Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-21 / 17. szám

Mindig alkalmazkodott a helyzethez A „szegfűkirály” több lábén áll Mindenki ismeri Verőcén Zsemberi Ferencet, mindenki tudja, ki az a „szegfűkirály”. O az, aki maga tervezte házban lakik, íocipályányi területet foglalnak el melegházai. Virá­got termel. Ki gondolná róla, hogy már tizenkét évesen kö­zel száz nyulat etetett a ma­ga szedte lucernával, tarlón elhu'llájtott gabonával, gépész­mérnöki és tanéin diplomája van; mégis vállalkozóként ke­resi a kenyerét. Tagja a helyi önkormányzatnak. Otthonában kerestem fel, hogy pályafutásáról kérdez­zem. — A Nógrádi Általános Is­kola után — kezdi Zsemberi úr — abban az időben kerül­tem a középiskolába, amikor a jó tanulót strébernek tar­tották. Ez volt az uralkodó szemlélet. Mivel szorgalmas voltam, és egy kis palóeos ak­centussal beszéltem, nem ked­veltek az iskolában. Ennek el­lenére meg voltam győződve arról, hogy érdemes tanulni. Ezt az idő igazolta is. Már az iskolai években láttam, hogy ami a jó életet szimbolizálja, ahhoz pénz kell. — Mihez kezdett az érettségi után? — Tizenkilenc évesen fel­vásárló lettem. Azután a szü­leim annyira ellenezték, hogy végül lefújtam az egészet. Pedig már három vagon mál­nára volt szerződésem. Két évvel később persze mégis be­levágtam a felvásárlásba, csi­náltam is nyolc évig. Akkori­ban vettem az első Trabanto­mat, azzal indultam fölkutatni az üzleteket. — Miért döntött a kertész­kedés mellett? — Mentem az úton, ahol láttam, hogy progresszív üz­leti élet folyik, oda bekopog­tattam. Ötszázból ötven he­lyen szívesen láttak. Ezek alapján úgy láttam, hogy tőke nélkül a kertészkedés az, ami­be bele lehet fogni. Nem kel­lett hozzá más, mint tíz tő krizantém, ami akkoriban minden nógrádi háznál meg­termeli.. egyszerű technikával szaporulta tu- volt, és kialakult egy háromszáz négyzeime ter­nyi terület. A nagyoani ter­melés 1981-ben inuuit, amikor családi vállalkozásként az igazi kerteszeinek nekifog­tunk, szegjuvel, ger Verával. Fölépítettük az üveghazat, amit az evek folyamán bőví­tettünk. Azután leikerestem a kereskedőket az értékesítéssel kapcsolatban, megegyeztünk, a rendelésen felül maradt virág­gal pedig kijártam a piacra. — Sókan megbámulják ezt a házat, ezzel is volt valami üzleti célja? — Van, akinek egy autó az álma, neuem egy házideálom volt. Ahhoz, hogy felépüljön, eiőbb az anyagi alapjai kel­lett megteremteni. Már a ter­vezésnél tudtam, hogy minő­séget kell produkálni, mert annak lesz értéke. Azon túl, hogy önmegvalósítás is ez az épület, elsősorban a pihené­sünket szolgálja. De ha egy ház rengetegbe kerül, akkor azt úgy kell megcsinálni, hogy a lehető legszélesebb lehetősé­gekre alkalmazható legyen. . Egy mobilizálható töke. Eset­leg szeparálható részeket ki lehet adni, ha lakásként nem alkalmazható, lehet irodaház vagy bármi. Hangsúlyozom, mindez akkor lehetséges, ha már nekem kenyeret és sót kell ennem. — Most nyílt meg remrégi­­ben egy Tüzép-telepe is. Hogy fér össze ez a virággal? — Mindig alkalmazkodom a helyzethez. Üzletileg több lábon kell állni ahhoz, hogy egy életszínvonalat fönn tud­junk tartani. Ez az újabb vál­lalkozás egv átmeneti, állapot­ban van. Nemcsak Tüzép-te­­lep, hanem vastelep is. De egyelőre nyitott konstrukció. Ez egy háromezer négyzetmé­teres terület, amit majd fel akarok tölteni termelőeszkö­zökkel. Ugyanis innen szeret­nénk ellátni a leendő farme­reket. Véleményem szerint Priol Zoltán kerámiaplasztikái Várak a könyvtárban A Katona Lajos Városi. Könyvtár ez év: kiállítási prog­ramját Priol Zoltán kerámia­­plasztikáinak bemutatásával nyitotta meg. A kamarate­remben látható munkák épí­tészeti formákat idéznek: tor­nyot, várat. Az építészeti for­mák arányviszonyai általában egy olyan rend mértékét ad­ják meg, amely a világéval egybehangzónak tekinthető. Az építmény rendszerint egy kor vagy az alkotó személyi­ség világképének a tükre. Priol Zoltán kerámiavárai, illetve tornyai kivétel nélkül kör vagy ellipszis alaprajzúak. Az erre épülő hengeres teste­ket toronysisak zárja le. Mind a kör, illetve ellipszis alap­rajz, mind a torony archoti­­pikus jelentése az égi és földi tér összekötése, a végtelen térbe és időbe való beépülés. Valóságértelmezése tehát túl­mutat az anyagi valóság hatá­rain, a természeti- és a termé­szetfeletti kapcsolatát, egy­másba alakíthatóságának le­hetőségeit vizsgálja. A formai megoldások Prio! Zoltán kerámia tornyainak és -várainak nem csupán építésze­ti jelekként való értelmezését engedik meg, hiszen a mérta­ni testek oly módon váltak szabálytalanná bennük, hogy organikus formákat is idéz­nek. így a plasztikákban a szerves természeti elemeknek és a szervetlen struktúráknak az a közös mozgásképessége érzékelhető, amely szerkeze­tének alakulását, növekedését természeti erőnek köszönheti. A könyvtár galériájában lát­ható kerámiatornyok, -várak tehát nem építészeti modellek, hanem egy olyan természeti erő. megnyilatkozásait teszik érzékelhetővé, amely az anyag belső mozgásait, növekedését akár az anyagvilágon túlivá is tágíthatja. Priol Zoltán kerámiaplasz­tikáinak belső terébe nem lát­hatunk be. A többnyire zárt kapuk, de a résnyi ablaknyí­­lások sem teszik ezt lehetővé. Valójában nem is érzünk kész­tetést a várak, tornyok belső terének megismerésére, mert a belső nézet, az alkotó világ­­szemlélete a plasztikai forma külső határai, illetve tömege által teremtett külső térben, annak erővonal-rendszerében érvényesül. A szimbolikus je­lentéstartalmak hordozójává tett plasztikai formát az al­kotó úgy teremtette meg, hogy a valós világtól elválasztó ha­tárként maga köré építette a teret. Bakonyvári M. Ágnes Karacs Teréz Kollégium Péiszilveszter Óriási „bulinak” ígérkezik az a pótszilveszter, amelyet feb­ruár l-jén tartanak a Karacs Teréz leánykollégiumban. A műsor este 20 órától éjjel 1-ig tart, melyben rock and roM- parti, funky óra, amatőr dísz­­kóvetélkedö es sok minden más lesz. Az est sztárvendége az AD Stúdió és a PA Dö Dö. Belépőjegyek 100 forintos ár­ban a Zenekuckóban (butik­sor) és a műsor előtt egy órá­val a helyszínen válthatók. Dunagyöngye filmszínház (Dr. Csánvi László út 58.): ja­nuár 21-én, hétfőn este fél 6 és fél 8 Órakor A gyanúsított című amerikai bűnügyi törté­netet vetítik. Rendezte: Peter Yates. Főszereplői: Cher, Dennis Quaid. — Témája: A csinos ügyvédnő karrierje és élete is veszélybe kerül, ami­kor védence érdekében egy esküdttől fogad el információ­kat és nem kevésbé veszélyes a helyzete, amikor bizonyíté­kokat kutat az ügy felderítésé­hez __ Magyarország északi része nem alkalmas a hagyományos tsz-gazdálkodásra. Hamarosan kialakulnak a háztáji, családi vállalkozások, amelyeket el kell majd látni a kisbirtokon használható gépekkel, felsze­relésekkel, ezeket Nyugat- Európából szeretnénk behozni, továbbítani.. —: Két vállalkozás mellé hogy fér be az önkormányzati munka ? — Ha az ember úgy érzi, hogy tehet valamit a közössé­gért, kötelessége elvállalni, és a ró kirótt feladatokat elvé­gezni. — Mi jelenti a kikapcsoló­dást, és milyen céljai vannak még? — A harmonikus családi környezetben tudok pihenni. A célom, hogy családom és én egészségesek legyünk, és ha ez megvan, az üzleti érzékem diktálja, hogy mi legyen a folytatás... Vajda Péter Egy váci család bemutatkozik Segítőtárs A Segítőtárs című tévémű­sor — a fogyatékos emberek érdekvédelmi műsora — ja­nuár 22-i, keddi adásában egy váci családnál tett látogatá­sukról is beszámolnak a mű­sor készítői. Az adásra a TV 1-en kerül sor, 18 óra 40 perces kezdet­tel. Művelődési központ EDBA-koncert Nem kell különösebben be­mutatni sem a fiataloknak, sem pedig a harmincas kor­osztálynak az EDDA együttest, amely ma is igen nagy nép­szerűségnek örvend. Bizonyá­ra megtelik csütörtökön,Január 34-én, a Madách Imre Műve­lődési Központ nagyterme, amikor '.este 10 órakor az ED­DA együttes koncertjére kerül sor. Il-es körzet ra Január 21-én. hétfőn 17 órá­tól várja választóit a válasz­tókörzet képviselője. Váci Ká­roly a Bauer Mihály úti ál­talános iskolában. Á fogadó­órára a választókerület min­den polgárát szívesen látja a képviselő. A találkozásra ez­után minden hónap harmadik hétfőjén lehetőség nyílik. VÁCI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXV. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM 1991. JANUÁR 21.. HÉTFŐ A málnáról szólva, kicsit máris késve Életképes-e a gazdaegyesüleí? Ügy látszik, nekem kell kierőszakolnom, hogy szóba kerüljön a málnatermelés. Itt és most, mert. ha a tavaly nagy lelkesedéssel megszervezett gazdák egyesülete, melynek nem csak a helyi, megyei, hanem még országos szövetségének a megalakítását is tervezték, létezik, ak­kor már a tettek mezejére kellett volna lépnie. Előfor­dulhatott, hogy nem olvastam el az utca plakátrengete­gében egy hirdetményt. Nem került a kezembe egy ki­postázott meghívó, de az tény, hogy a múlt évi szezon óta nem tudok semmit a vezetőség munkájáról. Avagy, ha úgy tetszik, annál régebbről sem. Tavaly a lázas tervezés, a biztató forrongás idején talál­koztam velük. Még tapasszal, amikor, tagonként beszedték a hatszáz forintokat, mintegy anyagi alapjául annak az ügy­intézésnek, amely az érdekvé­delmet szolgálta. A tagság előlege Akkor azt mondták: most kezdjük a szervezkedést. Meg kell erősödnünk, hogy, egyen­rangú tárgyalópartnerek le­gyünk az átvevőkkel. Csodá­kat nem ígérhetünk, időt ké­rünk és türelmet. Ezt az utóbbit a beiratkozott tagok megelőlegezték. Azt azonban már akkor is többen megfogalmazták a gyű­léseken: ha eredményt akar­nak elérni, ha változtatni próbálnak a termelők és át­vevők közti egyenlőtlen erő­viszonyokon, akkor a követ­kező évben már a tál derekán, vagy annál is hamarabb kell készülni a szezonra. Keresni a piacokat, kiválasztani a leg­kedvezőbbeket. E sorok írója csodálkozott — néha vitatkozott is — né­mely -elképzelésükön. Reke­szek beszerzéséről, kihelye­zett kis hűtőalagutak vásárlá­sáról, s más, inkább a bonyo­lító, mint a kistermelő érde­keit védő funkciókról is szó esett némelykor. Ez már Sze­repcsere lett volna, melyet ki­sebb 'méretekben ki is próbál­tak néhány faluban, persze sikertelenül. Olajat öntve a tűzre, a régi. rutinos bonyolí­tók ellenszenvét kiváltva. Holott csak arra kellett volna anyagi alapot teremteni, szel­ket. Pedig ok szerveztek meg svéd közreműködéssel azt a váci népfőiskolát is. amiről én először a szociáldemokraták megyei alelnökétől hallottam. Ámbár ő nem,említette, hogy m áin a tér ni el őkből verbuválták a hallgatóságot. Azt már tudom, mert Ru­dolf János, a Dunakeszi Hű­tőház igazgatója nyilatkozta lapunknak: nemrég tárgyaltak egymással a gazdaegyesületek ■elnökei, polgármesterek és a hűtőház vezetői Csak hát. a mai gazdasági helyzet az ér­dekvédelmi ügyek érvényesí­tésének sem kedvez. Sokba kerül a szervezés, az ügyinté­zés, nincsenek kézben a szük­séges termelőeszközök. Szerepük szerint Ezek szigorú tények. Kíván­csian várom Biber András Kosdra szóló meghívását. Ha már megyei áttekintést nem is szerezhetek az egyesület munkájáról, próbálok majd következtetni arra, egy falu példájából. A hiányérzetemmel viszont, azt gondolom, nem va­gyok egyedül. Minden alapító­nak tudnia kellene, mit csi­nálnak megbízottai, s bele is szeretnének szólni, akár a sze­repvállalásba is. Két dolog íátszik'magy'on fontosnak: a gondos előkészület, az időza­var és a szereptévesztés elke­rülése. Nem mellékes a har­madik sem. egy régi beidegző­dés leküzdése. Nem felülről szervezett, ve­zérelt csoportosulásról van szó,, amely állami vezetők, helybeli polgármesterek állás­­foglalására, válaszára, szimpá­tiájára vár, vagy számít. Sa­ját véleményt és akaratot kell kifejezni, a saját pénzen lét­rehozott egyesületekben. Kovács T. István A sződligeti általános isko­lában fontosnak tartják meg­tartani azt a kis sarkot, ahol a múltra emlékezhetnek. A há­rom lábon álló vonalas és négyzetrácsos táblán, amely egy képzeletbeli osztályterem­be került, a következő felirat olvasható: Iskolamúzeum, 1905., Sződrákosi Elemi Népis­kola — Sződligeti Általános Iskola 1990. A berendezés, vagyis két ap­ró padocska valamikor a mos­tani iskolások dédapjainak adott helyet, azokban tanulták & betűvetést. A falon „Kos­­suth”-címer és Magyarország­­térkép, mely az akkori, szá­zad -eleji „nagy” Magyarorszá­got ábrázolja. Sikerült meg­menteni szemléltetőeszközöket is, valamint régi rádiót és egy vízözön előtti diavetítőt. Nem árt, ha a mai gyerekek mind­ezt látják. Érdekes módon így sikerül kicsit kívülről látni a mai iskolát is, hiszen lehet, hogy valamikor ez is múzeum­ba kerül. — (Íz — Igazán szemléletes szemléltetek (A szerző felvétele) lemi erőt koncentrálni, hogy a gazdasághoz értő szakem­berek legyenek értelmes szó­szólói minden fórumon a bo­gyósokkal bajlódó, a bizonyta­lansági tényezőktől szoronga­tott társaiknak. Ha lehet, fi­zessenek meg egy-k*ét olyan embert, aki nem a szezon idején, hanem októbertől ok­tóberig járja a világot, idegen nyelvet is beszél, tárgyalóké­pes. Ö derítse fel a hazai és a külpiacokat. Mi történt azóta? A kérdést sokan felteszik. Vagy nincs a munkának nyilvánossága, vagy nincs már gazdaegyesület? Dr. Oroszi Sándor, a kétszáz váci tag elnöke szerint van. Nagy nehezen megtudom azt is, hogy a Pest-Nógrád megyei egyesület Pest megyei társel­nöke Biber András, egy váci kft. gazdasági szakembere, a kosdi egyesület elnöke. A Nógi’ád megyeiek a diósjenői polgármestert adták mellé á másik társnak. A hatszáz forintosok Biber András viszont nem nagyon akarja, hogy mélyeb­ben belemenjünk most ebbe a témába. Egyelőre még sok minden tisztázatlan. Meghív azonban január végére Kosd­ra,. amikor majd számot ad a tagságnak arról, mit tettek eddig, mi lett a hatszáz forin­tokkal. Igaz. Kosdon csak a helybeliek gyűlnek össze. Me­gyei értekezlet sohasem lesz, mett minden falu önállóan intézi a maga szervezeti ügyeit. Azt mondja az egyesület társelnöke: igenis, sok intéz­kedést tettek. Tavaly tárgyal­tak a Földművelésügyi Mi­nisztériummal. Emlékeztetett rá, hogy Gerbovits Jenő úr akkor mindössze a pesti vá­sárcsarnokokban tájékozódott, s úgy érzi. nem is vették őket komolyan. Sőt. a hátuk mögött sok helyen hatszáz forintosok­nak nevezték az egyesületie-Képviseloi beszámoló A Parlamentben végzett munkáról tart beszámolót Vass István országgyűlési képvise­lő, január 26-án, szombaton, 18 órakor a gödi Ady-klubban, majd másnap, vasárnap, 16 órakor, a József Attila Műve­lődési Házban. VÁCI HÍRLAP Vác, Dr. Csányi László lm. 45. 0 A szerkesztőség vezetője: Borgó János. 0 Munkatársak: Dudás Zoltán és Halász Erzsé­bet. 0 Postacím: Vác, Pf. 32. 2601. Telefax és telefon: (27) 10- 095. Telex: 282 297 . 0 Szerkesz­tőségi fogadóóra: kedd és pén­tek 13-tói 15 óráig. 0 Hirdetés­­felvétel a szerkesztőségben na­ponta délelőtt 9-től ll-ig, vala­mint a váci hirdetSirodában (Jókai utca 9.) hétfőn és ked­den délután 14-től 17 óráig. (ISSN: 0133-2759) Egyszer a mai is idekerülhet Múzeum az iskola bar Mit, hol, mikor? Magyar kultúra napja Január 21., hctfő: 17 órakor az ifjúsági klubban előadás: Amit tudni lehet a göfnbvil­lámról. — 17.30-kor a Duna­kanyar Fotóklubban Becseics János Indiáról szóló színesdia­­estje. Január 22., kedd: 10 órakor Varázsszőnyeg, zenés mesejá­ték bemutatója a művelődési központ színháztermében. — 16 órakor német nyelvi ovit vezet Jung Lilla a 22-es te­remben. — 18 órakor a ma­gyar kultúra napja a zeneis­kolában. Rendező: Hajdú Sán­dor. Január 23., szerda: 10 óra­kor a Varázsszőnyeg második előadása. 16 órakor a pedagó­gusklubban Varga József alpi­nista előadása: Az inkák föld­jén, Peruban. Január 24., csütörtök: 17 órakor hallássérültek szentmi­séje a székesegyház oldalká­polnájában. — 17 órakor be­szélgetés. tervkészítés a Duna­kanyar eszperantó csoportban. — 19 órakor EDDA-koncert a, művelődési központ, színház­f/M'W-\ Január 25., péntek: 17.30-kor előadás a Dunakanyar Fotó­klub ifjúsági . csoportjának: Polygrade fotópapír gyakorla­ti alkalmazása. Előadó: Vázsot­­nyi Béla. Január 26., szombat: Megfe­lelő időjárás esetén szánkótú­rát indít az ifjúsági klub. — 17 órakor a nők klubjában tombolaest. Vezeti: Varjú Gyu­­láné. Január 27., vasárnap: Ma zárul a Madách Galériában a Magyar Bélyeggyűjtők Orszá­gos Egyesületének légipostái és űrrepülési kiállítása.

Next

/
Thumbnails
Contents