Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-14 / 11. szám
veresége? Csinos fiatalasszony Esztike. Cegléden egy kisvendéglőben szakácsként dolgozik. A mai pénzszűke világban gondolt egyet. A bolti tésztaárakat fejcsóválva sokallotta, ezért ejha‘árazta, hogy segít a szeli én vek en. S zabad ide j é t> e n maga készít tésztát. Az elhatározást tett követte. A ceglédi tanyavilágban még manapság is viszonylag olcsón lehet to jáshoz jutni. Alkalmanként vett is 4-503 darabot. Hozzá lisztet a boltból. Nekiállt tésztát készíteni. A belevalót nem sajnálta. Egy' kiló liszthez tíz szép barna tojást tört fel. Lett is oly szép sárga a tészta, hogy öröm volt nézni. Ilire ment. a dolognak. Egyre több vásárlója akadt. Köztük Sári néni, a szomszéd utcából. Né*ry kilót rendelt. Elkészült, de Sári néni nem je’entkezett. E.gyszer-kétszer találkoztak az utcán, de más ricm történt. Egyszer aztán Esztike megelégelte a dolgot és megszólította Sári nénit. — Sári néni. kedves, miért nem jön a tésztáért? Az idős hölgy félvállról vetette oda: — Eszem ágában sincs. Aki festékkel sárgítja a tésztát, én attól nem veszek! E vélekedésen bizony elbúsult Esztike, öt sározzák, aki Nagykörösön, a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskolában tartósító szakon végzett? Nem szólt semmit, csak nyelt egy nagyot. Mást is tett. Abbahagyta a tésztacsinálást. — Egye meg a sárga irigység Sári nénit! Aki a jövőben ismét sápadt tésztát vásárolhat. . . (r.) Az Eötvös téren MDF-iroda Az MDF ceglédi szervezete megnyitotta irodáját. Az Eötvös tér 5 szám alatt fogadják a hozzájuk forduló polgárokat kedden és pénteken 8.30-tól 10.30-ig, szerdán délután 4-től 6 óráig. Családsegítő központ Természetgyógyászok Gyógyszerek és gyógynövények címmel dr. Nagy Béláné gyógyszerész tart előadást január 15-én (kedden) 17 órától a termászetgyógvászkörben. A rendezvény helyszíne a Ceglédi Családsegítő Központ lesz. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXV. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM 1991. JANUÁR 14., HÉTFŐ Februártól már csali ötszázhatvanan Közgép: gondok és remények A napokban a Közgép ceglédi gyáregységében munkásgyűlést tartottak. Hajdú György szakszervezeti titkár rövid bevezetője után Vincze János igazgató tájékoztatta a cég dolgozóit. Egyebek mellett elmondotta, hogy az 1990. évi árbevétel várhatóan körülbelül négyszúzkilenevenkét millió forint lesz. Ezt alaposan befolyásolta a Case-Vibromax-szállítmányok átütemezése — mintegy tizennégymillió értékű késztermék itt maradt —, valamint a szolgáltatások erőteljes visszaesése. Voltaképpen a múlt eszíendőben érződött először ténylegesen, hogy az utóbbiak milyen belső gondot jelentettek. Még az első félévi teljesítés bizonyos reményekre adott okot. Ehhez képest is a másik hat hónapban harmincnegyven százalékos zuhand’ következett be. Ez a szerkezet összetételében szintén jelentős változást hozott. A második félévben a forgácsolóműhely olyan munkaellátási nehézségekkel küszködött, hogy azt komoly létszámcsökkentéssel lehetett megoldani. Azt, hogy ez a terület ennyire ellehetetlenült, nagymértékben motiválta a gazdasági helyzet és a honi piac fizetésképtelensége. Megpróbálták átvészelni a szolgáltatás iránti érdektelenséget. Az itt tevékenykedő lakatosok többségét és forgácsolómunkások egy részét átcsoportosították. Ezt lehetővé tette az, hogy az első negyedévtől saját forgalmazásban igen szép mennyiségű tőkésexport-feladatot vállaltak el. Ugyanakkor hárman járták az országot, és igyekeztek minél több megrendelést hozni a gyáregységnek. A múlt ■ évben sajnos százötvenhat műi kalácstól kellett megválni — közülük jo néhányan korengedménnyel nyugdíjba vonultak —, a létszám' hatszázhetvenre apadt. Bármennyire- is kellemetlen, ez a tudatos leépítés volt a talpon maradás egyik meghatározó feltétele. Annál is inkább, mert igencsak hat az eredmény alakulására. A magyar piac gondjai ékesen bizonyítják, hogy a zökkenőmentes működéshez egy év alatt több mint százmillió forinttal kellett növelni a hitelállományt. Az 1990-es eredmény nullszaldó körül prognosztizálható. A cég teljesítette azt, amit vállalt. A jelen körülmények között ez úgy értékelhető, hogy nem dolgoztak rosszul. Február elsejétől mintegy ötszázhatvanan — négyszázharminckét fizikai és százhuszonnyolc szellemi dolgozó — lesz a gyáregységben. Ennek ellenére körülbelül ötszázmillió forint árbevételt kell produkálnia a gárdának. Ez az eddigi igénv és rendelés szerint háromszáz-háromszázötven millió tőkés exportból és százötven-kétszáz millió szolgáltatói tevékenységből jöhet öszsze. Az utóbbit a jelenlegi technikai felszereléssel és létszámmal muszáj megtermelni. A mostani szakmai összetér tel nem tesz-alkalmassá mindenkit arra, hogy megfeleljen a magasabb követelményeknek. Ezért fontos az átképzés, amit a korábbi években elhanyagoltak. Végül is — több próbálkozás után — az esztendő végén sikerült végre hegesztő- és lakatostanfolya-Cckan segítenek Cegléden épül az első otthonház Lapunk 1990. október 10-i számában jelent meg írásunk. Az első lépéseket megtették címmel Magyarország első otthonházáról, amelyet Cegléden aiakiíanak ki a mozgássérült emberek egy olyan csoportja számára, akik nem szorulnak ugyan rendszeres gondozásra. állandó felügyeletre. önálló életvitelre csak részben képesek, mert ön' maguk ellátásában tiibbékevésbé mások segítségére szorulnak. A Mozgáskorlátozottak Pest /Jegyei Egyesülete már régóta veretett volna a rászorulókon egíteni egy ilyen intézménynél. Egy pályázat útján a Jépjóléti Minisztériumtól ere a célra kaptak hatmillió fointot, amelynek egy részéből ásároltak korábban Cegléden gy többszobás, nagy leiken evő házat. Az átalakítás munálatai még december közepén megkezdődtek. A munkálato:at Lantos István nagykőrösi pítési vállalkozó végzi, aki a iát ajánlkozó közül a legkedezőbb árajánlattal kapta ezt . lehetőséget. Az átalakítás terveit Tőrös :$abá városi megbízott íőépíész készítette el, és — a cegódi polgármesteri hivatal megbízásából egy, az egyesületei még augusztusban kötött megállapodás alapján -- az átlakítás kivitelezését is figyeernmel kíséri. Az első ütenmien négy olyan lakrészt alakiénak ki, amelynél maximálian figyelembe veszik azokat íz építészeti követelményeket, íogy azok minden tekintetben megfeleljenek a majdan ott lakó korlátozott mozgásképességekkel bíró embereknek. Egyelőre ezen négy lakrész kialakítására van pénz. A Cegléden megvásárolt ingatlanhoz nagy telek is tartozik, amely lehetővé teszi, hogy az elkövetkező esztendőkben — ha ahhoz az anyagi feltételek is adottak lesznek — további hat-nyolc lakrész épüljön fel. Ehhez széles körű társadalmi összefogásra van szükség, hiszen a mai bizonytalan gazdasági viszonyok között rendkívül nagy gond a- szükséges anyagiak előteremtése. Részben a ceglédi létesítmény felépítésének támogatására jött létre a Moha, a Mozgáskorlátozottak Otthonháza Alapítvány, amelyről október 10-i cikkünkben is részletesen írtunk. Mint azt Ferencváriné Podrászky Csillától, a kuratórium titkárától megtudtuk, a ceglédi központú alapítvány célja olyan otthonházak országos hálózatának kiépítése, működésük elősegítése, amelyekben az önellátásra nem teljesen képes korlátozott mozgásképességű emberek lakást, szükség szerint segítséget, gondozást kapnak. Ezenfelül értelmes, hasznos tevékenységet folytathatnak, például munkát vállalva megteremthetik megélhetésük anyagi fedezetét. Ezek mellett lehetőség nyílna a társas kapcsolatok kialakítására is. Az alapítvány nyitott, ahhoz bármely hazai és külföldi magán- és jogi személy — vállalat, intézmény stb. — csatlakozhat pénzbeni adományaival és természetbeni felajánlásaival. Az adományozót a befizetett vagy felajánlott adomány értékéig adókedvezmény illeti meg, amelyről az alapítvány kuratóriuma igazoló okiratot ad ki. Megtudtuk továbbá, hogy októberben az alapítványnak még nem volt önálló számlaszáma. Ma már önálló jogi személy, számláját az Országos Kereskedelmi és Hitel Bank ceglédi fiókja kezeli. Számlaszámúkra már eddig is érkeztek befizetések. A Budapest Bank Rt. kétszázezer forinttal csatlakozott alapítóként az alapítványhoz. A napokban érkezett meg a Mezőbank Rt. tízezer forintos hozzájárulása az alapítvány célkitűzéseihez. A titkár asszony az egyéb felajánlók közül megemlítette még a váci Dunai Cement- és Mészmű Kft.-t. amely rendkívül kedvezményesen kétszáz mázsa cementet szállított a ceglédi építkezéshez. Ugyancsak árkedvezményt adott tízezer téglára az Alföldi Téglaipari Vállalat abojiyi téglagyárának igazgatója is. Ezeken túl több magánszemély és gazdálkodó szervezet támogatta még anyagiakkal, illetve természetbeni felajánlásokkal az alapítványt. Az újabb lakrészek és közösségi helyiségek kialakításához további 15—18 millió forintra lenne szükség, illetve olyan anyagokra, amelyeket az átalakítás során és az építkezésnél fel tudnak használni. Utóbbiak értékével a felajánlók adóalapjukat ugyancsak csökkenthetik. A MOHA-alapítvány pontos címe: Cegléd, Pf. 20. — sikla — mókát indítani. Az infláció és a nehéz gazdasági helyzet ellenére mindenképpen jó lenne elérni, hogy a bérszínvonal valamennyi szinten emelkedjen, és stabilizálódhasson a létszám. Lényeges a kooperációs és alvállalkozói tevékenységet úgy- összekapcsolni, hogy jelentős hatása .legyen. Reális esély látszik arra, hogy a kollektíva egy állandósult létszámmal eredményes évet zárjon majd. Ehhez viszont elengedhetetlen a vezetők és munkások együttműködése. Hiszen közös az érdek. Az eseményen részt vett Pencz Ferenc, a Közgép vezérigazgatója is. Ö egyebek mellett szólt arról, a decemberi átszervezéssel a ceglédi gyáregység saját kezébe vette a sorsát, nagyobb lesz az önállósága és persze a felelőssége. A vezérigazgató véleménye szerint — az infláció miatt is — az ötszázmilliós árbevétel nem biztos, hogy fedezi a költségeket. A lehetőségek igencsak korlátozottak. A tőkés export növelése adhat esélyt, amit nem szabad elszalasztani. Az eddigi partnerek fizetőképessége megbízhatóbb, mint bármely hazai vevőé. Szükséges megoldást találni az infláció bizonyos mértékű ellensúlyozására a béreknél is. Jó lenne elérni, hogv a gvár termelői létszáma emelkedjék azokban a szakmákban, ahol elegendő feladat: fizetőképes kereslet mutatkozik A bevételek megtermelése a gyáregység számára azzal lesz nehezebb, hogy a gazdálkodáshoz magának kell garantálnia a feltételeket. Saját bevételből fedezni a kiadásokat Utóbbi gyorsabban jelentkezik az előbbinél. Ennek áthidalására hitel szükségeltetik. Másfajta gondolkodást feltételez a gyártás, vállakózás és a pénzügyi feladat. A tőkés export jobb színvonalat kíván. Cegléden is megjelennek majd azok a nyugatnémet intézetek, amelyek például a hegesztés minősítését végzik. Ezeknek a követelményeknek kell megfelelni, s ez reményt adhat arra, hogy a gyáregység jobb évet zárjon, mint tavaly. F. F. Én türelmes vagyok • • • Fogadónapon, a polgármesteri hivatalban — az ügyes-bajos dolgát intéző gazdára várva (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Nyílt levél a polgármesterhez Felelősség a városéi í Tisztelt Polgármester Úr! Nyílt levélben kell hogy önhöz forduljunk, mein több mint egy hónapja elküldött levelünket — melyben kérjük,hogy szíveskedjék fogadni a szabaddemokraták küldöttségét — sajnos a mai napig nem méltatta válaszra. Igaz, pár nappal ezelőtt szóban ígéretet tett, hogy január 7-én fogad bennünket, de sajnos ez a találkozó sem jöhetett létre, mert többszörös áttételen keresztül üzent, hogy mégsem ér rá ebben az időpontban. Hogy mégis mikor lesz ideje ránk, erről nem szólt a fáma. Miért is lett volna fontos számunkra ez a találkozás? Az önkormányzati választások ■ idején meghívtuk önt mint az MDF polgármesterjelöltjét egy bemutatkozó nagygyűlésre. Emlékszik még, polgármester úr? Akkor több mint kétszáz ember előtt kérdeztem meg öntől, mi az elképzelése megválasztása esetén az önkormányzat és a pártok együttműködéséről? A válasz lényege, hogy ön megválasztása esetén szoros kap-Van, aki fel, van, aki le ■sí? «3® Ha már az embernek kevés a pénze, s nem vásárolni, hanem nézelődni tóved be az áruházba, így is meglepetés éri. A napokban átköltöztették az edényeket a földszintre, a butikokat az emeletre. És a dolognak nincs vége ... (Erdősi Ágnes felvétele) csoiatot fog tartani a parlamenti pártokkal, mivel ez Cegléd népének is érdeke. Ezúton tájékoztatjuk a polgármester . urat, hogy az SZDSZ is parlamenti párt. Ilyetén minőségünket és az ön akkori ígéretét komolyan vettük és kidolgoztunk egy szakértőkkel egyeztetett programot az önkormányzat munkájának megítélésére. Ezen a programon belül markánsan foglalkoztunk az esetlegesen kialakuló válsághelyzetekkel. Ilyen válsághelyzetnek ítéljük a bölcsődék bezárását. Ebben a kérdésben az érintettek megkérdezése nélkül, a szülők, a gyermekek, a bölcsődei és az óvodai dolgozók érdekeit sárba tipró módon döntött a képviselő-testület. Érdekegyeztetés nem történt, válságkezelő stábot nem hoztak létre. Az ad hoc bizottság tagjainak sorából éppen a legilletékesebbek hiányoztak. Tiltakozunk az ilyen döntések ellen és követeljük, hogy a jövőben az érintettek megkérdezése, megfelelő tájékoztatása nélkül döntés ne születhessék. Követeljük továbbá, hagy a döntési folyamatok a legszélesebb nyilvánosság előtt történjenek és ne a nyilvánosság kizárásával, mint ez esetben. Felhívjuk polgármester úr figyelmét, hogy az SZDSZ felelősséget érez a város sorsáért, jövőjéért, és ha úgy látjuk, hogy ez nem jó irányban halad, akkor kötelességünknek érezzük továbbá, hogy érdeksértő döntések esetén élére álljunk az érdekvédelmi fórumoknak, egyesüléseknek. Marosi Mihály ügyvivő SZDSZ Ceglédi Csoportja ★ Az alábbi nyílt levelet azzal a megjegyzéssel tesszük közzé; hogy ha igényt tart rá, a másik fél — hasonló hosszúságú — válaszát is természetesen készek vagyunk megjelentetni. CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér l. • A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. 9 Munkatárs: Rozgonyl István és Tóth Ferenc. • Postacím: Cegléd, Pf. IS. 2701. Telefax és telefon: (20) 11-400. 0 Telex: 22-6353. 0 Hirdetésfelvétel : Hírlapkiadó Vállalat Közönségszolgálata, Cegléd, Teleki u. 39.: kedd, csütörtök, péntek 9-tüi 12-ig, szerdán: 10— 17 óráig. Telefon: (20) 10-763. (ISSN: 0133—2600)
