Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-24 / 20. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXV. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM 1991. JANUÁR 24., CSÜTÖRTÖK Vállalkozóként a képviselő-testületben Nem a szegényeket kell sareolni Sikeres vállalkozóként szinte egész Cégiét! ismeri a 46 éves Ecseri Ferencet, aki korábban autóalkatrész-eladással foglalkozott. Három évvel ezelőtt nagy fába vágta a fejszét. A Nagyközépéi ton autóalkatrész-gyártó üzemet létesített. Cegléden született. Á szülővárosban érettségizett. Utána autószerelő-szakmát tanult. Egv társával húsz évvel ezelőtt autóalkatrész-forgalmazó üzletet nyitott. összekülönböztek. Elkerült Karcagra. Hét évig hasonló jellegű boltot,vezetett. Közben a felesége három gyerekkel Cegléden élt albérletben. Szülői segédlettel és szerencsejáték-nyereménnyel lassan egyenesbe kerültek Visszaköltözött Ceglédre. Közel egy évtizede a Bercsényi uícá. ban új autóálkatsész-boítot nyitott. A felesége vezeti. Ecseri Ferenc pedig nyolc dolgozóval, korszerű gépekkel gyártja a hiánycikknek számító alkatrészeket: többek között kilométerspirált, rúdfejet. kardánkeresztet. kuplungtárcsát, sok minden mást. És közben keményen adózik. Van egy adóügyi szakember ismerőse, aki a papírmunkát intézi. — Húsz év alatt hozzávetőleg mennyi adót. járulékot fizetett be az államnak? •e-i Mintegy rintot. Tavaly címen fizettem: személyi jövedelemadót. forgalmi adót es társadalombiztosítási járulékot. Az utóbbi nagyon sok. — Az Országgyűlés tavaly december 28-án törvényt alkotott a helyi adók kivetésénél: lehetőségéről. Az önkormányzatok vagyoni típusú, kommunális és helyi iparűzést adót vezethetnek be. Önt beválasztották a 27 tagú ceglédi képviselő-testületbe. Mi a véleménye a helyi adókról? — A világon mindenütt fizetnek adót. Hol többet, hol kevesebbet. Az új törvény az önliórmányzatokra m egleh etc - sen kellemetlen feladatot hárított. Reánk nehezedik a népszerűtlen döntés meghozatalának felelőssége. Á gazdasági bizottság tagja vagyok. Mát többször beszélgettünk a dologról. Az egyik adóügyi szakértőnk azt javasolta, hogy a helyi adó kivetésével az első félév végéig mindenképpen várjunk. Ha pedig a város költségvetése kedvezően alakul, akkor a második félévben sem kellene bevezetni. — Ha mégis rákényszerülnének, az ötféle . adónemből melyik bevezetését javasolná? — Az építmény- és telekadót nem. Az idegenforgalmi adónak sem volna sok értelme. A lakossági kommunális adó bevezetése látszik a leginkább elfogadhatónak. Telek és háznagyságtól függetlenül minden négymillió fo- .család évi..,háromezer ,forintot háromféle jog- fizetne be a város kasszájába. Csak városfejlesztési célokra lehetne felhasználni. — Az ötödik az iparűzési adó... J‘ amuri repedek oo Jégbarkák pompája A hétvégén gyönyörű, zúzmarús reggel köszöntött ránk; bármiféle színek, olykor szétszórt lomok felületén és legfőképp a fák ágain vastag hófehér szakáll díszeleg. Már két napja, hogy az éj leple alatt’ lehűlt felületeken a beáramló, páradús levegőből vagy ködből kristályos jégszemcsék keletkeznek. Ha időközben a nap kisüt, a besugárzás hatására a szabad felületek felmelegednek, a hófehér jégszalcállak lecsúsznak a ' tárgyakról — a vezetékektől a faágakig mindenen. Érdekes viszont, hogy gyakran nem tudnak, vagy nem akarnak különbséget tenni a zúzmara és a dér között. Viszont két felületi képződmény eltérő, ugyanis a dér a harmatnak a megfelelője, amely a nagy felszíni lehűlés következtében nem engedi a harmat kialakulását hanem közvetlenül jégszemcsék fejlődnek a felületeken, A dér tehát nem megfagyott harmat, hanem a levegő páratartalmából kifagyott jég. A dér a késő őszi, kora téli s a zúzmara pedig a téli évszak jellegzetes képződménye. Ennek ellenére nem minden nyelvben tesznek, különbséget közöttük. ígv latinul pruina mindkettő■ oroszul pedig inej és izmoróz’ mindkettőre vonatkozik. A bolgár szkrezs, sőt az angol hoar és ríme szintén ambivalens értelmű; az olaszban viszont brina a dér, a brinata pedig a zúzmarát jelenti. A román nyelv részben már külön szóval illeti a két jelenséget, úgymint brumá. de a zúzmara értelemben már chiciurá és promoroacá egyaránt zúzmarát jelképez. Viszont teljesen azonos szóképe van a török nyelvnek is a dérre és a zúzmarára: a spanyol a deret haladd binca, a portugál viszont greada branca kifejezéssel illeti. Érdekes az is, hogy mindkét nyelven escarcha jelenti a zúzmarát. A magyarhoz hasonlóan a francia precíz különbséget tesz közöttük, így a frimas, a dér, a givre a zúzmara : lengyelben azron, illetve ozron és sadz, hasonlóan a cseh nyelvben szkrezs, illetve námraza és zmrazky ugyanúgy a különbséget sejteti, mint a szerb-horvátban az inje, slana, mraz. szemben a zúzmarát egymagában jelentő Mijével. Miközben a zúzmara szépségében bárki joggal gyönyörködhet, a látványt a meteorológiai és nyelvészeti fejtegetések után talán József Attila szép verse csak * 1 élményeivel teheti teljesebbé. ..Fürtöm szőlőkhöz volt hasonló / s most hüvelyében rohadt borsó / Fekete szemei peregnek, / hulló könnyemmel keverednek. / A záró szakasz pedig ekként öszszegzi a költő élményét: „Gyémántos. hűs heringen élek, / bútoraim az égi fények, / körmeim egyre keményebbek, t de a rózsái fehérebbek.” A parkban csintalan gyerekek jóízűen nevetnek a csípős viccen, egymás nyakába rázzák a fák jégbarkáit; a bokrok és sövények pajkos rugdosást sarkallnak. Miért ne? De azért a tavasz jöttével talán nem válnak e gyerekek károkozókká. Közben a dara is elkezd szitálni, így a síkosságra gyalogosnak, autósnak egyaránt ügyelni kell, mert könnyen megvan a baj, s a visszatérés pedig nem mindig sikerül .. Ilyen csodás napokon várják a ceglédiek a Pálfordulót, s bizony lassan a tél múlását is. mert drága a fűtés, drága az élet — talán sietve előbb ki lehet futni a komisz 91-es esztendőből. (simányi) — Bár magam ellen beszélek. de a későbbiekben esetleg ez is bevezethető lenne. A városban mintegy ezer egyéni és csoportos vállalkozó tevékenykedik. Számuk rohamosan emelkédik. Fizetőképesség dolgában talán ők állnak a legjobban. A szegények zsebéből nem szabad kihúzni a pénzt. — Végül is miért lett városatya? — Karriervágy nincs bennem. Politikai ambícióim sincsenek. Egyszerű dologról van szó. Húsz év vállalkozói tapasztalat van mögöítem. Ogv vélem, gazdasági területen tudok a városért hasznosan tevékenykedni. (rozgonyi) Szombaton Tkiniak közgyűlése Ünnepi közgyűlést tart január 26-án (szombaton) dél előtt 10 órától a ceglédi városháza nagytermében a Tu ríni Százas Küldöttség Múzeumbaráti Kör és a Kossuth Megtartására a turini út 114. évfordulója alkalmából kerül sor. Elsőként Kocsis Gyula múzeumigazgató emlékezik a ceglédiek turini útjára. . Utána Pajkossy Gábor történész Kossuth Lajos és a liberális ellenzék próbatételéről beszél. Végezetül a vasutas dalkar Kossuth-nótákat énekel. Február végéig Farmergépvásár Gombamód szaporodnak Cegléden és környékén a farmergazdaságok. A termőföld megműveléséhez viszont erő- és munkagépekre van szükség. Ezek megvásárlásához nyújt segítséget az a vasárnap megnyílt farmergépvásár, amely február 28-ig tart Bábolnán. Rendezője az IKR Termelésszervezési és Kereskedelmi Részvénytársaság. A több mint egy hónap alatt kétháromezer vásárlóra számítanak. A kis- és közepes méretű farmergazdaságok tulajdonosai egy helyen megismerkedhetnek a teljes hazai mezőgazdasági gépválasztékkal. A bemutatón és vásáron a rendezők szaktanácsokkal is ellátják az érdeklődőket. Betörtek az Opál áruházába Italokat rakottak Tenyérnyi lyuk tátongott tegnap reggel az Opál Kereskedelmi Rt. 70. számú ABC- áruhájának üvegfalán. A járókelők meghökkenve lassítottak a szembetűnő károsodás látón, s közben azt latolgatták, hogy vajon a lyukon hány üveg bor „távozott” az éjjel fizetés nélkül. Mert különleges szellőzőről szó sem lehet, de még a véletlen is kizárt, hiszen éppen a szeszes italokat tartó állvány előtt történt a dolog. S valóban! Valakik az éj lepLe alatt nyilván megszomjaztak. A víz pedig hideg — különben is drágább lett —, a palackok meg ott sorakoznak nem egészen karnyújtásnyira az üveg mögött. Nosza! Egy keramitkocka elegendő kulcs helyett... Az élelmiszeráruház vezetőjétől — Türey Jánostól — megtudtuk. hogy 15 üveg zöldszilváni és egri bikavér tűnt el a polcokról. Két évvel ezelőtt már előfordult hasonló eset. Akkor 18 ezer forintot fizettek a kár kijavításáért. Annál kevesebb most sem lesz. Olvasónk véleménye Harapott az idő vasfoga Surányi Dezső a Ceglédi Hírlap január 7-i számában elég elkeserítő cikket ír azokról a barbár, embernek alig nevezhető személyekről, akik megcsonkították, vagy letörték egy húsz kiló körüli darabkáját a pozsonyi erkélynek. Felszólította a ceglédi polgártársakat, legalább most, ha soha máskor. álljanak meg az erkélykonzolnál és egy percig meditáljanak! Megálltam. Nemcsak egv percre. Egyrészt azért, mert bár én sem itt születtem, de szeretem Ceglédet. Másrészt, tudtommal én is városvédő lennék. Harmadszor: a Turini Amiért érdemes itt élnünk A kultúránk a nemzet arca A legszebb születésnapját magyar kultúra napjának, ekkori dátummal ismeri a magyar irodalomtörténet Kölcsey Ferenc Himnuszát. A parányi szatmári falu, Cseke nagy hírű lgkosa alkotta meg ;r riyölc versszakos költeményt. Göncz Árpád köztársasági elnök. mar elmondható, hogy a szokott bölcs szavakkal szólt néoéhez, amelyet Mácz István ceglédi polgármester olvasott fel. Sajnos, Nagy Attila színművész betegsége miatt nem érkezett meg, így Vörösmarty Szózata most elmaradt, de reméljük, nem vég’egesen. Erkel I érenc gyönyörű kompozíciójában tényleg nagyon szép imánk lett a Himnusz, s talán elsőként az országban mind ,a nyolc szakaszt énekelte a hatalmas kamarakar. A Városi Kamarazenekar Dávid Sándor vezetésével, a Kardos Pál pedagógus-énekkar Holló Gyula irányításával, a Kossuth Lajos Gimnázium leánykára Soltészné Lédeczi Judit vezetésével, s a Táncsics Mihály Általános Iskola zenei tagozatának énekkara Garas Kálmánná irányításával együtt lépett fel. A hangszerelést Sólymost Sebestyén végezte, a nagy együttest Holló Gyula vezémielte. Ünnepi szónoklatában Mácz István polgármester kérdéssé kezdte, amelynek a lényege, hogy az agyonhallgatott Himnusz jó lehet-e a nemzet, a magyar nép életében. Ter’mészetes-e? Amikor csak Atlasz lázadása utáni büntetéséhez mérhető az. ami a magyar nép nyakába szakadt nemzeti imánk Évszázadok óta nehezedik ránk tekintjük a a súlyos teher; a jelen és a jövő érdekében hajlott háttal, de nem görnyedten kell élnünk. Igaz, a kevesek feladata a világ haladásának vitele. Ennek az országnak egyharmadát. területének kétharmadát elveszítve sem tett pusztuló nép a rhagyar ... És csoda-e, hogy fogy a nép lelki ■ energiája? A tűrőképesség már a végpontjához érkezett. Büszkén valljuk meg, hogy magyarok vagyunk. Legyünk okosan büszkék, s vállaljuk hogv a magyarok sorsa olyan, amilyen. És érdemes élni! Ez igen fontos, mert a családunk iránt nagyobb felelősséget kíván ; ha csonka a család, a rendet helyre kel! állítani. De mindegyikhez hit szükséges. mert az mindennél fontosabb Elcsuklóan volt hallható bizony sokáig a Himnusz éneke. . . De hogy ez megváltozzon. kell a valódi kultúra. És azt — Hamvas Béla szellemében —, csak géniusz képes alkotni, az egyetlen világalkotó elem valójában, amely legyőzhetetlen. Igen, teremt. Himnuszt is. A Himnuszban ténvek szerepelnek, amelyekért érdemes itt élnünk. A tudatalatti ősképek a szellem alappillérei. Nyolc őskép él az emberekben, a mi népünk az átlagosnál több. mint a vidámság, a műveltség, természetszeretet, szabadság és a gazdagság. Ezért is nagyon nehéz egyensúlyt tar tanunk, mégis szükséges. Az egység ápolása fölöttébb fontos, mert nincs olyan abroncs, amelv közös akarat nélkií egységet, tudna teremteni. Kultúrát adni, teremteni, s biztosítani nagy feladat. Talán könnyebb lesz abban a városban, ahol 1350-ben már iskola vált, a környéken tucatnyi templomocska, s a parasztháború előtt 8 külföldi diákunk'is jelzi, volt. tehetséges népe á városnak. Ezért annyira fontos, hogy foglalkozzunk a tehetségekkel, a fiatalokkal, akik a jövőt'jelentik. Csoóri úgy írta a napokban. hogv a kultúra a nemzet arcát adja meg, sarkall bennünket, hogy hallgassuk a Himnuszt, de ne csak hallgassuk. hanem énekeljük is. Az emelkedett hangulatú ünnepi estet a Kossuth Művelődési Központ munkatársai szervezték, az Erkel Ferenc Zeneiskola segítségével. Együtt énekelték a Himnuszt a karok és a közönség. —i. —ő. Százas Küldöttség tagja vagyok, akik a Kossuth-hagyományokat őrzik. Negyedszer: mivel ezek a kövek a református nagytemplom előtti téren vannak és én vagyok a templom lelkipásztora, úgy gondoltam, meg kell néznem mi történt valójában? A legnagyobb meglepetésemre vandalizmusnak a nyomát sem találtam! Esztelenségnek pedig még úgy se! Mi történt valójában? A hűtlen kezelés ténye vitathatatlan. Ha igaz, hogy 1962 óta itt van az ereklye és nem kezdtek vele semmit, akkor jogos a kesergés. Annál is inkább, mert az idő yasfoga megtette a magáét. Egyszerűen, bármilyen hihetetlennek tűnik is, magától leszakadt egy hússkilónyi darab. Ennek vitathatatlan előzményei lehettek. Például az. hogy nem ma készült ez a homokkő erkélytartó. Aztán az a része éppen megrepedt, mint ahogy a másik, és az is valószínűleg előbb vagy utóbb leszakad. Talán azért is volt a két konzolba vasrúd is erősítve, hogy összetartsa a letört darabokat. A vas elrozsdált és eáek egyszerűen elváltak egymástól. A ragasztónak használt cement is elén géaté' a lefelé kívánkozó darabot. Bár szégyellem magam a Széchenyi úti fák miatt, a gimnázium előtt darabokra tört pad miatt, a templomok falán található feliratok és szennyeződések miatt, de emiatt most nem Kocms Gyula múzeumigazgató úr is feltételezi január 10-i írásában, hogy bosszú helyett a butaság győzött a kövek fölött és azzal fejezte be írását, hogy talán az időjárás ártott többet neki, nrnt az ember. Szemtanú még nem jelentkezett. Lizik Zoltán Teke NB I Cegléden nyert a bajnok Iáén sem marad el Bolhapiac a sportcsarnokban Évről évre nagy sikert arat eladók és vásárlók körében a ceglédi sportcsarnok - küzdőterén kialakított csereberelehetőseg, a bolhapiac. Ide mindenki elviheti és árulhatja azt a tárgyat, eszközt, amit otthon már fölöslegesnek tálál Az árusítóhelyeken most is minden bizonnyal ■ kínálnak majd csecsemő- és gyermek ruhákat, sportszereket, sport ruhákat, virágokat, szobanövényeket, játékokat, és sorolhatnánk a használati tárgyak további végeláthatatlan sorát. Kirakodóhelyet a sportcsarnokban lehet igényelni; csütörtökön és, pénteken, munkaidőben. A szervezők kiegészítő programokat is biztosítanak: gyermekeknek díjtalan videózást, nőknek szaunázást, férfiaknak pedig erősítési, súlyzózási lehetőséget. A boihapiac január 27-én (vasárnap) kilenctől délután egy óráig tart. U. L. A férfiteké NB l tavaszi első fordulójában a tavalyi bajnok BKV Előre látogatott a kiesés ellen küzdő Közgép otthonába. A ceglédieknek nem sikerült felborítaniuk a papírformát: a bajnoki cím védője 151 fával ütött többet a házigazdáknál. Remekül tartotta magát a Közgép első két pályára lépő versenyzője. Olyannyira, hogy amikor végeztek a kétszáz gurítással, 32 fás előnyt szereztek csapatunknak. Ekkor felcsillant a remény, de az álom gyorsan szertefoszlott : az Előre hátralevő négy játékosából hárman is kilencszáz fa fölötti eredményt értek el, s végül nem férhetett kétség sikerükhöz. A színvonal megfelelő volt. Az egyéni pontszerzők egyaránt 900 fa fölött ütöttek. Ketten a ceglédiek közül is. A pályán régen látott arcot fedezhettünk föl: a Közgép egykori válogatottját, a hosszú időn át könyöksérüléssel baj-, lódó Tornyost Lajost. — ínszalag-letapadás miatt megműtötték a könyökömet, s az 3-4 évig rettenetesen fájt. Már éppen hatodik éve, hogy bajnoki mérkőzésen utoljára pályára léptem. — És hogyan történt a viszszatérés? — A teliétől n'em tudtam elszakadni egy pillanatig sem. Az utóbbi időszakban, amikor megpróbálkoztam a mozgással, s „elgurigázíara”, örömmel tapasztaltam. hogy már nem fáj a könyököm. Ugyanakkor Hergéth, majd Szabó S. távozása után a nehéz helyzetbe került csapat mestere, Molnár Károly kérte: ha tudok, szálljak be! Remélem, itthon mindenképp1 hasznára tudok lenni az együttesnek. Idegenben pedig majd elválik. — Most hogy ment a játék? — Az első száz gurítús még gyengébben,, a második mái jobban sikerült. Kezdetnek a 869 fa megfelelő, de mivel annak idején ennél többhöz szoktam, a későbbiekben — s ha lehet, mihamarabb — a 890 fát szeretném elérni.. Ez pedig idő és edzés kérdése. Ceglédi Közgép—BKV Előre 2-6 (5295-5446) Pontszerzők: Rimóczi I. 928, Sándor 912, ill. Pete L. 940. Mészáros 932. Madák 931, Pete Zs. 919. CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. • A szerkesztősé? vezetője: Fehér F erenc. 0 Munkatárs: Rozgonyi István és Tóth Ferenc 9 Postacím: Cegléd. Pf. X9. 2701., Telefax és telefon: (20) n-400. 0 Telex: 22-6353. 0 Hirdetéstelvetel: Hírlapkiadó Vállalat I I Kö zonség szó !gadata, Cégléd, Te- “ i u- 30.: keid, csütörtök. fjetek 9-től 12-ig, szerdán: 10- j 17 órát?. Telefon: (20) 10-762, (ISSN: 0133—2600)