Pest Megyei Hírlap, 1990. december (34. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-04 / 284. szám

1990. DECEMBER 4., KEDD ä T. Ház ma folytatja munkáját Zsúfolt napként monoton vita Szomorú szertartással kellett kezdenie' e heti ülésrendjét az Országgyűlésnek. Az autóbal­eset következtében elhunyt Komárom megyei szabadde­mokrata képviselő, Deák Sán­dor emlékének adóztak egy­perces néma felállással társai. Hasonlóan szomorú esemény, az 1956-os salgótarjáni sörtűz emlékével kapcsolatosan foly­tatta munkáját a Tisztelt Ház. Egy MDF-es képviselő hívta fel társainak figyelmét arra, hogy a sortüz tettesei, a pa­rancsot kiadók személyét még jelenleg is homály fedi. S erre máris a nap egyik szenzációja következett: Horváth Balázs belügyminiszter bejelentése, mely szerint a tárca összegyűj­tötte az 1956-os vérengzések és tömegmészárlások még fel­lelhető dokumentumait, s eze­ket várhatóan még ebben az évben nyilvánosságra is hoz­zák. Ezután viszont még mindig csak arról folyt a honatyák eszmecseréle. hogy mely témá­kat tárgyalják rendkívüli sür­gősséggel. Az idő rostáján vé­gül is az 1991. évi költségvetés, a családi pótlék módosítása, a helyi önkormányzatok és szer­veik, a köztársasági megbízot­tak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek fel­adat- és hatáskörei, a foglal­koztatás előseoitése és a mun­kanélküliek ellátása. valamint a szakképzési hozzájárulásról szóló törvényjavaslatok ma­radtak fenn. E program zsúfoltsága elle­nére meglehetősen vontatottan adta elő némely képviselő ál­láspontját az első napirendi pontról, a köztársasági meghí­zott jogállásáról, hivataláról és egyes feladatairól. Elsősorban az önkormányzati bizottság többségi és kisebbségi vélemé­nye jeient meg a plénumon is az egyes paragrafusokhoz kap­csolódó módosító indítványok részletes elemzésekor. A hoz­zászólók felidézték a köztársa­sági megbízott képesítési kö­vetelményéről folytatott vitá­kat, az olykor monoton beszá­molókban ismét szembesültek a politikai, illetve szakmai ér­vek és ellenérvek. A Tisztelt Ház végül is ki­sebb módosításokkal elfogadta a törvényjavaslatot. Eszerint a megbízottnak állam- és jogtu­dományi végzettséggel kell rendelkeznie, közigazgatási gyakorlat azonban nem szük­séges az állás betöltéséhez. A megbízott Ingja lehet valame­lyik politikai pártnak, de ve­zető funkciót nem tölthet be, és a párt megbízásából nyilvá­nos közszereplést nem vállal­hat. A köztársasági megbízott egyik fő feladata az lesz. hegy ellenőrizze a törvényesség be­tartását az önkormányzatok­ban. Személyét a köztársasági elnök nevezi ki. Ezután az Országgyűlés megalkotta az adózási rendről szóló törvényt, majd a képvi­selők elfogadták az építésügy­ről szóló 1964. évi törvény mó­dosítását. Ennek értelmében az építési tilalom miatt az in­gatlantulajdonosoknak fize­tendő kártalanítás határideje — az ez év december végi idő­pont helyett — 1992. január 1-jére módosul. . Várhatóan ma kerül sor An­tall József miniszterelnök tá­jékoztatójára, melyben az or­szág gazdasági és politikai helyzetére tér ki. Megyei MDF a Rácz-hkásban Ki lesz a köztársasági megbízott ? Azt még nem tudni ponto­san, mit íog csinálni, de azt már lehet találgatni, hogy ki. Régiónk köztársasági megbí­zottjának már hetekkel ezelőtt jelölték Pest, Nógrád és Jász- Nagykun-Szolnok megye kis­gazdái a volt pest Megyei Ta­nács még működő végrehajtó bizottságának titkárát, dr. Petrik Jánost. E hét végén pe­dig ugyanezen régió MDF-küI- döttei tanácskoztak zárt ajtók mögött. Esetleg a leendő köz- társasági megbízott személyé­ről? — Biztosan nem — rázza a fejét Kulin Ferenc, az MDF Pest megyei listáján megvá­lasztott képviselője. — Én ugyan Tolna megyében voltam aznap, de értesüléseim szerint a köztársasági megbízott sze­mélyének választása nem ke­rült szóba. Király B. Izabella, Abony és vidékének képviselője is Kulin Ferenc szavait erősíti meg. — A hét végén tartott MDF- tanácskozáson a földkérdés volt a középpontban, Sárossy László államtitkár ismertette a Földművelésügyi Miniszté­rium elképzeléseit. A köztár­sasági megbízottról szó sem esett. — Most azonban hadd es­sék: támogatja-e az MDF a kisgazdák jelöltjét, dr. Petrik Jánost? — Csak a személyes véle­ményemet tudom mondani. Én erről a dologról a Pest Megyei Hírlapból értesültem. Nem is­merem Petrik urat. A köztár­Érzí a miniszterelnök, hogy most mi?: tennie kell valamit. Húzza-hatasztja a koirmány- átalakítást, még azt sem lehet pontosan tudni, hogy pusztán személycseréket tervez, avagy szerkezeti változásokat is. Ehhez hasonlóan, mint a Lu­ca széke,. készült el a jövő évi költségvetési törvényjavaslat is. Viszont ez utóbbi már nyil­vánosságra került; pántek este futár kézbesítette a képvise­lőknek az ezeroldalas terve­zetet. Szalonképesen ; csapnivaló Délután három Pest megyei képviselőt kérdeztünk meg, belenéztek-e már a terjedel­mes iratba, s ha igen, mi az első benyomásuk róla? — Csapnivaló. — Lényegi­leg, de nem ilyen szalonképe­sen minősítette Ráckeve MDF-es képviselője, Vona Ferenc saját pártja _ kormá­nyának előterjesztését. — Semmi olyat nem találtam benne, bár még csak átlapoz­tam, hogy az állami intézmé­nyek, például a minisztériu­mok működési költségeit akárcsak terveznék csökken­teni. Pedig ekkora deficit mellett ez nem volna lényeg­telen. — Hüh — mondta tömören az MSZP-s képviselő, Kőrös­fői László. — Azt a részt ol­vastam belőle, amelyért Gö­döllőn már rengetegen meg­kerestek, hogy mi lesz az építményadóval. Nos az van benne, hogy vagy alapterület szerint számolják, vagy a for­galmi értéke szerint. Mind­kettőt rossznak tartom, hiszen az alapterület nem mond sem­mit, nem mindegy, hogy a négyzetméterek hol vannak, s arra milyen falak épültek. A forgalmi érték szerinti adózás azt jelenti, hogy évente kelle­ne megállapítani, a piaci tör­vényekhez, meg az inflációhoz viszonyítva. Mekkora munka lenne ez?- S mekkora lenne az adó? — Részletesen tárgyalja a költségvetési javaslat a mun­kaügyi minisztériumot. — Vass István, az SZDSZ kép­viselője azt mondja, ő szíve­sebben olvasná előbb a kor­mányprogramot, csak aztán a j^ar fámén ti napló költségvetést. — Mert mi van a többi minisztériummal? S miért pont ezt tárgyalják, s miért ilyen részletesen? Mikor a kormány elképzeléseiről még semmit nem tudunk. A hároméves irányelvek után vártuk a hároméves részletes programot — ehelyett kap­tunk egy sehová be nem il­leszthető ezeroldalas költség- vetést. A törvényjavaslatot előbb- utóbb át is rágják a képvise­lők, sőt, ma még ajánlást is kapnak hozzá Antall József­től. A kormányfő ugyanis ér­zi már, hogy tennie kell vala­mit, s ma, egy héttel Tamás Gáspár Miklós interpellációja után talán részleges választ is fog adni. Megbízott helyet­tese, Horváth Balázs szerint, aki tegnap délután majdhogy­nem egymagában képviselte a kormányt az Országgyűlés üléstermében, a miniszterel­nök ma délután fél ötkor őszintén föltárja az ország gazdasági helyzetét. Hosszas beszédre számíthatunk. Kor­mányfőnk ritkán szól a képvi- selöházhoz, népéhez is, de ak­kor tragikus körmondatokban. Tragikus körmondatok Kérdéses, hogy fél öttől este nyolcig marad-e még ideje ar­ra Antall Józsefnek, hogy a kormány átalakításáról is szóljon. Horváth Balázs sze­rint többpárti demokráciák­ban először a koalíciós pártok kongresszusával kell egyez­kedni, s csak utána lehet dön­teni, avagy napvilágra hozni kormányátalakítási informá­ciókat. Ám a belügyminiszter sejtelmes mosollyal még hoz­záteszi: persze, minden Antall Józseftől függ. S azt még a miniszterelnök helyettese sem tudhatja, mit közöl ma népé­vel az ő „karizmatikus, nagy­vonalú, nagy léptékkel terve­ző” kormányfője. És közben egyre folynak a találgatások. Mi sem termé­szetesebb ennél, mondja a belügyminiszter, hiszen min­denki várja az átalakítást. Az egyik MDF-es képviselő sze­napi rint egy ilyen beszédet nem lehet elmondani anélkül, hogy a következtetéseket ne vonja le valaki, pláne, ha az a va­laki miniszterelnök. Más, kisgazda képviselők szerint a lényegi változások még odébb vannak, például meg kell vár­ni a kisgazdák hétvégi nagy­választmányi gyűlését. Minisz­tereiket lecserélni, újakat ki­nevezni a velük való egyezte­tés nélkül nem lehet. Eddig pedig nem történt egyeztetés. Sőt, az FKgP és az MDF kö­zötti feszültség a földkérdés miatt még mindig nem oldó­dott. Akkor mi van ? Hacsak azt nem tekintjük annak, ami tegnap délelőtt, még az ülésnap előtt történt a T. Házban. Szigorúan bizal­masan kezelt események tör­téntek a három koalíciós párt összevont frakcióülésén, ahol az ötpárti megállapodás után a hajdani földtulajdonosok részleges kárpótlásáról egyez­tek meg a kormánypárti kép­viselők. A frakcióülésen jelen volt Antall József és Tárgyán József, viszont nem volt jelen Zsíros Géza. Pedig rebesge­tik, hogy Zsíros Géza lehetne akár földművelésügyi minisz­ter is. Zsíros Géza azonban ragaszkodik hozzá, hogy kár­talanítani kell a volt földtu­lajdonosokat. Ha nem így történik, Zsíros Géza nem vál­lal miniszterséget. Legalábbis nem Antall József kabinetjé­ben. Antall József persze ettől függetlenül, vagy éppen a tit­kos hárompárti közös ülés után, bármit megtehet. Egy­személyiben felelős a kormá­nyáért, s azt úgy és akkor ala­kítja át, ahogy és amikor ne­ki jólesik. Egyes képviselők nem tartják kizártnak, hogy éppen a pártkongresszusokat megelőzendő teszi meg lépé­seit. S mindenki sejtelmesen mosolyog, majd ma délután meglátjuk, meghalljuk. Erre mondta egy MDF-es képvise­lő: no és akkor mi van? Jakubovits Anna sasági megbízottnak a törvé­nyesség felügyelete lesz a dol­ga, ehhez jogász ember a leg­megfelelőbb. Őszintén szólva nehezen tudom elképzelni, hogy egy megyei vb-titkárnak ehhez volna képzettsége. Én inkább a köztársasági megbí­zott hivatala vezetőjének tud­nám elképzelni, bár elég kü­lönös, éppen a volt vb-tit-, kárt... Talán, ha többet tudok róla, bizonyosabbat mondhatok személyéről. Az, hogy a Kisgazdapárt te­rületi testületének vezetői a köztársasági megbízott szemé­lyét már jelölni tudták, mu­tatja: a pártok megyei szer­vezetek létrehozásával straté­giai előnyökhöz juthatnak. Kíván-e a Magyar Demokrata Fórum is Pest megyei tömörü­lést létrehozni? — kérdeztük megyénk honatyáit, de csak tagadó választ kaptunk. Egye­sek szerint ez a pártállamhoz hasonló szervezet létrejöttét eredményezné, azt, hogy a Parlament a szűk területi ér­dekek csatamezejévé válna. Mások Szerint ez azért nem indokolt, mivel a gyakorlat­ban nincs Pest megye: egy nagykovácsi vittlatulajdonos és egy Cegléd környéki tanyán élő ember érdekeit nem lehet együtt megjeleníteni. — Hasonló véleményen va­gyok — így a szobi körzet képviselője, Bogárdi Zoltán —, hozzám közelebb állnak Sza­bolcs megye gondjai, mint mondjuk, a budaörsieké. Ezek szerint tehát az MDF a jövőben sem kíván létrehoz­ni megyei szervezetet? A többszörösen megerősített in­formációnak azonban ellent­mond egy különös, a fentiek­nek ellentmondó, szintén az MDF köreiből származó érte­sülés: ezek szerint e hét szer­dájának délutánján Budapest Arany János utcájának egyik harmadik emeleti lakásában, a Rácz-lakásban összeül az MDF megyei választmánya, s itt várható az is, hogy álláspontot alakítanak ki a leendő köztár­sasági megbízott személyét il­letően. Tóth Béla Endre Az egész még nyitott kérdés ki még nem elég, ha átfestik a cégtáblát Ha közvéleménykutatást tartanánk, azon honfitársaink között, akik naponta vásárol­nak, vagy időnként betérnek egy vendéglátóhelyre, biztos, hogy a legtöbbjüknek lenne egy története arról, miként s mikor károsították meg az em­lített helyeken. A sokszor kiszolgáltatott helyzetbe kerülő vásárlók bi­zonyára érdeklődéssel jogad­ták azt a múlt heti hírt, hogy a kormány támogatja a Fo­gyasztóvédelmi Főfelügyelőség létrehozását. Az új szervezet az Országos Kereskedelmi és Piaci Főfelügyelőség utóda len­ne. A feltételes mód haszná­lata azért indokolt, mert a tervezetet még az Országgyű­lésnek is jóvá kell hagynia. Információink szerint a Par­lament még az idén napirend­re tűzi ennek a megvitatását is. önkéntelenül adódik a kér­dés: csak a cégtáblát festik át, vagy valóban egy olyan szer­vezet jön létre, amely tényle­gesen képes lesz a fogyasztók érdekeinek a védelmére? A szakemberek véleménye szerint a valódi érdekvéde­lemre biztosíték lehet, hogy a szervezet irányítása egysége­sebb lesz, s működésüket a szigorított jogszabályok, vala­mint a gazdasági versenytör­vény is segíti. Remélik, hogy arra is lesz majd pénz, hogy a kereskedelmi és vendéglá­tóhelyeken kívül a huszonöt­féle lakossági szolgáltatást is jobban ellenőrizhessék. A Pest Megyei Tanács ke­reskedelmi és piaci felügyelő­ségének vezetője, Solymár Ár­pád elmondta, ők is várják a parlamenti döntést, amely ha­tároz arról is, mi lesz az ő sor­suk. Addig is teljes létszám­mal végzik napi munkájukat. Legutóbb éppen a szociális otthonok étkeztetését vizsgál­ták, valamint egy törökbálinti bejelentésnek néztek utána, nem. tiltja-e törvény, hogy a községben masszázsszalont nyissanak. Solymár Árpád szerint az új szervezet eredményesebb működésére garancia lehet az is, hogy létrejöttét a kormány is támogatja. H. Ê. Ő MONDTA Sátor „Elhatározásom még nem végleges”, mondta Lezsák Sándor arról, hogy esetleg nem jelölteti ismét magát a pártelnökségbe az MDF decemberi országos gyűlésén. A Heti Világgaz­daságnak (90/48.) nyilat­kozva az MDF ügyvezető alelnöke megnyugtatott bennünket, hogy Bíró Zol­tánnal, a volt pártelnökkel, az alapító tagok egyikével, aki kilépett az MDF-böl, „nem távozott Lakitelek szellemeMegnyugtatott bennünket, mert tagadha­tatlan, a legutóbbi hetek­ben meglehetősen sokan keresték ezt a szellemet... Megvan tehát, és remélhe­tően ennek ott lesz a nyo­ma a mindennapi gyakor­laton is, például... pél­dául azoknak a képviselő- testületeknek a tevékeny­ségén, amelyek a megyé­ben hetek óta presztizs- (párt)harcokat folytattak, ahelyett hogy ... hogy az­zal foglalkoznának, ami a dolguk lenne. Szó esett persze a beszél­getésben a „Foltányi-ügy”- ről is, azaz a balesetet oko­zó és áldozatát cserbenha­gyó MDF-aktivista egyete­mi hallgatóról. L. S. már korábban is letette a vok- sot Foltányi mellett, most sem másítja meg a véle ményét, sőt...! Azt mond­ta, „ha szükséges/??), ... meg kell ót büntetni, de nem szabad elfelejteni, hogy egy kitűnő munkatár­sunkról van szó”. Mint­ha... igen, mintha túlsá­gosan is ismerős lenne ez a logika! Annak idején úgy hangzott, hogy „egyébként viszont rendes ember”. Az aktivistaérdemek szá­mon tartása a párt, a tiszt­ségviselők vagy éppen L. S. ügye, szíve joga, az igaz­ságszolgáltatásé pedig az, hogy a törvények alapján állva elbírálja a történte­ket, függetlenül attól, volt-e és kiknek az akti­vistája az illető. Legalábbis reméljük, hogy ez a mun­kamegosztás a párt(ok) meg a bíróság(ok) között, mert hiszen ez felel meg Lakitelek (az annak idején és nem mostanában Laki­telken történtek) szellemé­nek. A legendássá vált laki- telki sátor esetleges ismé­telt felállításáról L. S. azt mondta: „jöhet idő. amikor szükség lesz rá. És nem­csak nosztalgiából.” Ha­nem? S kiket, mi célból várna-fedne az a sátor? KLIENS Nagykőrösön is Lakitelek?! Felmondani a vezetőknek? A Nagykőrösön minap meg­tartott képviselő-testületi ülés egyik utolsó perce sem maradt érdemi momentum nélkül. Gulyás Lajos, az FKgP kép­viselője interpellációt nyújtott be „Indítványozom, hogy a Nagy­kőrös város önkormányzatá­hoz tartozó költségvetési szer­vek. intézmények vezetői fel­adataik ellátásához a jogot pá­lyázat útján nyerhessék el. A pályázat elnyerésével lesz le­gitimitásuk biztosított. A pá­lyázatok kiírásának kezdő idő­Ne« miiéit, miliárdok Meglepő információt kaptunk és adtunk közre lapünk november 30-i szá­mában Fóti földön nyugati tőke címmel. Adataink, ta­lán éppen a meglepően magas összeg miatt téves­nek bizonyultak. Az oszt­rák Credit Anstalt Bank­verein leányvállalata ugyanis nem 35 millió, ha­nem 35 milliárd schilling beruházással alakítja ki a 15 ezer dolgozó foglalkoz­tatására alkalmas ipari zó­nát a község határában. Kovács Árpád, a Vörös­marty Termelőszövetkezet elnöke a számadat pontosí­tásakor azt is megjegyezte: A gazdaság mint bonyolí­tó vesz részt az ügyletben. Megerősítette, hogy a kije­lölt terület eredeti földtu­lajdonosainak 4 millió fo­rintot fizetnek ki hektá­ronként. Az ezenfelül ma­radó, tulajdonosonként kö­zel 600 ezer forintból hozzák létre azt a közös alapít­ványt, amely a szociális védőháló megteremtését szolgálja. Ebben érdekelt a szövetkezet vezetősége és tagsága. pontja 1991. január 1., befeje­zése 1991. június 30., illetve a kiírás időpontjától folyamatos oly módon, hogy az intézmény folyamatos működését ne za­varja. A pályázatok elbírálását az illetékes szakbizottságok vé­gezzék.” Kiss János polgármester vá­laszában az interpellációk in­tézéséhez megszabott kéthetes határidőre hivatkozott, vála­sza akkor születik meg. ★ A képviselőhöz még tizen- ketten csatlakoztak, nem egyetlen ember indítványáról van tehát szó. Az indítványt más módon is meg lehet fo­galmazni: minden ma posz­tot betöltő vezető munkaviszo­nya — függetlenül attól, vá­lasztották-e, vagy kinevezték —, akár határozott, akár hatá­rozatlan • időre szólt is, 1991. január elsejével megszűnne. Jogászok talán egyoldalú fel­mondásnak is neveznék ezt. Lakitelek község esetében a volt tanácsi hivatal munka­társai részesültek ebben az eljárásban. Nagykőrösön — az interpelláció értelmében — minden önkormányzathoz tar­tozó vezető. Kíváncsian várjuk Kiss Já­nos polgármester válaszát, s az érintettek reagálását Ballai Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents