Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-04 / 3. szám

rrsr Mhf. 1 199V JANUÄR 4., PÉNTEK Maradásra bírni az ott élőket Galga menti népfőiskola A közösség összetartó ereje fogyóban van. A szürke, ked­vetlen arccal siető emberekben alig fedezhető fel az egymás iránti érdeklődés. Vagy még­is? Orosz Katalin, a galgahévízi Galgapharm vezetőségi tagja inkább erről győzött meg. — Talán az évtizede újjá­éledt népfőiskolái mozgalom is segített a közösségi érzés erősödésében. A Galga menti népfőiskola 1989 nyarán alakult meg Gal­­gahévízen, a községi tanács, a helytörténeti klub és a Gal­­gapharm Humán Értékmegőr­ző Egyesület szervezésében. Céljuk korszerű ismeretek és új művelődési formák közve­títése a vidéki emberekhez. A helybeliek kezdeményezésére ismert előadókat hívtak meg. Később már a helyi vezetők­kel vitatták meg napi gond­jaikat. Kiadásaikat a Soros­­alapítvány támogatásából fe­dezik. A művelődési ház adott otthont tizennégy alkalommal a rendezvényeknek. Egy-egy összejövetelen százötvenen­­kétszázan vettek részt. Többek között politikusok, építészek, néprajztudósok látogattak hoz­zájuk. Valóban olyasmiről volt szó, ami az ott élőket is érde­kelte. Az évtizedekig el nem mondott problémákról — kér­désekről beszélhettek őszintén. Hamar belátták, hogy fontos a véleményük, saját sorsuk és a falu élete miatt is. Polgármesternek is olyan embert választottak, aki tud is, akar is értük tenni valamit. Elsöprő többség szavazott dr. Basa Antal körzeti orvosra. Ügy látszik, nem választottak rosszul. A nehéz anyagi hely­zet ellenére, rövid idő alatt több problémát megoldott. Az általános iskola élére már új igazgatót neveztek ki, a tan­testület egy része is kicserélő­dött. A falu aktivitását mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a népfőiskolán kívül faluszé­pítő egyesület is működik. Épí­tész vállalkozó irányítja az öt­­venfőnyi lelkes csapatot. A helyi önkormányzat célja, hogy minél kevesebb ember hagyja el a falut. Lehetőségek teremtésével akarják maradás ra bírni az ott élőket. S. I. Budakeszin is nehéz talpon maradni Az informáló könyvtár Budakeszi, Fő u. 108. Az Erkel Ferenc Művelődési Ház második emeletén találjuk a könyvtári és információs szolgálatot. Űj a cégtábla, s új tisztséggel bír a könyvtár­­igazgató, Nagy Ferenc is. — Négy éve vagyok a könyv­tár vezetője, s tavaly novem­berben az a megtiszteltetés ért, hogy a Magyar Könyvtá­rosok Egyesülete Pest Megyei Szervezetének elnökévé vá­lasztottak. Elődöm, a nyugdíj­ba vonuló Kányi Andrásné, a ceglédi városi könyvtár igaz­gatója éveken át viselte e tisztséget. Az ő színes egyé­niségének, kitűnő szervező­­készségének köszönhető, hogy a Györ-Sopron megye utáni második legnépesebb könyv-Margó MESTERFOK Folt hátán folt. Most a leg­újabb: az Országgyűlés mó­dosította a szakképzési hoz­zájárulásról és a Szakképzé­si Alapról szóló törvényt. A költségvetési vita közben nem mondhatnám, hogy sok idő jutott volna az évet záró ülé­sen erre a témakörre. Erre a témakörre évtizedek óta ha­gyományosan nem jut ele­gendő idő. Itt folt hátán folt­tal vélték megoldani a min­denkori Parlamentek és kor­mányok a szakképzés és azon belül a szakmunkásképzés jövőt meghatározó feladatait. Erre a területre — sokadszor írom le — évtizedek óta még a minimálisan szükséges rá­fordításokat sem adta meg az állam. A mostani (demok­ratikus) állam követi az előd­je (a nem demokratikus ál­lam) által járt utat... Foltoz. Holott már foltok vannak a foltok hátán ... A hasonló közigazgatási te­rületek közül Pest megyében képezik a legnagyobb szám­ban a szakmunkásokat. A most folyó tanévben a megye szakmunkásképző intézetei­be 3900 tanulót vettek fel el­ső évfolyamra, a jelentkezet­tek (4700) nyolcvanhárom százalékát. A gond már ott mutatkozott — de néhány megszállott szakember kivé­telével ki figyelt fel erre? —, hogy a felvételre jelentkezők­nek a száma megdöbbentő mértékben, tizennégy száza­lékkal volt kisebb az előző tanévinél...! Ma egyre keve­sebb családban ítélik lehet­séges kenyérkeresetnek a szakmunkát. Akkor, amikor a gazdaság szinte megbénul a kellően szakképzett munka­erő hiánya miatt. S mert az állam (ismét) nem hajlan­dó kellő pénzt adni az okta­tásnak erre a területére, is­mét a munkáltatókat kötele­zi ilyen-olyan-amolyan befi­zetésekre ... Ez a szisztéma olyannyira régi, hogy sokad­­szorra is bebizonyította már működésképtelenségét. Nem kicsiség önmagában sem, hogy 12 ezernél több if­jú oktatásáról van szó a megyében akkor, ami­kor szakmunkástanuló-kép­zésről írunk, beszélünk, ám ennél is nagyobb súlyt ad a kérdéskörnek az, hogy itt a jövőről van szó, arról a jö­vőről, amelyben hazánknak most már a sokat emlegetett csatlakozását kellene végre­hajtani Európához. Kellően képzett munkaerő nélkül azonban nincsen sehová sem­miféle csatlakozás! Aki ezt nem látja, az nem sokat tud a gazdaság működéséről. Mégis, korábbi kormányok, Országgyűlések úgy viselked­tek, mint akik nem tudják ezt a tudnivalót. A mostani irányítók úgy látszik, nem kívánnak a hagyománnyal szakítani... Az előző tanévben a szak­munkásképzésben az egy hallgatóra jutó költségvetési kiadásoknak az összege 37 242 forintot tett ki. A hol­nap mestereinek az oktatása a megye legtöbb intézményé­ben — tizenkilenc ilyen van — siralmas tárgyi környezet­ben zajlik. Elég itt arra utal­ni, hogy öt éven át a megyé­ben egyetlen új tantermet sem építettek a szakmunkás­­képzőkben, holott majdnem két osztálycsoport jut egy­­egy tanteremre... Az 19891 90-es tanévben bekövetkezett 18 tantermes gyarapodás volt a nyolcvanas évtized egyet­len jelentős fegyverténye, ám többletet ez sem eredmé­nyezett, mivel elkerülhetet­lenül meg kellett szüntetni szükségtantermeket... S ha most a tanműhelyek — intéz­ményen belüli, valamint a munkáltatóknál fellelhető — felszereltségét is ide soroljuk, akkor már nem meghökken­tő, hanem egyenesen megdöb­bentő a kép! Az „európai” szakmunkásokat a céhkor­szakra, a manufaktúrákra emlékeztető technikai-tech­nológiai színvonalon kíván­­ják-kívánjuk oktatni. Nyelvünk a magas fokú hozzáértésre, képzettségre tartja fenn a mesterfok kife­jezést. A mesterfok: rang. A ranghoz azonban feltételek kellenek, a feltételek híján a rang megszerezhetetlen. Évtizedek óta mesterfokon gyakorolja az állam a kétbal­­kezességet a szakképzés, szakmunkástanuló-képzés te­repén, s mert már annyi volt a baj, a gond, a feszültség, reméltem, majd most a vál­tás ... Ez a remény sem lát­szik igazolódni. Mészáros Ottó tárosi egyesületet sikeresen összefogta. A mintegy 173 fős tagságot aktivizálta, közéleti munkára ösztönözte. Most, utódként, a helyzetem csöp­pet sem könnyű, mert a de­cember 16-i országos közgyű­lésre már részletes tervekkel fölszerelkezve kellett men­nem. Olyan időszakban har­colunk létünkért és fennma­radásunkért, amikor is a kul­túrától, mint magányos sziget­től vonják meg elsőként az önkormányzati támogatást. A kétségtelenül nehéz helyzet­ben azonban gondolnunk kel­lene arra, hogy az adófizető polgárokkal nem szabadna új­ra megfizettetni az informá­cióhoz jutás árát. Álmom, hogy egy-egy településen — legyen az pici vagy nagy — a könyvtár szellemi centrum­ként szolgálna, ahol az embe­rek találkozhatnak, informá­ciókhoz juthatnak. Ügy vélem, egyre inkább marketingtevé­kenységet kell folytatnunk, s nem kevés közgazdászi vonat­kozású feladatot megolda­nunk. Elképzeléseimnek azon­ban gátat szab máris az inf­rastrukturális elmaradottság. A telefonnak például, mini­mális tárgyi feltételként, illő lenne a XX. század végén munkaeszközként léteznie. Szerintem ma a könyvtári kölcsönzésben és a jó hálózati munkában ez létkérdés. Mi itt Budakeszin — kísér­leti jelleggel — kialakítottunk egy helyi információs rend­szert. Az oktatás, az egészség­­ügyi intézmények, a helyi la­kótelep, az önkormányzati testület egyaránt a rendszer tagja. A Videotex-hálózatba belépve, a Magyar Távközlési Vállalat központi számítógé­péhez tárolhatjuk a saját adatbázisunkat. Nagy Ferenc 1958-ban szü­letett, nős, két gyermek édes­apja. Nem Budakeszin lakik, hanem Budapestről jár na­ponta munkahelyére. Büszke arra, hogy jó néhányan vele együtt utaznak ki a főváros­ból egy-egy nehezen föllelhe­tő kötetért, az ő könyvtáruk­ba. F. I. PROGRAMOK EGÉSZ HÉTRE Ezt látni, hallani kell Az ünnepek túlzsúfolt, vál­tozatos programjai után az év első hetében általában a szoli­dabb, elmélyültebb időtöltés vonzza a hétvégeken az embe­reket. Ehhez a szokáshoz iga­zodnak a művelődési házak, számítva ilyenkor a kiállítá­sok fokozottab látogatottságá­ra, a klubösszejövetelek iránti érdeklődésre, s a természet­kedvelőknek szervezett kirán­dulásokra. Ezen a hétvégén tehát általában ilyen progra­mok közül válogathatunk. A zsámbéki nemzetiségi énekkar vasárnap délután o szomszédos községbe, Mányra látogat, ahol most alakul a német nemzetiségi klub. En­nek hangulatát kívánják szí­nes műsorukkal gazdagítani. Cegléden, szómba “xm és va­sárnap is a klubrendezvények vonzzák a legtöbb láteatót. Szombaton délután 5 órakor a művelődési központban a magányosok klubja tartja ösz­­szejövetelét. Vasárnap dél­előtt az érem<?vűitők köre találkozik délelőtt 10 órakor. Délután 5 órakor ugyancsak a művelődési központban a tár­saságkedvelők klubja tartja hagyományos találkozóját. A kiállítótermek program­jába különös érdeklődésre tarthat számot Cegléden a polgármesteri hivatal, a Kos­suth Művelődési Központ és a Látomás színesfénykénezők baráti köre közös rendezvé­nye a galériában. A tárlaton a ceglédi fényképezés fél év­századával ismerkedhetnek meg a látogatók. Szentendrén a II. Pest me­gyei iparművészeti tárlat lát­ványa varja az érdeklődő kö­zönséget, a képtár helyise­geiben. Budapesten, az Országos Műszaki Múzeumban e hét Végén még megtekinthető ' a Társaink a háztartásban teg­nap és ma című kiállítás. Budakeszin kedden, január 8-án érdekes előadás hangzik el Örült vagy zseni címmel a művelődési házban, délután 5 órától. Székely Lajos, akinek háromszáznál több találmánya szerepel a Találmányi Hivatal jegyzékében, új ötleteiről ad ismertetést. Beszél többek kö­zött a környezetkímélő Tra­bantról, a telefonhálózat olyan kialakításáról, ami kedvező feltételeket teremt az előfize­tőknek. Sok program várja e hét végén a természetkedvelőket is A Gyopár turistaegyesület 5-én, szombaton kellemes er­dei sétára invitálja a Börzsöny hegységbe a túrakedvelőket. A résztvevők reggel 8 órakor ta­lálkoznak a Nyugati pályaud­var alsó pénztáránál. Vasárnap madáretető túrát rendeznek a budai hegyekben. A kirándulás útvonala: Gör­­gényi út. az erdészeti bemuta­tó ösvény, Hűvösvölgy. A résztvevők délelőtt 11 órakor a 11-es busz Batthyány téri megállójánál találkoznak. A tapaszatalt természetjá­rókat hívják az Aranyjelvé­­nyű természetjáró minősítő túrára szintén vasárnap dél­előttre. A 20 kilométeres ki­rándulás útvonala a Remete­szurdok—Vadcseresznyés— Zsíroshegy—Nagykovácsi— Vöröspocsolya—Kecskeház— Hűvösvölgy—Feketefej útvo­nalon a Ságvári-ligetíg vezet. A résztvevőket reggel 8 óra­kor a Moszkva téren várják az óra alatt. Kasznár Zoltán Divat a bizsu Strassz-tekla kombinációk Már nagyanyáink meg sár­gult fényképein is ott díszel­gett a nyakra simuló rövid vagy a hosszan lelógó gyöngy­sor. Évszázados sikere a strasszal együtt olykor csak azért halványult el, hogy az­után újult erővel győzedel­meskedjék. Napjainkban a hagyományos fazonok mellett nagy sikere van a strassz-tek­la kombinációnak. Kérdéses, hogy mikor melyiket mihez viseljük. Az öltözködésnél ismét hó­dít a húszas évek divatja, a csípőre csúsztatott öv. Ehhez a szintén a csípővonalig érő, közepes nagyságú, egysoros teklagyöngy illik. Esti öltö­zékhez, kivágott ruhához való a kétszínű, apró szemű tekla nyaklánc, amit elöl brossra emlékeztető nagy strasszcsat. fog össze. Kiegészítője lehet akár strassz, akár tekla fülbe­való. Rendkívül nagy divatjuk van a kitűzőknek is. Viselik mindig, mindenütt, pulóverre, kalapra, de még kesztyűkre tűzve is. A hagyományos bross, amely a blúz nyakát ékesíti, is visszatért. A bonsai félen Füstmentesen Aki a zord téli hónapokban is vágyódik arra, hogy a ter­mészet ott díszelegjen köz­vetlenkörnyezetében, az mind­inkább él a bonsai nyújtotta lehetőségekkel. A kezdő bonsai (törpefák) kedvelők között kevesen tud­ják, hogy a teleltetésük mód­ja szerint vannak szobai (fi­­kuszok), hidegházi (leánder, olajfa) és szabadban telelő (ju­har, ezüstfenyő) bonsaik. Ezek ismerete nélkül sokan csalódottak lesznek, mert a drágán megvásárolt fácska ke­zelési, tartási ismeretek híján rövid idő alatt elpusztul. Miután a teleltetés egyik leg­kritikusabb időszaka a bon­­saitartásnak, ezért most idő­szerűnek tartjuk, ha erről ej­tünk néhány szót. A szobabonsaik telepítésénél fontos tudni, hogy miután zárt helyiségben — a szobában — tartjuk, a szélsőségektől kí­méljük őket. Ne legyenek túl­ságosan a hideg ablak vagy meleg fűtőtest közelében, ke­rüljük a huzatos helyeket. Go­juk őket a túlságosan ciga­rettafüstös levegőtől. Mérsé­kelten (kiszáradástól függően) öntözzük, és októbertől már­ciusig ne ' trágyázzuk? né táp­láljuk őket. A rövid nappa­lok, a kevesebb fény következ­tében felnyurgulnak. Természetesen ebben az idő­szakban is gondosan védekez­nünk kell a kártevők, károko­zók (pajzstetű, takácsatka) el­len. K. Z. Ha váratlan vendég érkezik Gyorsan—sajtból A különböző növényi és ál­lati eredetű élelmiszerek kö­zött a tejtermékek különleges helyet foglalnak el. A korsze­rű táplálkozásban minőségi szerepet töltenek be. A szénhid­rátdús élelmiszerekkel együtt fogyasztva vagy azokhoz ke­verve megnövekedett biológiai értékű tápanyaghoz juttatják a szervezetet. Mindezeket fi­gyelembe véve, néhány köny­­nyen, gyorsa.n készíthető sajt­­étellel kívánjuk bővíteni a há­ziasszonyok szakácskönyvét. Monor város \ képviselő-tesíülete pályázatot hirdet m állás betöltésére Pályázati feltételek: — állam- és jogtudományi doktori vagy igazgatásszervezői képesítés — legalább kétévi államigazgatási vagy szakmai gyakorlat — a testület előtti személyes bemutatkozás. Bérezés: az érvényben levő ÁBMH-rendelet alapján, megegyezés szerint. A lakás tárgyalás alapját képezheti. A pályázatokat, részletes önéletrajzzal, diplomamásolattal, érvényes erköl­csi bizonyítvánnyal és szakmai programmal* január 31-éig lehet benyújtani Monor város polgármesterénél, cím: Monor, Kossuth Lajos u. 78-80. 2200. RÁNTOTT SAJT Hozzávalók négy személyre: 40 deka szeletelt ementáli, Hajdú, vagy edami sajt, pa­nírozáshoz tojás, liszt, zsemle­morzsa, sütéshez olaj. A sajt­szeleteket panírozzuk, és bő forró olajban sütjük. Tálal­hatjuk majonézzel, sült bur­gonyával. RÁNTOTT SAJT ALMÁVAL Hozzávalók négy személyre: 40 deka Hajdú sajt. öt 2 dekás borízű alma. 2 tojássárgája. Bundázáshoz: 3 tojás, 10 de­ka zsemlemorzsa, liszt, olaj. Az almákat meghámozzuk, magházukat eltávolítjuk, fél cm vastag szeletekre vágjuk, és linzerformálóval karikákra vágjuk. A vékonyra szeletelt sajtból linzerformálóval ugyan­akkora karikákat szúrunk ki: kétszeres mennyiséget, mint az almaszelet. A sajtkarikák egyik oldalát tojássárgájával meg­kenjük, s 2-2 sajtlap közé egy­­egy almaszeletet illesztünk. Pa­nírozzuk, és forró olajban süt­jük. Lapátkanállal fordítsuk a sütésnél, majd óvatosan ve­gyük ki. Tejmártással tálaljuk. SAJTKRÉMES SZENDVICS Hozzávalók négy személyre: 20 deka tejszínkrémsajt, 5 de­ka vaj, 3 evőkanál tejföl, só, bors, mustár, paradicsompüré, 20 deka Ilmici sajt, hagyma, keménytojás. A krémsajtot simára kever­jük a vajjal és a tejföllel. Sóz­zuk. borsozzuk és 1-1 mokkás­­kanálnyi mustárt és paradi­csompürét keverünk hozzá. A kenyérszeleteket gazdagon megkenjük ezzel a krémmel, és mindegyik közepére 1-1 sze­letke Ilmici sajtot teszünk. Főtt tojással díszítjük s fi­nomra vágott metélőhagymá­val is meghintjük.

Next

/
Thumbnails
Contents