Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-16 / 13. szám
A Print et Publishing című nyomdaipari magazin 2. száma tulajdonképpen véletlenül jutott hozzám; borsos áron kínálják. osztrák érdekeltségű lap valójában. Az említett decemberi különszám 14. oldalán érdekes ceglédi vonatkozásra bukkantam. Megnyilatkozott ugyanis a lapban C. Oláh György, akinek a nevét a ceglédiek és az Élet és Irodalom olvasói bizonyára ismerik. Mit mondhat többet olyan ember C. Oláh Györgyről, aKi iránt csak elfogult lehet, akinek génjeiben a nyomódúcok iránti tisztelet gyermekkora óta megvan? Igen, az értékek körülöttünk, környezetünkben vannak, ígv nagyon példamutatónak érzem — hál' istennek —, hogy a Kossuth Művelődési Központ nyomdaüzemének megteremtője nyilatkozott. És ebben semmiféle hivalkodást, tolakodást nem érzek; szerencsénkre mindazoknak tanulság, akik eddig életükben a falsokkal és sunyiságokkal haladtak előre. ö viszont istenadta tehetséggel és szorgalommal, a testi szenvedések, méltatlanságok áradatában is ember maradt. Olykor ez sem akármilyen bátorság volt és lesz ebben az országban. Nincs másodrendű szakma, nincs másodrendű ember, legalábbis nem lenne szabad, hogy legyen. Hisz meg a cipőjavítást is lehet művészi színvonalon reparálni, a kötelet kiváló minőségben készíteni vagy éppen a téglákat maradandóan falba építeni. A nyomdászszakma egészen más. Más, mert közvetlenül kultúrát közvetít. Oláh György most nagy dolgot vállalt magára, hisz mint vallomásában leírta, a régi ótomdíszeket gyűjti, és autentikus művész módjára dolgozza fel és teszi közzé lapokban „Tudom, hogy a számítógépek világában az én szisztémes óiomdíszeim elavultak; az azokból összeállított tipográfia a múlté. Mégis küldök néhány mintát (amelyek nem szakmai lapokban jelentek meg), kérve önöket arra, írnák meg: elhelyezhetők lennének-e lapjukban ezek vagy ezekhez hasonló tipográfiák. Sok-sok szép ólomdíszt gyűjtöttem már öszsze, megvédve őket a teljes pusztulástól." Élete olyan, mint a legeslegújabb kori történelmünk, a véletleneknek is nagy volt a szerepe sorsa alakulásában. Salgótarjáni tanulóévek, majd nagyatádi katonáskodás és az itteni hasznos időtöltés után ugyancsak a nyomda maradt az éltető eleme, hisz Siófokra került. Majd a hívatlanul érkezett betegség beleszólt életébe. ismét fel kellett kerekednie. Visszatért Ceglédre, felesége kötődési pontjainak területén jobban megtalálta helyét. Legfőbb célja a hagyományok (meg)őrzése, amit el lehet felejteni — és érték —, azt el kell kerülni. C. Oláh György tudja, hogy világítani csak akkor lehetséges, ha van elégséges mennyiségben olaj, a jó mécses neki nem hiányzik. Fénye és értéke van a munkájának, ezért érzi annak jelentőségét, hogy a nyomdászszakma értékei és értéket adó munkásai ne hagyják elveszni alkotásaikat. Az említett folyóiratban erről is voltak C. Oláh Györgynek figyelemre méltó gondolatai. Amit sokan ugyanis egyszerű ólomlemezkének vélnek, az valóban remek is lehet, de csak szobahőmérsékleten — néhány száz fokon viszont cseppé lesz... (Surányi) A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXV. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM 1991. JANUÁR, 16., SZERDA Szerszámra, energiára kell „Túlélési" kölcsön az iparosoknak A megsárgult fénykép tanúsága szerint Cegléden már 1884-ben működött az Ipartestiilct, mint iparhatóság. A dokumentumok bizonyítják, hogy az iparosság mindig aktívan részt vett a város közéletében. Az „Iparosok Kultúrháza” — a mai művelődési központ — valódi kulturális központtá fejlődött. A háború, majd a koalíciós időszak utáni államosítások erre nem voltak tekintettel, mint ahogy magára a szervezetre sem. A helyébe lépő KIOSZ a múlt évben szűnt meg. s IPOSZ — Ipartestületek Országos Szövetsége lett belőle. A városi szervezet pedig ismét az Ipartestület nevet vette fel. — A cégbíróság tavaly szeptember 23-án jegyezte be egvesületünket — mondta Mester Mihály, akit az átalakuló küldöttgyűlésen választottak meg elnöknek. Az Ipartestület jegyzői állására ismét Nagy Lajos kapott megbízást, aki korábban a KlOSZ-alapszervezet titkári teendőit látta el. A 11 fős elnökség azóta folyamatosan bővül, — A területi (megyei) szövetségnek nem vagyunk tagja, közvetlenül az Iposzhoz tartozunk. Fölöslegesnek tűnt ez a közbenső lépcső, már csak azért is, mert a tagdíjakat oda fizettük be, nálunk mindössze 45 százalék maradt. Ez azt jelenti, hogy csupán 1980. január 1-jétől számítva 9,5 millió forintot fizettünk be a megyei kasszába, aminek jelentős részét már ott költötték el. — Amikor a jelenlegi székházunkat 1975-ben megvettük, azért jelentős támogatást kaptunk — jegyezte meg a jegyző —, bár ahhoz, hogy ilyen jó állapotba hozzuk az épületet, nagyon sok társadalmi munkát végeztek iparosaink. Mostani értéke már * *6 millió forint fölött van. — Ipartestületünkből két fő bekerült a városi önkormányzatba, ami a korábbi időszakhoz képest haladás, hiszen a testület kisebb létszámú. mint az egykori tanác$, amelyben szintén volt két tagunk. Ecseri Ferenc autószerelő és Gór Mátyás géplakatos jó! ismeri a városban élő iparosok problémáit, gondolkodását — folytatta ismét Mester Mihály elnök. — Hogyan alakult a létszám az elmúlt években? — Korábban felment 900-ra, ezen belül Cegléden 700 tagunk volt. Az iparosengedély kiadásához a múlt év áprilisától nem kötelező a KIOSZ- tagság, így akkoriban körülbelül 10 százalékkal kevesebben lettünk. A tagsági díj is változott, míg régen az adóalap függvénye volt, előfordult 1000 forint feletti tagsági díj is. Most önkéntes alapon 2-300 forintot fizetnek havonta. Ezzel együtt jelenlegi létszámunk 75 fő. közülük 500-nál többen vannak ceglédiek. Sokan viszszajönnek, de az újak közül is akad jelentkezőnk, amit szívesen elfogadunk. Sajnos azonban még ma is az a jellemző, hogy mi már csak az iparossal találkozunk, pedig mielőtt valaki vállalkozáshoz fogna, nem lenne haszontalan, ha megkeresne bennünket. Mi tudjuk, hogy milyen szakmákból túltelített a város, s miből van hiány. A piac felmérése ugyanis ma e'engedhetetlen a sikeres vál’alkozáshoz. lev van például a városban sok taxi?, vagy a termelői szférában többen próbálkozFMsoknak zörej a kerekek csattogása És búcsút intett a vonatoknak Véget ért egy fejezet. Január elsején megszűnt Cegléden a MÁV-üzemfőnökség. Ezzel egy időben az üzemfőnök is búcsút intett a vonatoknak. Az 56 éves Cseh Benő korengedménynyel vonult nyugállományba. Pontosan 37 évet, két hónapot és 22 napot szolgált a vasútnál. Soha másutt nem dolgozott. — Holott gyermekkoromban nem vasutas akartam lenni — emlékszik —, hanem közlekedési mérnök. Tősgyökeres ceglédi vagyok, az újvárosban születtem. Nyolcán voltunk testvérek, én a legkisebb. Apám 1945 előtt rendőrként szolgált. Utána béüstára tették. Favágóként kereste kenyerét. Később portás lett a ruhagyárban. Onnan ment' nyugdíjba. Sajnos szüleim már meghaltak. Heten élünk testvérek. Évente egyszer-kétszer összejövünk. A gyerekekkel együtt legutóbb 24-en voltunk. Visszatérünk a gyermekkorra. — Az elemi iskolát Cegléden végeztem. Utána a Kossuthgimnáziumban érettségiztem. Jól tanultam. Szolnokra akartam menni, a Műegyetem közlekedési mérnöki karára. Nem vettek fel. A szegedi egyetemre irányítottak, matematika—fizika szakra. Felvettek, oda én nem mentem el. Nagy volt a család, és szegényen éltünk. De hogyan tett vasutas? — Heten, volt gimnáziumi osztálytársak összebeszéltünk. Kellett a pénz. jelentkeztünk. Egyéves tanfolyamra beiskoláztak. Nyolc hónap alatt letettem a hat szakvizsgát. Forgalmi, kereskedelmi, távírdái tudnivalókat sajátítottam el. Csak utána lehettem a ceglédi állomáson váltókezelő. Fiatalemberként havi 8-900 forintot kerestem. ami akkor nagy pénz volt. Később forgalmi szolgálattevő lettem. Utána rendelkező szolgálattevő. Magyarul: ha a főnökök nem voltak benn (éjjel, vagy ünnepnap), akkor én irányítottam 40-50 ember munkáiát. — Később beiskoláztak a MÁV tisztképző intézetébe. Budapesten végeztem el 15 hónap alatt. Kineveztek vasúti tisztnek. Ekkor éreztem először igazi vasutasnak magam. Visszajöttem Ceglédre. Állományi tartalékos lettem. Olyan mindenes. Tudtak velem sakkozni, bármire befoghattak, ha a helyzet úgy kívánta. Harmincéves korában megnősült. — Lakásunk viszont nem volt. Ezért 1964-ben elmentem a Veszprém megyei Balinkára állomásfőnöknek. Szép, kétszobás szolgálati lakást kaptunk. Négy éven át 41 ember munkáját irányítottam. A bányászok életét akkor ismertem meg. Kitűnő kapcsolatba kerültem velük. A föld alá is levittek. Szóval jól megvoltunk. Ám az asszony állandóan „rágta a fülem”, hogy menjünk haza, mert hiányoznak a rokonok. a barátok, az ismerősök. Ismét Cegléden kötöttek ki. — Pár hónapig tartalékos voltam. Utána a MÁV Budapesti Igazgatóság forgalmi osztályán vonalbiztos lettem. A Budapest—Hegyeshalom vonal rendjéért lettem felelős. Később tíz évig a Budapest— Szajol vonalat felügyeltem. E vonalon Szolnok állomás nagy falat volt. óriási forgalommal. Egy évtized múltán ugyancsak a forgalmi osztálvon ellenőrzési csoportvezetőnek neveztek ki. Három évig csináltam. Csaknem tíz évvel ezelőtt kerültem vissza Ceglédre mint üzemfőnök. Budapest és Cegléd között tizenkét vasútállomás munkáját irányítottam. Hat-hétszáz vasutas minden öröme-gondja a nyakamba szakgdt. Sajnos sok súlyos balesetet is átéltem, bár nem mi voltunk a hibásak. De hát a ceglédi deltán haladtak át a berlini, a moszkvai, a belgrádi expresszvonatok is. Azt hiszem, a főnökeim elégedettek voltak a munkámmal. Kiváló vasutas kitüntetést kaptam 1988-ban. A 125 ezer vasutasból csak 150-en rendelkezünk vezető mérnök főtanácsos rangjelzéssel. A vasúti szabadjegyet alaposan kihasználta. — Bejártam egész Európát. Nyaranként már „hazajártunk” Splitbe és Dubrovnikba. Az_ utazás a hobbim. Van más hobbija is. — Igen. Nyársapát határában egy 400 négyszögeles hobbitelkem, betelepítve szőlővel. Egy mutatós házat is építettem rá. Most már több időt tölthetek ott. A búcsú megható volt a vasutasklubban. — Több mint ötvenen voltunk. Szép ajándékokat kaptam. Saját termésű borral kínáltam a vendégeimet. Nehéz volt a válás. Hiába, másoknak zörej a kerekek csattogása, számomra viszont muzsika. Tréfásan azt szokták mondani: „Azért jó a vasutasnak, mert éjszaka is ehet.” ' Cseh Benő sokszor evett éjszaka a 37 év alatt. Rozgonyi István nak, miközben a szolgáltatásban még mindig van bőven hiányszakma. — Milyen az érdeklődés a Budapest Bank és az Iposz vezetősége által a napokban indított hitelkonstrukció iránt? — Eddigi tapasztalataink szerint nagy. Az iparosok 100- 150 ezer forint hitelt igényelhetnek, melyet most 35 százalékos kamattal fél évre kölcsönöznek nekik. Kemény feltétel ez, mégis amolyan túlélési köl csönneíc tartjuk. Ugyanis sok vállalkozónak van jelentős kintlévősége, a vállalatok sem tudják kifizetni a munkájukat. A lényeg tehát az, hogy ne kelljen leállnia, mert nem tud energiát, anyagot venni. Vagyis nem kezdő kisiparosoknak való ez a hitel. Feltétel az ipartestületi tagság, mivel mi vállalunk garanciát a kölcsön törlesztése fölött. Mi pedig csak annak adunk igénylőpapírt, akit ismerünk, akiről tudjuk, hogy nem lesz vele gond. Egyéb vállalkozásbarát intézkedéseket is el tudunk képzelni a kormányzat részéről. Például az SZTK-hozzájáru lást csökkenteni, differenciál ni lehetne. Persze legyen kötelező valamennyi, de választási lehetőség sem ártana! A fiatalnak még szerszámot kell elsősorban vennie, beruháznia, hogy bírja a versenyt, a fejlődést. Ráadásul adózott pénzből vásárolják az eszközöket. Mi támogatjuk az Iposz álláspontját: aki több tb.-járulékot fizet, az kapjon több nyugdíjat is! Nyilván az idősebb mesterek már erre tö rekednének — fejezte be Mes tér Mihály, a ceglédi ipartestület elnöke. (tóth) HELYŐRSÉGI KLUB Kamarakiállítás Január 17-től 26-ig a helyőrségi klub emeleti termében tekinthető meg Végh Hajnalka, Eke Zsolt és Matetits László amatőr alkotóművészek kamarakiállítása. A tárlat hétköznapokon 9-től 17 óráig, kedden 8-tól 15 óráig, látogatható. A ceglédieket is érdekelheti Bizonyára a ceglédi hívőket is érdekli IX. János Pál pápa közelgő magyarországi látogatásának programja, hiszen a városban több mint 15 eeer gyakorló római katolikus hívó él. A szentatya ötnapos programja augusztus 16-án Esztergomban kezdődik. Másnap délelőtt Pécsett, délután Budapesten lesz egyházi szertartás. Augusztus 18-án délelőtt Máriapócsra, délután Debrecenbe látogat a szentatya. Augusztus 19-én délelőtt Szombathelyen misézik, délután Budapesten találkozik az ifjúsággal. Augusztus 20-án délelőtt a fővárosi Hősök terén búcsúzik el a magyar néptől. Művelődési központ Esztrádműsor Zenés esztrádműsort rendez a Magyar Honvédség ceglédi alakulata. Lebonyolítására a Kossuth Művelődési Központban január 17-én (csütörtökön) 18 órától kerül sor. Közreműködik a Sziléziai Katonai Színpad művészegyüttese. Fellép még a kiskunfélegyházi Tisza 83 citerazenekar, a hódmezővásárhelyi Piros Rózsa cigány folklóregyüttes és Csadó László honvéd, amatőr bűvész. A belépés díjtalan. Hibaigazítás A január 14. számunkban jelent Felelősség a városért írásunkban két hiba történt egyik mondat így hangzik: ilyetén minőségünket és az ön akkori ígéretét. komolyan vettük, és kiciolgóztunk egy szakértőkkel egyeztetett programot az önkormányzat munkájának segítésére. A másik: Az SZDSZ felelősséget érez a város sorsáért, jövőjéért, és ha úgy látjuk, hogy ez nem jó irányban halad, akkor kötelességünknek érezzük, hogy figyelmeztessük a lakosságot. A hibákért elnézést kérünk. megcímű Az Ez sem leket varázsszer • fiz átképzések időszaka A munkanélküliség réme a ceglédi kertek alatt ólálkodik. Sőt lassan mór az ajtókon kopogtat. Az egyre mostohább életkörülmények viszont kedveznek a bűnözésnek, szinte törvényszerűen növekszik a bűnözők száma. A munkanélküliség ellen különböző eszközökkel, például átképzésekkel igyekeznek küzdeni — A tanyasi gyerekek iskolája Cegléd határában, a Küliső Törtei! út mellett működik egy külterületi iskola. Az egyetlen tanteremben Varga Ildikó tanítónő nyolc kisdiákkal és két iskola-előkészítős csemetével foglalkozik. A tanyavilágban még vannak olyan iskolák, ahol együtt tanulnak az 1—4. osztályos apróságok (Erdüsi Ágnes felvételm) y nem éppen áttörő sikerrel. Van viszont egy javaslatunk, amely ugyan nem varázsszer. de meg lehetne próbálni a bevezetését. Az átképzéshez hasonló módszerrel meg kellene oldani a visszaképzést. Hogy mit is értünk ezalatt? Az egyre szemtelenebb gépkocsitolvajokat vissza kellene képezni autó, mentőkké. Elvégre nekik már van gyakorlatuk, hogy kell „elkötni” az őrizetlenül hagyott gépkocsikat. Az áruházi és piaci tolvajokat vissza kellene képezni áruszállítóvá, hiszen továbbra is az' árut vinnék, csak éppen ellenkező irányba. A' vadorzókból lennének vadőrök, a falbontó betörőkből szorgos kőművesek, a fanyűvőkből csemetekerti szakmunkások, a gyújtogatókból tűzoltók, az örömlányokból áj tetős nővérek és így tovább. Ügy véljük, a társadalom támogatná az effajta elképzeléseket. Most már minden csak azon múlik, hogy az érintettek is áldásukat adják az ügyhöz. Ám attól félünk — negyven év ateizmus után —. *zt sem tudják, mi is az áldás ... ír.) CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. • A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. 9 Munkatárs: Rozgonyi István és Tóth Ferenc. 6 Postacím: Cegléd, Pf. 19. 2701. Telefax és telefon: (20) 11-400. • Telex: 22-6353. 4» Hirdetésfelvétel: Hírlapkiadó Vállalat Közönségszolgálata, Cégléd, Teleki u. 30.: kedd, osütörtök, péntek 9-tól 12-ig, szerdán: 10— 11 óráig. Telefon: (20) 10-763. (ISSN: 0133—2600) A hagyományok szolgálatára Olomdíszek bűvöletében
