Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-17 / Rendkívüli kiadás

n m A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXV. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM 1991. JANUÁR 17., CSÜTÖRTÖK Mi legyen a földek sorsa? Hogy mindenki tudja, mi a dolga $ Meglehetősen érdekes levelet hozott a posta szerkesz­tőségünkbe. Kenyeres Sándor, aki mezőőrként dolgozik, vetette papírra javaslatait a földek sorsáról. Érdemesnek tartjuk ennek az ismertetését, hiszen mint majd olvasó­ink is látják, ez az elképzelés józan realitásérzékével mindenképpen kitűnik a különböző eddig ismert javas­latok közül. Természetesen e levéllel nem kívánunk va­lamiféle pártközi vitát kelteni, hiszen annak színtere, véleményünk szerint, továbbra is az Országgyűlés kell, hogy legyen. A javaslat legfőbb eleme, hogy Nagykörös kapja vissza járásait, és ezek a földterüle­tek legyenek az ott élő és ott lakó embereké, tehát a nagy­kőrösi földek a város lakossá­gáé legyenek. Ezekért a földe­kért, valamint a gyáraikért és egyéb létesítményekért a leg­főbb felelős a polgármester legyen és egyetemlegesen a vá­ros lakossága. Ne legyenek vi­szont semmiféle jogcímen föld- és embemyúzó haszonlesők, miután az eredeti tulajdono­sok már amúgy is a temető­ben vagy valamelyik harc­mezőn nyugszanak, s ők sze­rezték napszámból vagy robot­tal birtokaikat. A föld legyen a földművesé, a gyár a mun­kásé. az ipar az iparosé. A vá­rosi földtulajdonból az kapjon földet művelésre, akinek a földművelés a fő foglalkozása. Az a fiatalember is kaphatna földet, aki vagy nős, családja van, akiért szülei felelősséget vállalnak. A földterület leg­feljebb 20 hektár lehetne. A mindenkori pplgarrpajter .. ha­tározhatná meg őzeknek a nagyságát, hiszen ő tudja, mennyi pénz szükséges a vá­ros kiadásaihoz. Ezekből az új földtulajdonosokból kellene, hogy legyenek a képviselő-tes­tületben is, hiszen a polgár­­mesterre! együtt felelősek az egész város ellátásáért. De akik a nagyüzemi gazdaság­ban akarnak és szeretnek dol­gozni, azok lehessenek tovább­ra is ott, már csak azért is, hogy a nagyüzemi gazdál­kodáshoz alkalmas gépek, fel­szerelések ne menjenek kárba. A nagyüzemek viszont úgy 3 ezer hektárosak legyenek. így tehát eltérnénk a hagyományos föld tulajdonosi viszonyoktól, de ez így lenne rendjén, hi­szen a föld harácsolása. a ki­zsákmányolás újra a cseléd­séghez vezethet. Mi legyen a zártkertekkel? Azokkal semmi nem történne, mert azt a mostani tulajdono­sok már megfizették. Lehetné­nek bérlők is, ők szintén a pol­gármesternél kötnének szerző­dést, és addig tulajdonosként használhatnák a földet. Ha e bérlő,tulajdonosok utódjai vál­lalnák a..Tnűvéíést;íakkór, Jnpg-C kaphatnák ezt; ha ilyen utódok A városban igen élénk fan­­táziá'gatás folyik annak kide­rítésére, hogy a települési kép­viselők kapnak-e, s mennyit t iszieletdíj gyanánt. Voltak, akik fennen hirdették, hogy ők bizony tudják, hogy ha­vonta nettó 6500 forintot kap­nak a városatyák. A valóság ezzel szemben az, hogy egyelőre nincs döntés eb­ben az ügyben. Mielőtt azon­ban bárki egyetlen fillért is irigyelni kívánna, hadd hívjuk fel a figyelmet a megváltozott jogszabályokra is. Eddig két testület működött, a végre­hajtó bizottság havonta, a ta­nács kéthavonta ülésezett. Most csak egy testület dolgo­zik, havonta, s bizony a fel­­szaporodó ügyek egész napos tárgyalást eredményeztek — legaíábbls eddig. A régi szisz­témában a tanácstagok mun­kából kieső költségeit mun­kahelyük állta. Az új rend­szerben viszont csak szabad időt adnak, ami nyilvánvalóan pénzkiesést jelent. A döntés túlságosan sokáig nem halogatható, hiszen a költségvetést is tervezni kell. Azon bizonyára majd elgon­dolkodnak az ügyben illetéke­sek, hogy minden képviselő­nek egyenlő nagyságú térítést adnak, vagy a munkából ki­eső tényleges jövedelmet térí­tik meg. Akárhogy is lesz: az új jogszabályok szerint erre törvényes lehetőség van. B. O. nincsenek, akkor visszaadnák a földet a rajta levő ingósággal, épülettel, ültetvénnyel. Ezt a polgármester által kijelölt bi­zottság értékelhetné, s ezt kö­vetően a bérlőt kártalaníthat­ná az erre biztosított alapít­ványból. Ehhez a pénz az új bérlők befizetéseiből származ­na. Természetesen megfelelő szabályozás kellene ezeknek a földeknek a kiadásakor, fel kellene mérni a pontos adato­kat, a villamosítást, az utak­nak a milyenségét, és így to­vább. Szerintem az volna a helyes, ha a földet a várostól csak he­lyi lakos használhatna, más városból vagy faluból erre né lehessen sort keríteni. Sok huzavonának véget vethetne ez. Mert látom, hogy például most mindenki csak egy hely­ben topog. A közös gazdaságok is. de azok is, akik vállalkoz­nának. Ha már szeptemberre megkapták volna a földeket, az rendesen be volna vetve, mindenki tudná, mi a dolga. Mi, 1934-esek, elfáradtunk, el­koptunk, de nem is csoda ez. Bujkáltunk a gránátok elől helyettesítettük a hadifoglyo­kat a munkában, én magam 9 éves korom óta apámat is. Ne­héz volt a mi sorsunk. Kap­tunk főidet, aztán 1952-ben téeszt alapítottunk, s 56-ban meg oda lett a közös munkánk. 1980-ban újrakezdtük,: és meg értük, ’hogy-a kézi aratás ke­serve után hat kombájn ara­­totf egymás után. Volt abban rossz is, volt abtym jó is, volt abban szép is. Nekem azon­ban vérzik a szívem — írja javaslatai között Kenyeres Sándor mezőőr —, hogy itt a tanya, . ott a munkahely, a gaz­da kilométerekre jár el dol­gozni. Mindenki maradjon a mesterségénél. Ne járjanak falura kapálni a városiak, mert ahhoz az ért jobban, aki ott lakik. Én azt szeretném — fejezi be gondolatait Kenyeres Sán­dor — egy legyen a gazda, a munkás, a földműves, az ipa­ros és az értelmiség a polgár­­mester irányításával. Jelentős tanulmány a tanítóképzőről Könyvként is megjelenik majd A Magyar Tudományos Akadémia szegedi bizottsága kétévenként pályázatot hirdet ineg néhány témakörben. Erre a lehetőségre felü­gyelve Szcnási Pál tanügyi referens „A református tanítóképzés főbb mérföldkövei*’ című pályázatát nyújtotta be. A magyar tanítóképzés kezdeteit, a felekezeti — s ezen belül a református — tanítóképzés ki­alakulását, fejlődését Magyarországon bemutató, konkrétan a nagy­kőrösi tanítóképzés sorsának alakulását is taglaló munkája címmel született meg. A III. díjjal jutalmazott kutatómunka szaktanácsadói útmutatások alapján esetleg kis mértékű átdolgozás! munkálatok után, nagy valószínűséggel könyv alakban is megjelenik. Elsőkért arról faggattuk a mű készítőjét, mi inspirálta, hogy ezzel a témával ilyen mélység­ben foglalkozzon? — Történeti-vallástörténeti érdeklődésemből fakad az ér­deklődés. Egy ősi fundamentu­­mú református intézmény sor­sának alakulása, szellemiségé­nek hatásai, a létéért való küz­delem izgalmas kutatási terü­let egy érdeklődő fiatal szak­ember számára. Mint sokan tudják, többször feltámadt ez az intézmény, mely a város és az egyház védő, óvó gondosko­dását élvezte működése alatt. Ugyan nem itt élő, de mint itt dolgozó munkatársat, a gyűj­tő, rendszerező, kidolgozó munka sok értékes várostör­téneti ismeretanyaggal tett gazdagabbá, s ezzel úgy érzem, Közelebb is kerültem a város­hoz. — Munkájának mely fejeze­teiről tenne említést? — Talán kevesen tudják, hogy Magyarországon a taní­tóképzés, közel 200 éves múlt­ra tekinthet vissza. Ezeréves államunk a millenniumi éve­kig nem sok gondot fordított a „nemzet napszámosainak” képzésére. 1777-ben jelent meg a E-atio Educationis, mely a normáliskola és vele együtt a tanítóképzés szervezetét is szabályozza. Ettől az időpont­tól számíthatjuk a tanítókép­zés felügyeleti, irányítási rendszerének létrejöttét is. Ér­dekesség az is, hogy a protes­táns tanítóképzés és, iskolaügy általában önálló fejlődést mu­tat. autonóm iskolapolitikájuk­nak igen sok előnye volt. A protestáns nevelésügy egyik igen jelentős pozitívuma, hogy a tanító növendékek alapot kaptak lelki és szakmai neve­lés területén. Ez egyébként más tanítóképzési területeken sokáig nem volt jellemző. A Ratio Educationis a tanítókép­zést, az elemi, iskolákhoz kö­tötte. míg a református taní­tóképzés a gimnázium vala­mely magasabb ' osztályához, nemritkán főiskolához kötöt­te azt. — Ki és mikor sürgette a nagykőrösi református képezde létrejöttét? — Szigeti Warga János ta­nár és a dunameiléki egyház­­kerület már 1832-ben szorgal­mazta az önálló képző létesí­tését. Hosszabb bonyodalmak után 1858-ban választották kü­lön a képző igazgatását a gim­náziumtól. Akkor a képzőt két testület tartotta fenn: a Du­na melléki evangélikus refor­mátus egyházkerület és a nagykőrösi református egy­ház. — Milyen érdekességeket mutat Nagykörös és Kecske­mét vetélkedése? — 1P39. október 4-én a kép­ző gazdasági gyakorló és isko­lai tanítókat képző intézetként indult. Nagykőrösön a líceumi tang megszerzése azonban el­lenállásba ütközött. Ugyanis Kecskemét váratlanul magáé­nak követelte a tanítók ki­bocsátását. Ez az áldatlan hu­zavona jó ideig tartott. Az egyházkerületi döntés, mely igen nehezen született meg, így fogalmaz: „vissza kell he­lyezni a tanítóképzőt Nagykő­rösre. a teljes gimnázium mel­lé, ahová való.". A visszatele­­iiitő határozat hatására Nagy­kőrös újra remél, és lázas te­vékenység indul meg a kép­zőért. Fölösleges és kicsinyes harc volt ez a két város kö­zött, a leltárt dokumentumok jól tükrözik az illetékesek sze­mélyeskedő ellentéteit is. A vi­ta anyagi kérdéseken dőlt el. A császári, királyi helyhatóság kérésére a kecskeméti egyház­tanács az anyagi erők kimu­tatását egyre halogatta. A mindén vonatkozásban bizto­sabb anyagi hátteret igazoló Nagykőrös a teljes gimnázium és tanítóképző jogát határozat formájában végre megkapta. Tízéves fennállása és az ötéves kényszerpihenő után így in­dult dicsőséges útjára Nagy­kőrösön a reformátusok nagy hírű közép- és felsőfokú is­kolája. A város magáénak érezte a nehezen megszerzett iskolát, a működését segítő adományok jelentősek voltak. A dokumentumok igazolják, hogy nagy formátumú, újító szellemű, jobbító szándékú igazgatók, tanárok hogyan fá­radoztak azon, hogy a képző országos hírűvé nőjje ki ma­gát. — Hogyan összegezné kutató­munkája lényegét? — Az adott időszak történeti áttekintése arról győzött meg. hogy a most induló nagykőrösi tanítóképző nem gyökértelen, nem talajtalan — múltja, szán­déka, törekvése példaértékű számos vonatkozásban. Kény­szerszünete után mostani hall­gatói e múlt ismeretében büsz­kén vállalhatják az elődök szellemiségét, hivatástudatát, emberi tartását. Ha ez a munka ezt a felismerést erő­síti olvasójában, már nem született meg hiába. Jómagam pedig egy intézmény adott időszakának oknyomozása kapcsán tanügyi, vallástörténi, pedagógiai ismereteivel lettem gazdagabb. Sz. J. Ültessünk fenyőt Dicséretes dolog, hogy a vá­ros központjában levő szálloda előtt egy óriási fenyőfát áhí­tottak fel. Mindenki karácsony­fája lett, fel is díszítették. A tudósok kiszámították, egy ilyen fa egy ember egyévi tel­jes oxigcnszükségleíét állítja elő. Ültessünk tehát élő fenyő­fákat. melyeket karácsony előtt akár fel is díszíthetünk ...: (ben kő) Január 15-én a nagyterem­ben: Tango és Cash. Színes, szinkronizált amerikai akció­film. Előadás 6 és 8 órakor. A stúdióteremben: Pacsir­ták cérnaszálon. Színes, szink ronizált csehszlovák film, tél 6-kor. A videotéka ajánlata: Pus­kák és galambok. Színes, ma­gyar ifjúsági film. Január 17-én a kecskeméti Katona József Színházban es­te 7 órakor: Leányvásár. Nagy László-bérleL A hírek szerint a 91-es esztendő több újdon3á$»iámba menő megrendelést tartogat a körösi gépgyártóknak. A szövetkezet gépüzemeben azonban belátható ideig még a hagyományos termékeké a főszerep. Elektronikus csomagológépeiket továbbfejlesztve akarják piacra dob­ni. Képünkön egy félig összeszerelt görgős kartonozót látunk (Erdósi Agnes felvétele) Kosárlabdás bajnoki rajt Hét csapat áll nagyon szo­rosan az 1990/91. évi NB I-es bajnokság B csoportjában. Há­romheti szünet után az első szakasz hajrájának kezdetével folytatódott a küzdelemsoro­zat. A körösiekét mintegy 150 lelkes szurkoló kísérte el a fő­városba, a Honvéd-sportcsar­nokba. MAFC Wawel (Budapest)— Nk. Konzerv Kosárlabda Klub 96-82 (39-41). Nk.: Király L. (14), Velkey (22), Pásztor A. (10), Csorvási (10), Lakosa (15); csere: Cseh (4), Molnár (5), La­katos 1., Buzási (2). Az első já­tékrész nagy küzdelmet és többnyire jó játékot hozott. A műegyetemiek főleg magas középjátékosuk * jó formáját kihasználva négyszer is (4-6 pontos) vezetést szereztek, de a konzarvesek egyenlítettek, s a szünet előtti utolsó két perc­ben óriási akarással fordítot­tak. A második félidőben jó csapatjátékkal 53-46-ra nőtt az előnyük. A küzdés és a szo­ros védekezés dominált ezután inkább. Különösen a gyűrűk alatt volt nagy a harc. A MAFC túl kemény védekezése nem ízlett a körösieknek, a mieink­hez időnként a bírók túl szi­gorúak voltak. Az ottaniak jól kihasználták lendületüket és főleg a hajrában a mieink sok dobást elhibáztak. A számsze­rű különbség túlzott. MAFC Wawcl ifi—Nk. Kgy. KK ifi 102-62 (42-32). Nk.: Pásztor Gy. (7), Szendi At. (9), Gulyás (10), Szőke (2), Szendi Am. (15); csere: Fruttus (2), Kovács (9), Cseri (4), Urbán (4), Király V. A csoport har­madik helyén álló vendéglátók lendületét Mocsai edző az ele­jétől kezdve sok cserével igye­kezett me'gtörni. A körösi fiúk sokáig igen jól tartották ma­gukat. Az utolsó tíz percben nőtt. az előny — a magassági fölény kihasználásával. A nők kosárlabda NB II. Keleti csoportjában is folyta­tódik nemsokára a küzdelem­sorozat. A Nk. Kgy. Kinizsi ta­vaszi ellenfelei sorrendben a következők: Január 26-án 15 órakor, a Petőfi-tornacsarnok­­ban Gyulai SE. Február 1-jén idegenben Szegedi Tanárképző. 16-án 10 órakor Szolnoki MÁV —MTE II. (Petőfiben) és 13 órakor Szolnoki MÁV—MTE I. (P.), 23-án Debreceni ATE (i.), Március 2-án 15 órakor Nyír­egyházi Tanárképző (P.), 8-án 18 órakor Kecskeméti SC II (P.). 13-án Kiskunfélegyházi Vasas (i.), 23-án 15.30-kor Me­­zőberényi SE (P.), 26-án Kis­újszállási MÁV Egyetértés (L), Április 12-én Szolnoki MÁV— MTE II. (U, 13-án 11 órakor Nyíregyházi Mg. FSC (P.), 19- én Kecskeméti SC III. (i.), 27-én 16 órakor Békési ÁFÉSZ —Fontex (P.), Május 4-én Gyu­lái SE (i.), és 10-én 17 órakor Szegedi Tanárképző (P.). A Petöfi-tornacsarnokban, egy programban, több Bács- Kiskun megyei utánpótlás baj­noki találkozóra került sor. Serdülő fiú kategóriában: Nk. Kgy. Kinizsi leányok—Kecs­keméti Katona-gimnázium leá­nyok 44-24 (25-11): nagyszerű győzelem az idősebbek ellen; legjobb dobók: Orbán R. (15) és Zsuzsandor (10). Mini: Nk. Kgy. Kinizsi leányok I—K. Bu­­da-y-isk. leányok 60-2 (30-0); fölényes volt a győzelem; Ld.: Jeszenszky és Sasinszky M. (14-14). K. Buday-isk. leányok —Nk. Kgy. Kinizsi leányok II 47-8 (25-2); az ellenfél jobb volt; ld.: Bakos (4), Az Nk. Kgy. Kinizsi leányok—Kis­kunfélegyházi TK, serdülő fiú mérkőzésre a vidékiek nem érkeztek meg, és így az játék nélkül 2-0 a konzervesek ja­vára. SPORTVETÉLKEDŐ A Nafisz február 3-án szel­lemi sportvetélkedőt rendez a konzervgyári fiatalok sportett­­honi pinceklubjában. Három­fős csapatok a helyszínén ne­vezhetnek, a 15 órai kezdés előtt. S. Z. Köszönetét mondunk) mindazok­nak a rokonoknak, ismerősöknek, akik szeretett férjem, édesapánk, nagyapánk, dédapánk. Bálint La­jos temetésén részt vettek, sírjára koszorút, virágot helyeztek. A gyászoló család. (26 402/1K) Hálás ^szívvel mondunk köszöne­tét minden rokonnak, jó ismerős­nek. jó barátnak, volt munkatárs­nak, a Nafat I—Il-es telep dolgo­zóinak. akik a szeretett férj, édes­apa. nagyapa, Gulácsi Dezső László temetésén részt vettek. Megköszönünk minden koszorút, virágot, táviratot azoknak, akik ezzel is igyekeztek nagy fájdal­munkat enyhíteni. A gyászoló csa­lád. (26 404 1K) NAGYKŐRÖSI HÍRLAP Nagykőrös, Hősök tere 5., II, emelet 30. A szerkesztőség vezetője: Bail&i Ottó. 0 Mun­katárs : Miklay Jenő. 0 Pos­tacím: Nagykőrös, Pf. 23. 2750. Telefax és telefon: (20) 51-396. Telex: 22-5706. » Hirdetésfelvé­tel: kedd 10-től 12-ig, csütörtö­kön 12.-tól 15-ig a szerkesztőség­ben. ft Híreket, információkat munkanapokon 8-tól 10-ig vá­runk. 0 Szerkesztői ügyelet: szerda 10-tŐl 12 óráig, ft (ISSN: 0123—-2708) A jogszabály lehetővé leszi Nincs meg helyi döntés Exportra gördül — görgősen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents