtatok közül a Rudotelből, valamint az Andaxinból még mindig csak korlátozott mennyiség­ben tudják kielégíteni az igényeket. Helyettük néha a gyógyszertári központ labo­ratóriumában előállított — de ugyanolyan hatásfokú — készítményeket továbbíta­nak a megye százharminc patikájába — fejezte be Ki­nics László. Mulatóból színház.

Next

/
Thumbnails
Contents