Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-23 / 19. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM. 4. SZÁM 1991. JANUÁR 23.. SZERDA Néhány hektárnyi szemétierakóheiy A környezetszennyezők köztünk vannak? Mindjén bizonnyal még sokan emlékeznek rá: néhány evvel ezelöU az akkori városi tanács akkori vezetőit a környezetvédők, a helybeli lakosok ugyancsak sarokba szorították. em túlzás, de szintié országos botrány leit abból, hogy krd-l'arkváros egyik látványosságát, a Fundoklia-árkot Budapest egyik szemétlerakó helyévé akarták tenni, idézem, az akkori botrány az elképzelésnek, a városi tanács vezetőinek megálljt parancsolt. Sokan akkor úgy gondolták — mégpedig joggal — Érd megmenekült a főváros szemetétől. S hogy mennyire így volt ez, semmi sem bizonyítja jobban, mint az: a környezetvédők is visszavonulót fújtak. Sok víz lefolyt azóta a Dunán, évek teltek el, megnyugodtak a kedélyek. S talán a figyelem sem a régi. Mert ha az lenne, akkor a dédelgetett álom máról holnapra nem foszlana semmivé. Mármint az az álom, hogy a parkvárosi részben természetvédelmi terület legyen. Mostanában riasztó hírek keltek lábra a Fundoklia-árok környékéről, az ott uralkodó állapotokról. Volt. aki tudni vélte, beépítésre, ítéltetett a terület, a tervezők asztalán már kirajzolódott egv újabb villanegyed képe. Mások elhanyagoltságról. szennyről, fertőzésveszélyről beszéltek. Arról, hogy az utóbbinak hovatovább melegágya lesz a terület. ' Az ember sohase higtigyen a szóbeszédnek — véltük fotós kollégámmal —, egyszerűbb, ha nyakunkba vesszük a lábunkat. Hideg időben sem árthat egy kis parkvárosi séta. Először az Iparos utca felé vettük az irányt, az M7-es autópályán jobbra. A látvány felüdítő. Szebbnél szebb házak, takaros hétvégi porták. Majd az út vége, a forduló. A csodálatos fenyvesek melleit a látvány minden képzeletet felülmúlt. Mert mi tagadás, több hektárnyi területet borít szemét-, papír-, műanyaghulladék. Ha nyár vége lenne, nem látszana az árvalányhaj — mely itt termett s megteremne —. az errefelé honos búbosbanka, a pacsirta is elszánna, menekülne innen. Mert szemét, szenny borítja a területet, mindaz, aminek az égetőkben lenne a helye. Azokban az égetőkben, melyek se távol, .se.közel.nem lelhetők Február elsejétől Tarifaváltozás a Volánnál Még véletlenül sem sorolható a jó hírek közé: a Volánbuszokon a díjtételek megváltoznak. Kényszerű, kelletlen lépés ez. ám az újságolvasók, a rádióhallgatók, a tévénézők előtt nem ismeretlen, hogv a helyi s a helyközi forgalom fenntartása érdekében az utazást lebonyolítók erre kényszerülnek. Mint T. Mészáros András alpolgármester elmondta: az 1990. évi LXXXVII. törvény úgy rendelkezik. hogy a helyi közlekedés tekintetében a hatósági ár megállapítója az önkormányzat képviselő-testülete. Éppen ezért a Volánbusz Az oldalt Irta: Varga Edit Fotó: Hanrv'vszki János ISSN 0209—.HŐT (trrti Hírlap» fel. Csak egy természetvédelrrii szempontból értékes terület pusztulásának lehetünk tanúi. Pedig megérne egy misét a terület sorsának alakulása is. Hiszen nem is olyan rég még errefelé egy autó sem állhatott meg. Nemhogy sittet, háztartási hulladékot, szemetet rakodhatott volna zavartalanul. A terepen a honvédség volt az úr — itt található még a lőtér. Ma már azonban nem használják. Talán ez bátorított fel helybélieket vagV messzebbről jött, ám a terepet ismerő idegeneket arra: ide szórják a szemetet, az elégethetetlen anyagokat. Ám a környéken sem jobb a helyzet. A Fundoklia-völgynek csak annyi a szerencséje, hogy o meredeken a gépkocsik nem tudnak lehajtani, s így nem tudják kiön- 1eni bűzölgő rakományukat. Ezért aztán az út mellé borítják . .. Nagy fába vágja a fejszéjét, ki itt rendet, tisztaságot akar teremteni. Bár ami azt illeti, még mindig nem késő. A folyamat visszafordítható, a környezetszennyezés megállítható Csakhogy cselekedni nem holnap, hanem már ma kell. fí" . A gáz főz, fűt. gáz főz, fűt. Mert hiszen a gázzal főzni, fűteni le rint. De félre a csúfolódással. Az utóbbi hetek gyobb vihart kavart téma kétségtelenül a tava csak volt. mert a Tigáz százhalombattai szolgál bekötötték, illetve felszerelték a mérőket. Ily mó Már ott. ahol be akarták, be tudták vezettetni a háromszáz otthonban használhatják a tiszta, a jós és Fiilöp Zoltán szerelők a Thököly utcában Még reklámszlogennek is — márpedig az volt. ahogy például a fővárosban máig hirdetik az éjszakai fények — buta volt ez a megállapítás: a hét. Legalábbis a magyar nyelv helyessége szeben Postástelepen és Tusculánumban a legnasz óta épülő gázvezeték ügye volt. Szerencsére tató üzemének szakemberei egy-két hét alatt dón is bekapcsolva a hálózatba a háztartásokat, gázt, rendben volt a szerelés. Mostanra mintegy kényelmet adó energiát. Képünkön Kovács La„teszik helyére”, állítják be a mérőórát, Februártól; újság kérésére 1991. január 21-én rendkívüli testületi ülésen foglalkoztak a tarifaváltoztatással. S jogkörénél fogva az alábbiak szerint fogadta el a képviselőtestület a helyi autóbusz-közlekedés viteldíjait: a menetjegy 12, az egyvonalas dolgozóbérlet 300, az összvonalas 420, az ugyancsak összvonalas tanuló- és nyugdíjasbérlet 95 forintba kerül havonta. Az utóbbiból az érdi Volánbusz húsz forint üzletpolitikai kedvezményt ad. T. Mészáros András azt is elmondta: amennyiben a megállapított hatásági ár a Volánbusztól független okok miatt nem bizonyul rentábilisnak, úgy legkésőbb 1991. július 20- ig a hatósági ár felülvizsgálatát a vállalat a testület elé terjeszti. Arra, hogy hogyan, miért alakul a felsoroltak szerint az ár, mi a lépések háttere, január 30-i számunkban visszatérünk, arról részletes tájékoztatást adunk. A tizenharmadik havi... Az érem másik oldala Irigylem azolcat az embereket, akiknek idejük jut a strigulázásra. Mondjuk arra, hogy a szomszéd hányszor áll ki a kocsijával hetente, mire jutotta a felvégen lakó Marosának abból az ellenőrizhetetlen jövedelméből. Irigylem, mert sokszor azt sem tudom, hogy aki az előbb a szobámban járt, milyen színű pulóverben virított, s örülök, ha nagy nehezen észreveszem, hogy valaki konty helyett mára már afrofrizurát visel. Nehezen esik le a tantuaz, mert amikor az ember a munkából, a napi feladatokból ki sem látszik — ha idegesen reagál telefonokra —, intéznivalóit nem tudja sorbaszedni. akkor nem ér rá azzal foglalkozni, ki mit csinált, hova hányszor kopogtatott be, miből mennyire futotta. Képtelen vagyok a körülöttem lévő világ ellenőrzésére — a pletykálkodásra. S mégis, hajdanvolt, ma rangos írónő szobatársamat idézem: „mindegy, hogy ki mit mond rólam, fő hogy beszéljenek, hogy forogjon a nevem. Mert míg ez így van, nem írtak le, valamit számítok ...” Hát ezért nem haragszom, sőt örülök annak, hogy számon tartják Érden, hogy mióta rendszerváltás, vezetőváltás történt, hányszor is fordultam meg a polgármesteri hivatalban. Nem tagadom, többször, jóval többször, mint a tanácsi rendszer utolsó másfél évében. Mint mindennek, ennek is oka van. Mégpedig nagyon egyszerű. Mint a vezetett, több millió magyar állampolgár döntő többsége, jómagam is azt vártam egy város vezetőjétől: amit ma mondott, azt holnap is vállalja. Mint ahogy erkölcsi, etikai kérdés volt, »■ ma is az nálam: amit leírtam, ami a véleményem, azt vállalom. Ahol viszont a mondtam valamit, de ha sarokba szorítanak, nem vállalom elvvel találtam szembe magam — onnan elmaradtam. De hagyjuk a múltat. Nézzük a jelent, melyben mindenkinek állampolgári joga. ha ráér — szóljon. S ha az érem másik oldalára kíváncsi? Azt is nézze meg. Mint ahogy Sz. A. néni is azt szeretné tudni, „mire költik azt a rengeteg pénzt az új vezetők, akik kapják". Nevezetesen a tizenharmadik vagy tizennegyedik havi fizetést. Mert levélírónk, választ várónk a rádióban hallotta: a Miniszterek, az államtitkárok, a közigazgatási vezetők tavaly kétszer kaptak nem létező tizenharmadik, tizennegyedik havi bért. „Ügy. mint régen a pártállamban . Szeretné tudni, hogy a naptár állal nem jelzett tizenharmadik, tizennegyedik haviból mire futotta például a polgármesternek, a hivatal vezetőjének? A kérdésemre adott válasz kategorikus volt: „Mi az, hogy tizenharmadik hónap? Nem vettem fel. mert szerintem nem is dolgozhattam meg érte ilyen rövid idő alatt . . .” Az már csak a hivatal egyik dolgozója által derült ki: a nevére kirótt összeget katolikus .alapítványnak utaltatta át. Nem ö az egyetlen — bár a kevesek közé tartozik. Aztán mint minden kákán, ezen is lehetne csomót keresni. Csak azt nem tudom, hogy ez hova, merre visz? ... ÜLskertlren, ház körül Pörkölni is lehet A kiskertekben és a ház körül sok faanyagot használunk fel karónak, kerítésoszlopnak, különféle kerti berendezésnek. Ezek korliadása meglehetős többletkiadást jelent, a korhadéit sokféle módon igyekeznek megakadályozni, sajnos nem mindig eredményesen, néhány esetben pedig olyan módon, hogy a fa megmarad ugyan, de a környezete károsodik tőle. A kiskertben felhasznált-impreghálószernek olyannak kell leír-” ni, hogy azt eső, hóié, öntözővíz ne tudja feloldani, mert ha feloldódik, az impregnált faanyag mellé kerülő növények az impregnálószertől elpusztulnak. A talajba kerülő impregnálószer a talajt is mérgezi, az ilyen talajba ültetett növények még évek múlva is viselik a szakszerűtlen fakezelés következményeit. A faanyagot csak akkor kenjük be tartósítóval, ha a fa teljesen száraz, a vizes fa ugyanis nem tudja magábaszívni a tartósítóanvagot. a kezelés nem éri el a célját. Ugyanez vonatkozik a frissen vágott nyers fára is. A kereskedelemben többféle impregnálószert árusítanak, ezeket azonban nem ilyen célra gyártják, hanem a drága épületelemek tartósítására és gombamentesítésére. Az ilyen tartósítószerek ára is olyan, hogy kerti felhasználásuk esetén többe kerülne a leves! mint a hús. A kertben használatos faanyagok tartósítására régóta alkalmazzák a kátránnyal, bitumennel való telítést. A száraz faanyagot (karót, oszlopot) belemártják a meleg, olvadt anyagba, vagy a folyékonyra feloldott anyagot rákenik a fára. Ez a módszer azonban nem minden célra alkalmazható. Kátránnyal, bitumennel impregnált karót vagy oszlopot csak olyan helyre tegyünk, ahol a növények nem érintkeznek az impregnált fával, nem alkalmazható tehát paradicsomkarónak, szőlőkarónak vagy egyéb, növények közelében levő támasznak. Támasztókarónak rézgálicoldattal konzervált karókat használjunk, a rézgálicoldat nem károsítja a növények gyökereit. Esővízben (!) oldjunk fel 3 százaléknyi rézgálicot, ebből kitűnő impregnálóoldatot kapunk. (A kemény, meszes vízben oldott rézgálicból színréz válik ki, emiatt csökken az oldat konzerváló hatása.) Régi, jól bevált módszer a karók vagy oszlopok földbe kerülő részének megpörkölése is, az égetett rész jól ellenáll a gombák támadásának, ez a módszer azonban rövidebb ideig nyújt védelmet, mint a fentebb említettek, előnye viszont, hogy jóval olcsóbb azoknál. Széli László Parkváros Csak az egyik Magyarázom a bizonyítványom Karinthy óta nem az első s nem az utolsó vagyok, aki ebből a zseniális gondolatból, írásból indul ki. Mert hiszen olykor szavakon múlik, hogy magyarázni kényszerülünk a bizonyítványunkat vagy sem. Ebben az esetben félreértésre, netán a „nép akaratából választott funkció” megrnásítására való törekvést jelenthet bárki számára a január 16-i, szerdai számunkban közölt cikkből — Mit akar a pedagóguskamara? — kimaradt egyetlen szó. Az, hogy Fóti Ákos a helyi pedagóguskamara egyik vezetője. Ez. az egyik szó elmaradása okozhatott s okozott is gondot. Az alaposan megrágott mondanivaló ellenére is minden baj oka innen ered. Szóval csak egyik vezetője vagy felkent apostola annak a szakmai tömörülésnek, mely szeretné visszaszerezni a pedagógusok rangját, az oktatómunka becsületét. A kettőt együtt, s nem egymástól elválasztva. Harcolva az oktatási törvényért, mely a pedagógusok — a kamarákba tömörültek — véleménye. a „hozzáadott érték” nélkül aligha születhetne meg. Az „egyik” szó elmaradása nem jelentett s nem jelent „trónfosztást”. Igenis az érdi pedagógusok — azon kevesek, akik felismerték a kamara jelentőségét, értelmét — vezetőjüknek Antalné Szomszéd Annát, a négyes számú iskola pedagógusát választották meg. ö az. aki a szervezéssel járó nehézségeket vállalta, s vállalja — Fóti Ákos „csak' az egyik segítőtársa. Bár az utóbbi sem lebecsülendő! Hiszen időt. energiát nem kímélve a megyei tagozat elnökével. Kopcsik Istvánnal mindenkit megpróbálnak az ügy szolgálatába állítani. S ha valami igazán becsülendő, elismerésre méltó, akkor ez az. Mondom még akkor is. ha egyetlen szó miatt magyaráznom kell a bizonyítványom ..
