Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-24 / 20. szám

mr «, mu. rhti 1991. JANUÁR 21., CSÜTÖRTÖK ŐK ÍRTÁK . Hőscsinálók Egyetlen lehetőséget sem mulasztanak el a Beszélő szerkesztői, amikor mód nyílik a Legfelsőbb Bíróság kioktatására. S mert ebben a kitüntető figyelemben más bíróságok, a rendőrség különböző szervezetei is ré­szesülnek szinte lapszám­ról lapszámra, a dolgot úgy könyvelhetnénk el, mint a fóbia körébe tartozó esétet. A hetilap legutóbbi számá­ban is (91/3.) két közlemény foglalkozik a Legfelsőbb Bíróság egy-egy ítéletével. Amit odasorolhátunk tehát a fóbia esetei közé, s már tettük volna, ha ... Ha nem akadunk fenn a höscsinálás sajátos, mert át­látszó módszertanán. Az ugyanis hagyján, hogy Végvári Józsefből az SZDSZ ügyvivő testületének nyi­latkozata már-már hőst kí­ván csinálni, szemben a leg­főbb bírói testület verdikt­jével. Az azonban már meghökkentő, ha a hőscsi­­nálás nyilvánvaló valótlan­ságra alapozódik. Márpedig ez történt, hiszen a lap 27. oldalán súlyosan elmarasz­talják a Legfelsőbb Bírósá­got, mert a merészelt jóvá­hagyni egy ítéletet, amely­­lyel „a pártállam bírósága bolondokházába csukatta a számára kényelmetlenné vált, röpcédulázó pedagó­gust”. Mikre képesek még ma is ezek a pártállami ügynö-t kök! Avagy ... avagy meg­történhet, a Beszélőnél be­szélnek is, írnak is, de: nem olvasnak! Ha ugyanis olvas­nak, akkor a pikkhez mellé­kelt fakszimiléből megtud­hatták volna (mert mi is onnét tudjuk), hogy a bíró­ság felmentette a vádlottal az izgatás bűntette miatt emelt vád alól, egyben el­rendelte kényszergyógyke­zelését. Szemben a cikk állításával, * törvénysértő módon” nem zárattak el­megyógyintézetbe valakit, hanem újabb gyógykezelé­sét írták elő. Az ■ érintett ugyanis 1972 és 1975 között Pomázon már részesült ilyenben, a bíróság pedig 1976-ban döntött. Nem előz­mények nélkül. Ezek az előzmények azonban nem zavarják a hőscsinálókat, olyannyira nem, hogy a fakszimile 5. és 6. sorában rejtik (letakarták) a nevet, a 14. sorban viszont ott ol­vasható a delikvens teljes neve ... őszintén szólva, a hideg futkos a hátunkon az ilyen védelmezőktől... KLIENS Belépni — korlátozás nélkül? Vissza lehet vele élni Most tárgyalja az Országgyű­lés az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szó­ló törvényjavaslatot. Ennek 10. paragrafusában (a Szolgálat hatósági jogköre) ez áll a 2. pont alatt: „A szolgálat ellenőrzése so­rán minden munkahétre, bár­mely emberi tartózkodásra szolgáló helyre beléphet, az el­lenőrzött személy köteles az ellenőrzést tűrni és az ahhoz szükséges anyagokat, adatokat, eszközöket és munkaerőt el­lenszolgáltatás nélkül az el­lenőrző rendelkezésére bocsá­tani.” Ennyi. S ha jól értjük, ak­kor bizony nagy ember lesz a közegészségügy ellenőre. Na­gyobb a jogköre, mint mond­juk a rendőré .,. @ Így van-e? — kérdeztük dr. Halmai Gábortól, az Al­kotmánybíróság munkatársá­tól. — tílső hallásra úgy tűnik igen. Kicsit furcsa, de tényleg többnek látszik a jogköre, mint a rendőrségi... Megmon­dom őszintén, nem szívesen értékelném a dolgot. P Miért? Hisz’ ön alkot­mányjogász! — Épp azért! Az Alkotmány­­bíróság munkatársa vagyok. Ha önök fölfedeztek ebben a törvényszövegben valamit, ami akárcsak közel is került az al­kotmánysértés gyanújához, ami okot ad rá, akkor ezen az ala­pon bármely állampolgár, akár ön is megtámadhatja a jog­szabályt, a törvényt. S ebben a pillanatban az Alkotmány­­bíróság már nem nyilatkozhat. Ugyanis prejudikalna egy íté­letet ... Kérdezzen meg más, független szakembert! Dr. Kövétei István ilyen szakember. Az Állam- és Jog­tudományi . Intései JMQmÁr nyos munkatársa. íme a vá­lasza: — Igen. A rendőrséget sok minden korlátozza. Magánla­kásba például csak a büntető­­eljárási törvényben meghatáro­zott szigorú feltételek mellett léphet be. Egyébként ugyan­olyan törvénysértést követ el, mintha ön vagy bármely más állampolgár hatolna be egy idegen lakásba. Vannak he­lyek is, ahová a rendőrség csak speciális feljogosítás bir­tokában léphet be, például nyomozni a Parlamentbe. Aho­gyan például a Paksi Atom­erőműben is csak az ottani — beláthatóan tömegek léte szempontjából fontos — mű­szaki szabályok megtartásával nyomozhat, mozoghat. 9 S ez nem vonatkozna a Népegészségügyi Szolgálatra? — Dehogynem. Nyilvánva­lóan ugyanennek kell vonat­koznia rájuk is. De azért tisz­tázzuk: a közegészségügyi jo­gok, jogszabályok bizonyos ese­tekben erősebbek lehetnek, mint a rendőrség, vagy az egyes személyiségek jogai. Pél­dául járvány idején, vagy azt megelőzendő. Ezért tehát ön­magában nem kifogásolható, hogy az említett feljogosító szabály megengedi a „minden munkahelyre", „bármely em­beri tartózkodásra szolgáló helyre” való belépést. Ez ön­magában még nem alkotmány­­ellenes, nem mond ellent a személyi szabadságjogoknak sem. Azt kell ugyanis mérleg­re tenni: mi jelent a társada­lomra, az -emberekre nagyobb veszélyt. Az-e, ha a közegész­ségügyiek belépése már eleve korlátozott, vagy az, ha eset­leg sérül valamilyen személyi jog? $ Akkor tehát semmi baj? Így van rendjén? — A baj akkor kezdődik, ha valaki általában és mindig, korlátozás nélkül beléphet bár­hová. Ezzel vissza lehet élni. Ha tehát az említett törvény­hez nem kapcsolódik majd an­nak ra precíz- 'feltételrendszer­nek a meghatározása: hová. mikor, hogyan és ki léphet be, nos, ez már alap lehet ahhoz, hogy mérlegre tegyék a tör­vény alkotmányosságát. (vasvári g.) FEBRUÁRTÓL: Bebiztosítja magát a biztosító A Hungáriánál is díjemelés Retesszív gazdasági szakaszban a biztosítótársaságoknak Nyugaton általában tölvirágzik, mivel az emberek egyre jobban féltik vagyonukat, mind nagyobb biztonságban szeretnék ind­ul lakásukat, autójukat, vagy az ingatlanukat, sót, a jövőjüket is. A hazai recesszió és az infláció új típusú kockázati ténye­zőket csempész be a mai magyar életbe. Megjelenik például az üzemszünet, a sztrájk, a munkanélküliség és a kisvállalkozá­sok szülte millió egyéb kockázat. Érthető tehát, hogy emiatt idehaza is nőtt a felelősségbiztosítás iránti igény. hogy a biztosítói vevőkörnek a gyorsan változó gazdasági feltételekhez igazodva bizto­sítási feltételeket kínálnak. Idei új biztosítási konstruk­cióik közt szerepel, hogy az ezután is fő profiljukat adó Casco gépjármű-biztosítás fel­tételeit újból rendezik. Az igazgató ígérete szerint ügynö­keik hamarosan valamennyi Casco-biztosítással rendelkező ügyfelüket személyesen felke­resik, és ismertetik velük a változó autóárakból következő új biztosítási feltételeket. A szerződésfelbontástól mint végső megoldástól a Hungária érthető módon ódzkodik, hi­szen ez a rivális biztosítótól nehezen megszerzett vevőkö­rének szűkülését eredményez­né. Kemény konkurenciális Csa­tározások várhatók idén a vállalati vagyonbiztosításban is. A Hungária új konstruk­ciója a korábbinál kedvezőbb feltételeket kínál a gazdasági szervezeteknek, zi tervezet el­fogadásáról — amely már a biztosítási felügyelőség aszta­lán fekszik, jóváhagyásra vár­va — várhatóan idén dönte­nek. A mezőgazdasági biztosítási alapformákon nem kíván vál­toztatni a Hungária,' mért \ úgy ítéli meg, hogy a szerző­dők a mezőgazdaságot sújtó áremelkedések miatt már így is maximális anyagi terhelés­nek vannak kitéve. Éppen el­lenkezőleg: díjcsökkentő ki­egészítő lehetőséget kínálnak például a magasabb önrésze­sedés vagy á katasztrófaká­rok szerződésbe foglalásával. E változtatások bevezetésére a startpisztoly abban a pilla­natban dördül el náluk, mi­helyst megszárad a tinta a föld- és az ingatlantörvényen. Pérsze addig se ülnek tét­lenül, tovább szorgalmazzák a sajátos egyéni arculatot fi­gyelembe vevő egyéni szerző­déseket. A Pest Megyei Igaz­gatóságnál máris legalább tízfajta egyéni szerződést kö­tőitek meg. Nagy biztosítási lehetőségek rejlenek például az ügyvédi, a jogtanácsosi vagy a gazdasági társaságok felelős vezetői, könyvvizsgálói szerződésekben. Néhány biz­­tositásfajtától, mint például a mai kamatfeltételek szerinti hosszú lejáratú életbiztosítás­tól vagy a Nyugaton már be­vett munkanélküli-biztosítás­tól még egyelőre húzódozik a Hungária, akárcsak más ma­gyarországi biztosítótársaság. Ennek nemcsak az az oka, hogy a hazai gazdasági és pénzviszonyok nem hasonlít­hatók a féjlett nyugati társa-, dalmakéihoz. ezért biztosítási konstrukcióik sem másolha­tók szolgai módon idehaza, hanem az is. hogy az ezek iránti úi igények is esuoán Kialakulófélben vannak ha­zánkban. Kocsis Klára -A rendszerváltás előtti mo­nolit ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi viszonyokhoz jól illeszkedve a hajdani egyet­len magyar biztosítótársaság mind az állami cégeknek, mind a magánszemélyeknek, a köztük lévő különbségekre te­kintet nélkül, egységes bizto­­sttás1 feltételeket kínált. Ma viszont — s éppen ebben rej­lik ma a biztosítási szakma nagy lehetősége — érthető módon egyre inkább az egyén­re szabott,, egyéni szerződések jönnek divatba. A Hungária Biztosító Pest Megyei Igazgatósága is ezt tartja szem előtt új típusú konstrukciói és szerződései kidolgozásánál. Dr. Hideg Miklós, a Hungária megyei igazgatója szerint cégük idén az előző évekénél sokkal sze­rényebb nyereségre. számít­hat. A megyei igazgatóság ta­valyi díjbevétele — nem nye­resége! — 7-800 millió forint volt, amit nem valószínű, hogy idén hoznak. Az általános infláció való­színűleg őket is megtépázza. Ám az inflációból adódó vesz­teséget idén sem . háríthatják át teljes mértékben a biztosí­tott személyekre és. cégekre'; mert ezzel egyértelműen a szolgáltatásaikat igénybe ve­vők körét veszítenék el. A biztosítási szakmában ez pe­dig egyenlő azzal, hogy lehúz­hatják a rolót. Élesedik a kon­kurenciaharc is. ma már nem csupán a másik legnagyobb biztosítóval, hanem újonnan alakult kisebb osztrák, olasz, amerikai és egyéb hazai biz­tosítótársaságokkal is számol­niuk kell, Bevett nyugati szo­kás szerint a vevőkört átcsa­­logatni eleinte kedvezőbb biz­tosítási feltételekkel lehet, ezért könnyen elképzelhető, hogy az újak így törhetnek be a hazai biztosítási piacra is. Hogy e'negatívumok mel­lett mégis hogyan lehet talpon maradnia, sőt fejlődnie egy biztosítási intézménynek? Az Igazgató szerint kizárólag úgy, Jegyzők — átmenetben Akadnak fekér foltok Megalakultak az önkor­mányzatok, megválasztattak a polgármesterek. Van önkor­mányzati törvény, átmeneti törvény is. Ezekben a hetek­ben kerestetnek még sokfelé a jegyzők. Valahonnan vala­hová tartó korunkban, ebben az átmenetiben, tájékozód­tunk a jegyzői munkáról. Létszám, csatorna Klein Katalin Verőce meg­bízott jegyzője. Megválogat­hatja-e a munkatársait?. — kérdeztük. — Nálunk a munkáltatói jogkör a társadalmi megbíza­tású polgármestert illeti meg. De a munkát a jegyző adja ki az embereknek. Talán sejt­hető ebből, mennyire fontos, hogy a két posztot betöltők egy nyelven beszéljenek, együttműködjenek. — Vannak-e gondok az át­meneti jogi „helyzet” miatt? — Az átmeneti törvény lé­nyegileg tisztázta a dolgot. A vb-titkári hatáskörök s a ' szakigazgatási szerv hatáskö­reinek egy része a jegyzőhöz kerül, a tanácselnöké a pol­gármesterhez. S bizonyos ta­nácstestületi és végrehajtó bi­zottsági hatásköröket — a he­lyiek — a képviselő-testület gyakorol. A mindennapi mun­kában nincs is nagyobb fenn­akadás, hanem az már baj, s kínlódunk is vele, hogy nin­csenek meg egyes anyagi jel­legű jogszabályok, vagy ké­sőn születnek ezek. Nincs például földtörvény, vagy a szociális gondoskodásról, s az -önkormányzatok más anyagi ügyeiről szóló. Ez bizonyta­lanságot kelt. > Nem tudom például megmondani, hogy mekkora legyen a polgármes­teri hivatal létszáma. Most jelent csak meg az állami költségvetés, február vége lesz, mire elfogadhatjuk a sa­játunkat. Ez meg azzal jár, hogy miközben az intézmé­nyeket működtetjük, o beru­házások toporognak egy hely­ben, nem lehet megbízást ad­ni például a csatornaépítésre, vagy az iskolabővítés folyta­tására, hisz nem tudjuk, mennyi jut rá. Az Önlcormányzati. választá­sok óta önálló Telki kineve­zett jegyzője február 1-jén áll munkába, Kolláth Adél. — Milyen feltételek között kezdi munkáját? Ki fog esketni? — Tudomásom szerint egy épület áll az önkormányzat rendelkezésére, a korábbi elöljáróságé. Ez minden. Nincs írógép, szék, asztal, a munka­tár sakróL nem is beszélve. Épp most tájékozódtam a me­gyeházán, hogy hány emberrel indulhat a polgármesteri hi­vatal. Felhívták a figyelme­met: sürgősen kell anya­könyvvezető, mert nélküle nincs esküvő, születési, halá­lozási bejegyzés. S kell pénz­ügyes is. Meg kell hirdetni az állásokat... — És a gyakorlati munkál hogyan kezdi? — Gondolom, az első időt arra fordítom majd, hogy át­nézzem, elrendezzem a Telki­re vonatkozó iratokat; ezeket még meg kell kapnom a ko­rábbi társközségből, Budaje­­nőről. Az állampolgári ügyek intézésében, azt hiszem, nem lesz fennakadás, a 30 napos ügyintézési határidő elég eh­hez. Még bizonyos jogkörök tisztázatlanok, akadnak fehér foltok, de nincsenek nagy ké­telyeim. Most az a feladatom, hogy íelálljon a hivatal... Nyert, lemondott — Halló, sóskúti polgármes­teri hivatal? — Igen, Kummer János pol­gármester vagyok... — Jó napot kívánok, a Pest Megyei Hírlaptól keressük a körjegyzőt. Mert ugye az van Sóskúton? — Már nincs és még nincs. Épp az önök lapjában hirdet­jük újból az állást. A hölgy, aki nyert a pusztazámori— sóskúti körjegyzőségre kiírt pályázaton, s akinek február 1-jétől kellett volna betöltenie az állást, lemondta. Mert a férje nem1 talált volna itt megfelelő munkát, s mert elé­gedetlen volt a felajánlott la­kással. így most, február 15-ig várjuk az újabb pályázókat. Egy jelöltünk már van. — És addig? — A közelmúltig vitte az ügyek egy részét a volt vb­­titkár, de szerencsétlenség történt a családjában, s most — bár vállalná — aligha tud majd mindent ellátni... Szó­val, várjuk a jegyzőpályázato­kat. Vasvári G. Pál Központok a péceli Tritontól Húsz másodperc, egy telefon Hosszú évek óta keresettek azok a távközlő berendezések, amelyeket a Triton péceli üzemében gyártanak, s ame­lyek lehetővé teszik, hogy egy házi telefonközpontról több helyi állomást lehet hívni. A péceli üzem most új, nagy feladat előtt áll. A Magyar Távközlő Vállalat még a múlt év végén nemzetközi pályáza­tot hirdetett az országos te­lefonhálózat fejlesztésére. A pályázaton a svédországi Ericcson Vállalat nyerte el az első helyet, s ezzel azt a lehetőséget, hogy a magyar telefonhálózat bővítésében je­lentős szerepet vállaljon. A svédországi gyár* programjá­hoz kapcsolódóan most bő­vül a Triton tevékenysége. A pályázatot nyert külföldi partner közreműködésével a jelenlegi gyártelep szomszéd­ságában új, 3200 négyzetmé­ter alapterületű üzemcsarnok épült, ebben most folyamat­ban vän a berendezések sze­relése. A teljesen automati­zált üzem gépsorairól min­den 20 másodpercben egy-egy telefonkészülék kerül majd le, így nemcsak a hazai szük­ségletek teljes kielégítését biztosíthatják, hanem jelen­tős exportot is teljesíthetnek. A péceliekkel a svédországi gyár hollandiai egysége lesz szoros kapcsolatban, ezért Kéldi István, a Triton műsza­ki igazgatója most Hollandiá­ban tartózkodik; hogy az ot­tani műszaki szakemberekkel a közös munka részletes fel­tételeit előkészítse. K. Z. ADÓSBOSSZANTO Mi mennyi Tegnap látott napvilágot a sajtóban az OTP közleménye, amelyből megtudhattuk: nem úgy van az, hogy február vé­géig rendezhetik a hiteladósok a lakáshitel-tartozásukat a januári törlesztőrészlet és az 1500 forint befizetése nélkül. Ehhez ugyanis még január 31-ig el kell juttatniuk az OTP-hez a nyilatkozatot, melyben közlik: a tartozásu­kat azonnal ki akarják fizet­ni. — Hogyan is? Eredetileg úgy szólt a jogszabály, hogy az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül kell nyilatkozni. Most meg január 23-án azt közli Velünk az OTP, hogy van még néhány napunk? Aki válaszol: dr. Réti Gyula, az OTP\ lakás- és vállalkozás­jogi főosztályának vezetője: — Külön kell választani két dolgot. Az egyik a jogszabály, mely arról beszél, hogy az adósainknak a lehetséges két változat közül kell választania. Erre ad a jogszabály 30 napot. Ám az önök által említettek nem erre vonatkoznak. — Akkor mire vagy kire? — Azokra csak, akik eldön­tötték, hogy ki akarják fizetni a tartozás felét, A választás lehetőségére adatott a határ­idő, s ennek nem előfeltétele, hogy ki is fizessék a tarto­zás másik felét. Így a január végi terminusnak „csak" any­­nyi a jelentősége, hogy aki ad­dig dönt, s ezt jelzi is, annak már nem számoljuk fel az idei kamatot, és az 1500 forint be­fizetését sem kérjük. Aki ké­sőbb dönt, vagy később jelzi döntését, az nem mentesülhet e teher alól... — S nem gondolja, hogy a következő napokban újabb ro­ham lesz emiatt az OTP-knél? — Erre nem tudok válaszol­ni ... V. G. P,

Next

/
Thumbnails
Contents