Pest Megyei Hírlap, 1990. december (34. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-10 / 289. szám

#*f vr Mt:i.} a, 1390. DECEMBER 19., HÉTFŐ ^ Belwedsr-palota új lakója Győzött Lech Walesa Az első, nem hivatalos jelzé­sek szerint Lech Walesa, a Szolidaritás Nobel-békedíjas vezetője nyerte meg a vasár­napi lengyel elnökválasztást. Az ország történelmében ő az első államfő, akit közvet­len és szabad választáson jut­tatott a nemzet a Belweder- palotába. A hír alapja az a felmérés, amelyet az első fordulóban is alkalmazott módszerrel vé­geztek, és amely mindössze egy százaléklcal tért el a hiva­talos végeredménytől. A sza­vazókat 303 reprezentatív sza­vazóhelyiség előtt kérdezték meg. hogy kire adták a vok- sukat. Az eredmény: 77 száza­lék Lech Walesára, 23 százalék Stanislaw Tyminskire szava­zott. Bár ez nem hivatalos ered­mény, várhatólag az sem fog lényegesen más képet mutatni — vagyis amire számítani le­hetett, az történt: a Szolida­ritás vezetője legyőzte a ka­nadai gyárost. Szovjet konzervatívok követelése Katonai hatalomátvételt A parlament feloszlatását és a hadsereg hatalomátvételét követelte pénteken a szovjet törvényhozás tagjainak befo­lyásos konzervatív csoportja, amely közvetve Gorbacsov el­nök eltávolításával is fenye­getőzött. A magát centrista tömbnek nevező csoport Mihail Gorba- csovot azzal vádolta, hogy ha­tározatlan, és késlekedik a po­litikái döntések meghozatalá­val —■ jelentette az Interfax független szovjet hírszolgálat. A csoport egyik vezetője kije­lentette, hogy nem érti: Gor­bacsov miért nem számol az­zal, hogy őt is el lehet távolí­tani a hatalomból. A jelek sze­rint nem tudja, mi is az a lá­zadás — tette hozzá. A csoport felhívása szerint az elnök „megalázta az orszá­got a külföldi segélyek elfoga­dásával”. A frakció Ivan Lap- tyevnek, a 6zovjet parlament szövetségi tanácsa elnökének adta át követeléseinek listáját. Az Interfax szerint a követelé­sek között van a „Nemzeti Megmentési Bizottság” létre­hozása, a törvényhozás harma­dik kamarájának kialakítása a különböző politikai mozgal­mak részvételével. Az egyik követelés a legfelsőbb tanács és a helyi hatalmi szervek fel­oszlatására vonatkozik, és szükségesnek nevezi, hogy minden hatalmat a hadsereg kezébe adjanak. Hatszor kisebből Az egyesítés ára Németország egyesítésénél mintegy hatszor kisebb ösz- szegből, akár 90 milliárd dol­lárból megoldható lenne a koreai egyesítés — ezt állítja a szöuli koreai tanulmányok intézetének egyik szakértője. Park Hun Ki a német egye­sítésről közölt adatok alapján kalkulálta ki, mennyibe ke­rülne a Koreai-félsziget egye­sítése. Az NSZK és Dél-Korea, illetve Észak-Korea és az NDK különbségeinek számszerűsíté­se után vonta le a következte­téseit. Az egyesítés költségei­nek alsó határaként említett 90 milliárd dollár abból adó­dik, hogy Dél-Korea gazdasá­gi teljesítménye az NSZK-énál hatszor kisebb. — Ám az is­meretlen tényezők, többek kö­zött az észak-koreai gazdasági adatok miatt ennek többszö­rösére is felugorhatnak a költ­ségek — figyelmeztetett a szakértő. CSAK ÁRON ALUL Az ezerfontos kikiáltási ár helyett mindössze 470 fontot kasszírozott be a Phillips West Two brit árverési cég szomba­ton a Nagy-Brltannlában el­adott, valószínűleg első két­ütemű Trabantért. A londoni árverés célja ré­szint az volt, hogy felrázzák az ódon Bugattikba és Ferra- rikba beleunt gyűjtök figyel­mét (mint az árverést beharan­gozó The Independent című lap írta: a szigeteken rendkí­vül ritka a Trabant), részint pedig az, hogy megsegítsék a Brit Királyi Légierő jótékony- sági alapját. A vételár ugyanis a légierőt illette. Az lS77-ben gyártott vörös színű Trabantot nyolcadik tu­lajdonosa, egy kelet-berlini pincérnő adta el néhány hete alig 200 fontért és egy nyolc­éves Ford Capriért cserébe a brit légierő egy tisztjének, aki azután jótékony célra ajánlotta fel az eddig 146 ezer kilométert futott „keletnémet szimbólu­mot”. Csak a kivonulásról tárgyalnak Irak továbbra is taktikázik — Szó sincs titkos egyezke­désről Irakkal: a tervezett amerikai—iraki külügyminisz­teri tárgyalásokon csak a Ku- vaitból való iraki kivonulásról lehet tárgyalni, és ha a kivo­nulás nem következik be, az Egyesült Államok földön, ví­zen és levegőben átfogó villám- háborút indít — jelentette ki a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója. Brent Scowcroft tábornok szombat esti tv-nyi- latkozatában rendkívül ke­mény hangot ütött meg, han­goztatva: a túszok szabadon bocsátásával Irak csak takti­kázik. A kuvaiti amerikai nagykö­vetség személyzetét azért von­ják ki, hogy ne veszélyeztes­sék őket háború esetén — kö­zölte. Nézete szerint nem csök­kent a háború veszélye, mert az iraki vezetés komolytalan. — Ezt mutatja, hogy négy, korábbi időpontra szóló ameri­kai indítvánnyal szemben ja­nuár 12-ét javasolták James Baker amerikai külügyminisz­ter bagdadi tárgyalásaira, ami csak három nappal előzi meg az Iraknak adott ENSZ-ulti- mátum lejártát — jelezte. — Az időpont arra mutat, hogy Irak el szeretné húzni a tár­gyalásokat. Ám az Egyesült Államok ebbe nem hajlandó belemenni, mint ahogy más kérdésekről — így a palesztin ügyről — sem akar beszélni a tárgyalásokon. Litván pártkongresszus — névváltoztatás Brazauskas az LKP első titkára Megváltozott a Független Litván Kommunista Párt (LKP) elnevezése és politikai programja. Minderről a párt­nak a hét végén megtartott kétnapos vilniusi rendkívüli kongresszusa döntött. A párt neve ezentúl Litván Demokratikus Munkapárt (LDMP), amelynek elnökévé Algirdas Brazauskas minisz­terelnök-helyettest, a most át­alakult LKP első titkárát vá­lasztották hatalmas szavazat- többséggel. (Az 524 küldöttből mindössze hatan nem támo­gatták megválasztását.) A kongresszus megerősítet­te, hogy a párt támogatja a Litván Köztársaság független­ségi törekvéseit. A párt új programja szerint az LDMP parlamenti, politikai szervezet, szociáldemokrata irányvonal­lal. Fő céljának azt tekinti, hogy Litvániában demokra­tikus polgári állam épüljön, amelyben megvalósulnak az olyan humánus értékek, mint az emberi szabadság, az er­kölcsösség, a szociális igazsá­gosság, a munka, a jólét és az állampolgári egyetértés. A kongresszuson nem kö­vetkezett be az egyesek által megjósolt pártszakadás, bár nem minden küldött támogat­ta a párt nevének megváltoz­tatását. Ellenzéküket hatalmi ambíciók motiválják? Fidesz-kongresszus a bírálatok jegyében Az ez év júniusában meg­kezdett kongresszus újabb for­dulójára gyűltek egybe szom­baton a fiatal demokraták küldöttei Szegeden, a József Attila Tudományegyetem kol­légiumában. A kétnapos ta­nácskozást megnyitva, Kövér László, a Fidesz parlamenti frakciójának tagja a kor­mányt főként azért marasz­talta el, mert — mint rámu- tátott — a kabinet késlekedett a gazdasági problémák feltá­rásával, a válságkezelési mó­dok kimunkálásával, s mind­végig egyfajta kommunikáció­zavar mutatkozott a gazdasági tárcák között. A kormány mű­ködésének hiányosságaira ve­zette vissza azt is, hogy a ka­binet most egy katasztrofális költségvetést készül beterjesz­teni a Parlamentnek. Az ellenzékről viszont a fia­tal demokraták képviselője megállapította, hogy általában rossz pszichológiai érzékkel lépett fel a kormánnyal szem­ben, s azt is megjegyezte: az ellenzéki pártok egyike sincs felkészülve arra, hogy kriti­kussá váló helyzetben átvegye az ország irányítását. Vasárnap a parlamenti frak­ció tevékenységéről beszámol­va megállapították: az irány­vonalat tekintve nincs straté­giai eltérés a parlamenti cso­port és a Fidesz vezető testü­letéi között. Ungár Klára véleménye sze­rint a Fideszen belüli ellen­zéket kizárólag hatalmi ambí­ciók motiválják, ám valódi programot, vagy akár ellen­programot nem tudnak felmu­tatni. Végül is a vasárnap délutá­ni választás eredménye arról tanúskodott, hogy egyetlen ve­zető posztot sem sikerült meg­szerezniük a „belső ellenzék” képviselőinek. A 13 fős vá­lasztmányba jelöltek közül a legtöbb szavazatot Fodor Gá­bor, Orbán Viktor, Tirts Ta­más és Németh Zsolt kapták, ők valamennyien a Fidesz parlamenti frakciójának is tagjai. Javaslatok az MDF megújítására Néven kell nevezni a párton belüli felelősöket A Magyar Demokrata Fó­rum szervezetei és regionális küldöttgyűlései továbbra is Antall Józsefet szeretnék a párt elnöki székében látni. így foglalt állást szombaton az MDF választmánya is, amely utolsó ülését tartotta, egy hét­tel a IV. országos gyűlést meg­előzően. Elnökségi tagként — a korábbi hírekkel ellentét­ben — vállalja a jelöltséget Ha már szocdem, rögtön kettő Munkáspárt, de nem marxista Petrasovits Anna elnökleté­vel — több mint egy hónapos szünet után — folytatta mun­káját szombaton a Magyaror­szági Szociáldemokrata Bárt xxxvfL JfQBgEesaSfaßar'KL oßt't budapesti, Dohány utcai szék- házában. iá- .‘A •-*. -, V« A november 3-án megnyi­tott. de 4-én félbeszakadt kongresszusra most szombaton 280 küldött érkezett, és ez a létszám elegendő Volt a sza­vazatképességhez. A kongresszuson megfogal­mazódott, hogy az MSZDP mindenekelőtt a munkaválla­lókat képviseli és egy európai típusú (nem marxista) mun­káspártnak vallja magát. Ma­gához közel állónak tartja az európaiságot, a baloldali nem­zetköziséget valló progresszív értelmiséget. Hangsúlyozot­tan szót emelnek a kisvállal­kozók érdekeiért, kiemelten kezelik a nyugdíjból, járadék­ból élők, a területileg vagy származásuk miatt hátrányos helyzetűeket, valamint a pá­lyakezdők problémáit. ★ Ï59| párt_beí56 ellenzéke, az aitetnatív szoedemek szom­batén a* ’''VaSásszé'kháitban gyűltek össze, hogy megtart­sák saját ellenkongresszusu­kat és centenáriumi ünnepsé­güket. A két napra tervezett összejövetelen mintegy száz­ötven küldött vett részt. Véleményük szerint a párt vezetősége nem azt a politikát képviseli, amit a tagság elfo­gadhatónak tart. Az alternatív szoedemek nem értenek eáyet a pártvezetés vezetői stílusá­val sem. A november 4-én félbemaradt kongresszus el­nökségének megválasztását pe­dig egyenesen törvénytelen­nek tartják. Az alternatív szoe­demek fél év múlva új kong­resszust akarnak összehívni. Lezsák Sándor jelenlegi ügy­vezető alelnök, és bizonyos feltételekkel Kiss Gy. Csaba alelnök is. A választmányi ülésen fel­olvasták és megvitatták azt a politikai nyilatkozat-terveze­tet, amely az országos gyűlé­sen fog elhangzani. A Csengey Dénes által objektívnek neve­zett nyilatkozattervezet ön­kritikus helyzetértékelést tar­talmaz, és javaslatokat tesz az MDF megújulására, az elmúlt időszak hibáiért, a párton be­lüli felelősök, név szerinti megnevezésére. A választmány döntő többségének akarata sze­rint az országos gyűlésnek a porblémálcat, bármilyen fáj­dalmas is, nem szabad a sző­nyeg alá söpörni. A választmány bízik abban, hogy az országos gyűlés olyan döntéseket hoz, amelyek ga­rantálják, hogy a párt min­den szintjén érvényesüljön a demokrácia., s minden- testület ellenőrizhető legyen. A már el­fogadott alapszabály-tervezet lehetővé teszi, hogy az MDF egysége érdekében a pártban meglévő ideológiai platformok szabadon működjenek. Sem­miképpen sem lehet arra szá­mítani, hogy az országos gyű­lésen a párt a platformok mentén szétszakad. Arra viszont igen, hogy a pragmatikus-liberális vonal je­lentősen megerősödik. A libe­rális szellem előretörése azon­ban nem hordozza magában a nagykoalíció lehetőségét. Az MDF viszont minden parla­menti párttal együtt kíván mű­ködni. <*■ > Külföldi események egy mondatban Izraeli parlamenti küldöttség érkezett tegnap Lettországba, a Kneszet elnöke, Dov Silianszki vezette delegációt Anatolijs Gorbunov, a Rigai Legfelsőbb Tanács elnöke hívta meg. A Robbanás történt vasárnap a szibériai Tomszk városának vegyipari üzemében, amikor egy etiléngyártó berendezést he­lyeztek üzembe. A Másfél millió márka értékű környezetvé­delmi felszerelést kap Budapest a német kormánytól, az erről szóló megállapodást Berlinben Demszky Gábor főpolgármester, illetve a német kormány és a Siemens konszern képviselője írta alá. A Nagygyűlést rendeztek tegnap Ulánbátorban a Mongol Demokratikus Szövetség és a Nemzeti Haladásért küz­dő mozgalom szervezésében az emberi jogok napja tiszteletére. A Az Európai Közösségek fejlődésének párosulnia kell a Ke­let- és Közép-Európa népeivel vállalt szolidaritással, s a föld­résznek meg kell haladnia a természetellenes határokat is, je­lentette ki II. János Pál pápa. A Pierre Joxe francia belügy­miniszter meghívására háromnapos hivatalos látogatásra teg­nap Párizsba érkezett Horváth Balázs belügyminiszter. A Eduard Sevardnadze, a Szovjetunió külügyminisztere vasárnap az Egyesült Államokba utazott. A Üj vezetőséget választott háromnapos országos kongresszusán az osztrák parlament el­lenzékében helyet foglaló Zöld Alternativ Párt. A Mintegy há­romezren vettek részt a Ruh és az Ukrán Köztársasági Párt által szervezett kijevi nagygyűlésen az emberi jogok világ­napja alkalmából. RENDEZETLEN RENDI ÜGYEK I. RÉSZ Világi szolgálat és meditáció Ki hitte volna: Magyaror­szágon ma már hatvanhároim egyházi rend van jogi személy­ként bejegyezve. Pedig csupán tavaly júliusban született az a minisztertanácsi rendelet, amely lehetőséget ad arra, hogy azok a közösségék, ame­lyek a feltételeknek eleget tesznek, mindenfajta korláto­zás nélkül gyakorolhatják rendi tevékenységüket. A nagy horderejű állami intézkedésre, a rendelet módosítására azért volt égetően szükség, mert ha­zánkban a rendek működését megtiltó 1950-es törvény egé­szen tavalyi visszavonásáig, négy évtizedig érvényben volt. Igaz. ebben a negy ven évben néhány oktató rend — például a piarista, a bencés, a feren­ces — kizárólag oktató-nevelő tevékenységet folytathatott. JÓVÁTÉTELI SZÁNDÉK azért mégis Bármennyire igazságos és demokratikus is ez az új rendelet, bármennyire is ki­fejezi az állam jóvátételi szándékát, a rendek működé­sének számos gyakorlati kér­désére nem ad, nem adhatott megoldást. így például tovább­ra is nyitott kérdés, hogy a szabadságukat visszakapó ren­di közösségek épület, helyiség, rendház híján hol folytassák tevékenységüket. Ezenkívül tisztázatlan az egykori rendi vagyon sorsa is, vagyis a rend­házak, az épületek, a berende­zésiek és a földbirtokok, sőt egyes rendi üzemek — mert ilyenek is voltak — tulajdon­joga is. KULTÚRTÖRTÉNETI TÉNY Takács Nándor székes- fehérvári koadjutor püspököt, a magyar püspöki kar rendi ügyekkel megbízott referensét a iiazai, rendek múltjáról, je­lenlegi gondjairól, terveiről, le­hetőségeiről kérdezem. — Miért van szükség egyházi rendekre? — Miként egy valódi család, egy szerzetesi közösség is nagy családot alkot. A rendekbe olyan emberek jelentkeznek, akik önmaguktól bizonyos élet­stílusra, keresztény életvitelre, azon belül pedig a rend köve­telményeinek megfelelő sajá­tos, főleg meditativ szellemi életre éreznek elhivatottságot. Az alkalmasság megítélése kétoldalú: mind a rend, mind a belépni szándékozó fölméri értékeit, szándékait, lehetősé­geit. Természetesen a világi szolgálat se hiányozhat a cél­jaink közül, de ezek humani­tárius, keresztényi jellegűek, mint például az oktatás, a ne­velés és a rászorulóik, a bete­gek segítése, gondozása, ápo­lása. — Mennyire volt számottevő nálunk a második világháború előtti rendi élet? — A férfirendek közül nem­egy több évszázados múltra te­kint vissza. Azt hiszem, a tár- sadalomformáiásban, a kultú­rában, az emberi nem nevelé­sében, az oktatásban betöltött lényeges szerepüket felesleges sorolnom, hiszen ezek ismert kultúrtörténeti tények. A fér­firendek zöme meditativ, ke­vésbé a világ felé forduló irányt követett, míg a női ren­dek inkább hajlottak a világi szolgálatra, főleg az oktatás­ban, a nevelésben és az egész­ségügyben jeleskedtek. A szemlélődő beállítottságú fér­fi rendek kis részben még lel­kipásztori munkát is vállaltak. Kimondottan lelkipásztori te­vékenységre irányuló volt pél­dául a ferences és a szalézi rend. Kifejezetten az ifjúság Oktatására, nevelésére vállal­kozott ugyancsak a szalézi és a piarista. Ez utóbbi nem ki­zárólag fiatalokat oktatott. A legismertebb Oktatói rend a bencés, a cisztercita, a piaris­ta, de 1950-től a ferencesek is elfogadtak két középiskolát. A női közösségek száma kü­lönösen az első világháború után nőtt ugrásszerűen. Ezek egy részét nyilván a hadi se­besültek ápolásának igénye hívta életre. Ekkor alakult pél­dául az Isteni Megváltó Leá­nyai, a Szent Vince Leányai (a vincések), a Szalvátor Nővé­rek, az Isteni Szeretet Leá­nyai rend. A női rendek az óvodás kortól a diplomaszerzé­sig részt vettek az oktató-ne­velő munkában és az egész­ségügyben. A két világháború között mintegy ötvenöt száza­lékúik kórházakban dolgozott. EGYÉNI CELLÁKBAN Létszámukat és jelentőségü­ket tekintve igen nagy volt és ma is nagy a szóródás az egyes rendek között. Míg például a karmelita rend 1950-es felosz­latásakor mindössze négyszáz tagot számlált, az Isteni Meg­váltókhoz és az Isteni Szeretet Leányaihoz több mint kétezren tartoztak ugyanabban az idő­szakban. Az életforma is ren­denként eltért, némelyek egyé­ni cellákban, mások három­négy személyes szobákban, míg megint mások nagy közös la- kótermekben helyezték el tag­jaikat. Kocsis Klára (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents