Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-16 / 13. szám

Nem értéket keres Ugyan nem vagyunk kofák, de... Félreértés ne essék, egyi­künk sem áll be a kofák so­rába. Errefelé istenigazában nem is találni kofát, mint ami­lyenekről anno a híradások szóltak az alföldi városokból. Akiknél egy kis becsali mód­ján úgy a negyvenes évek ele­jén is még a kenyér végébe kóstolóként tejfölt öntettek a svihákok, s miután jóllaktak — a minőség miatt nem fizet­tek. A tejeskofáknál, a piaci árusoknál. Kofa manapság nincs, csak piaci árus. S rá­adásul alkalmi árus. Az utób­biaknál nagyon szerettünk vá­sárolni. Főleg a lengyeleknél, hiszen minden olcsóbban ke­rült hozzánk. Még akkor' is, ha a szakemberek kifogásol­ták: a szőrmét nem teszik-ve-A PEST MEGYE* HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM 1991. JANUAR 16.. SZERDA Országos küldöttgyűlésre készülnek Mit akar a pedagóguskamara ? szik nagyító alá, nem követel­nek minőséget — mint az ál­lami kereskedelemtől —, egy­szerűen csak fizet a vásárló, s viszi, amit kapott. Még akkor is, ha a sarki rókáról kiderül utólag, hogy földi életében négylábú tapsifüles volt —jól jártunk. Mihez képesti A bolti, a szű­csöknél tapasztalható árakhoz képest. Így aztán, ha a kör­nyékbeliek nem is — a szenny, a rendetlenség miatt —, de a vevők elfogadták a lengyel piac létét. A buszon óránként, vagy félóránként érkező áru­sok letelepedését a piacon. Mi tagadás, jól jött megjelenésük, létük a kispénzüeknek, Hogy mindez a múlté, a teg­napé lesz? Ha a piacot áthe­lyezik. a mai egyáltalán nem megfelelő, nem ildomos helyé­ről? Helye is volt s lenne a fe­dett csarnoknak. Csak az a kérdés, az alkalmi árusoknak lesz-e? Azoknak, akik olykor a bóvlit, ám keresettet olcsób­ban adják, mint az állami vagy maszek üzletek eladói? Mert amennyire üres a pénz­tárcánk, s ahogy a pénz vá­sárlóereje csökken, úgy egyre többen keresik az olcsóbbat, a könnyebb forintokért megsze­­rezhelőt. S míg az érintettek, a közéiben lakó utcák polgá­rai rendet, nyugalmat követel­nek, addig mások az olcsóbb árut keresik. S.a piacfelügye­let, a majdani csarnok helyé­nek, az ottani árusításra jogo­sullak kijelölésére hivatottá!; két tűz közé kerülnek. Mert hogy az olcsó áruk, a KGST- kofák helyéről sem szabad megfeledkezniük. Még akkor sem, ha nem őket állítják fal­hoz, hanem ők állítják a kis­pénzűeket. Csakhogy manap­ság nem értéket, hanem napi használati cikket keres a vei* sárló — s ha lehet, minél ol­csóbban. Hiszen mind keve­sebb forint csörög pénztárcá­jában. Érdekvédelmi szervezetek alakulnak. Szakmai csoporto­sulások jönnek létre. Van, aki örül ennek a mozgásnak, az állampolgárok kezdeményezé­sén alapuló kamaráknak, míg mások kissé gyanakodnak: már megint mit is akarnak? Az utóbbi kérdés oka igen egyszerű, hiszen csak létét ve­szik tudomásul egy-egy kama­rának, szakmai szerveződés­nek, céljait, szándékait elvét­ve ismerik meg. Pedig nem egy s nem kettő ezek közül ugyancsak segíthet az ön­­kormányzatoknak a helyi, a szakmai célok valóra váltásá­ban. Tudott, de nem közis­mert, hogy a Pest Megyei Pe­dagógus Kamarának él és lé­tezik, működik az érdi tago­zata is. Annak ellenére is így van ez. hogy e szakmai tömö­rülés taglétszáma még nem az igazi. Szigorúan szakmai Az érdi tagozat .vezetője Fóti Ákos, s egyben a kérdés címzettje is: & Milyen céllal hívták élet­re Érden a pedagóguskama­rát? — Kimondottan szakmai céllal, elkülönülve, s elkülö­nítve a szakszervezettől. Mert a kamarának úgy Érden, mint megyei szinten, s az országban is mint tömörülésnek, csalc az a szándéka, hogy szakmai ér­dekeket juttasson érvényre. Nem. a munkaadóval szemben. hanem annak oldalán. Mert így megítélésünk szerint a pedagógusok önállósága, ön­becsülése is visszaállítható. Ha a kamarai tömörülés belülről indítva egy belső megújulást szolgál. © Miért érzik szükségét an­nak, hogy a szakszervezettől elhatárolják magukat? — A szakszervezet bérkér­désekkel foglalkozik. Kis fol­tozna fásokkal. bértoldalékok kiharcolásával. Mi viszont a A senki földién Nagytétény és Érd közölt ' lözák számán, különösen az "sti órákban, ráadásul még ha köd vagy eső is nehezíti a ve­zetést, valóságos bravó’•pák számít, hogy megtalálják és •ninr’-'t bf* ní'kiii áthajthas­sanak az MO-s és a 6-os számú főútvonal találkozásánál. A váró* határában levő keresz­teződésben ugyanis semmiféle A' Vdatf írta: Varga Edit Fotó: flanrvívszki linos szakmaiságra építünk, abból indulunk ki, s átfogó bérrefor­mot szeretnénk. Egy oktatás­­politikai koncepciót képvisel­ve, mely nem független az ok­tatási törvénytől, azzal össz­hangban van. Ahhoz, hogy a mi koncepciónk, elképzelésünk az oktatási törvénybe beépül­jön: része kell hogy legyen az állami törvénynek. Ahhoz azonban, hogy a kettő szink­ronban legyen egymással, egy­mást kiegészítsék, erős peda­góguskamara kell. Olyan, ame­lyik tud javasolni, a javasla­tokat érvekkel alátámasztani, erőt koncentráld!. A döntés­előkészítésben érvrendszerrel képviseltetni magát. @ Érden most hány tagja van a kamarának? — Sajnos kevés, nagyon ke­vés. Mindössze huszonegy. Ta­lán pont azért, mert a peda­gógusok visszahúzódtak, vagy nem is értik a tömörülés lé­nyegét. Pedig minden lépé­sünkkel a közös szakmai érde­keket szolgáljuk. Azt, hogy a kormány úgy dolgozza ki az oktatáspolitikai törvényt, s terjessze a Parlament elé, hogy abban a kamara álláspontja, szakmai véleménye, a pedagó­gusok érdeke is helyet kapjon. S akkor, ha a döntés előkészí­tésében szerepünk van. ne­künk, érdieknek is, odaállha­tunk képviselni, végrehajtani a napi gyakorlatban a megszü­letett törvényt. Mennyivel visz előbbre? © Kopcsik István, a Má­­gyar Pedagógus Kamara Pest megyei tagozata elnöke mi­lyennek ítéli a szerveződést? A taglétszámot, a tagozatok ala­kulását? — A megyében a kamarának pillanatnyilag 450 taeja van. Szépen gyarapodik a helyi ta­gozatok száma is, tizenkettőnél több van. ebből egy az érdi. Az utóbbi létszáma azért so­vány. mert a városban hétszáz pedagógus él s dolgozik. A megyében a váci tagozat mű­ködik a legjobban. Munkán­kat önmagában az nehezíti meg. hogy a Magyar Pedagó­gus Kamara központja Pécsen van. Messze tőlünk, ha számí­tásba vesszük a, közlekedési költségek alakulását. Ezért szeretnénk a fővárosban egy irodát életre hívni. — No, meg egy lapot is - szól közbe Fóti Ákos. — Egy saját, belső kiadványt, hogy a helyi kamarák még véletlenül se szakadjanak el egymástól. A hírek, az információk a leg­kisebb településre is eljussa­nak. Bárki hozzászólhasson egy adott kérdéshez. Szakmai vitá­kat indíthassunk, melyekben az ötlet tartalma minősít, nem a tantestületben elfoglalt pozí­ció. Szóval nem azt néznénk, ki mondta, milyen a sarzsija, hanem, mit mondott. Mennyi­vel viszi javaslata, ötlete elő­rébb a magyar oktatás ügyét. Nem egységesen ellenzik O Hogyan ítéli meg a ka­mara működését az érdi ön­kormányzat s annak hivatala? Fóti Ákos: — Tapasztala­taim szerint az önkormányzat hivatala és a polgármester a kamara pártján van. A testü­let? Megoszlik, nem egysége­sen ellenzi a tagozat létét. Egyre többen ismerik fel, értik meg: az önkormányzat mun­káját csak megkönnyítheti, ha egyértelművé válik, mit akar­nak a pedagógusok, a kamara, s hogyan? Ettől már csak egy lépés annak megfogalmazása, ,.ha ezt akarták, s így, akkor csinálják is meg”. Ha a dön­tések előkészítésébe bevonnak bennünket, akkor a végrehaj­tás súly rajtunk. © A kamara s a helyi tago­zatok viszonyét miként kép­zeli el a megyei elnök s az ér­di tagozat vezetője? — Ebben is közös az állás­pontunk — erősítik meg egy­szerre. — A kamarának s az országos vezetésnek a helyi szervezetektől kell függeniük. Ez egy szolgálat, amely azt je­lenti: hajtsuk végre azt, amit a helyi kamarai tagozatok ránk bíztak. S ha az elmondottak alapján valakinek kedve tá­mad az érdi pedagógusok kö­zül a kamarába belépni, hol jelentkezhet? Fóti Ákos: — Antalné Szom­széd Anna a négyes számú általános iskolában rendezvé­nyeinkről, elképzeléseinkről szívesen ad információt a helybeli pedagógusoknak. Már csak kettő vár gazdára íz az üzlet bérbe adó Jómagam is azok közé tar­tozom, aki a Szabadság téri Csepp üzletház megnyitása 'kö­rül jó nagy csinadrattát csa­pott. Hiszen az öt hónap a'att — rekord idő még mindig! — felépült 970 négyzetméteres, kétszintes üzleiházra ugyan­csak szüksége volt a városnak. S ráadásul ez olyan magánáru­­íház. mely a vállalkozásfejlesz­tési alapítvány támogatásával épült, s Csspregi Sándor tulaj­donában van. M't ne mondjak, hideg zuhanyként ért a hír: hat bolt január elején bezárt, s az ajtókra kikerült a tábla: „Az üzlet bérbe adó.” Nem szeretek a találgatok 'közé tartozni, an­nak sem ülök fel, amit leír­tak, s mondtak: „a vállalkozás csődbe ment. Mert ott a Skála, no még ráadásul az érdifik szí­vesebben vásárolnak Pesten. Azt szokták meg." Hogy mi is történt, arról a legil’etékeseb­­bet, Csepregi Sándort magát kérdeztem: □ Csődbe ment a vállalkozá­sa?. — Erről szó sincs! A kará­csonyi vásárt sikerrel lebonyo­lítottuk. megfelelő árualappal, -készlettel, -választékkal vár­tuk a vevőinket. Abból a pénz­ből, ami az építkezés után ma­radt, szerintem megfelelő kész­lettel indult az áruház. Mára viszont kiderült, hogy az em­ber még ha vállalkozik is, azért mindenhez nem érthet. Például a kenyér. A bolttal nem tudok megfelelően foglalkozni. Nem is szakmám, így aztán egysze­rűbb, ha hozzáértő ember mű­ködteti a kenyérboltot, biztosít­ja a választékot. Nem szólva arról, hogy a töke kevés volt ahhoz, hogy mindenütt a leg­szebbet, a legjobbat, az olcsó mellett a drágát is kínáljuk. A színvonalat huzamosabb ideig nem tarthattuk. Ezért született meg az a döntés: néhány üz­letet bérbe adunk. □ Hány üzlet talált eddig gazdára? — Hatra került ki a tábla­­ebből január 14-ig négy bérlő­re talált. Megnézzük, kinek ad­juk ki, csak a komoly, szakér­telem birtokában lévő jelent­kezőikkel tárgyalunk. Szóval kettő maradt függőben. Bár az is lehet, hogy mire az újság­ban megjelenik, azoknak is megless a bérlőjük. □ S mi maradt a vállalkozó, azaz az ön kezében? A magunk érdekében, védelmében Fegyvertelen önvédelem Még 1990. december 8-át mutatta a naptár, amikor megalakult Érden a városi pol­gárőr-egyesület. Mégpedig az­zal a céllal, hogy a település közbiztonságáért, annak javí­tásáért az állampolgárok, az is­kolák környékének „tisztasá­gáért” minél többet tegyenek. Az érdi polgárőr-egyesület el­nöke, Farkas István tájékoz­tatása szerint az egyesület már 1990 novembere óta tart há­romfős, gépkocsis járőrszolgá­latot a városban. Bár a pol­gárőrség fegyvertelen, de igen jó kapcsolatot alakítottak ki a városi rendőrkapitánysággal, a Club Taxival s a Gábriel Taxi Egyesülettel. Az érdi ipartes­tület vezetőségének köszön­hetően, a CB-rádió segítségével a polgárőrség megalakulását egy rádiólánc is támogatja. Igaz, a tagok saját gépko­csikkal, saját benzinnel jár­­őröznek s járőröztek. Mint ahogy Urbán László lapunkat tájékoztatta, az idén január 8-án került sor az érdi polgár­őrség vezetőségválasztó köz­gyűlésére. Alig lehetett hinni a szemnek — ahogy Urbán László írja —, szinte nem akadt üres hely a pártok há­zában az alakulóülésen. Az eddigi tapasztalatok megvita­tása után került sor a polgár­őrség jelvényeinek kiválasztá­sára. az állandó helyiség ki­jelölésére, a technikai eszkö­zök, a rádiók használatának kérdésére, az aktuális tenni­valók megbeszélésére. Ezután nyílt jelöltállítással és titkos szavazással megtör­tént az öttagú vezetőség meg­választása, Mely Farkas Ist­ván elnök irányításával szer­vezi az önvédelmi egyesület munkáját az első félévben. Elkel a polgárőr segítsége, hi­szen a városközpontban levő 1. számú postahivatal két tele­fonfülkéjéből is vandál garáz­dák kitépték a készülékeket Gyorsan összeálltak a ja­nuári járőrcsoportok, melyek rendszeres éjszakai őrjárato­zással védik a munkából haza­térők testi épségét, a lakosság ingatlanait, a helyhatóság, az egyéni vállalkozók, állami vál­lalatok üzleteit és telephelyeit. Megszerveződik a továbbkép­zések menetrendje, összeáll a februári ismerkedési estet ren­dezők csapata. Mindenki talál testére szabott feladatot, ter­mészetesen önkéntes vállalás alapján. Aki tenni akar családja, gyermeke biztonságáért, s nem nyugszik bele abba, hogy ki­szolgáltatottjává váljon' a törvényt megszegőknek, még jelentkezhet a polgárőrségbe. Kiskertben, ház körül Fagykár a szőlőben Hazánk a szőlőtermesztés északi határán van, északabb­ra már annyira kockázatos a szőlőtermesztés, hogy alig fog­lalkoznak vele. A téli fagy ná­lunk is a szőlő legnagyobb el­lensége. A 84—85-ös. a 85—86- os, de különösen a 88—87-es kemény telek a szőlőtermelő üzemekben olyan nagy káro­kat okoztak, hogy néhol az egész szőlőültetvényt újra kel­lett telepíteni. Kiskertekben a kár nem volt ilyen kataszt­rofális, egyrészt azért, mert a kiskerti szőlőtermesztés nem meghatározó a családi jövede­lemben. másrészt a károsodás is kisebb volt, mert a házak között, falak mentén húzódó lugasok kevesebb kárt szen­vedtek. Milyen fagykárok érhetik a szőlőt télen? A saját gyökéren élő fajták gyökerei januárban és februárban már mínusz 10— 11 fokos hidegben is elfagyhat­nak. Az oltványok alanvai fagytűrőbbek. Az oltványokra — Szakmám szerint a lakás­kultúra, amihez ragaszkodom. De megmaradt az üveg- és por­celán, a műanyagbolt, az Adi­das termeiteket kínáló sportru­házat, a papír, az írószer és a játék. ★ Nem tudom, ki, hogy van ve­le de a lábra kelt hírek eile-, nére ebben a megoldásban semmi kivetnivalót nem talá­lok. Az üzletház tovább él, s dolgozik. Kiszolgálják a vevő­ket. S ha valaki vállalkozik, akkor arra is. hogy a tőke be­csalogatásával a színvonalat az áruválasztékot/ a szakmai hozzáértést biztosítsa. S itt ebben az esetben, úgy érzem ez történik. Mégpedig a vevők hasznára is... is veszélyes a nagyobb hideg, ha a harmatgyökereket nem vágtuk le róluk rendszeresen és azok annyira megerősöd­tek, hogy a tápanyagellátás­ban már döntő szerepük van. Ez azt jelenti, hogy a szőlő gyökerei a földfelszín közelé­ben vannak, a talpgyökerek már elsorvadtak. Ha a harmat­gyökerek elfagynak, a szőlő rügyei tavasszal még kihajta­nak, és amíg a tartalék táp­anyagokból futja, addig élnek, majd az egész tőke hirtelen, gutaütésszerűen elpusztul. A szőlő takaratlan fás ré­szei 15 foknál (ha az tartós) fagykárt szenvedhetnek, 20 foknál a legtöbb fajta jelen­tősen károsodik. Különösen érzékeny fajta a közkedvelt Pannónia kincse csemegeszőlő. Szülőfalum a Duna mellett van, itt az volt a gazdák — megfigyelésen alapuló — véle­ménye, hogy a takaratlan rü­gyek elfagyása biztosra vehető, ha a Dunán beáll a jég. ' Ez azért helytálló, mert a Duna jegének beállásához mínusz 15—18 fok szükséges, éppen ennyi kell a legtöbb szőlőfajta rügyeinek és éves vesszőinek elfagyásához is. Hosszabban tartó hideg után érdemes megvizsgálni a vessző­ket és a rügyeket, hogy szen­vedtek-e fagykárt, mert a jó idő beálltával a tőke rügyter­helését (rövidcsap, hosszúcsap, szálvessző) a metszésnél a ká­rosodott rügyek figyelembevé­telével kell majd végezni. A nagyobb hidegek után ellen­őrizzük a rügyeket úgy, hogy a tőkéről egy-egy vesszőt levá­gunk és fűtött helyiségbe visz­­szük, ahol vízbe állítjuk. Az egészséges rügyek néhány nap múlva kihajtanak. Az éves vesszők elfagyása nem látszik a vessző külső ré­szén. Épségéről — vagy elfa­gyásáról — úgy győződhetünk meg. hogy a levágott vessző­ről a kérget helyenként le­­hántjuk. Ha a kéreg alatti rész zöld, nincs baj, de ha bar­na, esetleg feketés színű, a vessző sajnos elpusztult. Elő­fordul. hogy a vessző egyik ré­szén jó, a másik részén pedig fagyott. Ha a rügyek különben egészségesék. akkor a részle­ges elfagyást a vessző minden különösebb hátrány nélkül ki­heveri, legfeljebb a fagyott rész nyáron leválik a fás rész­ről. Széli László Parkváros világítás nincs. Ügy látszik, ki­maradt abból a paktumból, amelyet az Érd várcs önkor* mányzat ad hoc bizottsága Uö* tiitt a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériummal. Elfeledkeztek erről a csomó­pontról. hiszen maga az útle­zárás is egészen primitív mó­don. balesetveszélyesen van megoldva, nem szólva arról, hogy van olyan eset, amikor a felhordott sártól az útburkolati jeleket sem lehet látni. Azon­nali cselekvésre van szükség, nem kellene megvárni, hogy súlyos baleset hívja majd fel a figyelmet arra, hogy ki az ille­tékes a senki földjén, Érd és Budapest határánál a világítás m egcsináltatásában.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents