Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-15 / 12. szám

A közhiedelemmel ellentétben, a könyveket nemcsak kö­tik. fűzik, ragasztják, hanem fúrják is. .Ezt a műveletet speciá­lis termékek gyártásakor kapcsolják a technológiába, például az úgynevezett aláíróköriyvek esetében, A Könyvkötő Szövet­kezetben több ezer darabot készítettek ezekből, legutóbb, közii­­leíek részére. Képünk Todola Edit munkaasztalánál kapott el egy pillanatot (Varga Irén felvétele) Jó kezdeményezés Hogy meglássuk a szépet Lakáshitel-kamatok Túl a józan ész határán! Szerkesztőségünkhöz is érkez­nek olyan levelek, amelyek a lakáshitel-kamatok felemelésével kapcsolatosak. Többen arra mu­tatnak rá, ilyen jogtalan lépés, nem tehetett volna a kormány. Nos, olvasóinkat emlékeztetjük a jog klasszikus cledaícuijara. mi­szerint az az uralkodó osztály törvényerejű erkölcse. Marpociig ma az a bűnös, aki verejtékévei építkezett az „olcsó” kölcsönből. Ízelítőül egy hozzánk érkezett levelet ismertetünk. „Először is, mérhetetlen felhá­borodásomnak szeretnék hangot adni. Mert amit velünk, k.ispén­­zűekkel csinálnak, pontosabban ».játszanak«, az már túl van a józan észen. A lakáshitel-törlesz­tésre gondolunk, s nem véletle­nül váltottam át a többes szám­ra. Tehát mi úgynevezett ked­vezményes kamatra fizettük la­kásunk törlesztését, de azt se fe­lejtsük el, hogy a kedvezménye­ket is a régi módszer szerint kaptuk! Azóta felemelkedtek a hitelre a kamatok is, de a gye­rekekre adott szociálpolitikai tá­mogatás is elég szépen felemel­kedett. Nekünk — ezek szerint — kötelességünk a módosított hitel­kamatot fizetni. Ez talán még rendben is van. De akkor fi­gyelembe vehetnénk a szociál­politikai támogatás mértékét is! Mi legtöbben a gyermekenkénti 30 ezer forintot kaptuk, s nem a mostani, százezrekre rúgó ked­vezményeket! Nekem is teher­mentes lenne a lakásom, ha a mai kedvezményeket számítanák meg. Nem ártana ezt mérlegelni” — írja egy olyan olvasónk, aki 1980-ban vásárolta lakását, s két kiskorú gyermekét létmini­mum alatti fizetéséből tartásdíj , nélkül neveli. Ellensúly? Ha a japánok bírálatok és elutasítás nél'dil akarják meg­hódítani Európát, akkor ki kell venniük részüket Kelet- Európa talpra állításából — vélekedett Lionel Stoléru fi-aueia tervestésügyi államtit­kár. Stoléru kijelentette: „önök Síele'-Európa kapuján át jut­hatnak be a legkönnyebben Európába”. Ha ugyanis Nyu­­gat-Európában próbálkoznak először. sok nyugat-európai úgy fogja érezni, hogy ki akar­ják kaparni a gesztenyét az orra elől. és leszakítani 4fl évi integrációs munka gyü­mölcsé t-Stoiéru annak a véleményé­nek adott hangot, hngv .Tanán kelet-európai orientációjára már csak azért is szükség vol­na, mert ellensúlyozhatnák ve­le Keleí-Furópa „germanizáló­­dását”. .Több lett volna. ha a Renault és a Toyota szöv-t­­séere lénett volna a Volkswa­gennel szemben a é’.-oda mep­­s-nrzéséé>T. me-t akkor nem a németeké le't vn'nn — mond­ta a francia államtitkár. Dr. Kulin Sándor országgyű­lési képviselő -— mint az isme­retes — minden hónap első és harmadik péntekjén tartja fo­gadóóráját a városházán. Leg­közelebb tehát január 18-án le­het felkeresni 9—11 óra között. ^ A városháza tanácskozó­­> termében bensőséges han­­| ««latú háziünnepségen kü- 5; szöntőitek az adventi kira- S katverseny résztvevőit. Az ötlet Kiss János polgár­mesteré. Mint azt elmondta, szükségét érezte annak, hogy a város lakói karácsonyra han­golódhassanak, s ehhez egy új típusú városi látványt, képet is képzelt. A legkülönbözőbb üzletek, boltok jó partnerként vettek részt ebben, hiszen ne­kik is érdekük, hogy szebb ki­rakat mellett több vevő térjen be hozzájuk vásárolni. A pol­gármester megfogalmazta azt is. hagyománnyá szeretné ten­ni, esetleg más alkalomra is megrendezni a kirakatszépí­tést. Igen fontos ugyanis — je­gyezte meg —. hogy világunk­ban legyen alkalmunk a szép meglátására, s adjunk alkal­mat az optimizmusra. Járvás Ferenc, . a. ..Családi Iroda igazgatója a zsűrizés ne­héz munkájáról szólt. No. nem fizikai értelemben érezték ezt terhesnek, inkább megközelíté­si, szemléleti gondjaik voltak, önkritikusan rámutatott,-hogy egy újabb alkalomkor hama­rabb kell a szervezőmunkát is elkezdeni, de ez nem azt je­lenti. hogy most ebből problé­ma fakadt volna. Olykor az okozott viszont értékelési ne­hézséget, hogy a kirakat képe és az üzlet választéka nem állt szinkronban egymással, de ezt is a vevők — vásárlásaikkal — veszik észre. Járvás Ferenc Lati no vits Zoltánt idézte: Az embereknek mosolyra, örömre, erőre van szükségük, hogy él­ni, dolgozni tudjanak és higy­­gyenek abban, hogy értelme van az életüknek és a munká­juknak. A ki rakat verseny két kate­góriában folyt, a nagyobb üz­letek között a Kecskeméti úti ÁFÉSZ-úruház — bútorbolt — papírbolt sorrend alakult ki, különdíjat a könyvesbolt ka­póit. A kisebb üzletek kiraka­tai között az első az Andi bu­liké lett, második a Zizi édes­ség, harmadik! a Kecskeméti úti virágüzlet (a Zizi mellett), itt különdíjat az írka papírbolt (a Ceglédi úti lakótelepen) ér­demelt ki. Az akció tehát sikerrel zá­rult. várjuk az újabb alkalmat a még szebb vásárolnivalók bemutatására — és hát , pénz .«gm. ártana, hozzá,, de ez már nem a kereskedők dolga. B. O. Január 15-én a nagyterem­ben: Halálos nyugalom. Színes, szinkronizált amerikai film. Előadás 6 és 8 órakor. A stúdióteremben: Az én kis falum. Színes. szinkronizált csehszlovák vígjáték, fél 6-kor. A videotéka ajánlata: Mene­külés New Yorkból. Színes amerikai sci-fi. Monda és a valóság Mikor épült a földvár ? , „Földvárba menekült Kő­­^ rös népe” címmel figyelcm­­$ re méltó írás jelent meg a ^ Pest Megyei Hírlap január § 5-i számában Csete Sándor ^ tollából. A cikkíró javasla- 1 ta szerint útbaigazító és tá- S jékoztató táblával kellene | jelölni a szurdokdűlői földvárat, amely a körösiek ^ menedékhelyéül szolgált J a tatárjáráskor. Való igaz, nem ártana né­hány szóval eligazítani az erre vetődő embereket, hiszen úgy tűnik, Csete Sándor sem is­merte ki magát a ICőrös-ér bal partján, a Pesti úttól kb. 750 m-re fekvő földvárban. Fényképén ugyanis nem an­nak romjai, hanem az 1984/85. évi ásatás félig már betemető­­dött kutatóárka látszik. S ép­pen itt a bökkenő! A laikus természetjáró a földvárból ma nem lát mást, csak egy a la­pályból alig 2 m-re kiemelkedő ÉNY-—DK hossztengelyű, ová­lis, 2,85 hektár nagyságú dom­bot. Ez azonban majdnem ugyanolyan. mint a környék többi homokdombja, amelye­ken szintén régészeti lelőhelyek vannak. Ezért nem jelöli táb­la a földvárat, mert akkor a többinek is járna ilyen. Ez vi­szont nemcsak lehetetlen, de felesleges is. Ami fontos, az az, hogy ezekről a lelőhelyek­ről a szakemberek minél több információt gyűjtve múzeumi kiállításban és tudományos ta­nulmányokban feldolgozzák az adott hely leleteit, rekonst­ruálják annak történelmét. A nagykőrösi földvárat 111 éve ismeri a magyar régészet, az Arany János Múzeum régé­rint ez az erősség nem a tatár­járáskor épült, hanem kb. 3000 évvel ezelőtt, az őskorban. Épí­tői és első lakói a bronzkor közepén (i. e. 17—14. század) élő, ún. vatyai kultúra néven ismert néphez tartoztak. (Az írásbeliség előtti korszakokban élt különféle etnikumok neveit nem ismerjük. Emiatt a térben és időben, anyagi kultúrájában, a szokásaiban összefüggést, azonosságot mutató és ezekkel meghatározható közösségeket cgy-egv jellegzetes eszközről, temetkezési szokásról vagy elsőként megismert, ill. leg­fontosabb lelőhelyéről keresz­telte el a tudomány.) A főként állattartással foglalkozó népes­ség szállásterülete a Duna­­mente és a Duna—Tisza köze középső harmada volt, egyik legkeletibb települése a szóban forgó nagykőrösi lelőhely. Ezen 1879 óta több ásatást is végeztek, legutóbb 1984/85-ben. A kutatások kiderítették, hogy a települést egy kb. 6 méter széles és több mint 2 méter mély árok, illetve ennek belső oldalára hányt íöldsúnc övezte. A sánc építésével közrezárt te­rületen, a földvár belsejében a talajfelszín a mainál 170- 180 centiméterrel mélyebben húzódott, erre a szintre emel­ték a legrégibb építményeket. A több száz éves helyben lakás alatt a paticsfalú házakat gyak­ran megújították, s időről idő­re — elplanírozva a már hasz­nálhatatlanokat — újakat emel­­feltöl­tődött a földvár belseje. s emiatt a sánc már nem nyúj­tott védelmet. Lakói ezért i. e. 1400 körül elhagyták a föld­várat, magukkal vitték bronz­ból készült használati tárgyai­kat, fegyvereiket, és értéke­sebb — még ép — étkészletei­ket. Ez az oka annak, hogy az ástásokon talált leletanyag an­nak nagy mennyisége ellenére viszonylag szegényes, túlnyo­mórészt a mindennapi haszná­latban eltörött agyagedények­ből, a fogyasztott állatok (szarvasmarha, juh, kecske, sertés) csontjaiból áll. Az erő­dített telep hamvasztásos urna­temetője a közelben, D—DNY- ra található. A vatyai kultúra népének elköltözése után hosszú ideig lakatlanul állt a földvár. A keleti irányban közel fellelt csontvázas temető használói, az i. sz. 3—4. században élt szarmaták sem lakták, jóllehet ez oly mértékkel nyilvánvaló­nak tűnt az itt ásatp Nagy Gé­zának, hogy jazig-szarmata eredetű erősségnek , vélte azt, bár ebből a korszakból szár­mazó emlékeket ő sem talált. Ezt a feltétezést többek között publikálta a millenniumi Ma­gyarország történetében is. Innét kölcsönözték s már konkrét tényként tálalták ezt az adott a nagykőrösi monográ­fiaírók, Galgóczy Károly és Galántai Fekete Béla. Ez utób­bi szerző még ki is színezte állítását, s a nagykőrösi föld­vár sáncait a római limeshez, szeti gyűjteményének egy je­lentős része innét származik. Az ásatások eredményei sze- tek. Ily,módon lassan XXXV. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM 1991. JANUÁR 15., KEDD A PEST MEGYE! HiRLAP KÜLÖNKIADÁSA * Állategészségügyi törvényre várva A gazda majd választhat ^ A legutóbbi önkorniány- 5: zati testületi ülésen Kar­­$ say Istvánnc képviselő $ mintegy száz kézjeggyel el­­látott interpellációt nyúj­­$ tolt be szabad áílatorvos­­i) választás ügyében. Az ér- 5; dekeltek érve, hogy pénzii- J kárt azzal az orvossal gyó­­s gyíttathassák meg beteg ál­­$ tataikat, akihez bizalommal ^ Tannak, aki készséggel, iel- 4 kiismeretesen segít rajtuk. — Nagykőrösön még ttz in­gyenes állatorvosi ellátás, il­letve járvány megelőzés céljá­ból alakult ki és azóta megkö­vesedett a köte'ező körzetesí­tés — idézzük a képviselőt. A jelenlegi gyakorlat szerint csak a reggeli órákban lehet a beteg állatot bejelenteni a Patay utcai rendelőben, az akkor ott tartózkodó orvos­nak. A rendelőben komolyabb műtétet vagy gyógyítótevé­kenységet nem végeznek, leg­­íeljebb a kutyaoltást. Ráadásul ebből a körzetből közlekedés­­rendészetileg ki vannak tiltva az igavonó jószágok. — Az említett rendelési szisz­téma sokszor nagyon kínos helyzetet teremt, és komoly következményekkel járhat. Aki például a délutáni órák­ban észleli az állatállományá­ban a bajt, annak nem sok esélye van, hogy körzeti állat­orvosát másnap reggelig meg­találja. Ennyi idő pedig bizony betegségek vagy más kompli­kációk esetén végzetes lehet. Miután pénzért nyújtott szol­gáltatásról van szó, az állattar­tók nem érik, hogy miért eb­ben a kényelmetlen, bürokra­tikus formában vehető igény­be. mondhatni kötelezően le­osztott felállásban. — Az utóbbi időkben a kör­­zetesített rendelés inkább csak formai volt, hiszen bárki azt az orvost hívhatta portájára, akit akart. A választásnak sőt — horribile dictu — a kí­nai nagy falhoz hasonlította. Mindez a lelőhely jelentőségé­nek felnagyítása érdekében történt, ez pedig az antik tör­ténetíróknál szereplő Pession nevű alföldi római kori tele­pülés Nagykőrösre való loka­lizálását volt hivatott igazolni. Ez a feltételezés azonban cá­folatra sem érdemes fantazma­gória. Felszínről gyűjtött leletek alapján valamiféle kisebb te­lepüléssel az avar kor (558-tól a 9. század elejéig) második felében is számolhatunk a földvár területén, de ebből az időszakból származó építményt eddig nem ismertünk innét. Ennél is rosszabb a helyzet a lelőhely Árpád-kori (1000— 1301) emlékeivel, ezek ugyanis nem léteznek. Ez persze nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a környéken élt őseink ne húzódtak volna az ingoványos­mocsaras, egykor erdővel is közrefogott földvárba 1241-ben a tatár hordák elől, Erre azon­ban csak bizonytalan forrásér­tékű adatok, szóbeli hagyomá­nyok utalnak. Ilyen hagyomá­nyokból merített Tompa Mi­hály is. aki Sirató című versé­ben Urai emléket állított Nagy­kőrös bronzkori földvárának. Egyébként a cikkben talál­ható tévedések ki igazításán túlmenve, egyetértek Csete Sándorral: városunk legjelen­tősebb őskori lelőhelyét, annak históriáját valóban érdemes megismerni. Azt azonban még megjegyzem, hogy erre az ér­deklődő figyelemre sokkal na­gyobb szükség lenne az átla­gos hétköznapokon, mint a ne­vezetes eseményekre való visz­­szaemlékezések idején. Dr. Simon László ezek szerint abban lenne je­lentősége, hogy mélyebb tar­talmi változást alapozzon meg állatorvosok és gazdák kapcso­latában. — Egy hivatását szerető, lelkiismeretes munkát végző állatorvos mindig nagyrabe­­csült ember volt, szinte fami­liáris kapcsolat fűzte őket ösz­­sze az állattartókkal. Ez a vi­szony ugyancsak a szabad vá­lasztás alapján alakult így. Nem hiszem, hogy a körösi ál­latorvosok nem mernék vál­lalni ezt a szakmai és emberi megmérettetést. Úgy vélem, mindegyikőjüknek megvan a lehetősége arra, hogy a dél­előtti és délutáni órákra ügye­leti időpontokat jelöljön ki, ily módon visszaállítható a ré­gen jól bevált háziorvosi rend­szer. Ami a járványokat, köte­lező oltásokat illeti, ezekre vonatkozóan dolgozzanak ki minden orvos bevonásával egységes eljárást. A kampány­feladatok egyébként az esz­tendő néhány hetét terhelnék le. Ily módon feleslegessé vál­na az állatorvosi rendelő fenn­tartása, ami több százezer fo­rinttal terheli a város költség­­vetését. Dr. Karay Kornéliát, a vá­ros jegvzőjét kérdeztük, van-e lehetőség arra, hogy az állat­orvosi szolgáltatás fenti szisztémájára térjen át a vá­ros? — Tekintettel arra, hogy az új rendszer nemcsak admi­nisztratív és szervezési, hanem szakmai kérdések átgondolását is felveti, mindenképpen meg kell várnunk az új állategész­ségügyi törvény megszületését. Ennek kidolgozása folyamat­ban van, eljutott a szakbizott­sági állásfoglalások szintjéig. A törvény ismeretében kez­dünk majd hozzá e konkrét la­kossági kérelem kidolgozásá­hoz. —ay épszerő a terem fosi A Petőíi-tornacsarpQhb.an folyó városi kispályás öreg­fiúk labdarúgó-teremtorna mérkőzéssorozat negyedik for­dulójában a találkozók zöme szoros volt. A múlt éviné] egy­­gyel kevesebb: 4+1 fős csapa­tokkal gyorsult a játék. A következők történtek, sorrend­ben. Pedagógus—Petőfi 10-1 (4-1). Konzervgyár-— PI K 4-2 (2-1). CAT PVCSV—Vertikum Kft. 4-1 (1-0). Köröstetétlen— Tormás SC 3-2 (1-1). A ötödik forduló volt az ed­digi második leggóldúsabb: 31 találattal. Konzervgyár—Pető­fi 6-1 (3-1). PIK—CÁT PVCSV 3- 3 (1-1). Pedagógus—Tormás 6-3 (2-0). Köröstetétlen—Verti­kum Kft. 6-3 (0-1). Az élcsoport: 1. Konzervgyár 10 (pontveszteség nélkül); 2. Pedagógus 8 és 3. PIK 7 pont­tal. A góllistán a 18 találatos Szabó Tamást (Pedagógus) már igen nehéz lesz behozni, 7 gólos: Tóth F. és Farkas (Konzervgyár); 6: Baranyi (Pe. dagógus) és Abonyi (PIK). ★ A Toldi-tornacsarnokban a városi kispályás FITT terem­kupa mérkőzéssorozat második fordulója mérkőzéseinek zöme sportszerű játékot hozott. Ipar­testület—Gödör 7-3 (3-1), Kő­cser—Inter FC 14-4 (6-2), Tur­bó Démász—Tormás SC 5-2 (3-2), Ede SC—Favorit 12-2 (8-1), Nyársapát—FC Fortuna 4- 3 (1-1), Pedagógus junior— Grund SC 5-4 (1-1). Az 1. for­dulóbeli Szerviz SC—Ipartes­tület mérkőzés 2 pontját óvás után — jogtalan szereplés miatt — 3-0-val az iparosok kapták. A IV. korcsoportos megyei ■ diák labdarúgó-bajnokságban, idegenben: Ceglédi Szakmun­kásképző—Nk. Gimnázium 8-0 (5-0); az egyesületbe is igazolt játékosokból álló ellenfél jobb volt és biztosan nyert. Az If­júsági-sporttelepen: Nk. Tol­di DSK—Ceglédi Mezőgazda­­sági DSK 2-0 (1-0). A Kiskun­­lacházi Szakmunkásképző— Nk. Toldi DSK mérkőzést ta­vaszra halasztották. KARATÉSAINK Érden 7 csapat vett részt a kieséses- rendszerű országos kiokusin-csapatbajnokságon. A Nk. Arany Tsz SE Kiokusin­­kaj Karate Klub gárdája a szolnokiakban az országos ve­zető klubját kapta ellenfeléül. Lakatos Attila, Székely Gábor (jtOSSÚ AZigörú. volt a zsűri), Szűcs Zsolt és Agócs Tibor is egyenlően mérkőzött ellenfelé­vel. Mivel itt a döntetlen nem számít, az ötödik pár küzdelme döntött végül. Tóth Csaba el­lenfelét hozták ki győztesnek, jogtalanul. Ezt az is mutatja, hogy így az 1-0-s győzelmet arató, s végül 3. helyen vég­zett ellenfél sportolói sem örültek e győzelemnek, mert nem volt megérdemelt. A kö­rösiek végül az ötödik helyen végeztek. TORNÄSZFIÜK Az Arany János Gimnázium tornatermében rendezték a megyei középiskolás fiú B ka­tegóriás tornász csapatbajnok­ság első fordulóját, öt intéz­mény fiataljaival. A körösiek közül a gimnazistáknál a múlt évihez viszonyítva csak két fő cserélődött, a többieknél több és ez biztos győzelmet eredmé­nyezett. (11.8 pontosakat a 2. helyezett előtt). Az élelmiszer­­ipariak a hat szer közül nyúj­tón nem szerepeltek, különben előbb végezhettek volna. A vá­­gisoknak volt a legkevesebb fel­készülési lehetőségük, gyűrűn alig tudtak gyakorolni, ennek ellenére helytálltak. Az ered­ményekből: 1. Nk. Gimnázium (Sánta Péter, Medve Kornél, Farkas Gyula, Juhász Béla, Papp Sándor, Szendi Attila; testnevelő Suba Lajos) 256,9; 4. Nk. Szakmunkásképző (Bu­­zsák, Medgyesi, Benyik, Gere, Bíró, Apró) 2.25; 5. Nk. Toldi (Bújdosó, Deák. Nagy, Kur­­gyis, Gál, Sándor) 208,7 pont­tá L S. Z. iá SiTmrm Január 15-én a Kecskeméti Katona József Színházban, es­te 7 órakor: Leányvásár. Gő­zön Gyula-bérlet. NAGYKÖRÖSI HÍRLAP Nagykörös, Hősök tere 5., TI. emelet 30. 0 A szerkesztőség vezetője: Ballai Ottó. # Mun­katárs : Miklay Jenő. # Pos­tacím: Nagykőrös, Pf. 23. 2750. Telefax és telefon: (20) 51-398. Telex: 22-5708. • Hirdetésfelvé­tel: kedd 10-töI 12-ig, csütörtö­kön .13-tól 15-ig a szerkesztőség­ben. @ Híreket, információkat munkanapokon 8-tól 10-ig vá­runk. 0* Szerkesztői ügyelet: szerda 10-től 12 óráig. # (ISSN: 0133—2708)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents