Pest Megyei Hírlap, 1990. december (34. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-11 / 290. szám

PEST MEGYEI XXXIV. ÉVFOLYAM, 290. SZÁM Ára: 5,80 fórint 1990. DECEMBER 11., KEDD Fejlesztésre várnak Pest megye kányái Fejlesztés Gödön és Albertiján Kevesebb a pénz, kisebb a kérésiét Elektromos tranzitország lesz hazánk? Döntés 20-o után Világkiállítás csak a főváros egyetértésével Meglehetősen nehéz — a bűvészmutatvánnyal veteke­dő — kísérlet olyan iparágat találni, amelynek biztos jö­vője van. A többség a kiutat keresi, a jövőépítés alternatí­váit körvonalazza. Ilyen helyzetben van a bányászat is, amelynek önmagában nem menne rosszul, ellenben olyan válságágazatokkal van kapcsolatban — kohászat, öntészet, üvegipar —, ame­lyekre nehezebb napok jár­nak, azaz: fizetésképtelenné váltak. Például az Országos Érc- és Ásványbányák kint­lévősége is — éves szinten — 400 millió forint, s ez rendkí­vüli módon akadályozza a zökkenőmentes gazdálko­dást. A folyamatos termelés fenntartásáért hitelekre kényszerülnek, termékeikre ugyanis van igény. E körülményeket a válla­lat megyei üzemei is tapasz­talják. Zebegényben például határozottan úgy ítélik meg a vezetők, hogy beszűkültek a piaci lehetőségek: mint­hogy kevesebb a pénz. ki­sebb a kereslet. A bécsi fehér és a hegyi kréta mészkőőrle­ményből — amelyeket az építőipar használ fel. a festé­kek, gyurmák meg a gitt alapanyagához — a tavalyi mennyiségnél ezer tonnával kevesebbet adtak el. Nyil­vánvaló az összefüggés: a visszaeső iparágak lehúzzák a kapcsolódó területeket. Mindez nem vonatkozik a melléktermékként képződő takarmánymészkőlisztre. Az elmúlt években országosan azon üzemek korszerűsítésé­re került sor, amelyeket a jobban eladható termékek gyártóinak ítéltek: Zebegény elmaradt a sorban, s ennek most érezni a visszaütő kö­vetkezményeit. A más cégek­től hozott anyagok őrlésére is azért kerül sor, hogy ki­használják meglévő kapaci­tásukat. A sóskúti bányaüzemben valamivel jobbak a kilátá­sok. itt némileg stabilabb­nak. biztonságosabbnak tű­nik az elkövetkező időszak. Mindezt elsősorban 1985-ben, a Bramackal való együtt­működés alapozta meg — BSWmmKÁI KRÓNIKA Megkezdődtek a szakértői tárgyalások az Antall József kormányfő moszkvai látogatása alkalmával aláírásra ke­rülő új, átfogó magyar—szovjet szerződés megszövegezé­sére. © Ma kétnapos látogatásra Budapestre érkezik Krzysztof Skubiszewski. A lengyel külügyminisztert a ven­déglátó Jeszenszky Géza külügyminiszterrel folytatott megbeszélések mellett fogadja Göncz Árpád köztársa­sági elnök és Antall József kormányfő. © A nemzetiségi problémák megoldásának kulcsa térségünkben a nacio­nalizmus veszélyének megszüntetése — hangsúlyozta Ka­tona' Tamás külügyminisztériumi államtitkár, tegnap a Pentagonale információs munkacsoportjának kerékasztal- konferenciáján. © A Legfelsőbb Bíróság jövő évi legfőbb feladata, hogy betöltse az alkotmányban rögzített szerepét — jelentette ki dr. Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a testület tegnapi ülésén. © Nem született döntés az Al­kotmánybíróság hétfői zárt ülésén abban a kérdésben alkotmánysértő-e a Pénzügyminisztériumnak az a terve, hogy jövőre jelentősen megemelnék a lakásépítkezésekre korábban folyósított kedvezményes hitelek kamatlábát. © Az ország olajszámlája közel kétszázmillió dollárt tett ki november hónapban. kifejezetten e kapcsolatnak köszönhetően hózták létre a homoknemesítő üzemet, s a Bramac azóta is mennyiségi vevő. A fejlesztés egyébként az üzem egész munkájában érezteti hatását ; a korsze­rűbb berendezésekkel a mi­nőség is javult. A pilisvörösvári bánya­üzem sorsa arra példa, mi­ként keresi az iparág a meg­újulást. A november elsejé­vel megalakuló Magyar Ter- ranova Kft.-be az Országos Érc- és' Ásványbányák : ap­portként vitte be a pilisvö­rösvári üzemet, illetve a bá­nyászati jogot. Célja: hogy az osztrák—magyar vállalko­zás a külföldi tőke bevoná­sával megalapozza a jövőt. Az óvatos prognózis szerint. ha e lépés, a tulajdon priva­tizálása nem történik meg, úgy jelentős megtorpanással kellett volna számolni. A vörösvári termékek jelentős részét — 60 százalékát — az építőipar használja fel, s c téren nagy a konkurencia: már üzemel egy nemesva- kolat-gyártó üzem, s a kö­zeljövőben belép egy újabb. Ezekkel pedig nem könnyű felvenni a yersenyt. Fejlesz­tésre s reklámra szükség van tehát; az új felállástól e téren is sokat remélnek. Va. É. Mióta napvilágra került, hogy Magyarország milyen komoly energiaellátási prob­lémákkal küszködik, az ezzel kapcsolatos információkra a közvélemény is nagyobb ér­deklődéssel reagál. A múlt héten felröppent a hír, el­képzelhető, hogy a közeljö­vőben a Szovjetunió Ma­gyarországon keresztül Olaszországnak szállít villa­mos energiát. Az Országos Villamostáv­vezeték Vállalat távvezeték- szerelési és üzemi főosztá­lyán érdeklődtünk: ha a szállítás terve megvalósul, milyen átépítéseket kell vég­rehajtani hazánk vUlamos- távvezeték-rendszerében, $ a változások hogyan érinthetik az OVIT gödi és albertirsai elosztó telepét? A főosztályon megtudtuk, hogy a hír igaz, Valóban született egy szándéknyilat­kozat, miszerint az olaszok a Szovjetunióban folytatott építési munkálataikért cse­rébe — barterüzlet kereté­ben — villamos energiát kap­nának keleti szomszédaink­tól. Az is biztos, hogy az út csak hazánkon keresztül ve­zethet. A műszaki szakem­berek fejében már villám­gyorsan megfogalmazódtak azok az elgondolások, hogy milyen bővítések, pluszbe­ruházások kellenének a terv realizálásához. A műszaki problémákon kívül gazdasá­gi számításokat is kell vé­gezni, s tisztázni kell azt is, ki finanszírozza majd a be­ruházást. Az elsődleges természete­sen az, hogy végleges döntés szülessen: a terv megvalósít­ható. Ebben öt országnak — Szovjetunió, Olaszország, Magyarország, Jugoszlávia, Csehszlovákia — kell kimon­dania a végső szót. Ha sike­rülne közös nevezőre jut­nunk, úgy a Szovjetunióból érkező villamos áramot a ju­goszláv, határig szállítanák hazánkon keresztül. Ebben az esetben minden bizonnyal az OVIT gödi és albertirsai telepeit is bővítenék. A szakemberek véleménye szerint a megállapodás létre­jötte előnyös lenne Magyar- ország számára", mert a mi villamosenergia-ellátásunk is zavartalanabb lehetne, s a nyugati rendszerekhez való csatlakozásunk is. A főosztályon azt is meg­tudtuk, ha.létrejönne az üz­let, a távvezeték-szerelési munkálatok öt-hat évet is igénybe vehetnek. H. É. TANÍTÁS UTÁN TÜNTETÉ Már a tüzelőre sem telik... Hétfőn délután a megyénk tíz körzetéből megválasztott előkészítő bizottság ülést tar­tott, hogy a pénteki megyei önkormányzati alakuló gyű­lésre megvitassa a szóba jöhető elnökjelöltek számát és személyét. Dr. Inczédy Já­nos váci küldött, dr. Fodor István országgyűlési képvise­lő, dr. Gergely István tárnoki küldött és dr. Schmidt Géza, a Pest Megyei Tanács köz- gazdasági osztályvezetője került szóba. Mivel a jelen­lévők úgy döntöttek, hogy három jelöltet ajánlanak, a felsoroltak közül az első há­rom tisztségviselőt javasol­ják pénteken jelöltnek. A jelöltséghez azonban el kell majd nyerniük a 96 küldött egyharmadának szavazatát. Kormányátalakítás Györivdnyi is távozik? A miniszterelnök által ko­rábban bejelentett részleges kormányátalakítás minden bizonnyal érinti a Munka­ügyi Minisztérium vezetését. Az MTI-nek a kormányhoz közel álló forrásból szárma­zó információja szerint ugyanis Györiványi Sándor (FKgP) miniszter hosszabb ideje olyan betegségben szenved, amely akadályozza munkája ellátásában, jelen­leg is kórházban kezelik. A lehetséges utódok kö­zött a legesélyesebbként a tárca jelenlegi politikai ál­lamtitkárát. Szabó Tamást említik. Az államtitkár az MDF tagja, így előlépése megváltoztatná az eddigi koalíciós arányokat. A Kis­gazdapárt egyes vezetői ugyanakkor az utóbbi időben úgy nyilatkoztak, hogy ké­szek lennének a munkaügyi tárcát egy más miniszteri posztra cserélni. hanem eszköznek tekintik. Sokan olvasták a fejükre, hogy elsősorban béremelést követelnek, holott főként az oktatási intézmények műkö­déséhez, fenntartásához szükséges anyagi támogatást kérik a kormánytól. Az idei, mintegy harmincöt százalé­kos infláció ellensúlyozására egyetlen fillért sem kaptak, jövőre sem jobbak a kilátá­sok. A Pedagógusok Szakszer­vezetéhez — a főtitkár sze­rint — szinte naponta érkez­nek elkeseredett, segélykérő levelek az ország minden tá­járól. Ezekben egy-egy in­tézmény pedagógusai és a település polgármesterei két­ségbeesetten közlik: az isko­lában, óvodában mindössze két hétre elegendő a tüzelő, vagy nincs pénz, nem tudják kifizetni a számlákat, illetve a béreket. Az oktatási intézmények­ben az a legnagyobb gond, hogy a bérek és az egyéb ki­adások nem különülnek el egymástól. A pedagógusok szerint ezeket mihamarabb úgy kell szétválasztani, hogy melyik-melyik azt a célt szolgálja, amire rendelték. A demonstráció résztvevői — közülük körülbelül ezren Pest megyeiek — azt szeret­nék, hogy a kormány figye­lembe véve az infláció mér­tékét, olyan pénzügyi keretet biztosítana, amelyből az óvo­dák. iskolák folyamatos mű­ködése megoldható. M. I. (Riportunk a 3. oldalon) À tanárok, tanítók de­monstrációját megelőzően tegnap délelőtt sajtótájékoz­tatót tartottak a Pedagógu­sok Szakszervezete Gorkij fasori székházában. Szőllösi Istvánné főtitkár a jelen lévő újságíróknak elmondta, ezt a megmozdulást nem célnak, Ülést tartott hétfőn a kor­mány. A testület foglalko­zott a fővárosi és kerületi önkormányzatokról szóló törvényjavaslattal, a világki­állítás megrendezésével, va­lamint javaslatot készített az Országgyűlés rendkívüli ülésszakán megvitatandó na­pirendre. László Balázs kormányszó­vivő elmondotta: a kormány megvitatta a Budapest— Bécs világkiállítás megren­dezésével összefüggő kérdé­seket, különös tekintettel ar­ra, hogy a Kiállítások Nem­zetközi Irodája (BIE) decem­ber 12-én tartandó párizsi ülésének napirendjére tűzte az 1995-re tervezett világkiál­lítás ideiglenes bejegyzését. A kormány úgy döntött: a Budapesti Fővárosi Önkor­mányzat egyetértése nélkül nem támogatja a világkiállí­tás megrendezését. A fővá­ros főpolgármestere a köz­gyűlés december 20-i ülése elé terjeszti döntésre a meg­rendezés ügyét. A kormány közvetlen kapcsolatban áll az osztrák féllel annak érdeké­ben, hogyá fővárosi közgyű­lés, december 20-i ülését meg­várva hozhasson döntést.

Next

/
Thumbnails
Contents