Pest Megyei Hírlap, 1990. december (34. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-08 / 288. szám
rrvr mu, y I 1990. DECEMBER 8., SZOMBAT HÉT VÉGI VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉS] Találgatások és cáfolatok Mi van a túszok szabadon bocsátását ígérő bagdadi döntés mögött? Gorbacsov erőfeszítései a síét hu', iá si folyamat visszafordítására Brüsszel tanulsága: a nyitott kereskedelem még várat magára ÁLTALÁNOS PILLANATKÉP Az előző heti biztonsági tanácsbeli döntés — amely jövő év január 15-ét határnapnak jelölte ki arra, hogy Irak teljesítse a testület határozatait, s ha nem vonul ki az általa augusztus 2-a óta megszállva tartott Kuvaitból, a térségben összevont 26 nemzetiségű haderő erőszakot alkalmazhat Bagdad ellen — a diplomáciát a leggyorsabb fordulatszámra késztette. Még 24 óra sem telt el az ultimátumnak is felfogható lépés után, amikor Washington azzal a javaslattal fordult a Szaddam Husszein vezetéshez, hogy mielőtt az órák a BT-döntéssel elkezdődött ketyegése január 15-én elkerülhetetlenül a fegyvereknek adná át a szót, adjanak még egy végső esélyt a diplomáciának. Ezért amerikai részről azt ajánlották, hogy Aziz iraki külügyminiszter utazzon Washingtonba, s a Fehér Ház pedig a washingtoni külügyek irányítóját, Bakert küldené Bagdadba. A bagdadi propaganda először az Egyesült Államok meghátrálásának igyekezett feltüntetni a diplomáciai ajánlatot. Megfogalmazták feltételeiket is: a tárgyalásokon az amerikaiaknak kötelezettséget ' kell vállalniuk, hogy a térségben felsorakozott 26 nemzetiségű erők nem támadják meg Irakot, és az öbölválság békés rendezéséhez elkerülhetetlen, hogy à baleszffho"k "önrendelkezési jogát érvényesítsék. ' Baker azonban" 'a 'szenátus külügyi bizottságában'lezajlott meghallgatásain világossá tette: missziója csak arra korlátozódik, hogy Szaddam Husz- szeinnel megértesse, hogy vagy teljesíti a Biztonsági Tanács határozatait, feltétel nélkül kivonul Kuvaitból s szabadon engedi a túszokat, vagy január 15-e után számíthat arra, hogy az ENSZ zászlaja alatt felsorakozott soknemzetiségű haderő katonai eszközzel kényszeríti erre. Nem alkudozásról van szó — hangoztatták Washingtonban —, hanem végső figyelmeztetésről Bagdadnak. De — mint hozzátették _ egyes hírmagyarázók — a Fehér Ház diplomáciai gesztusa legalább annyira szól a hazai közvéleménynek. Bizonyítani kívánja, hogy a diplomácia minden lehetőségét kimerítették, s nem maradt más hátra a nemzete közi jog normáinak helyreállítására, mint a katonai akció, amely sok tízezer — elsősorban amerikai — emberáldozattal jár együtt. napirenden a palesztinok emberi jogainak védelme a megszállt területeken, s felvetődött,, hogy állandó ENSZ-meg- bízott felügyeljen arra, hogy ne történjenek ott atrocitások. Az is elterjedt, hogy az öt nagyhatalom között állítólag egyetértés van egy közel-keleti békekonferencia összehívásában. Ez nagy szenzációt keltett, mert korábban az Egyesült Államok ellene volt minden ilyen nemzetközi tanácskozásnak, s Tel Avivot arra próbálta inkább rávenni, hogy kétoldalú, a palesztinokkal való közvetlen tárgyalásokkal érjen el valamiféle megoldást a megszállt területek jövőjéről. A Fehér Ház szóvivője azonban úgy „helyesbített”, hogy elvben „talán” helyesli az ilyen értekezletet, de csak akkor, ha ezt a megfelelő időben tartják meg. Az amerikai diplomácia ezt valamikor a távoli időben képzeli el. S hogy minden bagdadi illúziót eloszlasson, maga Bush elnök fejtette ki, hogy a közel-keleti békerendezés és Irak kuvaiti kivonulása között nem lehet semmiféle kapcsolat. Washington forgatókönyve változatlan : Bagdadnak minden feltétel nélkül kell elhagynia megszállt szomszédját, s ha a BT-határozatok teljesültek, kerülhet sor egyéb kérdésekre is. CSAK AMIKOR FELSZÁLL A GÉP FORGATÓKÖNYVEK SORA... Ami ezután következett, alaposan megzavarta a tisztánlátást. Olyan hírek röppentek fel, hogy Irak állítólag kész a kivonulásra Kuvaitból, ha az egykori határterületekről, amelyek gazdagok olajlelő helyekben, s amelyekre a térképen korábban „rosszul meghúzott vonalak miatt” igényt tart, érvelésének helyt adnak. Az is elterjedt, hogy a színfalak mögött máris titkos tárgyalások zajlanak, s Washington, hogy egy eljövendő sivatagi háborúban a nagy véráldozatot elkerülje, a kuvaiti emigráns vezetéssel egyetértésben hajlandó Bagdad területi igényeinek megfontolására. Sőt, ha Szaddam Huszáréin kivonul Kuvaitból, akkor Washington kész arra is, hogy egy közel-keleti konferencia keretében megvizsgálják a palesztin probléma megoldását, s felvessék az 1967 óta izraeli megszállás’ alatti Ciszjordánia és Gáza státuE híreszteléseket megerősíteni látszott, hogy a Biztonsági Tanácsban éppen most van v Ebben- a helyzetben hangzott el Szaddam Husszein bejelentése, hogy szabadon enged minden külföldi, eddig Kuvaitban és Irakban fogva tartott külföldi állampolgárt. 2—3000 nyugati és japán, illetve 3500 szovjet állampolgárról van szó, aki számbajö- hető célpontokon volt fogságban, hogy „emberi pajzsot” jelentsen egy Irak elleni támadás során. Az agresszió elleni koalícióban részvevő államok fővárosaiban óvatos üdvözléssel fogadták az iraki döntést. Egyrészt leszögezték, hogy a túszok távozását csak akkor lehet készpénznek venni, ha már felszállt velük a repülőgép. Másrészt nem tudni, hogy valóban békés gesztus rejlik-e emögött, vagy csupán a közvélemény megtévesztését célzó manőver? Mint Washingtonban rámutattak: a túszok szabadon bocsátása nem homályosíthatja el a fő kérdést: Bagdadnak el kell hagynia Kuvaitot. S miközben Szaddam Husszein „jóindulatáról” igyekszik meggyőzni a világot, újabb csapátokkal 480 ezer főre erősítette a szomszédos országot megszálló erőit. Ugyancsak újra hangoztatta az előfeltételt arra, hogy az öbölválságot össze kell kapcsolni a palesztin rendezéssel. Sőt, Irak londoni nagykövete nem véletlenül nyilatkozta éppen a túszok szabadon bocsátására vonatkozó bagdadi bejelentés után, hogy a Szaddam Husszein álláspontja, amelynek alapján lerohanta Kuvaitot, mit sem változott augusztus 2-a óta. Eszerint a szomszédos olajban gazdag ország Irak örökös, elidegeníthetetlen része. A történtek után ai amerikai fővárosban arra összpontosítják erőfeszítéseiket, hogy meggyőzzék a koalícióban részvevő kormányköröket és a közvéleményt: o nyomást, amellyel Bagdadot engedményre kényszerítették, nem szabad csökkenteni. Változatlanul Szaddam Husszein tudomására kell hozni: ha megszálló csapatai január 15-ig nem hagyják el Kuvaitot, megindul ellene a katonai gépezet. bocsátott két hetet, és a Legfelső Tanács elé terjesztette azt a csomagtervet, amely átalakítja az eddigi kormányzati szerkezetet. Az elnöknek az elképzelések szerint az eddigieknél is nagyobb hatásköre lesz. A parlament számos jogkörét veszi át. így a miriiszte:- rek elmozdítására — beleértve a kormányfőt is — felhatalmazást kap. De az elnök és a javasolt alelnöki tiszt megteremtése mellett, a hatalom fő letéteményesévé válna az úgynevezett Föderációs Tanács, amely az egyes tagköztársaságok vezetőiből és az eddigi elnöki tanácsadói gárdából állna. Gorbacsov hatásköre megnövekedne jelentős mértékben, s lehetővé tenné számára, hogy nem egyszer megkerülje a törvényhozást, s csupán a Föderációs Tanácsra támaszkodva dekrétumokat fogadtasson el. A Legfelső Tanács, viták közepette, elfogadta az előterjesztést, és a Népi Küldöttek Kongresszusának december 17-i ülésére vár, hogy ráüsse-e vagy sem az új kormányzati rendre a jóvá- hagyás pecsétjét. Közben a visszahúzó erők frontális támadásba lendültek, kihasználva a katasztrofális ellátási helyzet miatti elégedetlenséget. Mintegy háromezer ipari vezető értekezletén a peresztrojkát minden eddiginél hevesebb bírálatok érték, és minden rossz kútfejének próbálták kikiáltani az átalakítás folyamatát. Azzal vádaskodtak Gorbacsov ellen, hogy szétzilálta és szétbomlasztotta a Szovjetuniót. Az elnök gyors erőfeszítések egész sorát teszi, hogy visszafordítsa a szétesés folyamatát. Ezek sorába tartozik a belügyminisztérium élén végrehajtott őrségváltás. Pugo, a belügyi tárca új birtokosa, az elnök bizalmi embere, de sok szállal kötődik a brezsnyevi múlthoz is, s ezért elfogadható a konzervatívok számára is. Lett származása, valamint a balti köztársaságban szerzett gyakorlata alkalmassá teszi, hogy felismerje a nemzetiségi problémák kezelésének mikéntjét. Helyettesének nem véletlenül választotta az elnök Gromo- vot, aki népszerű katonai körökben, s az általános nézet szerint nem rajta múlt, hogy annak idején afganisztáni fő- parancsnokként képtelen volt bizonyítani rátermettségét és tehetségét a helyes lépések kiválasztásában. NEM ÉRTETTÉK ELÉGGÉ GYORSÍTÁS MOSZKVÁBAN Mihail Gorbacsov megtartotta a korábban rendelkezésére Bennfentes pénzügyi körökben aligha kelthetett meglepetést, hogy a GATT, amely a korlátok nélküli nemzetközi kereskedelem egyik fontos szerve lehet, hiába hívott ösz- sze konferenciát a héten Brüsszelbe. E tanácskozásnak a szabad határok szabad kereskedelmének jegyében kellett volna lebonyolódnia, de mint kitűnt, a megállapodástervezeteket nem érlelték ki eléggé. Négy éve zajlik ugyan az úgynevezett „uruguayi forduló”, amely elnevezését a mon- tevideói értekezlettől kapta. Számos tanácskozás zajlott le különböző szinteken. Most az Egyesült Államok vezette delegációk csoportja azt követelte, hogy az agrártermékek támogatását 75, illetve 90 százalékkal csökkentsék az Európai Közösség országai. De ezek csak harmincszázalékos mérséklésre voltak hajlandók. A kiéleződött vita miatt más, a „nyitott határok” ügyében tervezett kereskedelmi lépések nem is kerülhettek érdemben napirendre. A mesterséges akadályoktól mentes szabad áruforgalom világérdek, s így bizonyos, hogy a törekvések ennek megvalósítására a jövőben az eddiginél nagyobb sikerrel folytatódnak. Árkus István NA TO védelmi miniszterek tanácskozása Bizonytalanság és kockázat A NATO védelmi minisztereinek pénteken befejeződött tanácskozásáról kiadott záróközlemény megerősíti, hogy a miniszterek folytatták a védelmi stratégiának a szövetség júliusi londoni csúcsértekezletén elhatározott felülvizsgálatát, ugyanakkor pedig újra megerősítették azt, hogy szükség van a NATO védelmi pajzsának megőrzésére, többek között a közép- és keleteurópai bizonytalansággal járó kockázatok miatt is. Bár NATO-tisztségviselők többször utaltak már ezekre a kockázatokra, először szerepel ilyen összefüggésben külön a közép-európai térség egy NA- TO-közleményben. — A kockázatok,,..amelyekkel a szövetségeseknek ma szembe kell nézniük .Európában, nem annyira egy területük ellen irányuló szándékos támadás valószínűségéből, hanem inkább a gyors politikai, társadalmi és gazdasági átalakulás időszakában keletkező bizonytalanság előre nem látható következményeiből adódnak. A minden ellenségességtől mentes viszony létrehozása nem mentesíti attól a NATO-t, hogy elővigyázatosságból ellensúlyozza a megmaradó szovjet katonai erőt. A szövetség biztonságát veszélyeztethetik a Közép- és Kelet-Európábán, vagy másutt kialakuló bizonytalansági gócok is. Eltökélt szándékunk Címzőitek a tizenkettelc Közös francia-német javaslat Az Európai Közösségek meglévő intézményei jogkörének jelentős kibővítését és új testületek létrehozását javasolja a tizenkettek római csúcstalálkozója és a politikai unióról most kezdődő kormányközi tárgyalások küszöbén Francois Mitterrand francia elnök és Helmut Kohl szövetségi kancellár. A közös francia—német javaslat egyebek között előirányozza, hogy az EK alakítson ki közös biztonságpolitikát a politikai unió keretei között, folytasson egyeztetett külpolitikát és növelje meg az Európai parlament jogkörét is. A két politikus javaslatait közös, a többi tagállamhoz intézett levélben fogalmazta meg, amelynek szövegét pénteken délután egyszerre tették közzé Párizsban és Bonnban. A levél szövegében szerdai munkavacsorájukon állapodtak meg, és azt a soros elnökhöz, Giulio Andreotti olasz miniszterelnökhöz küldték el. Az EK a jövő héten Rómában csúcstalálkozót tart. Ezzel egy időben kezdik meg a korábbi megállapodások alapján a kormányközi tárgyalásokat a gazdasági és pénzügyi, illetve a politikai unió létrehozásáról. A szerb választási erőpróba előtt Az ellenzék elállt a bojkottól A választások jegyében teltek az utóbbi hetek Jugoszláviában: alig múlt el hétvége valamely tagköztársaságban tartott szavazási forduló vagy pótválasztás nélkül. A leglényegesebb, a szerbiai erőpróba azonban vasárnap várható, s nem véletlen, hogy e szavazás előtt forrósodtak fel legjobban a kedélyek (bár izgalomban Macedóniában és Boszniában sem volt hiány). A választásokat megelőzően nemcsak a szerb pártok hallatták hangjukat, hanem a többi tagköztársaság, a hadsereg, a szak- szervezet, a kormány és természetesen a szerb és a szövetségi elnök is állást foglalt a nyugodtnak aligha nevezhető politikai helyzetről. A választási hadjárat elején az ellenzék bojkottot hirdetett, aminek hatására a szerb parlament és kormány meghátrált, s lehetővé tették, hogy a nagyobb ellenzéki pártok is bekapcsolódjanak a szavazat- számlálásba. A szerb szocialisták később számos tömeggyűlésen állították a bojkottól immár elálló ellenzékről, hogy hatalomra jutásuk polgárháborút idézne elő az országban. Az ellenzék azzal érvelt, hogy a szocialista vezetők, Milosevics és Jovics állámi tisztségüket pártcélokra használják fel. Ebben alighanem lehetett némi igazság, hiszen a gyűléseket többször munkaidőben tartották, és sok helyütt kivezényelték a diákokat is. Az iraki parlament megszavazta A túszok szabadon bocsátása Az iraki parlament pénte- n megszavazta a nyugati és a japán túszok szabadon bocsátását. Ezt az államfő, Szad- dám Husszein indítványozta az előző napon. A javaslat megkapta a képviselők túlnyomó többségének támogatását, de voltak ellenjavaslatok is. Az egyik szerint január 15-ig mindenképpen el kellene halasztani a külföldiek elutaztatását. Ezt az időpontot szabta meg az ENSZ Biztonsági Tanácsa a türelmi idő határaként: ha Irak nem távozik addig az általa megszállt Kuvaitból, akkor a tagállamok jogosultak erőt alkalmazni ellene. Az egyik iraki parlamenti képviselő egyenesen úgy vélekedett, hogy a külföldiek hazaengedése Irak elleni támadásra fogja ösztönözni George Bush amerikai elnököt. Bagdadi illetékesekre hivatkozva a brit Reuter hírügynökség azt jelentette, hogy a külföldi „vendégek” — ezzel a szóval jelölik Bagdadban a mostanáig maradásra kénysze- rített külföldieket — első csoportja szombaton kezdheti meg a hazautazást. Bagdadban arra számítanak, hogy karácsonyig befejeződhet a túszok hazautaztatása. Nem tisztázott még, hogy Bagdad megengedi-e idegen légitársaságok gépeinek a közreműködését a túszok elszállításában. A British Aairways brit légitársaság jelezte, hogy amint engedélyt kap rá, kész e célból utasszállító óriásgépet külde- ni Bagdadba. A pokolgép sem árt A rendíthetetlen Mao Ce-tung Hatalmas robbanás rázta meg pénteken Csengtunak, Szecsuán kínai tartomány székhelyének a központi terét. Egy zsúfolt autóbusz éppen a Mao Ce-tung szobor előtt haladt el, amikor a járműben feltételezhetően pokolgép robbant. Az autóbuszt szétvetette a detonáció, a környék épületeinek ablakai betörtek. A kínai hírközlő szervek nem tudósítottak a robbanásról, azonban a helyszínről származó értesülések szerint a robbanás számos halálos áldozatot és súlyos sebesültet is követelt. Mao szobra sértetlen maradt. •MM Külföldi események egy mondatban »il-1 Jichak Samir izraeli miniszterelnök befejezte Londonban tett egynapos látogatását, s tegnap Washingtonba utazott. A -Januárig elnapolták a Fülöp-szigeteken lévő amerikai támaszpontok jövőjéről folytatott kétoldalú tárgyalások harmadik fordulóját. Á- Bonnban Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter jugoszláv kollégájával, Budimir Loncsarral folytatott tárgyalásai során kijelentette: Németország érdekelt Jugoszlávia integritásának megőrzésében, mivel Európa stabilitása a földrész államainak stabilitásán nyugszik. A Bíróság elé állítják a héten lemondott bangladesi elnök, Hosszain Mohamed Ersad kormányzatának korrupcióval és hatalommal való visz- szaéléssel gyanúsított tisztségviselőit, jelentette be a hadsereg vezérkari főnöke, Nuruddin Han. A Több igazságügyi szerv élén javasol személyi változásokat Mihail Gorbacsov, s erről a szándékáról azon a pénteki tanácskozáson beszélt, amelyen az ország állami nagyvállalatainak vezetői vettek részt. A Nelson Mandela, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) alelnöke felhívta az EK-országok kormányfőinek figyelmét, hogy; jövő heti, római csúcstalálkozójukon ne vonják vissza a Dél-Afrika ellen elrendelt szankciókat. A Li Peng miniszterelnök küszöbönálló ázsiai kőrútjának jelentőségét ecsetelve jelentette ki Hszu Tun-hszin külügyminiszter-helyettes: Kína külpolitikájának tartós eleme az Asean-országokhoz fűződő barátság és együttműködés fejlesztése. A A Szovjetunió üdvözölte az. iraki vezetés döntését: Bagdad hazaengedi az Irakban rekedt, túszul fogva tartott külföldi állampolgárokat, de ez nem jelenti azt, hogy Moszkva megváltoztatná a Kuvait elleni iraki agresszióval kapcsolatos véleményét. Dimitar Papov az új bo!gár minisztereinek Kinevezése szükségmegcldás Zselju Zselev bolgár köztársasági elnök pénteken délben o nagy nemzetgyűlés elé terjesztette javaslatát a miniszterelnöki poszt betöltéséről: a nagy többséggel jóváhagyott javaslatnak megfelelően a Bolgár Köztársaság új kormányfője Dimitar Popov. A miniszterelnök jó nevű jogász, tapasztalt bíró, országos ismertségét azonban annak, köszönheti, hogy idén nyár elején titkára volt a központi választási bizottságnak. Kinevezése és személye szükségmegoldás. Állítólag az utolsó pillanatig próbálták rábeszélni Ginju G anevet, a parlament alelnökét a miniszterelnökségre, ő azonban ellenállt, mondván, hogy nem szakember, nem közgazdász, márpedig most arra van szükség. Az újonnan kinevezett kormányfő kifejezte reményét, hogy széles körű támogatást kap majd a parlamenttől és a társadalomtól, és így módjában lesz egy erős kormányt létrehoznia. Dimitar Popov személye mellett az szólt főképpen, hogy pártonkívüli, független személyiség. Nevének előtérj esztésekoi Zselju Zselev államfő néhán% méltató szóban megemlékezett Andrej Lukanov eddig: miniszterelnökről is, hangsúlyozva egyebek között, hogv tapasztalataira és képességeire való tekintettel kár lenne ha a jövőben nem vállalna komoly szerepet a politikában. A Bolgár Szocialista Pártról (BSZP) viszont mint kudarcra ítélt erőről emlékezeti meg az elnök. Kijelentésé később több szocialista párt képviselő is visszautasította sőt Milan Drencsev, a Demokratikus Erők Szövetségénél kereteiben működő ellenzék parasztpárt (Nikola Petkov- féle Földműves Népi Szövetség) vezetője is bírálta a minősítést, mondván, hogy i mai BSZP-t hibás dolog a régi kommunista párttal azonosítani. elegendő katonai erőt fenntartani közös biztonságunk garantálására — szögezik le a védelmi miniszterek.
