Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-24 / 20. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXV. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM 1991. JANUÁR 24., CSÜTÖRTÖK Vállalkozóként a képviselő-testületben Nem a szegényeket kell sareolni Sikeres vállalkozóként szinte egész Cégiét! ismeri a 46 éves Ecseri Ferencet, aki korábban autóalkatrész-el­adással foglalkozott. Három évvel ezelőtt nagy fába vágta a fejszét. A Nagykö­zépéi ton autóalkatrész-gyár­tó üzemet létesített. Cegléden született. Á szülő­városban érettségizett. Utána autószerelő-szakmát tanult. Egv társával húsz évvel ezelőtt autóalkatrész-forgalmazó üzle­tet nyitott. összekülönböztek. Elkerült Karcagra. Hét évig hasonló jellegű boltot,vezetett. Közben a felesége három gye­rekkel Cegléden élt albérlet­ben. Szülői segédlettel és sze­rencsejáték-nyereménnyel las­san egyenesbe kerültek Visszaköltözött Ceglédre. Közel egy évtizede a Bercsényi uícá­­. ban új autóálkatsész-boítot nyitott. A felesége vezeti. Ecseri Ferenc pedig nyolc dolgozóval, korszerű gépekkel gyártja a hiánycikknek számí­tó alkatrészeket: többek között kilométerspirált, rúdfejet. kar­dánkeresztet. kuplungtárcsát, sok minden mást. És közben keményen adózik. Van egy adóügyi szakember ismerőse, aki a papírmunkát intézi. — Húsz év alatt hozzávető­leg mennyi adót. járulékot fi­zetett be az államnak? •e-i Mintegy rintot. Tavaly címen fizettem: személyi jö­vedelemadót. forgalmi adót es társadalombiztosítási járulé­kot. Az utóbbi nagyon sok. — Az Országgyűlés tavaly december 28-án törvényt al­kotott a helyi adók kivetésé­nél: lehetőségéről. Az önkor­mányzatok vagyoni típusú, kommunális és helyi iparűzést adót vezethetnek be. Önt be­választották a 27 tagú ceglédi képviselő-testületbe. Mi a vé­leménye a helyi adókról? — A világon mindenütt fi­zetnek adót. Hol többet, hol kevesebbet. Az új törvény az önliórmányzatokra m egleh etc - sen kellemetlen feladatot há­rított. Reánk nehezedik a nép­szerűtlen döntés meghozatalá­nak felelőssége. Á gazdasági bizottság tagja vagyok. Mát többször beszélgettünk a do­logról. Az egyik adóügyi szak­értőnk azt javasolta, hogy a helyi adó kivetésével az első félév végéig mindenképpen várjunk. Ha pedig a város költségvetése kedvezően ala­kul, akkor a második félévben sem kellene bevezetni. — Ha mégis rákényszerül­nének, az ötféle . adónemből melyik bevezetését javasolná? — Az építmény- és telekadót nem. Az idegenforgalmi adó­nak sem volna sok értelme. A lakossági kommunális adó be­vezetése látszik a leginkább elfogadhatónak. Telek és ház­­nagyságtól függetlenül minden négymillió fo- .család évi..,háromezer ,forintot háromféle jog- fizetne be a város kasszájába. Csak városfejlesztési célokra lehetne felhasználni. — Az ötödik az iparűzési adó... J‘ amuri repedek oo Jégbarkák pompája A hétvégén gyönyörű, zúz­­marús reggel köszöntött ránk; bármiféle színek, olykor szét­szórt lomok felületén és leg­főképp a fák ágain vastag hó­fehér szakáll díszeleg. Már két napja, hogy az éj leple alatt’ lehűlt felületeken a beáramló, páradús levegőből vagy köd­ből kristályos jégszemcsék ke­letkeznek. Ha időközben a nap kisüt, a besugárzás hatására a szabad felületek felmelegednek, a hó­fehér jégszalcállak lecsúsznak a ' tárgyakról — a vezetékek­től a faágakig mindenen. Ér­dekes viszont, hogy gyakran nem tudnak, vagy nem akar­nak különbséget tenni a zúz­mara és a dér között. Viszont két felületi képződmény elté­rő, ugyanis a dér a harmat­nak a megfelelője, amely a nagy felszíni lehűlés következ­tében nem engedi a harmat kialakulását hanem közvet­lenül jégszemcsék fejlődnek a felületeken, A dér tehát nem megfagyott harmat, hanem a levegő páratartalmából kifa­gyott jég. A dér a késő őszi, kora té­li s a zúzmara pedig a téli év­szak jellegzetes képződménye. Ennek ellenére nem minden nyelvben tesznek, különbséget közöttük. ígv latinul pruina mindkettő■ oroszul pedig inej és izmoróz’ mindkettőre vo­natkozik. A bolgár szkrezs, sőt az angol hoar és ríme szintén ambivalens értelmű; az olaszban viszont brina a dér, a brinata pedig a zúzma­rát jelenti. A román nyelv részben már külön szóval il­leti a két jelenséget, úgymint brumá. de a zúzmara érte­lemben már chiciurá és pro­­moroacá egyaránt zúzmarát jelképez. Viszont teljesen azonos szó­képe van a török nyelvnek is a dérre és a zúzmarára: a spanyol a deret haladd binca, a portugál viszont greada branca kifejezéssel illeti. Ér­dekes az is, hogy mindkét nyelven escarcha jelenti a zúzmarát. A magyarhoz ha­sonlóan a francia precíz kü­lönbséget tesz közöttük, így a frimas, a dér, a givre a zúz­mara : lengyelben azron, il­letve ozron és sadz, hasonlóan a cseh nyelvben szkrezs, illet­ve námraza és zmrazky ugyan­úgy a különbséget sejteti, mint a szerb-horvátban az inje, slana, mraz. szemben a zúz­marát egymagában jelentő Mi­jével. Miközben a zúzmara szépsé­gében bárki joggal gyönyör­ködhet, a látványt a meteoro­lógiai és nyelvészeti fejtegeté­sek után talán József Attila szép verse csak * 1 élményeivel teheti teljesebbé. ..Fürtöm szőlőkhöz volt hasonló / s most hüvelyében rohadt borsó / Fe­kete szemei peregnek, / hulló könnyemmel keverednek. / A záró szakasz pedig ekként ösz­­szegzi a költő élményét: „Gyé­­mántos. hűs heringen élek, / bútoraim az égi fények, / kör­meim egyre keményebbek, t de a rózsái fehérebbek.” A parkban csintalan gyere­kek jóízűen nevetnek a csípős viccen, egymás nyakába ráz­zák a fák jégbarkáit; a bok­rok és sövények pajkos rugdo­­sást sarkallnak. Miért ne? De azért a tavasz jöttével talán nem válnak e gyerekek kár­okozókká. Közben a dara is elkezd szi­tálni, így a síkosságra gyalo­gosnak, autósnak egyaránt ügyelni kell, mert könnyen megvan a baj, s a visszatérés pedig nem mindig sikerül .. Ilyen csodás napokon várják a ceglédiek a Pálfordulót, s bi­zony lassan a tél múlását is. mert drága a fűtés, drága az élet — talán sietve előbb ki lehet futni a komisz 91-es esztendőből. (simányi) — Bár magam ellen beszé­lek. de a későbbiekben eset­leg ez is bevezethető lenne. A városban mintegy ezer egyéni és csoportos vállalkozó tevé­kenykedik. Számuk rohamosan emelkédik. Fizetőképesség dol­gában talán ők állnak a leg­jobban. A szegények zsebéből nem szabad kihúzni a pénzt. — Végül is miért lett vá­rosatya? — Karriervágy nincs ben­nem. Politikai ambícióim sin­csenek. Egyszerű dologról van szó. Húsz év vállalkozói ta­pasztalat van mögöítem. Ogv vélem, gazdasági területen tu­dok a városért hasznosan tevé­kenykedni. (rozgonyi) Szombaton Tkiniak közgyűlése Ünnepi közgyűlést tart ja­nuár 26-án (szombaton) dél előtt 10 órától a ceglédi vá­rosháza nagytermében a Tu ríni Százas Küldöttség Mú­zeumbaráti Kör és a Kossuth Megtartására a turi­ni út 114. évfordulója alkal­mából kerül sor. Elsőként Kocsis Gyula mú­zeumigazgató emlékezik a ceg­lédiek turini útjára. . Utána Pajkossy Gábor történész Kos­suth Lajos és a liberális el­lenzék próbatételéről beszél. Végezetül a vasutas dalkar Kossuth-nótákat énekel. Február végéig Farmergépvásár Gombamód szaporodnak Ceg­léden és környékén a farmer­gazdaságok. A termőföld meg­műveléséhez viszont erő- és munkagépekre van szükség. Ezek megvásárlásához nyújt segítséget az a vasárnap meg­nyílt farmergépvásár, amely február 28-ig tart Bábolnán. Rendezője az IKR Termelés­­szervezési és Kereskedelmi Részvénytársaság. A több mint egy hónap alatt két­­háromezer vásárlóra számíta­nak. A kis- és közepes mé­retű farmergazdaságok tulaj­donosai egy helyen megismer­kedhetnek a teljes hazai me­zőgazdasági gépválasztékkal. A bemutatón és vásáron a rendezők szaktanácsokkal is ellátják az érdeklődőket. Betörtek az Opál áruházába Italokat rakottak Tenyérnyi lyuk tátongott tegnap reggel az Opál Keres­kedelmi Rt. 70. számú ABC- áruhájának üvegfalán. A já­rókelők meghökkenve lassí­tottak a szembetűnő károsodás látón, s közben azt latolgatták, hogy vajon a lyukon hány üveg bor „távozott” az éjjel fizetés nélkül. Mert különleges szellőzőről szó sem lehet, de még a véletlen is kizárt, hiszen éppen a szeszes italokat tartó állvány előtt történt a dolog. S valóban! Valakik az éj lepLe alatt nyilván megszom­jaztak. A víz pedig hideg — különben is drágább lett —, a palackok meg ott sorakoznak nem egészen karnyújtásnyira az üveg mögött. Nosza! Egy keramitkocka elegendő kulcs helyett... Az élelmiszeráruház vezető­jétől — Türey Jánostól — meg­tudtuk. hogy 15 üveg zöldszil­­váni és egri bikavér tűnt el a polcokról. Két évvel ezelőtt már előfordult hasonló eset. Akkor 18 ezer forintot fizettek a kár kijavításáért. Annál ke­vesebb most sem lesz. Olvasónk véleménye Harapott az idő vasfoga Surányi Dezső a Ceglédi Hír­lap január 7-i számában elég elkeserítő cikket ír azokról a barbár, embernek alig nevez­hető személyekről, akik meg­csonkították, vagy letörték egy húsz kiló körüli darabkáját a pozsonyi erkélynek. Felszólí­totta a ceglédi polgártársakat, legalább most, ha soha más­kor. álljanak meg az erkély­konzolnál és egy percig me­ditáljanak! Megálltam. Nemcsak egv percre. Egyrészt azért, mert bár én sem itt születtem, de szeretem Ceglédet. Másrészt, tudtommal én is városvédő lennék. Harmadszor: a Turini Amiért érdemes itt élnünk A kultúránk a nemzet arca A legszebb születésnapját magyar kultúra napjának, ekkori dátummal ismeri a ma­gyar irodalomtörténet Köl­csey Ferenc Himnuszát. A parányi szatmári falu, Cseke nagy hírű lgkosa alkotta meg ;r riyölc versszakos költeményt. Göncz Árpád köztársasági el­nök. mar elmondható, hogy a szokott bölcs szavakkal szólt néoéhez, amelyet Mácz István ceglédi polgármester olvasott fel. Sajnos, Nagy Attila színmű­vész betegsége miatt nem ér­kezett meg, így Vörösmarty Szózata most elmaradt, de re­méljük, nem vég’egesen. Erkel I érenc gyönyörű kompozíció­jában tényleg nagyon szép imánk lett a Himnusz, s ta­lán elsőként az országban mind ,a nyolc szakaszt énekel­te a hatalmas kamarakar. A Városi Kamarazenekar Dávid Sándor vezetésével, a Kardos Pál pedagógus-énekkar Holló Gyula irányításával, a Kos­suth Lajos Gimnázium leány­kára Soltészné Lédeczi Judit vezetésével, s a Táncsics Mi­hály Általános Iskola zenei tagozatának énekkara Garas Kálmánná irányításával együtt lépett fel. A hangszerelést Sólymost Sebestyén végezte, a nagy együttest Holló Gyula ve­­zémielte. Ünnepi szónoklatában Mácz István polgármester kérdés­sé kezdte, amelynek a lénye­ge, hogy az agyonhallgatott Himnusz jó lehet-e a nemzet, a magyar nép életében. Ter­­’mészetes-e? Amikor csak Atlasz lázadása utáni bünte­téséhez mérhető az. ami a ma­gyar nép nyakába szakadt nemzeti imánk Évszázadok óta nehezedik ránk tekintjük a a súlyos teher; a jelen és a jövő érdekében hajlott hát­tal, de nem görnyedten kell élnünk. Igaz, a kevesek feladata a világ haladásának vitele. En­nek az országnak egyharma­­dát. területének kétharmadát elveszítve sem tett pusztuló nép a rhagyar ... És csoda-e, hogy fogy a nép lelki ■ ener­giája? A tűrőképesség már a végpontjához érkezett. Büszkén valljuk meg, hogy magyarok vagyunk. Legyünk okosan büszkék, s vállaljuk hogv a magyarok sorsa olyan, amilyen. És érdemes élni! Ez igen fontos, mert a családunk iránt nagyobb felelősséget kí­ván ; ha csonka a család, a rendet helyre kel! állítani. De mindegyikhez hit szükséges. mert az mindennél fontosabb Elcsuklóan volt hallható bi­zony sokáig a Himnusz éne­ke. . . De hogy ez megváltoz­zon. kell a valódi kultúra. És azt — Hamvas Béla szel­lemében —, csak géniusz ké­pes alkotni, az egyetlen vi­lágalkotó elem valójában, amely legyőzhetetlen. Igen, teremt. Himnuszt is. A Him­nuszban ténvek szerepelnek, amelyekért érdemes itt él­nünk. A tudatalatti ősképek a szellem alappillérei. Nyolc ős­kép él az emberekben, a mi népünk az átlagosnál több. mint a vidámság, a művelt­ség, természetszeretet, szabad­ság és a gazdagság. Ezért is nagyon nehéz egyensúlyt tar tanunk, mégis szükséges. Az egység ápolása fölöttébb fon­tos, mert nincs olyan abroncs, amelv közös akarat nélkií egységet, tudna teremteni. Kultúrát adni, teremteni, s biztosítani nagy feladat. Ta­lán könnyebb lesz abban a városban, ahol 1350-ben már iskola vált, a környéken tu­catnyi templomocska, s a pa­rasztháború előtt 8 külföldi diákunk'is jelzi, volt. tehetsé­ges népe á városnak. Ezért annyira fontos, hogy foglal­kozzunk a tehetségekkel, a fiatalokkal, akik a jövőt'jelen­­tik. Csoóri úgy írta a napok­ban. hogv a kultúra a nem­zet arcát adja meg, sarkall bennünket, hogy hallgassuk a Himnuszt, de ne csak hallgas­suk. hanem énekeljük is. Az emelkedett hangulatú ünnepi estet a Kossuth Műve­lődési Központ munkatársai szervezték, az Erkel Ferenc Zeneiskola segítségével. Együtt énekelték a Himnuszt a ka­rok és a közönség. —i. —ő. Százas Küldöttség tagja va­gyok, akik a Kossuth-hagyo­­mányokat őrzik. Negyedszer: mivel ezek a kövek a refor­mátus nagytemplom előtti té­ren vannak és én vagyok a templom lelkipásztora, úgy gondoltam, meg kell néznem mi történt valójában? A legnagyobb meglepetésem­re vandalizmusnak a nyomát sem találtam! Esztelenségnek pedig még úgy se! Mi történt valójában? A hűtlen kezelés ténye vitathatatlan. Ha igaz, hogy 1962 óta itt van az erek­lye és nem kezdtek vele semmit, akkor jogos a keser­­gés. Annál is inkább, mert az idő yasfoga megtette a ma­gáét. Egyszerűen, bármilyen hihetetlennek tűnik is, ma­gától leszakadt egy hússkiló­­nyi darab. Ennek vitathatat­lan előzményei lehettek. Pél­dául az. hogy nem ma készült ez a homokkő erkélytartó. Aztán az a része éppen meg­repedt, mint ahogy a másik, és az is valószínűleg előbb vagy utóbb leszakad. Talán azért is volt a két konzolba vasrúd is erősítve, hogy összetartsa a le­tört darabokat. A vas elrozs­­dált és eáek egyszerűen el­váltak egymástól. A ragasz­tónak használt cement is el­én géaté' a lefelé kívánkozó da­rabot. Bár szégyellem magam a Széchenyi úti fák miatt, a gimnázium előtt darabokra tört pad miatt, a templomok falán található feliratok és szennyeződések miatt, de emiatt most nem Kocms Gyu­la múzeumigazgató úr is fel­tételezi január 10-i írásában, hogy bosszú helyett a butaság győzött a kövek fölött és azzal fejezte be írását, hogy talán az időjárás ártott többet neki, nrnt az ember. Szemtanú még nem jelent­kezett. Lizik Zoltán Teke NB I Cegléden nyert a bajnok Iáén sem marad el Bolhapiac a sportcsarnokban Évről évre nagy sikert arat eladók és vásárlók körében a ceglédi sportcsarnok - küzdőte­rén kialakított csereberele­­hetőseg, a bolhapiac. Ide min­denki elviheti és árulhatja azt a tárgyat, eszközt, amit ott­hon már fölöslegesnek tálál Az árusítóhelyeken most is minden bizonnyal ■ kínálnak majd csecsemő- és gyermek ruhákat, sportszereket, sport ruhákat, virágokat, szobanö­vényeket, játékokat, és sorol­hatnánk a használati tárgyak további végeláthatatlan sorát. Kirakodóhelyet a sportcsar­nokban lehet igényelni; csü­törtökön és, pénteken, munka­időben. A szervezők kiegészí­tő programokat is biztosíta­nak: gyermekeknek díjtalan videózást, nőknek szaunázást, férfiaknak pedig erősítési, súlyzózási lehetőséget. A boi­­hapiac január 27-én (vasárnap) kilenctől délután egy óráig tart. U. L. A férfiteké NB l tavaszi el­ső fordulójában a tavalyi baj­nok BKV Előre látogatott a kiesés ellen küzdő Közgép ott­honába. A ceglédieknek nem sikerült felborítaniuk a papír­formát: a bajnoki cím védője 151 fával ütött többet a házi­gazdáknál. Remekül tartotta magát a Közgép első két pá­lyára lépő versenyzője. Oly­annyira, hogy amikor végez­tek a kétszáz gurítással, 32 fás előnyt szereztek csapatunknak. Ekkor felcsillant a remény, de az álom gyorsan szertefoszlott : az Előre hátralevő négy játé­kosából hárman is kilencszáz fa fölötti eredményt értek el, s végül nem férhetett kétség si­kerükhöz. A színvonal megfe­lelő volt. Az egyéni pontszer­zők egyaránt 900 fa fölött ütöttek. Ketten a ceglédiek közül is. A pályán régen látott arcot fedezhettünk föl: a Közgép egykori válogatottját, a hosszú időn át könyöksérüléssel baj-, lódó Tornyost Lajost. — ínszalag-letapadás miatt megműtötték a könyökömet, s az 3-4 évig rettenetesen fájt. Már éppen hatodik éve, hogy bajnoki mérkőzésen utoljára pályára léptem. — És hogyan történt a visz­­szatérés? — A teliétől n'em tudtam el­szakadni egy pillanatig sem. Az utóbbi időszakban, amikor megpróbálkoztam a mozgással, s „elgurigázíara”, örömmel ta­pasztaltam. hogy már nem fáj a könyököm. Ugyanakkor Her­­géth, majd Szabó S. távozása után a nehéz helyzetbe került csapat mestere, Molnár Károly kérte: ha tudok, szálljak be! Remélem, itthon mindenképp1 hasznára tudok lenni az együt­tesnek. Idegenben pedig majd elválik. — Most hogy ment a játék? — Az első száz gurítús még gyengébben,, a második mái jobban sikerült. Kezdetnek a 869 fa megfelelő, de mivel an­nak idején ennél többhöz szok­tam, a későbbiekben — s ha lehet, mihamarabb — a 890 fát szeretném elérni.. Ez pe­dig idő és edzés kérdése. Ceglédi Közgép—BKV Előre 2-6 (5295-5446) Pontszerzők: Rimóczi I. 928, Sándor 912, ill. Pete L. 940. Mészáros 932. Madák 931, Pe­te Zs. 919. CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. • A szerkesztősé? vezetője: Fehér F erenc. 0 Munkatárs: Rozgo­nyi István és Tóth Ferenc 9 Postacím: Cegléd. Pf. X9. 2701., Telefax és telefon: (20) n-400. 0 Telex: 22-6353. 0 Hirdetés­­telvetel: Hírlapkiadó Vállalat I I Kö zonség szó !gadata, Cégléd, Te- “ i u- 30.: keid, csütörtök. fjetek 9-től 12-ig, szerdán: 10- j 17 órát?. Telefon: (20) 10-762, (ISSN: 0133—2600)

Next

/
Thumbnails
Contents