Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-21 / 17. szám

Végre vége a helyben járásnak? A városatyák már békülékenyek Manor legutóbbi képviselő-testületi üléséről jelen­tem: a város válogatott csapata abbahagyta a helyben futást, s nekirugaszkodott a távnak. A napirendeket érdemben tárgyalták. Döntöttek. Dolgoztak. Előrefelé is gondolkodtak. A sajtó képviselőit megkérték, ne em­legesse őket pártállásuk, csak nevük szerint. Ez már egységet sejtet Csak olykor-olykor oktatták ki egymást u nyílt színen, azonban az élesebb, személyesebb hangot is sikerült utóbb derűvel oldani. Szóval — úgy tűnt — béke volt a monori „olajfák” alatt Elsőként a Volánbusz elő­terjesztése került napirendre, a helyi járatok tarifaemelésé­nek okán. Az ezt megelőző ülés óta egy hét állt csak rendelkezésre, de két bizott­ság is alaposan körüljárta a témát. Mint hallottuk, több órán át tárgyaltak, bevonva a dologban esetlegesen érdekelt vállalkozókat is. Ír::» ::rj Bajári János képviselő volt a téma fő felelőse, ő terjesz­tette a testület elé a Volán­busz által ajánlott két válto­zót B variációjának javasolt elfogadását. Eszerint a város 377 ezer forint kiegészítést ad­na, a vonaljegyért a helyi utazóknak tizennégy forintot kellene fizetniük, a bérletek-ára viszont igencsak kihúzná az érintett polgárok zsebéből a pénzt. SZERDÁK Nyílt fórum Azok a monoriak, akik kí­váncsiak rá, hogy megalaku­lása óta mit és hogyan tett a város önkormányzata, hogyan dolgozott a képviselő-testület és a polgármester, január 23-án, szerdán 17 órakor nyílt fórumon hallhatnak mind­ezekről. Dr. Rados Máriától, a város polgármesterétől kapott tájékoztatás szerint minden érdeklődőt .szívesen fogadnak a művelődési központban rende­zendő találkozón. Időközben azonban a Vo­lánbusz vezetői újragondolták javaslatukat — gyaníthatóan a bizottsági ülések hatására is. hiszen Tusán Márton üzem­­igazgató szerint pályafutása alatt még nem fordult eiő, hogy ilyen mély. őszinte és kemény ellenzéssel találkozott volna. A Volánbusz tehát ar­ra az eredményre jutott, hogy az A változatot javasolja el­fogadni, de a városnak az ere­deti nagyobb összeg helyett csak mintegy ötszázezerrel kellene hozzájárulnia.' Ennek elfogadásával a városnak száz­ezerrel többe kerülne ugyan, hogy helyi buszjárata van — az utas azonban igy jár job­ban Tudniillik a vonaljegy 14 forintos ára mellett az egy­vonalas bérletek összvonalra lennének érvényesek, s 430 forintba kerülnének, a diák- és nyugdíjasbérlelek pedig 155 forintba. Vita után a testület végül is ezt a változatot fogad­ta el. Ül:: A polgármesteri beszámoló következett. Ennek részletei­re később visszatérünk. Több olyan információ is elhangzott tudniillik, amelyről érdemes külön-külön is szót ejteni. Hogy csak néhányat említ­sünk: akadt vállalkozó, aki olcsó tejet árusítana a vá­rosban, s ehhez csak minimá­lis tárgyi feltételek hiányoz­nak, rövidesen — február el­sején — megkezdődik a kó­bor kutyák irtása, hogyan ala­kul a tűzoltóság jövője, mi lesz a sorsa a MÁV tulajdo­nában lévő elhagyott monori laktanyának. Bizonyos témá-Keilemetlen sarok Az ingázás ára Nehéz időket élünk, a sorozatos áremelése­ket átélve osztunk, szor­­zunk, mi mindenről is keil (lehet még?) lemondanunk, hogy jusson is, maradjon is fizetésünkből. Ám az ár­emelések mellett további gond, vitatéma az emberek körében az újabb, már­­már reménytelenül nehéz terheket jelentő helyi adóz­tatás lehetősége is ... Az áremelések egy ré­szén túlvagyunk, nagyobb része (?) még hátravan, s itt elegendő egyetlen terü­letről, a közlekedésről szót ejtenünk. Csupán ez utób­binál maradva, a közleke­dési ágazat egyetlen terü­lete is — legyen az vasút, Volánbusz, avagy a BKV — jelentősen megnöveli ki­adásainkat, mert az utazá­sokra külön-külön is igen jelentős összeg „megy el:’ fizetésünkből hónapról hó­napra már rna is. „Retteg kétszázezer in­gázó ..címmel éppen la­punkban jelent meg egy hosszabb írás valamikor november közepe táján, amely címében is jól ösz­­szegzi azt a hangulatot, amelyet e sajátos életfor­mára kényszerült — kény­­szeri tett! — tíz- és tízez­rek élnek át idegeket őrlő bizonytalanságban, feszült várakozásban manapság. Egyrészt amiatt, hogy mi lesz, ha a munkaadó nem vállalja át dolgozója közle­kedési támogatásának, már a közeli tarifaemelés előtt is, magasnak tartott többletköltségeit...? Mi lesz. hiszen a munkahely fenntartotta bölcsődéktől, óvodáktól, üdülőktől, mű­velődési házaktól, munkás­­szállásoktól — s ki tudja, mi mindentől még — meg­szabadulva. lényegében már csak a munkáltatói támogatás elvonásával, a bejáróktól megszabadulva tudna valamicskét javítani pénzügyi helyzetén ? Elkeseredett a hangulat az ingázók körében, hiszen a régi árakon is igen tete­mes az általuk közlekedés­re kiadott összeg, s csupán vonzáskörzetünket említve is több ezerre tehető azok­nak a száma, akik havon­ta három különféle utazás­ra jogosító bérletet kény­telnek váltani. Azokról a Monor, Sülysáp, Pilis kör­nyéki bejárókról van szó, akik távoli lakóhelyük miatt sárga Volánbuszok­kal a vasútállomásig, on­nan vonatokkal a fővárosig ingáznak, majd BKV-jár­művekkel utaznak tovább munkahelyeikre rendsze­resen. Nos, nem tudni, hogy valamiféle statisztikai ka­tegóriában szerepelnek-e, beleférnek-e egyáltalán a sajátosan nehéz életformát vállaló ingázók ezrei (országosan százezrekről van szól), zsebükben há­romféle közlekedési bérlet­tel, a dolgozók jövedelmét csökkentő magas áraikkal. S közben fülükben cseng a sorsukat évtizedekkel ez­előtt meghatározó érvelés: ..... nem. nem célszerű a Budapest (nagyvárosok) környéki ipartelepítés, munkahelybővítés. E tele­püléseken élők a főváros biztos és nélkülözhetetlen munkaerő-tartalékai már ma is. azok lesznek a jö­vőben is .. Sok más mellett persze hitelét veszítette ez az állítás is. Miközben in­gerülten nyúl zsebébe az ingázó hónaplorduitával. számolja, rakosgatja a fo­rintokat, vásárolja a Vo­lánbusz-bérletet, vonatbér­letet, BKV-bérletet... J. I. kát pedig maga a testület is külön műsorra tűz majd fon­tosságuknál fogva, így egye­bek között az MHSZ-vagyon, a kábeltévé tulajdonjogának ügyét is. Megalakult az ügyrendi és igazgatási (jogi) bizotuúg, a testület jóváhagyta. A bizott­ság elnöke dr. Marton Aurél, tagjai Rajki László, Pogácsás Tibor és Róth Mihály — aki saját kérésére került be, s ez­zel immár az ötödik bizottság tagjává lett. A külső tagok­ról később döntenek. Vadász Iván terjesztette elő az ezt követő napirendet: a pénzügyi ellenőrzési bizottság 1991. évi önkormányzati költ­ségvetés- előkészítő munkájá­ról szóló tájékoztatót. Idegi­leg, lelkileg hozzá kell szok­nunk — mondta —, hogy erő­teljesen osztályozni szükséges a kiadásokat. A költségvetést feltehetően szakaszolni kell, valamikor februárban dönt­hetnek az intézmények költ­ségvetéséről, majd április-má­jus táján következhet a felújí­tási, fejlesztési rész — s nyá­ron a helyi adók mértékéről születhetnek döntések. Mert a vezérelv ugyan az, hogy mindenekfelett és minden le­hetséges módon takarékoskod­ni — ám ha ez kevésnek bi­zonyul, nem marad más hát­ra, mint a lakosság elé állni: a srófot meghúzták, ám to­vább húzni lehetetlen... (E témára a későbbiekben ugyan­csak visszatérünk.) 010 Sor került a testületi ülé­sen egy búcsúkézíogásra is: Péteri és Monor polgármeste­re a város és a település vá­lását követő, korrekt vagyon­megosztást követően szorított kezet. A kényszerházasságot kötött felek nem hasogatták baltával a közös kredencet, hanem tisztességesen kiszá­molták. mit kér Péteri, s mit adhat Monor. ötmillió forint körüli összeg került át a te­lepülés iskolaépítésének foly­tatásához. („Ha az 1986 és 89 közötti években Péteri önálló­sága esetén fejlesztésre fordít­hatta volna a fejlesztési fej­kvóta lakosságszám szerinti szorzatát és a helyben befi­zetett tehát, azaz a lehetséges fejlesztés összegét, az ebből az összegből a konkrétan meg­valósult fejlesztések levonása után megmaradó különbözet Péteri községet illeti meg.”) Átkerül a peterí polgármes­teri hivatalba az egyik mono­ri fénymásoló is. miután meg­érkezik az új, amelynek meg­vásárlását a testület ezen az ülésen meg is szavazta. Nem egyhangúlag ugyan — tizen­egyen mondtak rá igent —, hiszen ez a vásárlás példaér­tékű beszerzés abban az eset­ben, amikor a mindenekfelett való takarékosságról van ép­pen szó. K. Zs. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXin. ÉVFOLYAM. 17. SZÁM rí’ janii ' hétfő Magúngazda Ikodók könnyebbségé A nagy segíthet a kicsinek Józan paraszti ésszel nehezen követhető, ami mostan­ság a mezőgazdaságban, a mezőgazdaság körül és a me­zőgazdaság ürügyén történik. Szinte számba sem vehető az a sok szervezet, szövetség, amelyik az ágazat — álta­lában egyetlen legitim — szószólójának tekinti magát, pedig nyilvánvaló, hogy csaknem mindegyik mögött egy­­egy jól körülhatárolható, szűk érdekcsoport áll. A kisebb baj, ha a terméketlen vitáknak nem lesz gyümölcsük. A nagyobb bűn, ha a föld marad parlagon, ha az alkalmat­lanságukat a veszteséges téeszekben évek óta bizonyító „szakemberek" megakadályozhatják a kisgazdaságok lét­rejöttét, mgerősödését. Szerencsére ez a törekvés nem általános, sőt ellenkező példák is akadnak. Például egy olyan mezőgazdasági nagy­üzemben — a Monori Állami Gazdaságban —, amelynek szintén megvannak a maga gondjai. — A kényszer és, úgy érzem, a reális helyzetfelismerés adta az ötletet a kezdeményezé­sünkhöz — tájékoztatott Ha­­danich Péter, a MÁG gombai (felsőfar kandi) . területi igaz­gatóságának főmezőgazdásza. Az energikus szakember a „rossz nyelvek” szerint nem kifejezetten jutalomból ke­rült körülbelül egy éve a köz­ponti irányító apparátusból mostani beosztásába. Nyugha­­tatlanságának újabb jelét ad­va új, közvetlen munkatár­saival ismét kitalált valamit. Már tavaly elég nagy volumenű külső munkát vál­laltunk, s ezt most tovább kí­vánjuk szélesíteni. Vállaljuk, hogy a környékbeli kisgazda­ságoknak szaktanácsadással, vetőmag, műtrágya, növény­védő szerek beszerzésével és gépi munkákkal segítünk, ha igénylik, egészen a betakarí­tásig, — Kényszerről, reális hely­­zetismeretröl beszélt... — Az idekerülésem óta el­telt egy évben felmértem, hogy sem az emberi, sem gépi ka­pacitásunk nincs teljesen ki­használva. Ugyanakkor az alacsony jövedelmek miatt a dolgozóink megélhetési gond­jai nőnek. Pedig bennük is — 'legalábbis többségükben — megvan a szándék és a ké-Kulturális ajánlatok Gyomron hétfőn 18 órától az id. Pál Mihály Baráti Kör összejövetele és a felnőtt bé­lyeggyűjtők klubjának foglal­kozása. Menüén 18-tól a népi együt­tes próbája és az ifjúsági klub foglalkozása. Monoron 15-től hegesztőtan­­folyam. Ifi-tói, 16.45-től és 18.30-tól német nyelvtanfo­lyam, 18—tód kung-fü-edzés és a Böjtök színpad próbája. A filmszínházban 18-tól és 20-tól: Rest Shot (színes, szinkronizált amerikai film). Sülysápon 17-től balett- és gépírótanfolyam, a nyugdíja­sok vegyes kórusának próbá­ja 18-tól kondicionáló torna. Úriban 13-tól a nyugdíjas­­klub foglalkozása. Üllőn 15.30-tól a tánc szak­kör próbája. pesség a nagyobb teljesítmény­re. A szellemi kapacitásunk sem lebecsülendő, hiszen van kö­zöttünk gépészmérnök, állat­­tenyésztő, agrármérnök, s én növényvédelmi szakmérnök is vagyok. Ugyanakkor miköz­ben a környéken is, azt, ta­pasztalom, hogy mind több löldterület kerül vissza erede­ti tulajdonosához, vagy vállal­kozók nagy területeket bérel­nek, azt is látom, hogy ezek közül az emberek közül so­kan sem megfelelő technikai felszereléssel, sein a szüksé­ges képzettséggel nem rendel­keznek. Mi ezt pótolni tud­juk számukra hosszú távon, vagy. míg megerősödnek ... — összeegyeztethető ez a tevékenység a gazdaságon be­lüli feladataikkal? — Szeretnénk egy előzetes felmérést végezni, ha lesznek jelentkezők, hogy hogyan tud­juk ütemezni a munkát. Nyil­ván a kisgazdaságokban szom­baton, vasárnap tudunk majd legtöbbet dolgozni. — S mibe kerülne mindez a gazdának? — Minden szántóföldi kul­túrára, minden munkaműve­letre teljes körű számítások­kal rendelkezünk. Az önkölt­ségi árnál 12-15 százalékkal kérünk többet, ami gyakorla­tilag fedezi a mi kiadásun­kat, hasznunkat. Ügy gondolom, elsősorban a gombai területi igazgatóság 20 kilométeres körzetében gaz­dálkodók számára lehet gyü­mölcsöző a velünk való együtt­működés, különösen, ha egy kivonulással több partnerünk megrendelését is teljesíthet­jük. V. J. Hozzászólás Nem készítik az útilaput Felháborít, hogy az „Azt beszélik” rovatban megjelent cikkeket semmilyen kontroll­nak nem vetik alá. Ilyen ala­pon ez a rovat arra minden­képpen jó, hogy felelősség nélkül bárkiről bármit köz­zé tegyenek. A monori Forrás Áruház ru­házati részleget is érintő, ja­nuár 10-én közzétett írásuk nagyon meglepett. Mi a cent­rumban dolgozunk, és olyan területen, ahol a lakossággal közvetlenül érintkezünk. Nem tudok arról, hogy Monoron azt beszélnék, amit önök leírtak. A cikknek nincs valós alapja. Az igaz, hogy a ruházati szakma nincsen irigylésre méltó helyzetben, ennek elle­nére a ruházati részleg több év óta folyamatosan nyere­ségesen üzemelő gazdasági egység. Dolgozóink 1990-ben is két ütemben összesen átlago­san 40 százalékos béremelést kaptak. Egy eladónak sem szándékozok útilaput kötni a talpára. Sőt, szeretnénk fel­venni egy IBM PC AT gépre gépkezelőt. Ez az év végeze­tül nem sok jóval kecsegtet bennünket, de a csődről elég lesz akkor írni, ha majd be­következik, nincs szükségünk vészmadarakra, anélkül is érezzük a helyzet nehézségeit. Antalfiné Fonyódi Erika ügyvezető igazgató Megjegyzésünk: Örülünk, hogy a fentiek sze­rint a Forrás Aruház ruházati részlegére nem vonatkozik az, ami a kereskedelem más terü­letein aggasztja a dolgozókat. (Bár mi a szóban forgó hír­ben nem is neveztük nieg őket...) Ami viszont a kont­rolit és a felelősséget illeti: úgy gondoljuk, rovatunk több mint egyéves múltja, népsze­rűsége. a jogos kifogások el­enyésző száma nem támaszt­ja alá Antalfiné véleményét. Ugyanis nyilván azt is belát­ja, hogy a létszámcsökkentés lehetősége, kényszere általá­ban a gazdasági körülmények kiszámítható alakulásától, s nem a „vészmadarak’ kiáltozá­saitól függ. Mint ahogy a nap sem azért kel fel, mert a ka­kas kukorékol... Január 27-én és február 3-án immáron harmadszor rendezi meg a Gyömröi Sportegyesü­let egykori elnöke emlékének tisztelegve a Szewczyk Ede kispályás labdarúgó-emlék - tornát. Az eseménynek a gyömrői/ tornacsarnok ad ott­hont. Első alkalommal a Mag­lód hódította el a vándorser­leget, tavaly a gyömrőiek vé­geztek az élen. Nagy kérdés: most ki lesz a befutó. A napokban a rendezők szo­morúan vették kézbe a Mező­túri Honvéd SE szakosztály­­vezetőjének levelét, amelyben közli, hogy az egyesületen be­lüli nehézségek miatt kényte­lenek lemondani a részvételt. Csapatukhoz új edző került, s az ő'elképzeléseibe nem fér bele a gyömrői szereplés. A gyömrőiek a Monori SE- hez fordultak, hogy ugorjának be a mezőtúriak helyett. An­nak ellenére, hogy a monori szakosztály több csapattal is szerepel különböző teremtor­nákon (Albertirsán és Dán­­szentmiklóson), igent mond­tak a gyömrőiek felkérésére. Mindez igen sportszerű gesz­tus, s ezért elismerés illeti a városi szakosztály vezetőit. (Talán azt is figyelembe vet­ték a monoriak, hogy annak idején a helyi sporttelepet az Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat építette, s akkor az igazgató Szewczyk Ede volt.) A Mezőtúr távolmaradása miatt tehát a Monori SE vesz részt a gyömrői teremtornán. Január 27-én, vasárnap ki­lenc órától így következnek a mérkőzések sorrendben: Gyömrő—Üllő, Súly sápi Uni­­technika—Maglód, Monor— Péteri, Gyömrő—Sülysápi Unitechnika. Üllő—Maglód, Sülysápi Unitechnika—Péte­ri, Üllő—Monor, Maglód— Péteri. Február 3-án a program a kö­vetkező: Üllő—Péteri, Gyöm­rő—Maglód, 'Sülysápi Uni­technika—Monor, Gyömrő— Péteri, Maglód—Monor, Üllő —Sülysápi Unitechnika, Gyöm­rő—Monor. A találkozók 2X20 percesek lesznek — háromperces szü­netekkel. A győztes elnyeri a vándorserleget, díjat kap a legjobb kapus, a legtechniká­sabb játékos, a torna gólkirá­lya és a leg sportszerűbb csa­pat. (é) Pénteken A Györnrői Sportegyesület régóta elnök nélkül van Ha­marosan távozik az ügyvezető elnök is. Ezért tisztújításra ke­rül sor január 25-én. pénteken 18 órakor a házasságkötő te­remben. Ezen megválasztják az elnököt és az ügyvezető elnö­köt, ,s kiegészítik az elnökséget is. MONORI HÍRLAP Monor, Kossuth u. 71. • A szerkesztőség vezetője: Veres.'. - ki János. 0 Munkatárs: Gér József és Kohlencz Zsuzsa. • Postacím: Monor, Pf. 51. 2201. Telefon: 157. • Fogadóórák és hirdetésfelvétel: hétfőtől pén­tekig 8-tól U-ig. ® (ISSN: 013Í—2651) A gyöimi tornacsarnokban Szewczyk Ede-emíéktorna

Next

/
Thumbnails
Contents